Brüll Alfréd és az MTK: Egy legendás elnök öröksége és az Akadémia története
Brüll Alfréd neve elválaszthatatlanul összefonódott az MTK történetével, hiszen minden idők egyik legnagyobb formátumú magyarországi klubelnöke volt. Élete és munkássága a sport iránti elkötelezettség, a mecénási tevékenység és a humanitárius gondolkodás példája, melynek öröksége ma is él az MTK Akadémia révén.
Brüll Alfréd élete és sport iránti szenvedélye
Brüll Alfréd 1876-ban született. Édesapja, Brüll Ármin pozsonyi születésű nagykereskedő, édesanyja Kohner Auguszta volt. Brüll Ármin az első Andrássy úti paloták építtetői közé tartozott; a Könyök utca (ma Andrássy út) és a Kétszerecsen (ma Paulay Ede) utca közti területre háromemeletes, eklektikus stílusú bérpalotát építtetett Kallina Mór terve alapján. Az 1882-ben felavatott ingatlan ma az Andrássy út 9. szám alatt található.
Brüll Alfréd az 1899. január 4-én kelt közjegyzői és gyámügyi okiratok szerint 23 évesen, de az akkori törvények alapján még kiskorúként édesapjától, Brüll Ármintól hatalmas vagyont örökölt, többek között házingatlanokat és egy hosszúpályi birtokot. Édesanyja, Kohner Auguszta révén is komoly vagyon örököse lett, összesen mintegy 1,3 millió korona értékű vagyont szerzett.
Tanulmányait a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnasiumában - a mai Trefort Gimnáziumban - végezte, ahol 1894-ben érettségizett, majd a jogi karon folytatta. A jogi pályánál azonban jobban érdekelte az utazás; megjárta Párizst és Londont, és Wittenbergben is tanult. A századfordulótól egyre gyakrabban tűnt fel a neve az újságokban, mecénásként vált ismertté. Az ifjú Brüll figyelme az egyre nagyobb tömegeket megmozgató sport felé fordult.
A legenda szerint övé volt az egyik első automobil Budapesten, és állítólag az első autóverseny megrendezését is ő finanszírozta. Maga is indult versenyeken, így például 1901 nyarán, amikor a Tattersallban az első magyar automobil kiállítás alkalmából autóversenyt rendeztek, 12 és fél perc alatt tette meg a 10 kilométeres utat, és ezzel futamában a második helyen végzett. 1904-ben egészen különleges versenyen indult, a Magyar Aeroklub Turul nevű léghajóját négy automobil vette üldözőbe, a „katonai szempontból is jelentőséggel bíró” rendezvény egyik autóját Brüll Alfréd vezette. 1906-tól a Sport-Világ, 1908-tól pedig a Nemzeti Sport munkatársaként dolgozott.
Brüll Alfréd mecénási tevékenysége már korán megmutatkozott. 1903 elején az MTK országos bajnoki birkózóversenyére egy bajnoki övet, 1904-ben pedig egy értékes bronzszobrot készíttetett. Pár hónappal később hozzájárult a magyar olimpiai csapat kiküldetési költségeihez a Saint Louisban tartott ötkarikás játékokra, ahol az atlétikai szövetség csak két atléta és egy úszó utazását tudta finanszírozni. Az első világháború idején a Nemzetközi Vöröskereszt megbízottjaként tevékenykedett, saját vagyonából is segítve a háború katonai és civil áldozatait.
Élete során 25 különféle sportszervezetet vezetett. 1908-tól a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) alelnöke, 1909-től a Magyar Úszó Szövetség elnöke volt. 1920-1924 között a Magyar Birkózók Országos Szövetségét irányította. 1924-ben a Nemzetközi Amatőr Birkózó Szövetség elnökévé választották, s négy évben keresztül töltötte be ezt a tisztséget. Ott volt 1901-ben az MLSZ alakuló ülésén is.
Brüll Alfréd és az MTK: Egy korszakalkotó elnökség
Brüll Alfréd elnöksége 1905 és 1940 között, 35 évig tartott, egészen a klub politikai okokból történt feloszlatásáig. Az MTK, illetve annak profi alakulata, a Hungária FC élén állt. Rögtön alelnöknek választották, hiszen jól ismerték őt korábbról, és megszállott sportszeretőként számon tartották.
