Az MTK 135 éve: Sporttörténet és legendás arcok
Örömmel hallom, hogy az MTK fennállásának 135. évfordulóját ünnepli. 135 év. Több, mint amit akár a leghosszabb életű ember is megélhet. Egy sportegyesület életében ez nagyon hosszú idő. Amikor Bodrogi Tamás megkeresett engem és a húgomat, Jane Klaubert, és először mesélt az MTK-ról, teljesen elképedve fedeztünk fel valamit a nagyapánkról, amit sosem tudtunk. Izidor az 1900-as évek elején érkezett Londonba, és 1907. október 27-én feleségül vette Halász Ilonkát. Három gyermekük született, Évának, Georgenak és Johnnak hívták őket. Nagyon angol nevek! Örömmel láttam, hogy legidősebb fia, George lelkes futballista volt, amint azt az 1920-as futballcsapatáról készült képről, és a későbbi kb. 1930-as képről is láthatja. Egyértelműen az MTK hagyományát vitte tovább!
135 évvel ezelőtt az MTK-ban ma űzött sportágak sora még nem is létezett. Ki hallott még akkor például az RG-ről, a cselgáncsról, vagy a röplabdáról? Más sportágak nem is hasonlítottak a manapság űzött válfajukra. Például a súlyemelők versenyét nem az döntötte el, ki tud nagyobb súlyt felemelni, hanem az, hogy egy adott súlyt ki emel fel többször. Voltak olyan sportágak, amik már léteztek akkor is, nagyon hasonló formában, mint manapság, csak éppen Magyarországon voltak még ismeretlenek. Mint például kedvencünk, a labdarúgás. Technikai sportok épp csak megjelentek, a világ első autóversenyét 1887-ben rendezték meg, akkor még gőzhajtású autóval.
De van ennek a fordítottja is. Olyan sportágakat is lehetett űzni az MTK-ban a XIX. század végén, a XX. század elején, amit ma már nem nagyon tudunk hová tenni. Azt még értjük, mit jelent a kötélhúzás, csak azon csodálkozunk, hogy ez akkoriban még bevett, egyesületekben űzött sportág volt. Viszont attól tartok, olvasóim között senki nem tudná nagyvonalakban sem felvázolni, hogy a foci előtti korszak legfontosabb versenyszerűen űzött labdajátéka, a füleslabda mi fán terem. Egy másik teljesen eltűnt sportág volt a plunging. Ahogy a sport, úgy természetesen az MTK is nagy változásokon ment át az elmúlt 135 évben.
Az MTK úttörő sportolói és vezetői
Inkább bemutatom nektek az elmúlt 135 év arcait. Az első nemzetközi sikereket arató sportolónk a még nem hivatalos Eb-n harmadik helyezett úszó Tomcsák Gusztáv, aki 1890-ben az Eb-siker mellett - még akkor nem hitelesített - Európa-csúcsot is úszott, sajnos nem került be listánkba. Ennek roppant prózai oka van. Nem ismerjük az arcát, nem maradt fenn fénykép róla.
Kiemelkedő egyéniségek a korai évekből
-
1888 - Az MTK alapító tagjai és vezetői: Az MTK alapító tagja és első vezetője, valamint más alapító tagok is kulcsfontosságúak voltak az egyesület életében. Mindössze 1891-ig vannak adataink arról, hogy egyesületünkben tevékenykedett. Addig viszont nagyon aktívan.
-
1892 - Weisz Richárd: 1897-től volt az MTK versenyzője. 1908-ban ő lett a magyar birkózó sport első olimpiai bajnoka. Itthon 11 bajnoki címet szerzett. Hetet birkózásban és négyet súlyemelésben.
-
1893 - Károly Jenő: Az első világklasszis sportolónk! 1893-ban futotta az első magyar rekordját 1000 méteres távon. (2' 55") Ezt az eredményt 1894-ben 2'41"-re javította, amit utólag 1905-ben hivatalosan is alap magyar csúcsnak ismertek el. A XIX. század végéig tartó pályafutása számos bajnoki arany- és ezüstérmet szerzett az MTK-nak.
