Az MLSZ új ösztönzési rendszere és a klubok közötti megbeszélések

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nyártól új ösztönzési rendszert vezet be, amelynek középpontjában a tehetséges játékosok kinevelése áll.

A versenykiírás és az osztályozó kérdése

A 12 első osztályú klub részvételével hétfőn délelőtt lezajlott egyeztetésen több témakört is megtárgyaltak az MLSZ-szel, ezek közül az egyik legjelentősebb a következő szezonra vonatkozó versenykiírás volt.

A szövetség és a klubok közötti megbeszélés termékeny volt. Az egyik legfontosabb témakör az volt, hogy a labdarúgó NB I-ben szereplő klubok vezetői támogatják, hogy a magyar szövetség, az MLSZ, vezesse be ismét az osztályozót az élvonal és a másodosztály között.

A klubok honlapjára felkerült egységes, rövid közlemény szerint egyhangúlag kiállnak az előző évi döntésük mellett, amely szerint egy kieső és egy osztályozós csapat legyen az NB I-ben. Valamint egyöntetűen megállapodtak abban, hogy a jövőben erőteljesebben szeretnék az érdekeiket érvényesíteni.

A jelenlegi rendszer szerint az élvonal utolsó két helyezettje az idény végén kiesik, a másodosztály első két csapata pedig feljut. A tervek szerint csak a sereghajtó búcsúzna automatikusan, a 11.

A megbeszélések a következő héten folytatódnak.

Az új ösztönzési rendszer: a produktivitási pontszám

Megszűnik az eddigi fiatal labdarúgók szerepeltetését célzó ösztönzési gyakorlat - pénzt kap a klub, ha 21 év alatti játékost játszat -, és objektív eredményességen, a produktivitási pontszámra alapuló utánpótlás-finanszírozási rendszer alapján juthatnak pénzhez a klubok.

„A fiatal játékosok szerepeltetését célzó közvetlen ösztönzés helyett a kizárólag objektív eredményességen alapuló produktivitási pontszám lép. A nyártól élesben induló rendszerben az egyesületek annak figyelembevételével jutnak hozzá a működési alapforrásokhoz és kiegészítő támogatásokhoz, hogy képzésük során hány professzionális labdarúgót nevelnek ki” - hangzott el a szövetségtől.

Az MLSZ vezető testülete úgy ítélte meg, hogy a fiatalok játéklehetőségét az elmúlt években támogató, úgynevezett „fiatalszabály” jó irányba tett lépés volt, de az élvonalban nem minden profi klub számára jelentett valódi ösztönzést.

A produktivitási támogatásban kizárólag azok a sportszervezetek részesülnek majd, amelyek érdemi mértékben részt vettek profi és/vagy utánpótlás és felnőtt válogatottban szereplő játékos nevelésében. A támogatást pontszámítási rendszer alapján határozza meg a szövetség: minél több, minél magasabb szinten szereplő futballistát nevel egy klub, annál magasabb anyagi támogatást kap.

Az újítás tehát kizárólag a teljesítmény, a pályán töltött idő alapján honorálja a játékosokat nevelő egyesületeket.

Saját nevelés és nevelőklub

Az MLSZ azt a játékost tekinti saját nevelésnek, aki igazolhatóan legalább három évet eltöltött annál a klubnál, ahol profiként, felnőtt korosztályban első alkalommal pályára lép. Ez akkor is érvényes, ha a klubja kölcsönadja, és ezt követően lép pályára a klubja felnőtt csapatában. Nevelőklubnak pedig azt a sportszervezet nevezik - akár több klub is lehet -, ahol a labdarúgó betöltött 19 éves kora előtt igazolt játékos volt.

A pontszámítási rendszer

Az MLSZ minden olyan labdarúgót vizsgál, amely 2007. január 1-ig nem töltött be a 19. életévét. (A szövetségnek húznia kellett egy határt, meddig megy vissza az időben a vizsgálatot illetően). Az NB I, NB II, NB III-as felnőtt, korosztályos válogatott tétmérkőzésen, a kiemelt, illetve a TOP5 európai bajnokság - angol, olasz, német, spanyol, francia - valamelyikében pályára lépő labdarúgó, egy objektív ponttáblázat alapján kiszámítható pontszámot kap.

Érdemes megjegyezni, hogy külön pontszámot ér az Európa Liga és a Bajnokok Ligája mérkőzés is.

A produktivitási rendszer megkülönbözteti a képzési időszakot és a produktív időszakot. Előbbi az első igazolástól számítva a játékos 19 éves koráig tart, míg utóbbi 19 és 25 év között. Ez pedig az jelenti, hogy a labdarúgó 25 éves koráig termeli a pontokat a nevelőegyesületeinek, legalábbis itthon, mivel külföldön játszók esetében fölfelé nincs életkori határ. A pontszámot a figyelembe vehető bajnokság/mérkőzés határozza meg.

