Az MTK úszószakosztályának története és edzői
Létezik a csodaszer, ami egyensúlyba hozza a testet és a lelket, megelőzi a betegségeket, szórakoztat és fejleszti képességeinket, ez pedig nem más, mint a sport. Ennek szentelte működését az MTK, a Magyar Testgyakorlók Köre. Az MTK 1888. november 16-án kezdte el munkáját, melyet az NTE-vel (Nemzeti Torna Egylet) feszült viszonyba keveredő sportemberek alapítottak. Az alapítók közül Donáth Sándor, Horner Ármin, Klauber Izidor, Kohn Arnold, Leitner Ármin, Müller Dávid, Sachs Lipót, Szekrényessy Kálmán, Tótis Lajos és id. Weisz Dezső neve maradt fent az utókornak. A tagok száma az év végére elérte a 31-et.
Az úszószakosztály születése és korai sikerei
Az MTK első hivatalos helyisége a Teréz körút és a Podmaniczky utca sarkán működő kávéház volt. A kezdeteknél a torna mellett létrehozták az atlétikai-, a birkózó-, a kerékpár- és a súlyemelő-szakosztályokat, később pedig létrejött az úszó, a vívó, majd 1901-ben a labdarúgó-szakosztály is. Az első olimpiai bajnoki címeket 1904 és St. Louis hozta az MTK-nak: az úszó Halmay Zoltán 50 és 100 yardos távon is győzött - a Brüll Alfréd 2000 koronás adománya révén kiutazó -, Kiss Géza pedig egy mérföldön ezüstérmes lett.
1905-ben Brüll Alfrédot, az európai műveltségű sportembert az MTK elnökének választották, és közel 40 évig állt az egyesület élén. Szellemiségével, az MTK és a sport iránti rajongásával, bőkezű mecenatúrájával nemzetközi hírűvé fejlesztette az egyesületet. Bár voltak jelentős törések a klub fejlődésében - 1900-ban 62-re csökkent a tagok létszáma -, folyamatában fejlődést mutatott a tendencia. Az év őszén a klubház építése is elkezdődött, Markovits Károly tervei alapján, melyet egy év múlva adtak át. Volt itt birkózó- és vívócsarnok, társalgó és tanácsterem, iroda és vendéglő; minden feltétel adott volt az MTK első aranykorszakához, melynek delelőjére világhírűvé vált az egyesület.
A szakosztályok működésének nehézségei és az újraindulás
A század harmincas éveinek derekától, a fasizálódó Magyarországon a klub szakosztályainak működése fokozatosan csökkent. Az Országos Testnevelési Tanács 1938. május 29-én életbe lépett 15. törvénycikke szerint megkezdték a zsidó hitfelekezethez tartozó sportolók szervezésének korlátozását. Az 1939. évi törvénycikkben intézkedéseket foganatosítottak a zsidó sportvezetők leváltására is, az 1941. augusztus 8-án keltezett törvénycikk pedig kitiltotta a zsidókat a sportegyesületekből. 1939 végére elhalt a birkózó-, a kerékpáros-, az ökölvívó-, az úszó-, a vívó- és a vízilabda-szakosztály.
Már 1945 februárjában újraalapították az egyesületet Weisz Richárd lakásán, ám az új diktatúra alatt sem volt töretlen a klub fejlődése. 1950 februárjától a Textilipari Dolgozók szervezetének egyesülete lett, és neve Textilesre változott. Egy év múlva, 1951. február 6-án piros-fehérre cserélődtek a klubszínek, a név pedig Budapesti Bástyára. 1953. augusztus 26-ától visszarakták a szövőiparba az egyesületet Budapesti Vörös Lobogó néven. Ebben az időszakban számos más sportágban is sikereket ért el az MTK, például a labdarúgásban, ahol nyolc MTK játékos szerepelt az Aranycsapatban, többek között Gellér Sándor, Hidegkuti Nándor, Lantos Mihály, Palotás Péter, Sándor Károly és Zakariás József.
Az MTK úszóedzői és Kozma Dominik érkezése
Az Európa-bajnoki bronzérmes, válogatott úszó, Kozma Dominik tavaly ősszel elhagyta korábbi egyesületét, és 2015-től immár az MTK színeiben készül Lőrinczi György, Tóth Ramon és Gyürky Gábor irányításával. A 24 éves sprinter és felkészítői rendkívül magasra teszik a lécet: az idei nyári, kazanyi világbajnokságon - melyet a riói olimpiához vezető út fontos állomásaként tekintenek - már aranyérem a határozott cél. Kozma jelenleg teljes erőbedobással, napi három alkalommal edz itthon, a nyári vb-ig a hazai versenyeken túl, a nívós Mare Nostrum sorozaton tervezi felmérni állapotát.