-
1893 - Fodor Henrik: 18 évesen, 1893-ban lett az MTK tagja. Fölsorolni is nehéz, mi mindent csinált az MTK-ban. Volt atléta, tornász, úszó, műugró, labdarúgó is, de sporteredményei miatt nem biztos, hogy emlékeznénk rá több mint egy évszázad távolából. Sportvezetőként szinte minden funkciót betöltött, amit csak lehet egy egyesületben, egészen az alelnöki tisztségig jutott. De ő tett valamit, aminek köszönhető, hogy az MTK-ból az lett, ami: A világ egyik legjelentősebb sportegyesülete. Meggyőzte barátját, Brüll Alfrédet, hogy támogassa az MTK-t.
-
1894 - Gigi: Az 1890-es évek egyik legismertebb, legnépszerűbb sportolója volt. 1894-ben 1 mérföldes és 10 000 méteres távon is megnyerte a magyar kerékpáros bajnokságot. Vitatott, hogy ez hivatalos magyar bajnokság volt-e. Ha igen, akkor ő volt az MTK első magyar bajnok sportolója. Az első világháborúban katonaként szolgált. A harctéren szerzett sebesülésébe már a háború vége után, 1918. december 6-án halt bele.
-
1894 - Halmay Zoltán: Fiatalkori betegsége miatt csak nagyon rövid sportpályafutás adatott meg neki. 16 évesen, 1894-ben nyerte első, még nem hivatalos magyar bajnoki címét, 1895-ben viszont már két vitathatatlanul hivatalos magyar bajnoki címet is begyűjtött. Az egyiket negyed mérföldes úszásban, a másikat 2000 méteres Duna úszásban. Így ő az első bizonyítottan hivatalos magyar bajnok sportolónk. Az első, 1896-os olimpiára nevezve volt, de betegsége miatt már nem tudott indulni. 18 éves korában véget ért versenyzői pályafutása.
-
1896 - Papp Ferenc: Ő volt az MTK első olimpikonja. Athénban a tornaversenyeken indult. Papp Ferenc a kerékpározás minden ágában kimagasló eredményeket ért el. Bajnokságokat nyert, csúcsokat javított pályán, országúton és hegyiversenyeken is. A Papp család volt az első MTK-s család.
-
1898 - Károly Jenő (labdarúgó): Az első világklasszis labdarúgónk. Az MTK első válogatott labdarúgója lett 1902-ben. 1904-ben első bajnokcsapatunkban szerepelt. 15 év alatt 25 alkalommal szerepelt a válogatottban, ami figyelembe véve, hogy akkoriban még sokkal kevesebb nemzetközi mérkőzést játszottak, hatalmas szám. Az MTK színeiben kétszer ünnepelhetett bajnoki címet. Játékospályafutása befejezése után Olaszországban edzősködött. Előbb a Savonna 1907 együttesénél működött, majd 1923-tól a Juventus edzője lett. A zebrák az ő irányításával nyerték meg első komolyan vehető bajnokságukat. Károly Jenő sajnos már nem ünnepelhette csapatával a bajnoki címet. A három mérkőzésből álló bajnoki döntő utolsó mérkőzése közben kapott végzetes szívrohamot.
-
1899 - Kertész Sándor (Sala): Tagja volt az első MTK-labdarúgócsapatnak 1899-ben. (Nem tévedés az évszám, ekkor kezdtek focizni az MTK-ban, de az MTK akkori vezetői ezt nem nézték jó szemmel. Így a szakosztály csak később alakulhatott meg. Hogy egyáltalán megalakulhatott, az elsődlegesen Kertész Sándor (Sala) lelkesedésének és kitartásának volt köszönhető. De nem csak létrehozta az MTK labdarúgócsapatát, hanem vezette is.
Brüll Alfréd és az MTK felemelkedése
Ha 135 éves arcképcsarnokunkban csak egy szereplő lehetne, mint az MTK arca, mint az MTK történetének legfontosabb személyisége, az Brüll Alfréd lenne. Azt hiszem, ebben közmegegyezés van. Brüll Alfréd 1903-ban lett az MTK alelnöke, majd 1905-től meggyilkolásáig elnökként vezette szeretett egyesületét. Az MTK már Brüll Alfréd érkezésekor is sikeres sportegyesület volt. De nem több. Egyike a magyar sportéletet meghatározó szűk tucatnyi klubnak. Brüll érkezését követően emelkedett ki az MTK a hazai sportélet legjobbjává. Sőt, neki köszönhető, hogy az MTK bizonyos szempontból a világ legeredményesebb sportklubja lett. Az egyetlen, amelyik minden nyári olimpiára versenyzőt tudott delegálni 1896-tól napjainkig. (Kivéve azt a két olimpiát, az 1920-ast és az 1984-est, melyeken Magyarország nem vehetett részt. De még ezeken is volt a sportvezetők között hivatalos MTK-küldött.)
