Gödöllői Röplabda Club

Az MTK, a Magyar Testgyakorlók Köre, a magyar sport egyik alappillére

2026.06.11

A Magyar Testgyakorlók Köre, röviden MTK, 1888. november 16-án, 135 éve alakult meg, az első olyan magyar sportegyesületként, amelynek nevében csak magyar szavak szerepeltek. Az MTK 1888-as megalakulása után a sportolók jelentős hányada híve lett a labdarúgásnak. 1901. március 12-én alakult meg klubunk labdarúgó szakosztálya Kertész Sándor vezetésével.

MTK alapító okirat vagy korabeli logó

A kezdeti évek és az első sikerek

Klubunk első NB I-es találkozóját 1903. február 22-én játszotta a Magyar Úszó Egyesület ellen, amit 2:0-ra elveszített. Azonban az első NB I-es évében, 1903-ban rögtön bronzérmet nyert a csapat, s a gólkirályi címet együttesünk mindössze 17 éves játékosa nyerte 16 góllal. Az első hivatalos bajnoki mérkőzését csapatunk az NB II-ben játszotta történetének, 1902. március 2-án, s 4:1-re győzött.

Csapatunk 1904. november 20-án szerezte meg első bajnoki címét, ami az MLSZ decemberi, "zöld asztalnál" hozott döntésével lett végleges. Az MTK nyerte a Magyar Kupa első, 1909-1910-es kiírását. Szüsz Hugó edző együttese a döntőben megismételt mérkőzésen 3:1-re győzött. Az 1911-1912-es Magyar Kupa sorozatot 1913. decemberében a címvédő MTK csapata nyerte meg, nagyon érdekes körülmények között. Egy évszázaddal ezelőtt, az 1918-1919-es hadi bajnokságot csapatunk nyerte. Az MTK, amelynek ekkor Jimmy Hogan, tavasszal pedig Kürschner Izidor volt az edzője, immár hatodszor végzett az élen.

Klubunk valaha volt legnagyobb mecénása, Brüll Alfréd a labdarúgáson kívül más sportágakat is kedvelt.

Legendás játékosok és az Aranycsapat

Az MTK története számos kiemelkedő játékost és edzőt adott a magyar és a nemzetközi futballnak. Orth György együttesünk világhírű játékosa volt, nyolcszoros bajnok, háromszoros gólkirály, több ország válogatottjának szövetségi kapitánya. Orth György hat évtizede futballozik az égi pályákon, 61 éves korában szívrohamban hunyt el.

Orth György portréja

Sándor Károly, Csikar, 1949-től 1964-ig hetvenötször viselte a címeres mezt, és aki kék-fehér színekben 185 gólt szerzett, bajnoki szerepléseinek számával klubrekorder. Sándor Károlyt nem csak a pályán, hanem a moziban, a filmvásznon is láthatták a szurkolók. Az Aranycsapat legendás összeállításának kiemelkedő játékosa, Hidegkuti Nándor, akinek nevét az MTK Csömöri úti sporttelepe viseli. Hidegkuti Nándor 1946. szeptember 1-én játszotta első mérkőzését az MTK-ban. Sírja védett, a Nemzeti Sírkert része.

A magyar futball első vonalában eddig 14-szer szerezte meg kék-fehér játékos a gólkirályi címet. A Kertész futball dinasztia mindhárom tagja az MTK labdarúgója volt, s mindegyikük szerepelt a válogatottban is. Schlosser Imre kisebbik fia, Solymosi Norbert csapatunkban is pályára lépett. Klubunk egykori elnöke, Jules álnéven rendszeresen írt sport cikkeket és úti beszámolókat a Herkules című sportlapba.

