Labdarúgás az 1980-as moszkvai olimpián: A bojkott árnyékában
Az olimpizmus több mint százhúsz éves történetében a moszkvai olimpiáé a kétes dicsőség: a legtöbb ország ezt bojkottálta. A szovjetek afganisztáni intervenciója után 1980-ban mélypontra jutott a NOB 1896 óta íródó sikertörténete, igaz, ezt a korabeli magyar sajtó nem így tálalta, no meg a csonka olimpián azért természetesen volt ünneplésre is ok.
Az 1980-as moszkvai olimpia nemcsak elvette a lehetőséget számos amerikai, (nyugat)német vagy japán sportolótól, na meg a további 62 távolmaradó ország képviselőitől, hanem emlékezetes, nagy pillanatokat is adott a világnak. Lord Killanin elnöknek legalább ezt sikerült elintéznie a nemzeti olimpiai bizottságoknál, ha már Nagy-Britannia, Franciaország vagy Olaszország állami szinten hivatalosan csatlakozott az Egyesült Államok bojkottfelhívásához.
1979. december 27-ig semmi jel nem utalt arra, hogy a moszkvai olimpia bojkottól lesz terhes. Ezen a napon azonban a szovjet hadsereg alakulatai bevonultak Afganisztánba, majd kezdetét vette az a háború, amelynek az olimpia is vesztese lett. Jimmy Carter amerikai elnök először 1980. január 19-én vetette fel a moszkvai olimpiai bojkott lehetőségét abban bízva, hogy az USA valamennyi szövetségese örömmel csatlakozik ehhez a felhíváshoz. Az amerikai elnök végletesen és rögeszmeszerűen ragaszkodott a bojkott hoz, amelyet hivatalosan 1980. március 21-én jelentett be 150 amerikai sportoló és edző előtt.
Bár az Egyesült Államok valóban távol maradt az olimpiától, de komoly NATO-szövetségesei közül egyedül az NSZK tette meg ugyanezt. Összesen végül 65 meghívott ország mondta le a részvételt. Muhammad Ali, aki személyesen győzködte az afrikai országokat, hogy ne vegyenek részt a moszkvai olimpián, nem járt teljes sikerrel. Az NSZK mellett Japán, Kanada és Kína számított nagy hiányzónak Moszkvából. A franciák, az olaszok és a britek tojtak Carter elnök bojkottjára, sportolóik elmentek a szovjet fővárosba, igaz, a nyitóünnepségen egyikük sem vett részt. Végül 81 ország 5200 sportolója vett részt a játékokon.
A labdarúgótornáról
Az 1980. évi nyári olimpiai játékokon a labdarúgótornát július 20. és augusztus 2. között rendezték. A tornán 16 nemzet csapata vett részt. Az olimpiai labdarúgó tornán 16 csapat vett részt, sajnos a verseny magyar résztvevő nélkül zajlott. Moszkva szerette volna bebizonyítani, hogy a keleti blokk fővárosa képes rendezni egy tökéletes olimpiát. És összességében ez sikerült is, úgy, hogy több mint 40 ország maradt távol.
A labdarúgás eredményei
Az olimpiai labdarúgótornán az érmek a következőképpen oszlottak el:
- Aranyérem: Csehszlovákia
- Ezüstérem: NDK
- Bronzérem: Szovjetunió
Az elődöntőben az NDK a Szovjetuniót, Csehszlovákia pedig Jugoszláviát múlta felül. A bronzmeccsen a szovjetek jobbnak bizonyultak Jugoszláviánál. A döntőt pedig 1-0 arányban Csehszlovákia nyerte meg.
1980 Szalma László Moszkva Olimpia.wmv
Magyarország szereplése az olimpián
Magyarországnak nyilván nem voltak gondjai a bojkottal, mi több, a sok hiányzó miatt olyan sportágakban és számokban is elindultak legjobbjaink, amelyekben egyébként a MOB-nak eszébe sem jutott volna nevezni. A ritkuló mezőnyt valakikkel fel kellett tölteni. Magyarország, a szocialista blokk tagjaként természetesen részt vett az olimpián, mégpedig rekordszámú 263 sportolóval.
