Az MTK Története és Jelenkori Kajak-Kenu Sikerei

Kezdetben vala a Nemzeti Torna Egylet (NTE), amely a hazai sportmozgalom úttörőjének számított a XIX. század második felében. Az NTE porosz mintára szerveződött, de 1888 kora őszén néhány „rebellis” NTE tag forradalmi lépésre szánta el magát: szabadtéri sportversenyt rendeztek, angol mintára atlétikai versenyt készítettek elő a német torna helyett.

A viadalt 1888 szeptember 10-én a Freudiger Villa udvarán tartották meg, főrendezője Donáth Sándor volt. A versenyzők között találjuk többek között Totis Arnoldot és Lajost, Kohn Arnoldot, Horner Ármint, Sachs Lipótot, Leitner Ármint, Klauber Izidort. A versenyt követően a rendezők és a versenyzők súlyos fejmosást kaptak Bockelsberg Ernőtől, az NTE művezetőjétől, aki megtiltotta a fiataloknak, hogy a jövőben hasonló versenyeket rendezzenek az NTE színeiben. Ez a tiltás vezetett végül az új egyesület megalapításához.

Az MTK Megalakulása és Korai Évei

Az ifjak új egyesület megalapítását tervezték, melynek szervezését Donáth Sándor és Klauber Izidor kezdte meg. 1888. november 16-án délután 4 órakor megalakult az új egyesület Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót, Kohn Arnold, Müller Dávid, Totis Lajos, Horner Ármin, Leitner Ármin, Szekrényessy Kálmán, Kükemezey Árpád, László Lajos és az elnöklő id. Weisz Dezső részvételével.

Az M.T.K. tagsága gyorsan gyarapodásnak indult, még 1888-ban túllépte a létszám a 30 főt. Az első évben az egyesület vezetése is megerősödött Nagybudafalvy Vermes Lajos elnökké és Kükemezey Árpád alelnökké választásával. Vermes Lajos a korszak egyik legismertebb sportolója és mecénása volt, aki Palicsi birtokán a "Palicsi Olimpia" néven ismert sporteseményt rendezte.

Alig pár hónappal az alakulása után már hat sportágban jeleskedtek az MTK versenyzői: atléták, úszók, tornászok, kerékpárosok, birkózók és súlyemelők is voltak az MTK-ban. Az első versenyt 1889. április 21-én rendezték az Orczy kertben, ahol több sportágban is összemérhették erejüket az atléták. Ugyanebben az évben Kohn Arnold gyaloglórekordokat állított fel, és megkezdődtek kerékpárosaink sikerei is.

Sikerek és Rekordok a 19. Század Végén

Az 1890-es év eredményei az első év sikereit is nagyságrendekkel haladták meg. Ekkor született meg az MTK történetének első Európa csúcsa Tomcsák Géza 3000 méteres úszásban elért 42 perces idejével. Kohn Arnold újabb gyalogló rekordot állított fel 10 km-en. Müller Dávid Palicson aratott diadalt, és megszületett az MTK első hivatalos magyar rekordja is kerékpározásban, az 54 kilométeres országúti versenyen.

Az edzéslehetőségek hiánya kezdetben nehézségeket okozott, de 1891-től a Ferencziek terén bérelt helyiséget az MTK, majd gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter átengedte a Markó utcai főgimnázium tornatermének használati jogát. Ezzel hatalmas előrelépés történt a felkészülési lehetőségeket tekintve, és újabb sportágak jelentek meg, mint a vívás. Az MTK első ismert művezetője Grabovieczky Leó volt, aki 1891-től vezette a tréningeket.

1892-ben Porzsolt Gyula lett az MTK új elnöke, aki új szellemiséget hozott, és gazdag sportprogramot bonyolított le. Az 1892. június 29-én tartott úszóverseny jelentősége is kiemelkedő, mivel ez volt az első nyilvános úszóverseny Magyarországon, nők és gyermekek részére is szerveztek futamokat. E versenyen tűnt fel a gyermek kategória győzteseként későbbi klasszis úszónk Deutsch Gyula. Ebben az időszakban vette át az edzések irányítását Bockelberg Ede, a korábbi művezető fia, aki a korszak legkiválóbb szakembereként készítette fel a sportolókat.

