Az MTK Kajak-Kenu Szakosztályának Évtizedei: Sikerek, Legendák, Jövő
Szakosztályunk 1951-ben alakult, és hamarosan az egyik legeredményesebbé nőtte ki magát. Az alapítók - Nezvál Ede, Kovács László, Nagy László - erőfeszítései már az 1954-es maconi világbajnokságon sikerre vezettek, hiszen két aranyérmet szereztek sportolóink. Utoljára a 2012-es londoni olimpián nyertek aranyérmet korábban az MTK-ban versenyző kajakosok, Fazekas-Zur Krisztina és Kovács Katalin, K4 500 méteres számban.
Az MTK Kajak Szakosztályának Alapítása és Korai Sikerei
Egyfajta hallgatólagos közegegyezés szerint egy szakosztály alapítóinak névsora az, amit minden tip-top krónikásnak ildomos néhány magasztaló jelző kíséretében felsorolni, és minden olvasónak célszerű azonmód átugrania. Ezt kívánja részint a formális vagy valós kegyelet , másrészt pedig ezt kívánja a józan időtakarékosság. Ez nagyjából így is van rendjén, ki-ki megkapja a magáét, a történelmi hűség is a praktikum is- a jelen eset azonban a csekély kivételek között említendő.
A kék-fehérek kajak szakosztályát ugyanis nem a sportág derék, lelkes közkatonái, hanem a világbajnokok, a kajaksport fényes csillagai alapították. Jelentőségük tehát nem csupán az úttörés nehéz, háládatlan, áldozatos munkájának elvégzése, hanem a betetőzés is, a világraszóló sikerek kiharcolása.
Röviden: 1951 novemberében Nezvál Ede, Kovács László, Nagy László és Vagyóczky Imre létrehozta az MTK kajak-kenu szakosztályát. Nem voltak kezdeti esetleges, bátortalan kísérletek, próbálkozások, nem kellett várni éveket az első életjelekre, a következő évben a Nagy-Kovács páros már a szakosztály első országos bajnokságát nyeri.
Emlékezetes időket él a sportág, nagy időket él a szakosztály. Ezek azok az évek, amikor tucatnyi tehetséges, elszánt, merész célokat kitűző és azért mindent vállaló ifjú, versenyző és edző forradalmasítja a kajak-kenu sportágat. Új szellem, új munka, új módszerek - s rövid idő alatt szinte a semmiből világraszóló sikerek születnek, az addig lenézett prolisportból a magyar sport számára meghatározó jelentőségű sportág válik.
És ebben oroszlánrésze van az immár a Népszigeten a volt Illik csárdában 1953-ban végre otthont találó kék-fehér kajakosoknak. Ekkor már itt tevékenykedik a sikerek egyik kovácsa, a magával ragadóan ambiciózus fiatal edző, Füzesséry Gyula, röviddel később a szakosztály tagja lesz a női kajaksport első világklasszisa, Bánfalvi Klára, aki rövidesen egyik vezéregyénisége, szíve-motorja lesz a nagy kibontakozásnak. 1953-ban a három MTK-s magyar bajnokság közül az egyiket ők nyerik a tragikusan fiatalon elhunyt Pintér Hildával.
Az Aranykor és Világszintű Elismertség
1954 a nagy mérföldkő a sportág történetében. A maconi VB, a magyar kajak-kenu hőskölteménye, a 6 arany, 5 ezüst és 5 bronzérem. Ebből két arany, női páros - Bánfalvi-Pintér - és a férfi négyes - Kovács, Nagy, Vagyóczky, Szigeti - az MTK versenyzőié.
Az MTK bajnokai az 1954-es Maconi Világbajnokságon
| Év | Versenyszám | Sportolók | Érem |
|---|---|---|---|
| 1954 | K4 1000 méter | Kovács László, Nagy László, Szigeti Zoltán, Vagyóczky Imre | Arany |
| 1954 | K2 500 méter | Bánfalvi Klára, Pintér Hilda | Arany |
A következő évek e nagy generáció sikereit hozzák hazai és nemzetközi versenyeken. Az idő azonban kérlelhetetlenül múlik. 1959-ben Vagyóczky visszavonulása már a nemzedékváltás kezdetét jelenti. Pontosabban csak jelentené, mert csupán egyetlen versenyző akad, aki átveszi a stafétabotot a nagy alapvetőktől. Ő viszont valóban méltó örökös, Kemecsei Imre. A hatvanas évek elején búcsút mond a versenyzésnek Kovács, Nagy pedig 10 évig ügyvezető elnöke az MTK-nak -, Bánfalvi és ezzel lezárul a legendás aranykor.
