Az MTK Atlétika Edzőinek Története és Jelenlegi Kiválóságai
Az MTK történetében az atlétika mindig is kiemelten fontos sportág volt. Már az MTK 1888-as alapításánál az atléták alkották az egyik meghatározó sportágat, sőt, az első komoly versenyt is ők rendezték. 1889. április 21-én érkezett el a nagy nap a Tattersalon, az ügetőpályán. A kor szokásainak megfelelően, több szakágban is összemérhették erejüket az atléták. Magasugrásban Sachs Lipót, 1000 méteres gátfutásban és korláttornázásban Müller Dávid győzött a zárt, azaz házi versenyen. Nyílt versenyt rendeztek 6 km-es síkfutásban, 100 méteres síkfutásban (győztes: Leitner Ármin), 12 kg-os súlydobásban, 2 angolmérföldes gyaloglásban (győztes: Kohn Arnold), távolugrásban (győztes: Totis Lajos) és 50 kg-os súlyemelésben. Totis Lajos az utóbbiban is remekelt - legjobb MTK-s versenyzőként a második helyet érte el. Érvelni mellette fölösleges - az atlétika a legősibb sportágak egyike. A járás, a futás, az ugrás és a dobás mindig az emberi mozgások alapformái voltak.
A korai sikerek között kiemelkedő volt, hogy Kohn Arnold körül kialakult az a népes gyalogló csapat, amelyik megalapozta az egészen az első világháborúig tartó MTK gyalogló hegemóniát. Tagjai ekkor Domenis Gyula, Fitsch Ferenc, Totis Lajos és Vidor Jenő voltak. Év közben csatlakozott a társasághoz Grünwald Márton, aki a megszűnt Sportkedvelők Köréből érkezett. Az első hitelesített országos csúcsot Malcsiner Gyula érte el két angol mérföldes síkfutásban 10 perc 50,4 másodperccel, 1894 májusában. Ezt ő maga döntötte meg alig egy hónappal később 10 perc 31 másodperces idővel. Ugyancsak 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcs, ami tovább erősítette a klub hírnevét.
Az Utánpótlás-Nevelés Jelentősége és Korai Kihívások
Az MTK vezetése hamar felismerte az utánpótlás-nevelés fontosságát. 1901-ben megváltozott az MTK alapszabálya: a korábbi rendelkezés - a kor szokásainak megfelelően - tiltotta ifjúsági tagok felvételét, az új szabály azonban ezt lehetővé tette. Eleink az elsők között ismerték fel az utánpótlás-nevelés fontosságát, ami hosszú távon megalapozta a klub sikereit.
Atlétáink több mint kétszáz alkalommal állhattak a felnőtt első osztályú bajnoki dobogó tetején. A pontos számot nehéz megmondani, mert ez az a sportág, amiben szinte minden jogelődünk nyert bajnoki címeket (MTE, KAOE, Egyetértés, stb.). Voltak versenyzők, akik az MTK mellett másik egyesület színeiben is nyertek; az adatok néha egymásnak ellentmondóak abban a tekintetben, hogy adott bajnoki cím megszerzésekor éppen melyik egyesület színeiben szerepelt a győztes sportoló.
Az I. Világháborút megelőző utolsó két békeév bajnokságán 4-4 győzelemben volt részünk. 1913-ban Szalay Pál 100 és 220 yardon, Rajz Ferenc 880 yardon győzött, Wardener Iván a magasugrók között lett bajnok. 100 yardon kék-fehér dobogóst ünnepelhettünk, a második Szenes József, a harmadik Boros Géza lett. Rajz Ferenc szintén 1913-ban 500 méteres távon 1:07,6-os idővel világcsúcsot ért el. 1914-ben szinte másolták versenyzőink az előző évet.
A Háborúk és a Újjáépítés Korszaka
A háború kitörése az MTK-t is sújtotta. Sorra hívták be versenyzőinket, akik közül Mickler György, Ondrus István és Rákos Jenő is a harctéren vesztette életét. Atlétáinkat az I. Világháborút követően is tragédiák sora sújtotta. Nagy tehetségű nyolcszázasunkat, Harmat Imrét az MTK-MAC mérkőzésen a lelátóról hurcolták el és gyilkolták meg Horthy különítményesei.
Néhány évvel később atlétáink edzője, Bodor Ödön a műjégpályán szenvedett halálos balesetet. A helyére került Gáspár Dezső, aki fiatalon meghalt 1934-ben. Ekkor ismét Goldmann Bundi vezette az edzéseket. A II. Világháború rettenete után szakosztályaink közül elsőként az atléták szervezték újra magukat. A megújítók Hertzka Rezső és Szilányi Sándor voltak. No meg természetesen Goldmann Bundi, aki három évtizede mindig újra és újra előkerült, ha az MTK atlétáinak segítségre volt szüksége. A pálya még romokban hevert, így sportolóink az FTC vendégszeretetét élvezve tudtak gyakorolni.
A felszabadulás utáni első bajnoki címünket is az atléták szerezték. Tribold Jenő a diszkoszvetést nyerte meg 33.69 méteres eredménnyel az ifi bajnokságon. Ugyancsak az atléták szerezték az első felnőtt érmet; Pállfy 400 méter gáton lett harmadik. Már ekkor több - később ragyogó pályát befutó - tehetség bontogatta szárnyait kék-fehérben. Például Umbrai Katalin gerelyhajító, Zsitvai Zoltán rúdugró, Lombos Dezső gát- és rövidtávfutó, valamint Nagy György távol- és magasugró.
