Az MTK Atlétikai Létesítményei: Múlt és Jelen Öltözőinek Tükrében
Az MTK, vagy ahogy akkor írták az M.T.K. története szorosan összefonódik a magyar sportlétesítmények, köztük az atlétikai központok és az azokhoz tartozó öltözők fejlődésével. A klub megalakulásától kezdve a mai, modern centrumig hosszú út vezetett, melynek során a sportolók felkészülésének körülményei gyökeresen átalakultak.
A Modern Kor Atlétikai Centruma és a 2023-as Világbajnokság
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) 2018. december 4-én jelentette be, hogy a 2023-as atlétikai világbajnokságnak Budapest ad otthont. „Az új stadion csodás öröksége lesz a magyar atlétikának” - jelentette ki a szervezet elnöke, Sebastian Coe. A több mint 200 milliárd forintból felépített új stadion mellett, a zsilip szomszédságában épül egy bemelegítő pálya is, ami majd később a magyar dobóatléták otthona lesz. Mivel több ezer atléta érkezik az augusztus végi versenyre, edzőpályákra is szükség lesz. A pályázatban két helyszín szerepelt, az egyik az MTK Bosnyák térhez közeli centruma, a másik a Honvéd Tüzér utcai, Iharos Sándorról elnevezett atlétikai létesítménye.
Az MTK zuglói Lantos Mihály Sportközpontjában, melyet Lantos Mihályról neveztek el - aki nem atléta volt, hanem az Aranycsapat hátvédje -, 2019. december 10-én adták át a sportegyesület közel 1900 négyzetméteres új fedett atlétikai centrumát. Az MTK korszerű pályája nettó 973 millió forintból készült el, és 1888 négyzetméteres munkacsarnokot is magába foglalt az építkezés. Az MTK büszke volt erre a létesítményre. Deutsch Tamás, az MTK Budapest elnöke az átadási ünnepségen, majd a klub videójában is „Gyönyörű, párját ritkító” létesítménynek nevezte. Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöke pedig úgy fogalmazott, hogy az elkészült csarnok olyan hiánypótló létesítmény, amelyre a magyar atlétika már régóta várt. A Magyar Építők oldalán azzal is szembesülhetünk, hogy az „ellebegtetett” futófolyosó adja a sportközpont új, karakteres arculatát, míg a földszinti funkciók közvetlenül kapcsolódhatnak az edzőcsarnokhoz.
Bő három évvel az átadás után, 2022 áprilisában arról határoztak, hogy elkerülhetetlen egy újabb felújítás. A szerződést az egykori magasugróbajnok, Deutsch Péter - aki a Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója volt - és bátyja, az élvonalbeli Fidesz-politikus, Deutsch Tamás, a Magyar Testgyakorlók Köre elnöke között kötötték meg. A szerződésben foglalt támogatási összeg 664 millió forint volt. Deutsch Péter, aki egyben az MTK ügyvezető elnöke és 2020. szeptember óta ideiglenesen a MASZ főtitkára is, megbízásából az MTK az alábbi választ küldte arra a kérdésünkre, miért kellett még költeni a modernizált létesítményre:
- „A 2023. március elsején módosított (bővített műszaki tartalmú és többletforrást biztosító) támogatási szerződés értelmében a támogatás összege az alábbi műszaki tartalmakra használandó fel:
- Lantos Mihály Sporttelepen 2019. évben átadásra került atlétikai edzőcsarnok és futófolyosó meglévő gépészeti rendszereinek bővítése és újabb rendszerek létesítése.
- A Lantos Mihály Sporttelepen található 2016. évben elkészült kültéri atlétikai létesítmények bővítése, felújítása.
- Lantos Mihály Sporttelepen található további dobófelületek és azok közvetlen környezetének bővítése, felújítása.
- A fentiek alapján a 2019. évben átadott létesítményben nem történik felújítás, ott a fentiekben írt fejlesztés, beruházás valósult meg.”
Fontosnak tartották emellett kiemelni még, hogy „a vb edzéshelyszíneként tudjon funkcionálni a sporttelep, mindenben megfeleljen a WA előírásainak, így az EOA (Rendezvény Szervezési Szerződés) szerinti edzéshelyszínként tudjon működni”. A WA előírásai egy edzéshelyszínnél nem annyira szigorúak, mint a bemelegítő pályánál, nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a futófolyosón légkondi legyen. A szervezők úgy érveltek, hogy az EOA értelmében a szervező köteles a pályázati anyagban írtak megvalósítására, attól eltérni csak a jogtulajdonos egyetértése esetén lehetséges, ezért esett a választás az MTK pályára Csepel helyett.