Az MTK volt az első sportklub, ahol nők is tagok lehettek, ahol nem számított a származás és az iskolázottság. Brüll Alfréd ellenállt minden törekvésnek, amely valamiféle zárt klubbá alakította volna az egyesületet.
Sportszerető elnökként sokszor saját magánvagyonát áldozta fel a kék-fehér klub sportsikerei érdekében. 1912-ben 155.000 koronával támogatta a Hungária körúti MTK stadion felépítését. Az ennek fejében kapott részvényeket a klubnak ajándékozta. 1912. március 31-én adták át az MTK első saját stadionját. A főváros nevében Bárczy István, Budapest polgármestere - aki maga is lelkes szurkolója volt az MTK csapatának - az építkezéshez szükséges 7 hektáros területet jelképes összegért, mindössze évi 1 aranykorona bérleti díj ellenében biztosította a klub részére.
A sikeres üzletember óriási vagyonából rengeteget áldozott a sportra. Az a mondás járta róla a harmincas években, a Hungária FC legnagyobb diadalai idején, hogy egy-egy bajnoki címre ráment valamelyik Andrássy úti bérháza. Fizette, ha kellett, az MTK szakosztályait, sportolóit, edzőit. Hozatott edzőt, sportolót külföldről - ebben is az első volt az MTK. Fizette a szegény sportolók taníttatását, az első klub volt az MTK, amely általa segítette a rászoruló versenyzőket lakbér kiegészítéssel. Munkát adott a sikeres versenyzőknek, hiszen akkoriban a sportban nem nagyon lehetett megélhetést találni.
1907-ben Brüll segítségével tudta a többszörös magyar bajnok Weisz Richárd birkózó átvenni az Andrássy úti Japán kávéház - ma Írók Könyvesboltja - üzemeltetését, ahová egy évvel később már olimpiai bajnokként térhetett vissza. Brüll Alfréd 1931-es végrendeletében például Weisz Richárd olimpiai bajnok birkózó mellett kedvenc sofőrjére is rendelkezett. Az Andrássy út 9. szám alatti Brüll palotáról, és más lakóépületekről is rendelkezett az MTK javára.
Ő fedezte fel és vette szárnyai alá Orth Györgyöt is, az MTK és a magyar futball csatárlegendáját. Brüll Alfréd a nevelt fiának tekintette, a legtöbbször náluk ebédelt az Andrássy út 9-ben, kapott zsebpénzt is, amit hazavitt az anyjának. Ruházták, taníttatták, az érettségi után az angol-osztrák bankba helyezték el.
Az MTK eddig, saját klubhistóriája szerint - szemben a hivatalos adatokkal - nem 23, hanem 24 bajnokságot nyert a Brüll-korszakban és azt követően.
Brüll Alfréd sportvezetői szerepei
Brüll Alfréd sokoldalú vezető volt, aki számos sportágban vállalt felelősséget. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk legfontosabb sportvezetői szerepeit:
| Szerepkör | Szervezet | Időszak |
|---|---|---|
| Alelnök | MTK | 1905-1940 |
| Alelnök | Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) | 1908-tól |
| Elnök | Magyar Úszó Szövetség | 1909-től |
| Vezető | Magyar Birkózók Országos Szövetsége | 1920-1924 |
| Elnök | Nemzetközi Amatőr Birkózó Szövetség | 1924-1928 |
Az MTK játékfilozófiája és az Akadémia
Az MTK mai futballjának gyökerei az 1900-as évek elejéig nyúlnak vissza, amikor Pozsonyi még játékosként lefektette a laposan passzolós játék alapjait, melyet később már az FC Barcelona edzőjeként egy spanyol nyelvű szakkönyvben foglalt össze. Az 1910-es években aztán már ebbe a közegbe érkezett edzőként Jimmy Hogan. Hogan az akkor Angliában uralkodó „kick and rush” (rúgd és fuss) helyett a skót „passing game”-et (passzolós játék) helyezte előtérbe, majd fejlesztette tovább az MTK-nál.
