Az MTK Budapest és az új Hidegkuti Nándor Stadion
Az MTK Budapest labdarúgócsapatának új otthona, a Hidegkuti Nándor Stadion építése és átadása jelentős mérföldkő a klub életében. A létesítmény modern kialakítása és a hozzá kapcsolódó fejlesztések új fejezetet nyitnak a klub történetében.
A Stadion építése és átadása
2016. szeptember 28-án az MTK hivatalos honlapján friss képeket tett közzé az új Hidegkuti Nándor Stadionról, amelynek átadására kevesebb mint három hét múlva, október 13-án került sor. A létesítmény fokozatosan nyerte el végleges formáját, már a székeket is felszerelték.
A stadion avatójának időpontja egybeesett Jom Kippurral, az egyik legnagyobb zsidó ünneppel, amely megtérésre hívja a zsidó hívőket. Ebben az esztendőben ez az ünnep október 11-12-re esett. Számos szurkoló kezdeményezte, hogy ne ezen a böjti napon legyen a stadionavató, ezért a klub vezetői megkeresték a Sporting CP vezetőit a kérésükkel.
A stadion kialakítása eltér a szokványostól: falakkal körbezárt, mint egy tornaterem, de más léptékben. Bár voltak, akik a közvéleményezésre publikált fotókat látva aggódtak a betonfalak közelsége miatt, a helyszínen járva megbékéltek a látottakkal.
A Ferencváros Stadionjának visszavásárlása és fejlesztése
A 2012-es év eseményei között kiemelkedik a magyar állam által a Fradi-stadion és a hozzá tartozó telek visszavásárlása. Az akkori tulajdonos, Kevin McCabe csibésznek nevezte tárgyalópartnerét, Fürjes Balázst, a budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztost. Az angol üzletember stadionterveit megtartották, de a környező telket szurkolóbarátabb módon építették be.
A magyar államnak sikerült a felére csökkentenie a Fradi-ingatlanok vételárát ahhoz képest, amennyiért Kevin McCabe eredetileg meg akart válni tőlük. A tárgyalások emiatt többször is viharos körülmények között szakadtak félbe, többek között az első fordulóban is.
Az NB I-es budapesti klubok stadionjai egytől egyig állami tulajdonban vannak. A magyar kormány többször hangoztatta, hogy szeretné visszaszerezni a Ferencváros angol kézbe került ingatlanait is, hiszen a magyar kulturális örökség részének tekintik a legeredményesebb magyar klubot.
A második komoly vita akkor alakult ki, amikor kiderült, hogy McCabe szeretné visszakapni azt a pénzt, amelyet 2008 óta a Ferencváros labdarúgócsapatára költött. A korábbi szerződésben benne volt, hogy Kevin McCabe 1,2 milliárd forintért felújítja a jelenlegi stadiont, de ez nem történt meg. Az angol üzletember jelezte, hogy a szerződés nem tartalmazott szankciót arra az esetre, ha mégsem újítja fel a stadiont. Ebben igaza volt, az akkori kormány felelőtlenül kötötte meg a szerződést.
Az állam ezért perelte őt, ami után befagytak a tárgyalások. Néhány hét múlva Kevin McCabe kereste meg a magyar felet, hogy megköthetik az üzletet, ha megígéri, hogy nem lesz több trükk. Így sikerült 5 milliárd forintban megegyezniük, a kifizetés azóta megtörtént.
Stadionfejlesztések és állami támogatások
A kormány előzetesen a 2012-es költségvetésben 7 milliárd forintot szavazott meg a debreceni, a ferencvárosi és a Puskás-stadion felújítására, ám a gazdasági helyzet miatt ebből 6 milliárdot elvett, így a költségvetés módosítása után 1 milliárd jutott 2012-ben a három stadionra. Információk szerint a debreceni létesítménynek és a korábbi Népstadionnak még nem volt meg a bontási és építési engedélye, így jelenleg egyedül a Ferencváros tarthatott igényt az állami forrásra.
A Debrecenből, a Nagyerdei Stadionrekonstrukciós Kft.-től kapott tájékoztatás szerint bár nem volt meg még az új stadion építési engedélye, az ahhoz szükséges engedélyes terv készítése zajlott, és várhatóan a nyár elejére végeztek vele. Ha a kormány elfogadta, akkor elkezdődhettek a munkálatok. Fürjes Balázs februárban a kormány elé terjesztette a terveket, ha azokat elfogadták, akkor akár már tavasszal-nyáron lehetett bontani, jó esetben ősszel elkezdődhetett az új stadion építése.
