A MOL Aréna Sóstó: Székesfehérvár Labdarúgásának Otthona és Története
A Videoton FC (ma Fehérvár FC) Székesfehérvár első számú labdarúgóklubja. A csapat színei a piros és a kék, hazai mérkőzéseit a Sóstói stadionban, a mai MOL Aréna Sóstó elődjében játszotta, mely történelme során Magyarország egyik legfontosabb vidéki stadionjának számított.
A Sóstói Stadion Kezdeti Építése és Fejlődése
A mai stadion helyén már a második világháborút követő időkben labdarúgópálya működött. 1948-tól 1950-ig, illetve 1959 és '62 között itt bonyolították a fehérvári csapatok NB I-es mérkőzéseit. A stadion építése 1963-ban kezdődött és négy éven át tartott. Az építkezésre a városi üzemek adományaikkal, Székesfehérvár lakosai pedig munkaerejükkel segítették a stadion felépültét.
Az új pálya felavatására 1967. szeptember 20-án került sor. A nyitómérkőzést a VT Vasas és a Rot-Weiss Erfurt játszotta, mely 2-3-as vendég sikerrel zárult. Az első bajnoki mérkőzést Sóstón az 1967-es NB I/B bajnokság utolsó fordulójában játszották.
Az 1970-es években folytatódott a stadion építése, ekkor készültek el a kapuk mögött lévő lelátókanyarok. Ezek a fő lelátóval ellentétben nem egy saját terhét viselő betonszerkezetként épültek meg, hanem a pálya két végén felhalmozott földrakásokon. 1975 őszén ismét átalakítást végeztek, az állóhelyet bővítették.
1978-ban telepítették az esti világítást lehetővé tevő kandelábereket, így a Sóstói ettől az évtől esti mérkőzésre is alkalmas lett. Elkészült Magyarország egyik legjobb világításával rendelkező stadionja. Az első lámpafényes meccset 1978. október 18-án játszották a Videoton és a Honvéd között, ahol Nováth György góljával 1-0-ra győzött a hazai csapat.
Modernizációs Hullámok: Úton az UEFA Elvárásokhoz
A Sóstói az ezredfordulóra magyar viszonylatban nagy, de elavult stadionnak számított. Az egyik legnagyobb magyar városként Székesfehérvár is bekerült az első Orbán-kormány által elindított stadionrekonstrukciós programba. A felújítást siettette, hogy a stadionnak szerepet szántak a 2008-as (majd később a 2012-es) EB-pályázatban is.
A rekonstrukció 2002-ben kezdődött el, a következő két évben épült fel a teljesen új főlelátó. Az új létesítményt úgy alakították ki, hogy az az UEFA szigorú elvárásainak is megfeleljen. Igaz, az EB-pályázatok sorozatos bukása miatt a fejlesztések a későbbiekben nem folytatódtak. Ennek ellenére a 2000-es évek elejétől végrehajtott fokozatos fejlesztéseknek köszönhetően infrastrukturálisan is megőrizte a stadion a tisztességes színvonalat.
Újraéled a csíki hoki múltja, felvételek a 90-es évekből | Időutazás a csíki hoki hőskorába
A Sóstói Stadion Átfogó Átalakulása és az Új Aréna Születése
2015 decemberében játszotta utolsó mérkőzését a Vidi a Sóstói Stadionban, ahol a Paks gárdáját győzte le 1-0-ra Géresi Krisztián első NB I-es találatával. Ezt követően a játékosok és a szurkolók helyét a munkagépek vették át, megkezdődött a stadion teljes átépítése.
Három új lelátó terve 2014-2015-ben készült el, és a kivitelezés hivatalosan 2016 novemberének végén kezdődött. Mint a magyar stadionoknál szokásos, a befejezést nagyon rövid időre, mindössze 14 hónapra becsülték. Az építkezés során azonban kiderült, hogy a főlelátó statikai kockázatot jelent, ezért azt nagyrészt le kellett bontani, majd újjáépíteni. Ez érthető változásokat és késedelmeket okozott. Ennek ellenére a 22 hónapon belüli átadás az európai viszonylatban is megfelelő eredménynek számít egy ilyen léptékű stadion esetében.
A csapat közel három év után, 2018-ban költözhetett vissza székesfehérvári otthonába, a megújult létesítménybe, a MOL Aréna Sóstóba. A felmerült kihívás nem csupán a régi és az új részek kombinálására korlátozódott. Egy másik fontos szempont az volt, hogy vonzó közösségi teret hozzanak létre, amely a futballstadionból természetvédelmi területté alakul át. Éppen ezért nem hoztak létre kerítést, ehelyett az utakat, padokat és enyhe tereprendezést alkalmaztak a tér szervezésére.
A füvet "behúzták" a stadionba, a létesítmény aljánál, a mosdók és büfék mögött mesterséges feltöltések kialakításával. Összesen több mint 23 000 m2 zöldterület jött létre közvetlenül az épület körül, beleértve azokat az utakat is, amelyek mólókká alakulnak, lehetővé téve a látogatók számára, hogy a víz felett sétáljanak és csodálják a tájat. A stadion "tálja" nappal semleges színű és kiegyensúlyozott, annak ellenére, hogy a főlelátó továbbra is magasabb, mint a három másik, megőrizve a régi stadionból ismert domináns karakterét.
A stadion magassága alig több mint 17 méter, és a keleti oldalon lévő szerény reflektoroszlopokkal együtt a csúcs magassága eléri a 21 métert. A téglalap alakú alapterület alig kevesebb, mint 11 000 m2, míg a stadion teljes alapterülete 17 500 m2. Bár a stadion szerkezete nagyrészt előregyártott betonból készült, a látogatók ezt csak bent veszik észre. Kívülről szinte mindent elrejtettek a kompozit, ón és viszonylag vastag homlokzati háló keverékének köszönhetően. A domináns esztétikai elemet a tetőt tartó ritmikus V-alakú acélgerendák alkotják. Még a nyugati lelátó homlokzatának üvegezése is követi az szögletes mintázatot. A stadion címe: 8000 Székesfehérvár, Csíkvári u.
A MOL Aréna Sóstó Adatlapja
| Jellemző | Adat |
|---|---|
| Helyszín | Székesfehérvár, Csíkvári u. 8000 |
| Csapat | Videoton FC (Fehérvár FC) |
| Stadion magassága (csúcs) | ~17 méter (reflektorokkal 21 méter) |
| Alapterület | ~11 000 m² |
| Teljes padlófelület | 17 500 m² |
| Zöldterület a stadion körül | Több mint 23 000 m² |
| Építőanyag (külső) | Kompozit, ón, vastag homlokzati háló, acélgerendák |
tags: #mol #arena #sosto #stadion #kategoria