Sokan úgy hiszik, hogy Brüll kizárólag az MTK-ba invesztált temérdek pénzzel juttatta a csúcsra egyesületünket. De ez nem így van. Persze rengeteget áldozott az MTK-ra, de az anyagiak mellett legalább ugyanolyan fontos volt fantasztikus szervezőkészsége, hihetetlen munkabírása is. Azt se felejtsük el, hogy az MTK bár Brüll előtt is minden újra fogékony, toleráns egyesület volt, de azt az arculatát, ami máig is kihat, Brüll Alfréd alakította ki. Brüll Alfréd idején lett az MTK a zsidósághoz ezer szállal kötődő, de nem zsidó egyesület. Brüll Alfréd idején lett az MTK polgári szellemiségű, de minden réteget magába integráló klub. Polgári egyesület, ahol munkások és arisztokraták is sportoltak. Nagyon büszke lenne sikereinkre.
Olimpiai sikerek és bajnokok
A sportban elérhető legnagyobb siker alighanem az olimpia megnyerése. Az MTK képzeletbeli múzeumának vitrinjeiben még a jogelődök eredményei nélkül is, de a sakkolimpiákat ideszámítva 34 olimpiai aranyéremnek van helye. Ezt egészíti ki a jogelődök (MTE, Vörös Meteor, VM Egyetértés) 9 sikere. Az első ebben a dicső sorban Halmay Zoltán. 1904-ben 100 yardos gyorsúszásban nyerte meg a saját és az MTK első olimpiai aranyérmét.
Érdekesség, hogy Kiss Géza, aki 1906-ban egy "pánhellén olimpia" győztes magyar 4 X 250 méteres váltójának tagja volt, mégsem lett olimpiai bajnok, mivel a NOB nem ismerte el a versenyt olimpiának. Eredményeit tekintve panaszra azért nem volt oka. Így is olimpiai ezüstérmes volt 1904-ből, amikor az egy mérföldes táv második helyét szerezte meg, ugyanezen az olimpián a fél mérföld bronzérmét is megszerezte. Emellett 5 magyar bajnoki címet is begyűjtött 100 yardtól 1 mérföldig különböző távokon. Olimpiai sikereit kivétel nélkül az MTK versenyzőjeként érte el, magyar bajnoki címei közül is csak egy volt, amit még az MTK-ba igazolása előtt szerzett.
A labdarúgás az MTK-ban
Brüll Alfréd korában az MTK bajnokságokat nyert, és amikor nem, akkor is dobogón végzett. Brüll 37 éve alatt összesen két negyedik hely csúszott be. Károly Jenő, az első világklasszis labdarúgónk, 15 év alatt 25 alkalommal szerepelt a válogatottban. Az MTK színeiben kétszer ünnepelhetett bajnoki címet. Játékospályafutása befejezése után Olaszországban edzősködött, majd 1923-tól a Juventus edzője lett. Az MTK első válogatott labdarúgója lett 1902-ben. Visszavonulását követően edzőként dolgozott. Lengyelországban a Cracovia csapatával bajnokságot nyert, majd ő volt a lengyel válogatott csapat első szövetségi kapitánya is. Ezt követően a Barca edzője lett, velük megnyerte a spanyol kupát és a katalán bajnokságot. Spanyolországból Jugoszláviába költözött, itt a Gradanski Zagreb csapatával két bajnoki címet nyert. Zágrábból haza vezetett az útja, itthon az Újpest csapatával bajnoki ezüst- és bronzérmet szerzett. Utolsó állomáshelyén, Mexikóban is bajnokságot nyert, ott az RC Espana csapatával. Boldog születésnapot, MTK!