A hét magyar arany-, tíz ezüst- és tizenöt bronzérem dicséretes produkció, ráadásul inkább a várakozás alatti, mint feletti. Az éremtáblázat hatodik helye a montreali mélypont (mindössze négy első hely, a rangsorban pedig a tizedik) után reményt adott, és dobogós helyezéseink nagy többsége olyan versenyszámban született meg, amelyben a bojkott nélkül is hasonló lett volna a sorrend. Hiszen például birkózásban, súlyemelésben, sportlövészetben vagy kajak-kenuban a volt szocialista országok uralták a mezőnyt.
Magyar aranyérmesek
A magyar küldöttség hét aranyérmet szerzett:
- Varga Károly (sportlövészet, kisöbű sportpuska, 60 m-es fekvő)
- Növényi Norbert (birkózás, kötöttfogás, 90 kg)
- Kocsis Ferenc (birkózás, kötöttfogás, 74 kg)
- Magyar Zoltán (torna, lólengés)
- Wladár Sándor (úszás, 200 m hát)
- Baczakó Péter (súlyemelés, 90 kg)
- Foltán László és Vaskuti István (kajak-kenu, C2 500 m)
A magyar győzelmek sorát egy tökismeretlen sportlövő, Varga Károly valószínűtlen sikere nyitotta. Varga a kisöbű sportpuska 60 méteres fekvő számában diadalmaskodott 599 körrel - törött kézzel. A néphadsereg birkózócsarnokában Kocsis Ferenc és az országos kedvenccé lett Növényi Norbert felállhatott a dobogó tetejére. A nagyszerű Magyar Zoltán 10-es pontszámmal búcsúzott a tornától, Moszkvában egyedüli magyarként védte meg a címét, gyakorlatával évekkel járt a mezőny előtt. A súlyemelő Baczakó Péter grammra annyit (377.5 kg) teljesített, mint nyolc évvel korábban és öt súlycsoporttal lejjebb az egyetlen sportági előd, Földi Imre. A magyar szereplésre a krilatszkojei kajak-kenu pályán a Foltán László, Vaskuti István kenu kettes tette fel a koronát az 500 méteres távon. A 17 éves Wladár Sándor, az egész olimpia legfiatalabb bajnoka nyerte a 200 méteres hátúszás magyar „házidöntőjét” Verrasztó Zoltánt megelőzve.
További kiemelkedő magyar eredmények
A magyar küldöttség tíz ezüst- és tizenöt bronzérmet is hazahozott:
- Ezüstérmesek: Verrasztó Zoltán (úszás, 200 m hát), Vermes Albán (úszás, 200 m mell), Rácz Lajos (birkózás, kötöttfogás, 52 kg), Tóth István (birkózás, kötöttfogás, 62 kg), Balla József (birkózás, szabadfogás, +100 kg), Kolczonay Ernő (vívás, párbajtőr egyéni), Maros Magda (vívás, tőr egyéni), Szombathelyi Tamás (öttusa, egyéni), Öttusacsapat (Horváth László, Maracskó Tibor, Szombathelyi Tamás), Joós István, Szabó István (kajak-kenu, K2 1000 m).
- Bronzérmesek: Seres Ferenc (birkózás, kötöttfogás, 48 kg), Kovács István (birkózás, szabadfogás, 82 kg), Kincses Tibor (cselgáncs, 60 kg), Ozsvár András (cselgáncs, abszolút kategória), Váradi János (ökölvívás, 51 kg), Lévai István (ökölvívás, +81 kg), Szalai György (súlyemelés, 110 kg), Verrasztó Zoltán (úszás, 400 m vegyes), Detre Szabolcs, Detre Zsolt (vitorlázás, repülő hollandi), Rakusz Éva, Zakariás Mária (kajak-kenu, K2 500 m), Férfi tornászcsapat (Donáth Ferenc, Guczoghy György, Kelemen Zoltán, Kovács Péter, Magyar Zoltán, Vámos István), Gedővári Imre (vívás, kard egyéni), Kardcsapat (Gedővári Imre, Gerevicz Pál, Hammang Ferenc, Nébald György, Nébald Rudolf), Női tőrcsapat (Kovács Edit, Maros Magda, Tordasi Ildikó, Stefanek Gertrúd, Szőcs Zsuzsanna), Vízilabda-válogatott (Csapó Gábor, Faragó Tamás, Gerendás György, Hauszler Károly, Horkai György, Kiss István, Kuncz László, Molnár Endre, Sudár Attila, Szívós István, Udvardi Endre).