Nemzedékváltás és Az Új Vezéralakok
Kemecsei egy személyben is felér egy szakosztállyal. Míg az évezred végén egy kartörés visszavonulásra nem készteti, futószalagon nyeri a bajnokságokat, 15 ízben állhat különböző versenyszámokban a dobogó felső fokára, közben nyer érmeket olimpián, EB-ken, VB-ken. Impulzív, mindig újat kereső, fanatikus egyéniség, visszavonulása után az egyik legsikeresebb hazai szakember, többek között a kajak-király Csapó Géza edzője lesz.
Az időszak másik két jelentős eseménye Tornyai Rózsa bajnoksága 500 méteren, másrészt pedig a kenus szakág megalakulása 1963-ban. 1968-ban két új név kerül a bajnokok listájára. Egyikük a kenus Tóth Árpád, aki pályafutását rövidesen más színekben folytatja, ám aztán a szakosztály jelenkori kiválóságát, Sarusi Jánost fogja sikerekre vezérelni. A másikuk pedig Szabó István, akiből hamarosan a kajakosok vezéralakja válik.
A hetvenes évek elején inkább csak alkalmi társulásokban csurran-cseppen siker számára hazai bajnokságokon és világversenyeken, 1974-től azonban egymásra találva a Bp. Honvéd kitűnőségével, Bakó Zoltánnal minden idők talán legnagyszerűbb kajakpárosát alkotják. Négy világbajnokságot nyernek, mindenféle más rangos nemzetközi viadalok tucatját, csupán az olimpiával nincs szerencséjük, 1976-ban sérülésből felépülve balszerencsés körülmények között szorulnak a második helyre, 1980-ban pedig Bakó súlyos betegsége hiúsítja meg álmuk valóra váltását. Szabó klasszisára jellemző, hogy septiben összetársulva a győri Joós Istvánnal is ezüstérmet szerzett.
Sportági Legendák és A Szakosztály Folyamatos Fejlődése
Közben azonban egyéb jeles események is történnek a szakosztályban. Az 1975-ös belgrádi EB-n Árva Gábor az akkor még fradista Povázsai Gáborral páratlan bravúrt hajt végre, 500 méteren bronz, 1000 méteren pedig aranyérmet nyer. Ha e sikert nem is tudják többé megismételni, így is sok éven át oszlopai lesznek a szakosztálynak.
WICHMANN TAMÁS VILÁGBAJNOK KENUS - Globo Portré 128. adás - Wichmann Tamás (2018. 05. 15)
Sporttörténelmi eseménynek számít, hogy a magyar sport egyik legnagyobb, legfényesebb csillaga, a kenukirály Wichmann Tamás a fúzió után tagja lesz a szakosztálynak. Az ő megjelenése mindenképpen döntő jelentőségű, Wichmann pályája kezdete óta eleven legendája a sportágnak. Eredményessége is minden tekintetben egyedülálló a 9 világbajnoki győzelemtől a 37 magyar bajnoki aranyéremig - csupán nagy nagy álma, az olimpiai győzelem maradt szívszorongatóan beteljesületlen, a döntő pillanatokban mindig “közbejött valami” -, ám lénye, szuggesztivitása, magával ragadó mivolta, munkafegyelme is legalább ilyen mértékben tette kimagasló tevékenységgé, nemzedékek számára példaképpé.
A hetvenes évek végén egyéb változások is történtek a szakosztályban. Az utánpótlás megszervezése, a tömegesítés, a létesítménykérdés fokozatos megoldódása, az edzői létszám tíz fölé emelkedése mind-mind fontos lépést jelentettek a jövő megalapozása terén. Közben Ürögi László edző és munkatársai munkájának eredményeként részben saját nevelésekből, részben szerencsés igazolások eredményeként kitűnő gárda kovácsolódott a Népszigeti csónakházban.
Ígéretesen bontogatja szárnyait a kajaksport két csodálatos tehetsége, Rajna és Helyi, a rendkívül ígéretes Tóth István, magabiztos fejlődéssel válik egyre értékesebb tagjává a válogatottnak Szélesi és Rasztóczky, Wichmann ki tudja hányad virágzását éli, és a legnagyobbak közé robban a Csongrádról felkerült, valóban a legnagyobb feladatok megoldására, legfényesebb sikerek elérésére hivatott Sarusi János. Kenu egyesben világbajnoki ezüstérmet nyer, kettesben a miskolci Hajdúval világbajnokságot. Mindez annyi, de annyi nagy kenusnál akár egy dicső pálya betetőzője, megkoronázója lehet.
Gyere hozzánk sportolni!