1889 és 1894 között sportolóink összesen több mint két tucatnyi országos rekordot állítottak fel. Az első hitelesített országos csúcsunkat Malcsiner Gyula érte el két angol mérföldes síkfutásban 1894 májusában, amit alig egy hónappal később meg is döntött. Ugyancsak 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcs, amit szintén Malcsiner Gyula ért el 1000 méteren 2 perc 43 másodperces idővel.

A szurkolók számára a bajnoki címek jelentik a legnagyobb boldogságot. 1894-ben Rottenbiller János szerezte meg kerékpárosaink első magyar bajnokságát egy angol mérföldes távon, ám őt megelőzte Deutsch Gyula, aki szeptember 10-én 2000 méteres távon lett Magyarország úszóbajnoka. Müller Dávid 1892. július 24-i palicsi győzelmével megkapta a „Magyarország Bajnoka” címet, ami azonban még nem minősült hivatalos országos bajnokságnak.

Az MTK Szakosztályainak Fejlődése és a Kajak-Kenu Jelenkori Szerepe

Az egyesületünk történetében időről-időre szakosztályok alakultak és szűntek meg. Szomorúan kell megállapítani, hogy azokban az alapsportágakban, melyek az MTK tradícióihoz szervesen hozzátartoztak és magyarországi elterjesztésében úttörő szerepe volt, sajnos ma már nincs úszó, atlétikai, torna, kerékpár, birkózó és súlyemelő szakosztályunk sem. Szerencsére az utóbbi időben egyre másra alakulnak újabb szakosztályaink, illetve veszünk át más kluboktól szakosztályokat, így ismét az egyik legnagyobb, legtöbb szakosztállyal rendelkező klub lettünk.

A jelenkori kajak-kenu sportban az MTK is aktívan részt vesz, számos fiatal tehetséget nevelve és indítva a nemzetközi versenyeken. A legutóbbi válogatókon az MTK sportolói is kiválóan szerepeltek, helyet biztosítva maguknak rangos eseményeken, mint például a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (EYOF).

Az MTK Kajak-Kenu Versenyzőinek Eredményei a Válogatókon

A szegedi válogatón újabb versenyzőkkel teljessé vált a júliusi győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra készülő kajak-kenusok névsora. A fiú kajak U15-U16-os korosztály 500 méteres döntője óriási csatát hozott, ahol Opavszky Márk biztosította helyét a győri „mini-olimpiára”. A női kenusok között Molnár Csenge esélyeshez méltóan, óriási fölénnyel, több mint 12 másodperccel győzött 500 méteren.

Különösen büszkék lehetünk az MTK-s Szabinára, aki elmondása szerint meglepődött győzelmén, hiszen a korosztály egyik legkisebbje, és korábban sosem tudott nyerni ebben a mezőnyben. Szabina kiemelte edzőjét, Rita nénit, mint példaképét, akinek sokat köszönhet. Az ifjúsági férfi kenusoknál a szegedi Zombori Kristóf majdnem két másodperccel nyert az MTK-s Kállai Róbert Gida előtt C-1 500 méteren.

Az alábbi táblázatban az MTK kajak-kenu szakosztályának kiemelkedő eredményei láthatók a közelmúltbeli válogatókról:

További figyelemre méltó eredmények születtek más kategóriákban is, például az U23-as korosztályban az UTE-s Fekete Ádám gyűjtött be nagy skalpot: másfél másodpercet vert a riói olimpikonra, Hajdu Jonatánra, szintén C-1 500 méteren. Az U21-es hölgyeknél Racskó Fruzsina győzött K-1 200 méteren, így várhatóan rajthoz állhat a korosztályos Európa-bajnokságon. Az U23-as férfi kajak párosok 200 méteres távján simán nyert a tavalyi korosztályos világbajnokságon ezüstéremig jutott Balaska Márk, Birkás Balázs páros. U23-ban, ugyanebben a versenyszámban az UTE párosa, vagyis a Dóri Bence, Lelovics Dávid duó győzött.

tags: #mtk #kajak #solyom #dora

Népszerű bejegyzések:

• Ikonikus futballreklámok elemzése
• tudj meg többet a magyar kézilabda legendájáról
• A legsikeresebb magyar pókeresek
• Történelmi nyitómérkőzés a Puskás Arénában
• Mindent a kis ágyúsok mezrendeléséről