Az MTK bajnoki eredményeinek története
A Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) az egyetemes magyar sport egyik legrégebben alapított, patinás egyesülete. 1888. november 16-án kezdte el munkáját a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK), amit az NTE-vel feszült viszonyba keveredő sportemberek alapítottak. Az alapítók közül Donáth Sándor, Horner Ármin, Klauber Izidor, Kohn Arnold, Leitner Ármin, Müller Dávid, Sachs Lipót, Szekrényessy Kálmán, Tótis Lajos és id. Weisz Dezső neve maradt fent az utókornak.
A kezdeteknél a torna mellett létrehozták az atlétikai-, a birkózó-, a kerékpár- és a súlyemelő-szakosztályokat, később pedig létrejött az úszó, a vívó, majd 1901-ben a labdarúgó-szakosztály is. Az első olimpiai bajnoki címeket 1904 és St. Louis hozta az MTK-nak: az úszó Halmay Zoltán 50 és 100 yardos távon is győzött. 1905-ben Brüll Alfrédot, az európai műveltségű sportembert az MTK elnökének választották, és közel 40 évig állt az egyesület élén. Szellemiségével, az MTK és a sport iránti rajongásával, bőkezű mecenatúrájával nemzetközi hírűvé fejlesztette az egyesületet.
Labdarúgás: A dicsőséges múlt és a rekordok
A labdarúgó szakosztály létrehozására tett első javaslatot az elnökség 1897. február 28-án elvetette, ám a klub alapszabályának módosításával, Kertész Sándor vezetésével 1901. március 12-én megalakult az új szakosztály. Az MTK-t az 1902-es bajnoki idényben a II. osztályba sorolták be, de egy szervezeti átalakítás következtében az 1903-as bajnoki évet már az első osztályban kezdhette el, s egyből harmadik helyen zárt. Egy évvel a bajnoki bronzérem után, 1904-ben megszületett az első bajnoki cím, amelyet azóta még 22 követett.
Az 1914-es harmadik bajnoki cím megnyerése után - amely összesen tízéves győzelmi sorozat nyitánya lett - új edző érkezett a csapathoz: az angol Jimmy Hogan. Az MTK-nál eltöltött hét éve alatt összesen hat bajnoki címet szerzett a klubnak. A sorozatban megnyert tíz bajnoki cím olyan teljesítmény volt, amely azóta is példa nélkül áll a magyar labdarúgás történetében. Az amatőr sikerkorszak abszolút csúcsa az 1917-1918-as év volt, amikor is a csapat 147 gólt rúgott és csak 10-et kapott 22 bajnoki mérkőzés során.
A sikerek statisztikája
Az egyesület történetében a különböző korszakok eltérő eredményességet hoztak. Az alábbi táblázat az MTK labdarúgócsapatának néhány meghatározó bajnoki sikerkorszakát foglalja össze:
- 1914-1925: A tízszeres bajnoki győzelem korszaka.
- 1951: Bajnoki cím Budapesti Bástya néven.
- 1996-1997: A Várszegi-éra első bajnoki címe.
- 2008: Bajnoki aranyérem a Sándor Károly Akadémia növendékeire építve.
Nemzetközi sikerek és a női labdarúgás
Első komoly nemzetközi sikerét 1955-ben érte el az MTK, akkor a prágai UDA ellen 7:2-es összesítéssel nyerte meg a Közép-Európa Kupát, amelyet 1963-ban újra elhódított. A Kupagyőztesek Európa-kupájában 1964-ben a döntőig menetelt a csapat. Az MTK női labdarúgó csapata 2001-ben alakult a Pepita Sárkányok együttesének átvételével. Az együttes több, mint húsz éves fennállása alatt nyolc bajnoki aranyéremmel és négy Magyar Kupa elsőséggel büszkélkedhet.
A 2001-ben Agárdon megnyitott Sándor Károly Akadémia - kiváló játékosmegfigyelők közreműködésével - összegyűjtötte az ország legtehetségesebb fiatal labdarúgóit. A labdarúgó akadémia mára világhírű lett, eddig több mint 50 labdarúgót adott a magyar élvonalnak. Az együttes 2019. nyara óta az MTK Budapest Zrt. kötelékébe tartozik, mely biztos alapot jelent a sikeres jövőhöz.
tags: #mtk #bajnoki #eredmenyei