Anglia vs Magyarország 3-6 Össszefoglaló (színes+eredeti kommentárral) HD

Az Aranycsapat és az MTK kapcsolatrendszere

A magyar csapat kilenc olimpia labdarúgó tornáján vett részt, klubunk játékosai öt alkalommal képviselték a magyar színeket. Az 1954-es vb döntőjében klubunk, akkori nevén Bp. Vörös Lobogó, három játékosa is pályára lépett. A magyar válogatott első (1934) és eddigi utolsó (1986) világbajnoki mérkőzésén is játszott kék-fehér futballista a nemzeti tizenegyben. Az Aranycsapat legendás összeállításából most már minden játékosról van elnevezve valamilyen sportlétesítmény. A magyar csapatok közül 1955-1956-ban az MTK - akkori nevén Bp. Vörös Lobogó - indult először a Bajnokcsapatok Európa Kupájában (BEK).

Bajnoki címek és kupagyőzelmek

Az MTK a Magyar Kupa történetének egyik legsikeresebb együttese. A II. világháború után új neve lett a Magyar Kupa sorozatnak: Magyar Népköztársasági Kupa. Ennek első kiírását 1952-ben csapatunk nyerte, 3:2-re legyőzte a Dorogi Bányász együttesét. Csapatunk két alkalommal nyerte el a Magyar Szuper Kupát.

1923-1924-ben már a 11. bajnoki címét "gyűjtötte be" csapatunk. Az 1928-1929-ben 13. bajnoki elsőségét gyűjtötte be csapatunk Révész Béla vezetőedző irányításával. 1987-ben, 29 év után Verebes József vezetésével újra bajnoki címet ünnepelhetett csapatunk. Ekkor született a "Meglátja mester menni fog" című nagysikerű dal. 1998-1999-ben Egervári Sándor irányításával 21. bajnoki címét nyerte csapatunk. A szezon még egy kék-fehér sikert hozott, az együttes egyik válogatott játékosa lett a gólkirály.

Csapatunk 23 magyar bajnoki címet nyert a különböző neveken, mint például Hungária FC, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó, vagy egyszerűen MTK. Az MTK és a Hungária FC színe a kék-fehér. Azonban volt egy olyan időszak, amikor piros-fehér volt a klub színe.

MTK bajnokcsapat fotó

NB II-es szereplések és feljutások

Egy alkalommal, amikor három csoportos volt az NB II, a bajnoki cím ellenére is osztályozót kellett játszani csapatunknak az első osztályba jutásért. A 2011-2012. évi NB II-es bajnokságban fordult elő, hogy a bajnokságot megnyerő együttesünktől 2 büntetőpontot levontak. A 2017-2018-as egy csoportos NB II-es bajnokságot csapatunk nyerte a szintén az NB I-be feljutó Kisvárda Master Good együttese előtt. Együttesünk 2019-2020-ban első helyezettként (az MLSZ döntés értelmében azonban nem bajnokként) térhetett vissza a legmagasabb osztályba. A koronavírus járvány miatt felfüggesztett NB II-es bajnokság nem folytatódott, a záró táblázat 1. és 2. helyén álló csapatok jutottak fel az NB I-be.

Az "örökrangadó" története és jelentősége

A Ferencváros gárdájával 1903. március 1-én, a bajnokság második fordulóban találkozott először csapatunk, s ezzel útjára indult az "örökrangadók" története. A Hungária úton játszott első MTK - FTC mérkőzés stadion avató összecsapás volt, ahol 20.000 néző előtt az MTK angol játékosa, Lane góljával győzte le a zöldeket 1912. március 31-én.

