Az MTK Női Sportjainak Gazdag Öröksége: A Kosárlabda Sikerétől a Labdarúgó Kapusok Jelentőségéig
Az MTK sportegyesület története során számos sikeres női szakosztályt tudhat magáénak. Bár a "kapus" szerepköre elsősorban a labdarúgáshoz kapcsolódik, érdemes áttekinteni az MTK női sportjainak szélesebb spektrumát, hiszen a sportszakmai munka és a tehetséggondozás mindvégig kiemelt fontosságú volt.
Az MTK Női Kosárlabda Szakosztályának Aranykora
Az MTK egyik legsikeresebb tagjaként 1945-ben alakult meg a kosárlabda-szakosztály. Kemény Oszkár és Szabó István kezdeményezésére és szervezésével női és férfi csapat is létrejött. Már ekkor a későbbi sikeredző, Hercze Andor vezette a szakmai munkát. 1956-ra már a második bajnoki címet szerezte meg a „leánysereg”. Innen azonban hanyatlás következett: 1959-ben a bajnokság vége a 11. helyen találta a csapatot.
A szakmai fordulat hegemóniát eredményezett; 1962-ben újra aranyérmet ünnepelhettek szurkolóink, 1966-ig pedig csak az MTK neve került a bajnoki serlegre. Egy év szünettel folytatódott a dicsőséges sorozat, és 1972-ig még négy bajnoki címet szereztek a szakosztály képviselői.
Így a gárda mérlege 1962-től 1974-ig 9 arany-, két ezüst- és egy bronzérem. A csapatban olyan világklasszisok szerepeltek, mint Krizsánné Hegedüs Györgyi, Elekes Erzsébet, Pillingerné Renn Katalin, Kovács Kati, Keszei Ervinné, és a fiatalabb generációból Ujváriné Borbély Erzsébet, Horváth Erzsébet, valamint Nagy Mari.
A Kosárlabda Szakosztály Fejlődése és a Fúziók
Az MTK történetének, különösen a női kosárlabda szakosztályának fejlődését számos fúzió és névváltozás is kísérte. Érdekesség, hogy női kosárlabdában 1953 és 1963 között két szezon kivételével minden évben az MTK jogelőd egyesületei foglalták el a dobogó mindhárom fokát, sőt többször a negyedik helyet is.
Jogelődei egyesületek története:
- A BSE 1913-ban alakult, és 1950-ig ezen a néven is működött. 1951-től Budapesti Petőfi VTSK, majd 1955-től Budapesti Bástya VTSK néven működtek tovább. 1957-től Budapesti VTSK-ra egyszerűsödött a csapat neve, ami 1969-ig már nem is változott. (A VTSK a Városi Tanács SK rövidítése.)
- A Közalkalmazottak SE 1945-ben alakult. 1951-től Budapesti Petőfi néven jegyezték, 1953-ban már Budapesti Petőfi Tervhivatalként ismerték őket, ami 1955-től változott Budapesti Bástya Tervhivatalra.
‘73-ban és ‘74-ben ezüstérmet szereztek, ekkor jött a fúzió a Vörös Meteorral - az ezüstérmes és a hatodik helyezett egyesült. Bombaerős csapat volt, a kispadon is válogatott játékosok ültek, de 1975 és 1988 között egyetlen bajnoki címet sem sikerült szerezni. 1978. május 21-én korszerű csarnokot kapott az egyesület. Ebben az időszakban négyszer a második helyen végeztek, szereztek két bronzérmet is, és ötödik helynél lejjebb egyszer sem adta a csapat. Ráadásul remek játékosállomány volt, kitűnő utánpótlással. Újvári Nyuszi, Makai Márta, Torma Erika, Szabó Éva, Beloberk Éva, Horváth Erzsi, Kárász Jutka és Nagy Mari a világ szinte bármely élcsapatába befért volna, követőik, Benjamin Gabi, Kelemen Ilona, Zsidai Szilvi, Meskó Bea és Gerencsér Zsuzsi szintén remek játékosok voltak.
| Időszak | Eredmény | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1962-1966 | 5x Magyar Bajnok | Folyamatos dominancia |
| 1968-1972 | 4x Magyar Bajnok | Egy év szünet után folytatódott a sikerszéria |
| 1962-1974 összesen | 9x arany, 2x ezüst, 1x bronz | |
| 1973-1974 | 2x ezüstérem | Fúzió a Vörös Meteorral |
| 1975-1988 | 4x ezüst, 2x bronz | Nincs bajnoki cím, de stabilan az élmezőnyben |
| 1989 | Magyar Bajnok | Újabb aranyérem |
| 1990 | Ezüstérmes | |
| 1991 | Magyar Bajnok | |
| 1993 | Ezüstérmes |
1989-ben és 1991-ben újfent magyar bajnok lett a klub, 1990-ben és 1993-ban pedig ezüstérmes. Napjainkban a szakosztály munkájáért a sok százszoros magyar válogatott játékos, a BSE egykori centere, Nagy Dóra szakosztály-igazgató felel. A városmajori MTK kosárlabdacsarnok címe: Budapest XII.
A Női Labdarúgás és Az MTK Kapusai
Míg a kosárlabda a pontszerzésre és a mezőnyjátékosok dominanciájára épül, a labdarúgásban a kapusok szerepe kiemelten fontos. A magyar női labdarúgásban talán soha nem volt olyan élénk a nyári átigazolási piac, mint most, 2022-ben. Ebben a felpezsdült környezetben az MTK is hangsúlyt fektet a kapusposztra, biztosítva a stabil védelmet.
A sort a válogatott két kapusával, Bíró Barbarával és Schildkraut Fruzsinával érdemes kezdeni. Az MTK-nál kulcsfontosságú a megbízható teljesítmény a kapuban. A piaci mozgások jól mutatják a kapusok iránti keresletet és a pozíció fontosságát:
- Az ETO FC Győrt tavasszal erősítő Katyerina Szamszon visszatért Harkivba, a Női Bajnokok Ligájában induló korábbi klubjába, pótlására a zöld-fehérek Török Noémit szerződtették az Astrától.
- Halla Petra kapcsán a Soroksár szóba került már - az NB II-be kiesett csapat másik kapusa, Terestyényi Anna is maradt a Simple Női Ligában, az újonc MOL Fehérvár kapuját védheti majd.
- A körutazást Szombathelyen kezdtük, fejezzük is ott be: a Zalaegerszegről indult Csapó Zsófia, Szegedre, a St.