Az új, 20-22 ezres fedett stadion jórészt a Kevin McCabe által elkészített tervek alapján készülhetett el. Jó ötletnek tartották azt, hogy elforgassák a létesítményt a Gyáli út felé, így két metrómegállóból is könnyen meg lehetett volna közelíteni, és nem mellékesen az UEFA előírásainak megfelelő lenne a tájolása is (a jelenlegi stadionba a nap nem optimális irányból süt be).
Az angol tulajdonos egy sűrű, irodaházakkal teli területet akart bevásárlóközponttal, nyilván azért, hogy megtérüljön számára a beruházás, a kormánynak azonban nem ez volt a legfontosabb. Az biztos, hogy ahol jelenleg a stadion van, ott nem lesznek ingatlanok, hanem egy nagyobb felvonuló teret szeretnének, hogy könnyen megközelíthető legyen a stadion. A megüresedő terület városépítészeti súlypontjainak kialakítására országos tervpályázatot szerettek volna kiírni.
A Ferencváros stadionjának jövője és a sportpark fejlesztések
2012-ben a Ferencváros elnöke, Kubatov Gábor prezentálta az új Albert-stadion terveit. Az elképzelések nagyratörőek voltak, a megvalósítás azonban a magyar állam kezében volt. Egy hónapon belül a kormány elé került a koncepció, bontani azonban csak akkor kezdtek el, ha biztossá vált az építkezés is.
Az FTC a területtel együtt kész stadion terveket is vett az angoloktól, ezeket dolgozták át német szakértők segítségével. A jelenlegi aréna felújítása nem érte volna meg (csak a csatornahálózat újjáépítése 20 millió forintot tett volna ki), így ebben nem is gondolkodtak a zöld-fehér klubnál.
A tervezésnél több szempontot is figyelembe vettek: a legfőbb cél, hogy Magyarország legbiztonságosabb stadionja épüljön fel, amelynek révén az átlagnézőszám növekedne, a tervek szerint 10 ezer főre. További fontos szempont volt, hogy minél több család és nő járjon a meccsekre. Optimalizálták a hirdetési felületeket, javították a sajtó és a szponzorok kiszolgálását.
A stadion a korábbi híreknek megfelelően a jelenlegihez képest 90 fokkal elfordítva és hátrább, a telek Gyáli úthoz közelebb eső részén épülne fel, a 6+2 hektáros terület több mint a felét kitöltve. A maradék részt az állam üzletileg hasznosítaná. A befogadóképességet 22 600 főre tervezték, a stadion négy szinten helyezkedne el (plusz alagsor), a pályát egy méter 10 centivel süllyesztenék be, a külső héjazat pedig különböző színekben pompázhatna.
A fideszes Deutsch Tamás által elnökölt sportegyesület Budapest VIII. kerületében, a Kerepesi úton egy közel 95 ezer négyzetméteres telken gigantikus sportparkot épít. Lesz multifunkciós csarnok VIP-részleggel és sakk-bridzs szakosztállyal, valamint mélygarázs, szabadtéri pályák, kültéri fitnesz és játszótér is.
A beruházást valószínűleg az állam fizeti közpénzből. A kezdetben „Kerepesi úti Sportpark” néven futó beruházás története 2017-re nyúlik vissza, amikor a kormány a 2019-ben Budapesten rendezett Maccabi Európa Játékok miatt bruttó 30 milliárd forintot biztosított rá.
2019. június végén két kormányzati döntés született, amiben már MTK Sportpark néven hivatkoztak a beruházásra. A 150/2019 számú kormányrendeletben a projektet „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé” nyilvánították, az ugyanaznap megjelent 1371/2019 számú kormányhatározatban pedig intézkedtek arról, hogy a létesítmény helyszíneként kinézett ingatlanok az MTK vagyonkezelésébe kerüljenek.
2022 decemberében a klub közzétette a kivitelezésre vonatkozó második ajánlattételi felhívást. A főváros VIII. kerületében, a Kerepesi út 17. szám alatt található 94 654 négyzetméteres telken épül egy nettó 17 556 alapterületű, maximum 4900 fő befogadására alkalmas multifunkciós csarnok. Ezen kívül a beruházás részeként készül gazdasági épület, úgynevezett „városi tér” és alatta fedett parkoló, valamint szabadtéri pályák, pihenőterület, zöldfelületek, parkolók, utak, 2 db élőfüves labdarúgó pálya, játszótér, kültéri fitnesz park, és lesznek felszíni parkolók is.
tags: #mtk #stadion #muszaki #atado