MTK-FTC örökrangadó archív kép

A 213. örökrangadó

A veszélyesebben futballozó FTC nyerte meg a 213. örökrangadót. Ugyan a második félidőben már nem remekelt, de megérdemelten nyerte meg idegenben a Ferencváros az MTK ellen az örökrangadót a labdarúgó NB I 2. fordulójában. Feczkó Tamás, az MTK akkori vezetőedzője elmondta: "Furcsa lesz, hiszen évekkel ezelőtt még a tévében néztem, hogy az MTK-Fradi mérkőzésen mennyien vannak, milyen visszhangja van egy örökrangadónak. Várjuk, nemcsak én, hanem a játékosok is." Thomas Doll, a Ferencváros edzője kiemelte: "Egy fontos rangadó következik az MTK ellen. Az előző szezonban a másodosztályban játszottak, és nagyon jól kezdték a bajnokságot. Kis szerencséjük is volt, hiszen az Újpest is játszott hétközben, fáradtnak is tűntek, viszont az MTK jól játszott és kettő nullára nyertek. Óvatosnak kell lennünk, hiszen hosszú labdákkal operálnak, három gyors támadóval rendelkeznek, rájuk majd figyelnünk kell. Van pár jó középpályásuk is, akik nagyon erősek. Az MTK-nak szép kis stadionja van, a pálya mindig jó állapotban van. Adottak tehát a feltételek, mindkét csapat törekszik arra, hogy a saját játékát játssza."

A mérkőzés a Hidegkuti stadionban zajlott, Kassai Viktor vezetésével. Az MTK Budapest összeállítása: Kicsak - Katona M., Pintér Á., Szelin, Deutsch (Balogh B., 6.) - Vass Á. - Vass P., Kanta J., Bognár I. (Farkas II. B., 63.), Kulcsár T. Gól: Kanta J. (60. - 11-esből), míg a Fradi góljait Bőle (15.), Petrjak (34., 38.), Varga R. szerezték. Sárga lapot Kanta J. (5.) és Vass Á. kapott. Az örökrangadó előtt még nem Thomas Doll volt a szurkolók kedvence, az MTK Budapest elleni fölényes győzelem után viszont már a legvehemensebben tiltakozó ferencvárosi drukker is megbocsátott a német szakembernek - a fölényes győzelem apró gyógyír a csalódottságra.

A hazai pályán játszó kék-fehérek amatőr helyezkedési hibáit könyörtelenül kihasználta az FTC, mégpedig azzal a tökéletesen egyszerű módszerrel, hogy futásra kényszerítette a nehézkesen mozduló hátvédeket. A mérkőzést Kassai Viktor tulajdonképpen már a 38. percben lefújhatta volna, ekkorra ugyanis a zöld-fehérek három góllal vezettek. Feczkó Tamás nem választott jó taktikát, a Megyeri úton látott 4-1-4-1-es hadrend maradt a Ferencváros ellen, márpedig ezen a szinten nem lehet kétszer ugyanazokat a szakmai trükköket bevetni. Ráadásul míg a Fradi letámadással próbálkozott (ez bejött), addig az MTK a gyors passzokra építette támadásait - ez viszont nem jött be. Egészen addig, amíg „kicentizett” büntetőből sikerült a szépítés, s ekkor mintha nekidurálták volna magukat a hazai pályán játszók is, Feczkó Tamás pedig ihletet kapott ahhoz, hogy cserével dobja fel a csapat tempóját, hiszen a mindenkor akaratosan, harapósan, lelkesen futballozó Torghelle Sándort is pályára küldte. A Ferencváros volt a gyorsabban, a jóval céltudatosabban, korszerűbben futballozó csapat, s már az első félidőben eldöntötte a három pont sorsát.

Bőle Lukács, az FTC játékosa szerint: „Az első félidőben nagyon jól játszott a csapat, volt egy felvázolt taktikánk, amit maximálisan sikerült végrehajtanunk. Sajnos volt egy-két kényszerű csere, ami után a csapatunk védekezése nem volt olyan egységes, mint korábban, de Varga gólja a végén megnyugtatta a csapatot, és sikerült nyernünk.”

Összefoglaló az MTK eredményeiről

Az alábbi táblázat az MTK főbb hazai trófeáit mutatja be:

Trófea Győzelmek száma Jelentős évek/információk
Magyar Bajnoki Cím 23 1904, 1918-1919 (6. cím), 1923-1924 (11. cím), 1928-1929 (13. cím), 1987, 1998-1999 (21. cím)
Magyar Kupa Ismert Első kiírás (1909-1910), 1911-1912, 1952 (Magyar Népköztársasági Kupa)
Magyar Szuperkupa 2

tags: #mtk #orosz #norbert

Népszerű bejegyzések:

GRC