A sok improvizációra, cselezésre és lapos passzokra épülő játéka meglepte Európa futballközegét. Nem véletlenül emlegették akkor az MTK-t Európa három legerősebb csapata között, hiszen a legyőzöttek közt olyan klubok nevei szerepeltek, mint a Real Madrid vagy a Bayern München. Hogan edzésmódszereiről sokat elárul, hogy a Fulham játékosai teljesen szokatlannak találták őket. Sebes Gusztáv pedig ezt mondta: „Úgy futballoztunk, ahogy Jimmy Hogan tanított bennünket.”
Természetesen az MTK-stílus is csiszolódik, formálódik, de az alapjai állandóak. Jimmy Hogan megfogalmazása miatt sokáig passzolós focinak nevezték, az "újkorban" jellemzően lapos passzos, majd rövidpasszos játékként jellemezték játékunkat és képzésünket. Ma leginkább tudatos, kezdeményező játéképítésnek nevezik játékukat, de természetesen a „passzolós foci” vagy a „labdabirtoklásra való törekvés” továbbra is az egyik fő eleme ennek.
Az egyéni sportágakban az utánpótlás nevelésről gondoskodó MTK Akadémia szintén Brüll Alfréd nevét viseli, folytatva az ő progresszív szellemiségét. Képzésüket kérdezz-felelek játékként jellemzik, miszerint az ellenfél és a játékhelyzetek által feltett kérdésekre kell a játékosoknak az edzők segítségével, de lehetőleg önállóan megadniuk a választ a korábban tanultak alapján - így kívánják őket önálló és bátor játékra nevelni. A játékosok az évek során a képzéssel magukba szívják a játékstílust, így kialakítva a belső igényt erre a fajta futballra.
Az SKLA a 2001-es indulás óta eltelt időszakban egyértelműen vezető szerepet vívott ki az utánpótlás-nevelés terén és magas szintű játékosképzést biztosított egészen a professzionális szintig. Az akadémiai munka 2008-ban csúcsosodott ki a felnőtt csapat bajnoki címével, melynek keretét alkotó huszonöt főből húszan az akadémiáról kerültek ki. Az akadémia nemcsak az MTK Budapest, de az egész magyar labdarúgás számára nevelt profi labdarúgókat.
A vészkorszak és Brüll Alfréd tragikus sorsa
A második zsidótörvény hatására Brüll Alfréd, Preiszman Lajos és Fodor Henrik az 1940. június 26-án megtartott, keserű hangulatú klubértekezleten úgy döntöttek, hogy - miután mást úgysem tehetnek - a csapat érdekében visszavonulnak. A játékosok és más érintettek azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy elnökük és munkatársai nélkül nem folytatják tovább. A Hungária FC kimondta teljes feloszlatását. Brüll nélkül már nem lett volna Közép-Európa egyik legjelentősebb klubja, és legjobb futball csapata a Hungária - és Brüll nélkül a Hungária FC nem is akart létezni. A Hungária volt vezetősége arra kérte szurkolóikat, hogy ezentúl a Vasast támogassák. A két nagy rivális az MTK (Hungária FC) és a Ferencváros volt a két világháború közti magyar futballvilágban. 1940-ben "csak" a Hungária FC oszlott fel. Brüll az MTK „zsidótlanításáig”, 1941-ig volt de jure elnök, de facto 1942-ig, a feloszlatásig.
Brüll Alfréd a zsidótörvények elől Svájcba emigrált. Ez azonban hibának bizonyult, hiszen 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot. A Gestapo május 10-e körül hurcolta el az Andrássy út 9. szám alatti Brüll-villából. A Harc című, szélsőségesen antiszemita hetilap 1944. június 10-i számában közölt egy május végén a Mauthner-telepen készült fotót Brüll Alfrédról és a később szintén a fasizmus áldozatává vált Radó Sándor színművészről.