1949 és 1956 között 45 magyar bajnoki címet nyertek versenyzőink. Kovács József volt a korszak csillaga: olimpiai ezüstérme mellett Európa-bajnokságon is második helyet ért el. Pályafutása során olyan halhatatlanokat győzött le, mint Kuc és Zatopek. A hetvenes éveket Rózsa István 6 bajnoki címe vitte el 400 méteren. Ide tartozik a különböző egyesülések során csatlakozott szakosztályok története is: a KAOE fénykora a húszas évekre tehető. A sprinter Gerő Ferenc egymaga 9 egyéni bajnoki címet gyűjtött. Tagja volt az olimpiai 4. helyezett 4x100-as váltónak. Az MTE szervezte az első honi versenyeket nők számára.
Az MTK Atlétika Jelene és Soltész Renáta Edzői Munkássága
A szakosztálynak jelenleg közel 300 igazolt sportolója van. 2021-ben, a tokiói olimpián klubunk többpróbázója, Krizsán Xénia 13., távolugrónk, dr. Nguyen Anasztázia 16. helyen végzett, ami mutatja a jelenlegi sikereket és a folyamatos fejlődést.
A mai modern atlétikában az edzők szerepe kulcsfontosságú. A Magyar Edzők Társasága, az Utanpotlassport.hu szerkesztősége és a Porsche Hungaria alkotta kuratórium megnevezte "A hónap utánpótlásedzője" díj márciusi kiírásának három jelöltjét. Klubunk atlétaedzője, Soltész Renáta is aspirál Kissné Oroszi Edit (sportlövészet) és Ligeti Richárd (birkózás) mellett. A díj odaítélésekor figyelembe veszik az adott időszak világversenyein, nemzetközi eseményein, legjelentősebb hazai viadalain, bajnokságain elért eredményeket, de a díjra történő jelölésnél ugyancsak döntő szempont volt a kiválasztott szakmai múltja, megfelelő edzői végzettsége, példaértékű nevelőmunkája.
Egyesületünk 32 esztendős atlétaedzője, Soltész Renáta debreceni színekben többpróbázott, válogatottságig, ifjúsági bajnoki címig jutott. Az edzői pályát a szegedi Titán TC-ben kezdte 2013-ban. Érdekesség, hogy az ottani gyermekcsoportban többek között az immár a 4x400-as váltóval felnőtt-világbajnoki bronzérmes Kovács Árpáddal is foglalkozott. 2014-ben tanulmányai miatt Budapestre érkezett, és az Ikarus BSE növendékeit irányította hét évig. Fiatal versenyzői számos korosztályos országos bajnoki érmet gyűjtöttek.
Legsikeresebb tanítványa a sprinter Szentgyörgyi Zita, aki kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt időszakban.
| Verseny | Táv | Eredmény | Helyezés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| U18 | 100 m | 11.68 mp | EYOF bronzérem | Hazai korosztályos csúcs |
| U20 OB | 100 m | - | Bajnok | |
| U20 OB | 400 m | - | Bajnok | |
| Felnőtt OB | 400 m | - | Ezüstérem | |
| Limai U20 Világbajnokság | 400 m | 53.23 mp (egyéni csúcs) | 16. hely (elődöntő) | Szabadtér |
| Felnőtt Fedettpályás OB | 400 m | 53.24 mp | Aranyérem | U20-as fedettpályás országos csúcs |
| Felnőtt Fedettpályás OB | 200 m | 23.95 mp | Ezüstérem | |
| U20 Fedettpályás OB | 400 m | 52.86 mp | 1. hely | Saját korosztályos hazai rekord |
A 400 méterre tavaly, menetközben állt át, és az U20-as ob-n már a 100 méter mellett ezen a távon is bajnok lett, a felnőttek között pedig ezüstöt érdemelt ki. Szabadtéren 400-on az 53.23 másodperces egyéni csúcsának köszönhetően részt vett a limai U20-as világbajnokságon is, amelyen elődöntőt futott, összességében a 16. lett. A 18 éves ígéret idén februárban a Nyíregyházi Atlétikai Centrumban rendezett felnőtt fedettpályás atlétikai országos bajnokságon 400 síkon 53.24 másodperces U20-as fedettpályás országos csúccsal nyert aranyérmet, 200-on pedig ezüstöt érdemelt ki (23.95). Zita 400 m-en Petráhn Barbara 1997-ben felállított 53.72 mp-s U20-as rekordját adta át a múltnak. Az U20-as fedettpályás atlétikai bajnokságon 400 méteres síkfutásban már a saját korosztályos hazai rekordján faragott, és ért célba elsőként 52.86 másodperc alatt.
Soltész Renáta Edzői Filozófiája
Soltész Renáta edzői hitvallása és pedagógiai megközelítése példaértékű:
- „Az utánpótlás-nevelésben a legfontosabbnak a fokozatosságot tartom. Mindig kell valamilyen új ingert adni a gyerekeknek, mert az a kulcsa a fejlődésnek.”
- „Az edzőnek jó pedagógusnak is kell lennie. Azt vallom, hogy pedagógusnak születni kell, ezzel együtt a hivatásnak vannak tanulható részei is.”
- „Törekszem arra, hogy jó kapcsolatom legyen a versenyzőimmel. Szerencsés vagyok, hogy kiváló edzőim emberi értékeit adhatom tovább.”
Soltész Renáta nemcsak az edzésen teszi oda magát, hanem belelát a sportoló lelki világába is, érdekli, mi van éppen a tanítványával, és a nehezebb pillanatokban is lehet rá számítani. Odaadó, céltudatos edző, aki mellett jól érzi magát a versenyző.