A pontszámítást illetően, az alapsúly egy pontot ér, amely elérhet attól függően felfelé, vagy lefelé, hogy a labdarúgó mennyi idős, milyen bajnokságban szerepel, és hogy saját nevelés, vagy másik klubtól vásárolta az adott csapat. A produktivitási pontot a játékidő (perc) szorozva produktivitási súly adja meg. Három szezont vizsgálnak, az elosztás a nevelési idő arányában történik.

Például ha Thomas Doll játszatja Botka Endrét a Ferencvárosban, akkor azzal a játékos nevelőklubjának, a Budapest Honvédnak is pénzt keres vele. Ezzel a korábbi rendszerrel ellentétben a szakmai szempontok kerülnek előtérbe, és nem a kényszer szüli a kezdőcsapatokat.

Egy játékos tehát a felsorolt bajnokságokban pályán töltött percei és életkora alapján, illetve az MLSZ-táblázat szorzói szerint generál pontszámokat. Legkevesebbet, 0,25 pontot az NB III-as játékperc ér, az NB II 0,50-et, az NB I 1 pontot. Viszont ha még U19-es korban lép valaki pályára hazai bajnokin úgy már 2,5 pont jár percenként. Legtöbbet a felnőtt válogatottban, vagy a TOP5 bajnokság valamelyikében lejátszott összecsapás adja, összesen 3 pontot.

Egy pontért nagyjából 4000 forint jár, tehát 90 perc alatt egy mérkőzésen az NB I-ben akár egymillió forintot is hozhat a klubjának az U19-es, saját neveléső labdarúgó.

Eredmények és kilátások

Az MLSZ elkészítette, hogy a pontszámok alapján melyik tíz játékos hozta a legtöbb pontot a nevelőklubjának. Nem meglepő, hogy az Gulácsi Péter éll, aki minden egyes Bundesliga mérkőzése 90 x 3, azaz 270 pontot ér az MTK-nak, mint saját nevelésű labdarúgó. De érdemes megjegyezni a kispesti fiatal, Bánó-Szabó Bence nevét is, aki a 6. a listán, 4101 szerzett ponttal, olyan labdarúgók közé bekerülve, mint Kádár Tamás, Korcsmár Zsolt, vagy éppen Korhut Mihály.

A szövetség természetesen elkészítette a klubok erősorrendjét is, ezt májusban fogja nyilvánosságra hozni. Ahogy egyébként a teljes adatbázis mindenki számára elérhető lesz, így akár a szurkolók, klubvezetők, tulajdonosok maguk is számolhatják, mennyi pénzre számíthat a saját csapatuk a jövőben.

A mutató évad közben folyamatosan kiszámításra és közzétételre kerül. A pontok számításának időszaka évente, minden év május 31-én lezárásra kerül, így alakul ki az éves klubsorrend. A pénzt évente fizeti ki a szövetség.

A produktivitási alap 4 milliárd forint lesz - ez megegyezik a korábbi rendszerben kifizetett összeggel -, amely felülről nyitott, így ha a jövőben több minőségi játékos kerül ki a műhelyekből, akkor ez az összeg emelkedhet. Bár a plusz pénzt akkor valahonnan elő kellene teremtenie az MLSZ-nek, de ahogy mondták, csak örülnének, ha emiatt fájna a fejük. Ha növekszik az összeg, az jó visszajelzés a szövetségnek, hogy a magyar foci előre tudott lépni.

Eddig 32 klub részesült a pénzből, ez most 351 klubhoz jut el, a kisebb nevelőegyesületekhez is. Persze, a normatív rész csökken, viszont a teljesítményalapot megemelték. Az új rendszernek tehát lesznek vesztesei és győztesei is, de objektív lesz az elosztás.

Akadémiák, légiósok, női foci

A szövetség céljai változatlanok: a magyar futball csak akkor lehet sikeres, ha egyre több minőségi fiatal magyar labdarúgó kap lehetőséget a szereplésre. Ami az akadémiákat illeti, csak akkor kapnak pénzt az MLSZ-től, ha minőségi játékosokat termelnek. Tehát nem nevezheti magát évekig akadémiának egy adott szervezet, ha nem „állít elő terméket”. Az új struktúrában előre lehet lépni, de vissza is lehet esni az utánpótlásképzéssel foglalkozó szervezeteknek. Fontos, hogy az adott szinten maradjon meg a tömegesítés és megtakarítás, a tehetségek pedig kerüljenek feljebb.

Emellett megmarad a közelmúltban bevezetett nevelési költségtérítési rendszer, amelyben a klubok egymás felé fizetik a nevelési költségtérítést a profi szerződéssel nem rendelkező játékosok átigazolása során. Ennek célja - az MLSZ szerint - az átgondolt átigazolási politika és a nevelőegyesületek képzési munkájának elismerése.

Ami a légiósokat illeti, a szövetség előírása szerint egy csapat legfeljebb tíz külföldi kerettag versenyengedélyét válthatja ki. Az NB II-ben mind a hazai játékosokra, mind a fiatal játékosokra vonatkozó eszközrendszer változatlan marad.

