A Magyar Női Kézilabda-válogatott Történelmi Bronzérme az 1976-os Montreali Olimpiai Játékokon
Az újkori olimpiák történetében először az 1976-os, montreali olimpián szerepelt a versenyszámok között a női kézilabda. Ez az esemény jelentős mérföldkő volt a magyar kézilabdázás számára is, hiszen Magyarország az egy évvel korábbi, 1975-ös világbajnokság bronzérmeseként ott volt az indulók között. Válogatottunk a tornán mutatott legjobb játékával rukkolt elő a döntő mérkőzésen, és 20-15-ös sikerével megszerezte a hazai kézilabdázás első női olimpiai érmét.
Az Olimpiai Utazás és Hangulat
Az olimpiai részvétel önmagában is lélegzetelállító élmény volt a csapat számára. „Számunkra különösen nagy dolognak számított a tengeren túli utazás, de a megnyitó ünnepség, az olimpiai falu környezete már önmagában is remek hangulatot varázsolt.” - emlékezett vissza Sterbinszky Amália. Az olimpiai falu számos szórakozási lehetőséget kínált: „Szórakozóhelyek, mozik, tánctermek, lemezhallgató szobák, városnézések, beszélgetések más nemzetek sportolóival. Szinte nem volt este diszkó nélkül, nagyon jó volt ott a hangulat, ám komolyabb berúgást csak az utolsó este engedtünk meg magunknak, s akkor sem úgy, hogy ne találtunk volna haza.”
A Magyar Csapat
Az 1976-os montreali olimpián bronzérmes magyar kézilabda-válogatott hálóőr-csapatkapitánya Bujdosó Ágota volt. A keretben szerepelt Tóth Harsányi Katalin, aki testvérével - Tóth-Harsányi Borbálával - együtt aktívan részt vett abban, hogy a magyar kézilabdázók megszerezzék első olimpiai érmüket. Az abban az évben második helyen záró Ferencvárost három játékosa képviselte a válogatott keretben: Németh Erzsébet (Csajbók Sándorné), Tomann Rozália (Lelkes Miklósné) és a kapus Berzsenyi Mária. Sterbinszky Amália és Lelkesné Tomann Rozália kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, a románok elleni bronzmeccsen Sterbinszky Amália hat, Lelkesné Tomann Rozália pedig öt gólt lőtt. A csapat szövetségi kapitánya Török Bódog volt, akit az 1955 óta a posztján lévő mester joviális stílusa miatt sokan „Bogyi bácsi”-ként emlegettek.
Csapatfotó a bronzérmes montreali olimpiáról
Állnak, balról: Megyeri Márta, Török Bódogné, Lengyel Gábor, Nagy Ilona, Tóth-Harsányi Katalin, Tóth-Harsányi Borbála, Lelkesné Tomann Rozália, Berzsenyi Mária, Mihálykáné Samus Ilona.
A Montreali Tornán Elért Eredmények
A torna körmérkőzéses rendszerben zajlott, mindössze hat csapat részvételével. A magyar válogatott a következő eredményeket érte el:
| Mérkőzés | Eredmény |
|---|---|
| Magyarország - Japán | 25-18 |
| Magyarország - Kanada | 24-3 |
| Magyarország - Szovjetunió | 9-12 |
| Magyarország - NDK (Kelet-Németország) | 7-7 |
| Magyarország - Románia | 20-15 |
Válogatottunk az ázsiai gárdával játszotta első mérkőzését. A közvélemény könnyed magyar sikert várt, de a vártnál szorosabban, 25-18-ra tudott csak győzni csapatunk, amely idegesen kezdett és sok hibát vétett a meccs folyamán. A második mérkőzésen Kanada ellen már a várakozásoknak megfelelően sikerült a találkozó, kétség sem férhetett a két csapat közötti tudáskülönbséghez, 24-3-ra győztük le a házigazda válogatottját.
A Szovjetunió és az NDK elleni küzdelmek
Az első komoly kihívás Szovjetunió válogatottja formájában jött szembe, ahol 9-12-es vereséget szenvedett a magyar csapat. A világbajnoki második helyezett után a világbajnok NDK várt csapatunkra az utolsó előtti mérkőzésén. A magyar válogatott gólszegény meccsen 7-7-es döntetlent ért el a torna egyik legnagyobb esélyese ellen, ám a mérkőzés befejezése keserű szájízt hagyott. A mieink ugyanis végig vezettek a vb-címvédő ellen, a félidei 4-2 után fél perccel a meccs vége előtt is, 7-6-ra, ám a jugoszláv játékvezetők ekkor elvették tőlük a labdát, az NDK pedig, köszönve az ajándékot, egyenlített. Török Bódog szövetségi kapitány a rá jellemző eleganciával, visszafogottan berzenkedett:
„Nem tudtam megvigasztalni a lányokat, de megmondom őszintén, a magam számára sem találtam vigaszt. Az eredménytől függetlenül egyébként a játékkal teljes mértékben elégedett vagyok. Öt gólt hétméteresből kaptunk, ez is jelzi, hogy jól védekeztek a lányok. Gyorsaságban és taktikailag felülmúltuk a fizikailag lényegesen jobban megalapozott ellenfelünket.”
A Bronzérem Megszerzése
A keserédes bravúr után a csapatra Románia válogatottja várt, a meccs tétje pedig a bronzérem volt. A magyar válogatott nem vallott szégyent, a tornán mutatott legjobb játékával rukkolt elő, és a mérkőzést végig a kézben tartva, 20-15-ös sikerével megszerezte a hazai kézilabdázás első női olimpiai érmét. Ez a győzelem gyógyírként hatott a korábbi csalódások után.
A másnapi Népsport az újság fejléce alatt büszke szalagcímben hirdette, hogy „Női kézilabdázóink bronzérmesek", alatta, két hasábon pedig a tizennégy dobogós kerettag portré fotója sorakozott. A csapat ezt követően, mint Sterbinszky Amália is utalt rá, derekasan megünnepelte a bronzot, a magyar kézilabdázás első olimpiai érmét.
Visszatekintés és Későbbi Olimpiák
Török Bódog kapitányi pályafutását két évvel később zárta le. Az 1980-as moszkvai olimpián a magyar válogatott újra részt vett, ám ott a kereten belüli idill már szertefoszlott, generációs ellentétek gerjedeztek, és a szakvezetés sem tudott úrrá lenni a problémákon. A továbbra is hatos körmérkőzés inkább vesszőfutásnak tűnt, a magyar csapat végül a negyedik helyen végzett. Ez rávilágít arra, hogy a montreali bronzérem milyen kivételes és történelmi jelentőségű volt a magyar női kézilabda számára.
tags: #montreali #olympia #noi #kezilabda