Sós Endre író, újságíró „Feledhetetlen útitársak. Emlékezés a kiirtott magyarországi zsidóság neves mártírjaira” című visszaemlékezésében megerősíti, hogy Kecskeméten, a téglagyári gettóban együtt volt Brüll Alfréddal. Végső István „A Három Város zsidóságának sorsa: Kecskeméti izraeliták útja a halálkamrák felé” című tanulmányából kiderül, hogy a kecskeméti téglagyári gettóból a zsidókat Auschwitz-Birkenauba deportálták. A kecskeméti gyűjtőtáborból két szakaszban deportálták a zsidókat: az elsőre 1944. június 27-én, a másodikra június 29-én került sor.
Brüll Alfréd az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs táborban hunyt el. Halálának körülményei ellentmondásosak. Unokaöccse, Vázsonyi Vilmos egy beszélgetésben közölte, hogy Auschwitzban pusztították el, Mengele felismerte őt valami németországi futballeseményről. Ennek ellentmond, hogy a borzalmakat túléltek visszaemlékezései szerint 68. születésnapja után néhány nappal, 1944. december 14-én hunyt el. Ezt az információt Sebes Gusztáv, a Hungária FC hűséges játékosa és az újjá alakult MTK vezetőségének tagja is megerősítette szűk körben.
Halálának időpontja vélelmezett. A Budapesti Központi Járásbíróság 1947-ben kiadott végzése 1944. augusztus 15-re állapította meg Brüll Alfréd halálának vélelmezett időpontját. A háborúban, koncentrációs táborokban, munkaszolgálatban eltűnteket a legtöbb esetben 1944. április 15-i, augusztus 15-i, illetve november 15-i dátummal nyilvánították halottá. Brüll Alfrédnál 1947 nyarán történt meg a hivatalos holttá nyilvánítás, ott írták bele az 1944. augusztus 15-i, utólag megállapított dátumot. Ez inkább csak azt jelzi, hogy akkor még biztosan élt, de az ezt követő időszakra nincs hiteles adat a bírósági tanúvallomások alapján, melyek 1944 augusztusi elhalálozást állapítottak meg, a pontos dátum ismeretlensége miatt a hónap 15. napjára tételezve.
Brüll Alfréd sorsa eltért például Aschner Lipót, a Tungsram megalapítójának sorsától, aki több mint egy évtizeden át volt az Újpesti Torna Egylet (UTE) elnöke és fő támogatója. Aschner Lipótot a Gestapo Magyarország német megszállása után néhány nappal elhurcolta Apostol utcai villájából. A dachaui (más források szerint mauthauseni) haláltáborból 1944 decemberében a Tungsram Rt. tulajdonosai 100 ezer frankos váltságdíjjal kivásárolták, és Svájcba, Genfbe távozhatott.
Brüll Alfréd emlékezete
Brüll Alfréd emlékét a Kozma utcai Izraelita Temetőben a családi sírbolton elhelyezett emléktábla, az Új Hidegkuti Nándor Stadionban bronz relief őrzi. Néhány éve az MTK felújíttatta a Brüll-kriptát, és a stadion mellett utcát neveztek el róla. Az egyéni sportágakban az utánpótlás nevelésről gondoskodó MTK Akadémia szintén az ő nevét viseli. Az Andrássy út 9. szám alatti Brüll-palota előtt pedig 2019. december 10-e óta egy botlatókő emlékezik rá.
2026. december 10-én lesz Brüll Alfréd születésének 150. évfordulója. Jó lenne, ha erre az alkalomra készülne egy egész alakos szobor a klub örökös elnökéről, amely a stadion előtt, Hidegkuti Nándor szobrának "párjaként" kerülhetne felállításra.
Brüll Alfréd nagy ember volt, nagy egyéniség, akinek elbűvölő lénye, tiszteletet árasztó személyisége mindenkit magával ragadott. Nagyszerű memóriája, anekdotázó elbeszélései párját ritkították. Hű maradt eszményeihez egész életében, hű maradt önmagához mindhalálig. Régi barátai egy évforduló alkalmából selyemzászlót ajándékoztak neki. E zászlóra két összefonódó kezet hímeztek. Ez a zsidóságnak és az emberségnek legfőbb jelképe: a nemes, tiszta humanitásé, az örök segítőkészségé, a jóságé.
tags: #mtk #brull #alfred #akademia