A 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság hivatalos filmje
Az összeférhetetlenségről Deutsch Péter azt írta, hogy az fel sem merülhetett, hiszen „egy többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság közgyűlése hozta meg a döntést, hagyta jóvá a támogatási szerződést a Budapest 2023 Nonprofit Zrt. oldaláról, aki az EOA-ban írt kötelezettségét teljesítette ezen döntés meghozatala során”. A Honvéd-pályára a Budapest 2023 Nonprofit Zrt.-től nem kaptak forrást a rendezvénnyel kapcsolatos felújításra, a klub ezt KEHOP-pályázatokkal és önerőből toldotta meg. Miközben a százmilliós invesztíciót kapó MTK-pályán dolgoznak, könnyen előfordulhat, hogy egy versenyző sem megy oda a két versenye közti edzésre. A Testnevelési Egyetem júniusban elkészülő pályája ugyanis hasonló lehetőségeket kínál, és a szállodákhoz is közelebb van. Kozák Luca, a tavalyi Eb ezüstérmes gátfutója (az év sportolója) is itt készül fel az utolsó napokban, ha már a mellette lévő Novotel Hotelben lakik.
Az Öltözők Helye a Sporttörténelemben: Egy 1922-es Rangadó Eseményei
Az öltözők nemcsak a felkészülés helyszínei, hanem olykor a sporttörténelem dramatikus eseményeinek tanúi is lehetnek, mint például az 1922. október 1-jén az MTK és a VAC szereplésével játszott rangadó a Hungária körúton. A Vívó és Atlétikai Club (VAC) kiválóan szerepelt a bajnokságban, a korszak egyik legjobb klubja ellen sem lépett esélytelenül pályára. A mérkőzés pikantériája volt, hogy sokan mindkét szereplőt "zsidó csapatnak" tekintették. A cionista mozgalom égisze alatt született VAC esetében ez kézenfekvő volt, az MTK-t pedig társadalmi beágyazottsága, a klub által hordozott jelentéstartalmak miatt tartották annak. A mérkőzés jom kippur napjára esett, ezért a VAC kérésére a találkozót délelőtt rendezték - a szélsőjobboldali Magyarság nem is felejtette el megjegyezni, hogy az MTK-nak is „ekkor kezdődik a hosszúnapja”.
A korai kezdés ellenére 8000 néző volt kíváncsi a találkozóra, ami azonban nem épp ünnepi hangulatban zajlott le: fél órával a vége előtt, 2-1-es VAC-vezetésnél a bíró tömegverekedés miatt lefújta a találkozót. A botrány akkor tört ki, amikor a bíró 11-est ítélt az MTK javára. A VAC játékosai körbevették a játékvezetőt, többtucatnyi néző pedig a pályára rontott. A Nemzeti Sport tudósítása szerint „(a) tribünről csak annyit lehetett látni, hogy Opata nyargal ki az öltöző felé hatalmas iramban, és nyomában Fischer, a VAC kapusa rohan tettrekész hangulatban. Szerencsére a nézők lefogták Fischert, úgy, hogy Opata ép bőrrel érte el az öltöző-aziliumot. (...) Pár pillanat múlva négy ember vitte az öltözőbe az eszméletlenül fekvő Hermannt, a VAC balfedezetét. Ezután a publikum elállta az öltözők bejáratát és a tribün lejáratait, úgy, hogy a még künn rekedt játékosok határozott életveszély közt hagyták el a pályát (...) A kevés számban kivonult rendőrség az öltöző bejáratát védte”.
A radikális lapok „testvérharcról” cikkeztek, olyan klubokról, „akik között nincs világnézeti különbség”. A Sport és Társadalom szerint „Ellenfelünk, fájlalván az elmúlt bajnoki szezonban tőlünk elszenvedett kudarcait, mindenáron győzni akart. És miután a játék folyamán gyengébbnek bizonyult, ki kellett törnie a botránynak.” A Pesti Hírlap tudni vélte a verekedés konkrét okát is: „Nyílt titok, hogy a footballsportban, különösen egyes kluboknál, már-már teljesen úrrá lesznek a fogadások a sport felett. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy úgy az MTK, mint a VAC hívei ebben a tekintetben a legexponáltabbak.” Valószínű, hogy sok VAC- és MTK-drukker számára kezdődött keserűen az engesztelés napja: ők szégyenletes ünneprontásként élték meg ezt a verekedést. A hátralévő közel fél órát öt nappal később, zárt kapuk mögött játszották le. Az MTK-pálya melletti töltésről több száz ember követte figyelemmel a találkozót, az esetleges atrocitásokat megakadályozandó a rendre 20 gyalogos és lovas rendőr ügyelt.