Vízilabdázóink harmadikak lettek - ennél a helyezésnél lejjebb már-már fizikai képtelenség lett volna végezniük. Két kézilabda-válogatottunk közül a női negyedik helye a fájdalmasabb, hiszen minden komolyabb meccset sikerült elbukni - és ezzel a dobogót is. A férfiak mindössze egy vereséget szenvedtek, de így is lecsúsztak a dobogóról. Női röplabdázóink akkoriban a közvetlen világelitbe tartoztak, moszkvai negyedik helyükkel senki sem volt boldog. Moszkva (pontosabban a versenyeknek helyet adó tallinni kikötő) hozta el minden idők első és reméljük csak Tokióig egyetlen magyar vitorlázóérmét is: a Detre fivérek az azóta a programból már kikerülő repülő hollandiban lettek harmadikok.
Emlékezetes pillanatok és sportteljesítmények
Az 1980-as játékokon nyerte meg harmadik ökölvívóaranyát és fogta be ezzel az örökrangsorban Papp Lacit a kubai óriás, Teófilo Stevenson. Maratoni futásban címet védett az NDK-s Waldemar Cierpinski, egy apró etióp, Miruts Yifter megnyerte az 5000 és a 10 000 méteres síkfutást is, a brit Alan Wells pedig mindmáig az utolsó fehér futóként a 100 métert. Első olimpiáján 18 évesen máris olimpiai bajnok lett a (kelet)német kajakos, Birgit Fischer. Tornában mind a nyolc számban dobogóra állhatott Alekszandr Gyityatyin, aki az olimpia legsikeresebb versenyzője volt, három aranya mellé még négy ezüstöt és egy bronzot is nyert. Zimbabwe rövid történelme első aranyát nyerte meg a női gyeplabdacsapat. A díjlovaglásban győztes Elisabeth Theurer lovát, Mon Cherie-t az osztrák szövetség bojkottja ellenére Niki Lauda különrepülője szállította Moszkvába. A szovjet Vlagyimir Szalnyikov pedig először úszta le 15 percen belül az 1500 métert.
Összesen 36 világ-, 39 Európa- és 74 olimpiai csúcs született, ugyanakkor egyetlen pozitív doppingesetről sem számolhatott be a sajtó - de ezen kínjában csak mosolygott a művelt világ. Az egész városban hihetetlen biztonsági intézkedéseket vezettek be. Moszkvában csak az állandó lakosok tartózkodhattak, „idegeneket" autóval sem engedtek be. A moszkvaiak azonban a kellemetlenségek ellenére is örültek az olimpiának, hiszen a játékok ideje alatt megteltek az üzletek kirakatai és polcai. Sok iparcikkhez, húshoz, halhoz, különféle finomságokhoz lehetett hozzájutni, amit különben csak zárt üzletekben, magas pártfunkcionáriusok számára árultak.
A bojkott politikai háttere és hatása
Az 1980. július 19-én, budapesti idő szerint 14 órakor a Luzsnyiki Stadionban kezdetét vette az 1980-as moszkvai olimpia nyitóünnepsége. A díszpáholyban a legjobb helyen az akkor már nagyon beteg SZKP-főtitkár, Leonyid Brezsnyev ült, mögötte a kommunista szovjet pártvezetés hatalmasságai következtek. Jó hely jutott volna Kádár Jánosnak is, de a kor legfőbb magyar politikusa nem volt jelen a moszkvai olimpia megnyitóján.
Kádár János a Szovjetunióba utazott, de nem Moszkvába és nem az olimpiára, hanem a Krím félszigetre. Itt találkozott Leonyid Brezsnyevvel, ahol az elmaradhatatlan elvtársi csók is elcsattant. Az olimpiáról egy szó sem esett, legalábbis a hivatalos jelentések szerint nem. Az 1980-as évvel megkezdődött a hidegháború utolsó évtizede. A kezdés igencsak feszültre sikeredett, aminek egyik csúcspontja pont a moszkvai játékokon következett be. A politika nagyon éreztette a hatását, ekkor az olimpia politika felettisége igencsak háttérbe szorult.
tags: #moszkai #olimpia #football
