Az MTK Budapest Labdarúgóklub Történelme és Létesítményeinek Információi
Klubunk elsőosztályú tagságával egy olyan versengés kezdődött a magyar labdarúgásban a XX. század elején, ami azóta sem ért véget. Ami a hagyományokat illeti: az MTK és az FTC a magyar labdarúgás legrégibb és legnagyobb presztízsű párharca. Ez a gazdag történelem számos sikert, legendás alakot és emlékezetes mérkőzést hozott magával, melyek különböző hazai pályákon és létesítményekben zajlottak.
Az MTK Dicsőséges Történelme
A Kezdetek és az Első Sikerek
Egy évvel első bajnoki bronzérmünk után 1904-ben megszületett az első bajnoki cím, amelyet azóta még 22 további követett. A klub kezdeti sikerei mögött már ott állt az a Brüll Alfréd, aki alelnökként, majd 1905-től elnökként a klub soron következő közel négy évtizedes történetének meghatározó személyiségeként legendássá vált.
A Hogan-Korszak és a Világszínvonalú Játék
Az 1914-es harmadik bajnoki elsőség megnyerése után, amely egy összesen tízéves győzelmi sorozat nyitánya lett, új edző az angol Jimmy Hogan érkezett a csapathoz. Az MTK-nál eltöltött hét év alatt összesen hat bajnoki elsőséget szerzett a klubnak (1916-22). A fantasztikus tréner ezzel a teljesítményével máig az MTK legsikeresebb edzőjének tekinthető.
Az amatőr sikerkorszak abszolút csúcsa az 1917-1918-as év volt, amikor is a csapat 147 gólt rúgott és emellett mindössze csak 10-et kapott a 22 bajnoki mérkőzés során. Abban az évben az MTK két legendás világklasszis csatára összesen 87 gólt szerzett. Schaffer Alfréd 46, míg Schlosser Imre 41 góllal zárta a bajnoki szezont.
Az 1920-as évekre az MTK játéka világszínvonalú volt és Európa egyik legjobb klubcsapatával rendelkezett. Az akkori MTK erejéről legjobban az osztrák futball-szakíró Willy Meisl egy 1922-ben megjelent cikke árulkodik, amelyben azt állította, hogy a kontinensen három nagy csapat van: a Barcelona, a Sparta Praha és a budapesti MTK. Tény, hogy az MTK 1919 és 1922 között 71 nemzetközi mérkőzést játszott, ebből 51-et megnyert, 11-et elveszített, 222 gólt rúgott és csak 86-ot kapott. Ráadásul e találkozók túlnyomó többségét idegenben, vendégként játszotta. A legyőzöttek között találkozhatunk a Bayern München vagy a Real Madrid nevével is.
Az 1913 és 1925 között minden alkalommal bajnokságot nyerő MTK azzal tudott a világ élvonalába kerülni, hogy az 1922-ig a Hungária körúton edzősködő Hogan új játékstílust teremtett meg a csapatnál. Neki köszönhetően az MTK nem pusztán megtanulta, de tovább is fejlesztette az eredetileg a skót futballra jellemző taktikai és technikai sajátosságokat. A látványos stílust játszó MTK a többi csapattal ellentétben a labdát rövid és lapos passzokkal járatta, játékát a sok improvizálás, a cselezgetés, és a finom technikai megoldások jellemezték. A Hogan-korszak után az új edző, a még modernebb játékmódot bevezető Révész Béla lett. A siker érdekében a vezetők lemondtak az idősebb és sérülékenyebb játékosokról és a helyükbe fiatalabb, sikerre éhes játékosokat építettek be.
Újabb Bajnoki Címek és Újjáéledés
A következő bajnoki aranyra egészen 1936-ig várni kellett. Csapatunk úgy kezdte a bajnokságot, hogy edzőnek hazajött korábbi legendás játékosunk, Schaffer Alfréd, a népszerű Spéci. A korábbi játékosokat fegyelemre tanító és csak egy játékost, a jobbszélsőként mindkét lábbal jól focizó Sas Ferencet beépítő Spéci alatt öt pont előnnyel nyerték meg a bajnokságot a kék-fehérek.
A megszűnés - 1940. július 8-án, a közgyűlés határozata megszűntette a Hungáriát - után ismét feltámadtunk: a negyvenes évek második felében már Bukovi Márton irányította az MTK futballcsapatát, aki dobogós helyezések után 1951-ben - 14 év után - ismét bajnoki címet nyert a klubnak. Ezt egy közel 30 éves bajnoki elsőség nélküli korszak követte.
1986-ban viszont sikerült edzőnek szerződtetni a Rába ETO-val két bajnoki címet szerző Verebes Józsefet, aki kieső helyen vette át az együttes vezetését. 1987-ben azonban a Mágussal ismét bajnok lett az MTK.
A Várszegi-Korszak és az Akadémia Jelentősége
1994-ben nagy meglepetésre kiesett az előző évben még negyedik csapat. Azonban elkezdődött a Várszegi-korszak, amely kivételes lehetőségeket hozott el a klubnak a magyar mezőnyben. Az új tulajdonosnak köszönhetően a csapat rendre a bajnokság esélyeseként vághatott neki a szezonnak. Ezt az esélyt négy alkalommal sikerült valóban bajnoki címre váltani.
A csapat az 1996-97-es szezonban, tíz év után óriási fölénnyel bajnokságot nyert. Az éremkollekcióba bekerült még három további bajnoki cím (1999, 2003, 2008).
Ezek közül az utolsó azért emlékezetes és eltérő a többitől, mert a csapat a 2001-ben Agárdon megnyitott Sándor Károly Akadémia növendékeire épült. Az akadémia induló korosztálya adta a 2008-ban újra bajnok MTK játékosállományának jelentős részét, miközben a hazai mezőny további tagjaihoz is több akadémián felnőttjátékos került.
MTK Létesítmények és Helyszínek Információi
A Hazai Mérkőzések és Versenyek Színhelyei
A hazai rendezésű mérkőzéseink, versenyeink színhelyeit találjátok meg ezen az oldalon, fényképekkel, térképekkel és tömegközlekedési útvonalakkal. A tömegközlekedési eszközöknél az elsőnek ajánlott áll meg legközelebb, az utolsóként jelzett legtávolabb a pályától.
Tömegközlekedési Útmutató
A könnyebb megközelíthetőség érdekében az alábbi jelöléseket használjuk a tömegközlekedési eszközökre:
- Piros szám: trolibusz
- Sárga szám: villamos
- Kék szám: autóbusz
- Zöld szám: HÉV (helyiérdekű vasút)
- Fehér szám: egyéb közlekedési eszköz
Válogatott Helyszínek és Címek
Az alábbi táblázatban megtalálhatók a klub hazai rendezésű mérkőzéseinek és versenyeinek aktuális helyszínei és címei:
| Helyszín Típusa / Kerület | Cím |
|---|---|
| Törökbálint | Óvoda u. |
| Bp. XIII. kerület | Népfürdő u. |
| Bp. VIII. kerület | Salgótarjáni u. |
| Bp. XII. kerület | Szamos u. |
| Bp. XIII. kerület | Fáy u. |
| Bp. XIV. kerület | Rákospatak u. |
| Bp. XI. kerület | Fadrusz u. |
| Bp. XX. kerület | Zodony u. |
| Bp. XIV. kerület | Róna u. |
| Bp. XII. kerület | Acsády Ignác u. XIV. |
| Bp. XIV. kerület | Kövér Lajos u. |
tags: #mtk #ikercsarnok #cim