Az MTK Sportlétesítményeinek Kezdeti Fejlődése
Kezdetben vala a Nemzeti Torna Egylet (NTE), a hazai sportmozgalom úttörője a XIX. század második felében. 1888 kora őszén néhány „rebellis” NTE tag szabadtéri sportversenyt rendezett, amely szentségtörésnek számított. A viadalt 1888. szeptember 10-én a Freudiger Villa udvarán tartották meg. A versenyt követően a rendezők és a versenyzők súlyos fejmosást kaptak Bockelsberg Ernőtől, az NTE művezetőjétől, aki határozottan megtiltotta a fiataloknak, hogy a jövőben hasonló versenyeket rendezzenek az NTE színeiben. Az ifjú sportemberek az új egyesület megalapítását tervezték.
1888. november 16-án megalakult az új egyesület, az MTK. Az első választmányi ülés legsürgetőbb teendőnek tagság toborzását, propaganda kifejtését és megfelelő klub helyiség megszerzését tartotta. Még 1888-ban túllépte a létszám a 30 főt. Vegyük figyelembe, hogy sportolásra alkalmas teremmel ekkor még nem rendelkezett klubunk, a megalakulást követően a téli időszak viszont szabadtéri sportolásra alkalmatlan volt. De nem az anyagiak okozták a legfőbb nehézséget ekkoriban, hanem az edzés lehetőségek hiánya. Az MTK nem rendelkezett tornateremmel. Emiatt még az éves közgyűlésen még az egyesület feloszlatására tett javaslat is volt.
Azonban hamarosan megoldódott ez a probléma is. 1891-től a Ferencziek terén bérelt helyiséget az MTK. Ez volt az első saját - bár meglehetősen szerény - otthona az MTK-nak. A fiatal egylet eredményeinek elismeréseként gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter még ugyanebben az évben átengedte a Markó utcai főgimnázium tornatermének használati jogát sportolóinknak. Ez hatalmas előrelépés volt a felkészülési lehetőségeket tekintve. Az új terem lehetőségeit kihasználva újabb sportágakkal kezd el foglalkozni az MTK. Megjelennek egyesületünkben a birkózók, vívók és súlyemelők is. Az MTK első ismert művezetője Grabovieczky Leó, aki 1891-től vezeti a tréningeket. Ő az, aki megszervezi az MTK első dísztornáját 1891. december 31-ére.
Már az első sportos évben is számos győzelmet arattak versenyzőink a különböző versenyeken. Az első nagy jelentőségű esemény a klub elnökének megválasztása volt, Nagybudafalvy Vermes Lajos személyében. Alig pár hónappal az alakulása után már hat sportágban jeleskedtek versenyzőink: atléták, úszók, tornászok, kerékpárosok, birkózók és súlyemelők is voltak az MTK-ban. Az MTK megrendezte első versenyét az Orczy kertben 1889. április 21-én. Egyesületünk még egy éves sem volt, mikor Kohn Arnold szeptemberben 3 angol mérföldes gyaloglásban 27 perc 58 másodperces eredménnyel rekordot ért el, majd októberben 2 angol mérföldön is az addig elért legjobb magyar eredményt gyalogolta 18 perc 22 másodperccel. A 1890-es esztendő eredményei az első év sikereit is nagyságrendekkel haladták meg, megszületett az MTK történetének első Európa csúcsa, majd az MTK első hivatalos magyar rekordja is. Müller Dávid palicsi győzelmével megkapta a „Magyarország Bajnoka” címet is 1892. július 24-én.
A korai MTK-sportolók közül kiemelkedő Holics Ödön, olimpikon atléta, labdarúgó, edző. 1905-1912-ig játszott az MTK labdarúgó csapatában, és 1907-1908-ban labdarúgásban, 1909-ben távolugrásban nyert bajnoki címet MTK színekben. Az 1908-as londoni olimpián Brüll Alfréd támogatásával vett részt, ahol 14. lett távolugrásban 654 cm-es eredménnyel. Edzői pályafutását 1919-ben kezdte, és felismerte, valamint hangsúlyozta a rendszeres edzés jelentőségét, amihez megfelelő létesítmények és öltözők elengedhetetlenek voltak.