Saját bevallása szerint mind az idei vb-n, mind a 2016-os riói olimpián, majd az azt követő budapesti világbajnokságon is egyértelműen aranyérmekért küzd majd, továbbá ott lenne a 2020-as tokiói ötkarikás játékokon. Dominik és az edzői kollektíva számára ugyanakkor rendkívül pozitív hír, hogy Budapest immár 2017-ben adhat otthont a vizes világbajnokságnak - bár a hazai 2021-es vb-ig biztosan folytatta volna pályafutását az úszó, az esemény így jóval közelebbi, inspirálóbb kihívásnak tűnik. Az MTK sportolója örömmel tekint arra is, hogy a jelenleg 15 fős szakosztályban úszó fiatal sportolóknak példaképe, a csapat vezéregyénisége lehet, aki ösztönzi a vele együtt készülő tehetségeket. A fiatalokon érződik, hogy felnéznek rá, figyelnek a szavára és megfogadják tanácsait.
Edzői filozófia és csapatmunka
Majoros Róbert, szakosztály-igazgató szerint Dominik az MTK úszószakosztályának valódi arca lett, annak húzóemberévé vált, akinek az eredményeit a többiek elismerik, hallgatnak rá. Tóth Ramon, edző szerint az MTK-ban nyugodt körülmények között, stabil háttérrel készülhetnek a megmérettetésekre. Dominik és a fiatal tehetségek felkészítése igazi csapatmunka, hiszen Lőrinczi György vezetőedzővel és Gyürky Gáborral közösen dolgoznak a szakosztály sikeréért. Dominikra a versenyidőszakban speciális figyelem irányul, de mindhárman foglalkoznak vele, az úszó egyenrangúan kezeli a hármast.
Lőrinczi György, vezetőedző és Gyürky Gábor, edző elmondták, hogy csapatukat rendkívül pozitívan ítéli meg a szakma, az MTK úszószakosztálya igazi nagy családhoz hasonlít. Jelenleg is sokan szeretnének csatlakozni a csoporthoz, van olyan versenyző, aki vidékről költözött a fővárosba, hogy velük készülhessen. A csoport hamarosan napfényre cseréli az olykor rendkívül zsúfolt, XVIII. kerületi uszodát: a szakosztály saját szervezésében egyéni szponzoráció útján, a klub és a szövetség segítségével hamarosan Thaiföldre utazik edzőtáborba.
A Jövő Bajnokai program és Tóth Ramon szerepe
Tóth Ramon, a Magyar Úszó Szövetség Jövő Bajnokai programjában is aktívan részt vesz, Budapest régióvezetői szerepét tölti be, így Dominik is boldogan ellátogatott a két héttel ezelőtti kiemelt eseményre, találkozott a fiatal tehetségekkel. Az MTK úszóedzője nagy lehetőséget lát a szövetségi programban, hiszen véleménye szerint a tehetséggondozás nem időhöz és helyhez kötött, a 2020-as tokiói olimpiára is fel kell építeni az „aranygenerációt”.
Tisztázódó helyzet az edzői karban
Hivatalos közleményben tudatta a Magyar Úszószövetség, hogy szerződést bontottak azzal a Tóth Ramon úszóedzővel, aki az MTK-s munkája mellett a szövetség budapesti régióvezetője volt. Tóth ügye akkor pattant ki, amikor a Fullánk.hu azt állította, hogy az MTK edzője meztelen fotót küldött magáról több kiskorú lány tanítványának. Tóth a Ripostnak azt mondta, hogy a kép valódi, ő csinálta, de hat évvel ezelőtt, és egyetlen embernek küldte el, az akkori barátnőjének. Az ügyben rendőrségi nyomozás indult, kiskorú veszélyeztetése miatt, miközben a potenciálisan érintett gyerekek szülei közleményben álltak ki a szerintük alaptalanul támadott edző mellett. Az ügy kirobbanása után nem sokkal munkáltatója, az MTK és a Magyar Úszó Szövetség is felfüggesztette Tóth Ramón tevékenységeit.
A Magyar Úszószövetség, miután lefolytatta saját belső vizsgálatát, menesztette régióvezetői állásából Tóth Ramont, továbbá visszavette tőle a szövetségtől kapott szponzorautót és egyéb juttatásait. Azonban a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűncselekmény hiányában elutasította a Tóth Ramon úszóedző ellen tett feljelentést. Az eljárás tisztázta az edzőt. Ezen előzmények ismeretében az MTK közölte, hogy Tóth Ramon folytathatja edzői munkáját az úszószakosztályban, és hétfőtől alkalmazta újra Tóth Ramónt. Az MTK az edzőt tisztázó rendőrségi döntés és a szövetség szankciójának ismeretében döntött arról, hogy Tóth Ramon 2017-től folytathatja munkáját a klubnál.