Ami a női focit illeti, ott sokkal letisztultabb, egyszerűbb rendszert dolgozott ki az MLSZ. A női NB I-ért 0,1, az U17-es válogatott mérkőzésért 1, az U19-esért 2, míg a felnőtt nemzeti csapatban való szereplésért 3 pontot kapnak percenként a játékosok, és ez alapján osztják el a produktivitási alap 100 millió forintját.

Átigazolási időszak és szabályok

Az labdarúgásra, a futsalra és valamennyi korosztályra vonatkozóan egységes az a szabály, ami az amatőr és a hivatásos labdarúgókra ugyanúgy vonatkozik. Azaz: a 2024/2025-ös versenyévben a téli átigazolási időszak január 15-től február 14. éjfélig tart.

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Heves Vármegyei Igazgatósága a téli átigazolási időszak legfontosabb információt az alábbiakban foglalta össze.

A téli átigazolási időszakban az amatőr labdarúgó csak egyszer válthat klubot.

Az a labdarúgó igazolható át, akinek az átigazolásához az átadó sportszervezet hozzájárul (kivéve: a Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzatban /továbbiakban: NYIÁSZ/ meghatározott kivételes átigazolásra vonatkozó rendelkezések eseteit).

A beadott átigazolási kérelmek érvényességének ideje változatlanul 30 nap, amelyet az átigazoló lap keltezésétől kell számítani. Hiánypótlásra is ezen időtartam alatt van mód és lehetőség.

Kéretik ellenőrizni a feltöltendő dokumentumok érvényességét.

Fokozottan figyelni kell az átigazoló lap helyes kitöltésére, érvényességére, ugyanis a szabálytalanul kitöltött vagy lejárt érvényességi idejű átigazoló lap esetén a kérelmet elutasítják.

A téli átigazolási időszak során

• Az átigazolás működési költségtérítéshez kötött.
• Felnőtt labdarúgók esetében (aktuálisan a 2005-ben és előtte születettek esetén) is kérhet az átadó sportszervezet működési költségtérítést. Ez opcionális, a működési költségről akár le is mondhat az átadó sportszervezet, ebben az esetben egy lemondó nyilatkozatot szükséges csatolni a kérelemhez.
• Férfi utánpótlás korosztályú labdarúgók átigazolási kérelméhez a működési költségtérítésben meghatározottak szerinti működési költség fizetendő (kivéve: futsal);
• Női utánpótlás korosztályúakra vonatkozóan a külön táblázatba összefoglalt működési költségtérítések összegeit kell alapul venni.
• Az utánpótlás korosztályokat illetően mindkét nemre vonatkoztatva működési költségtérítésről szóló megállapodás szükséges, (kivéve: U19 év alatti futsal átigazolások, valamint a NYIÁSZ 19. § szerinti kivételes átigazolásra jogosultságok egyes eseteit).
• Működési költségtérítési kötelezettség esetén a vonatkozó dokumentumokat (pénzügyi megállapodás, számlamásolat, átutalási bizonylat) is fel kell tölteni a kérelemhez.

Új labdarúgó(k) igazolása

Az átigazolási időszak alatt is van lehetőség új, eddig egyetlen sportszervezethez sem igazolt - legalább 5. életévüket betöltött személy(ek) - leigazolására.

Jelentős változtatásokat eszközölt a Magyar Labdarúgó-szövetség idén nyáron az utánpótlásban. A versenyrendszer módosítása mellett bevezették a működési költségtérítést, amelynek értelmében július 1-jétől (a nyári átigazolási időszak kezdetétől) a klubok kötelesek pénzt fizetni az utánpótláskorú futballistákért - igaz, nem minden esetben. A működési költségtérítés bevezetése azt jelenti, adott esetben akár több millió forintba kerülhet egy tizenéves palánta - függetlenül attól, hogy később profi labdarúgó lesz-e belőle. Az új rendszer miatt sokkal nagyobb felelősség hárul a sportvezetőkre, az akadémiáknál a fókusz a minőségre tevődik a mennyiség helyett, és nem utolsósorban egyfajta védelmet nyújt a kis kluboknak.

Az első részben Dankó Béla MLSZ elnökségi tag válaszolt kérdéseinkre. „Az MLSZ elnöksége a klubok jelzése alapján már 2011 óta tisztában volt azzal, hogy a jelentősebb utánpótlásképző csapatok az országot járva - jellemzően a szülők meggyőzésével - édesgetik magukhoz a tehetséges játékosokat, akiket ingyen igyekeztek megszerezni.”

„A kiemelt központokat is arra ösztönzi az új rendszer, hogy saját maguk neveljenek ki az első csapataik számára is használható játékosokat, illetve ha mégis tehetségeket találnak kisebb egyesületeknél, akkor valóban csak a minőséget vigyék el onnan, ne ürítsék ki a kisebb klubok játékosállományát.”

„A korábbiaknál sokkal több fiatal tehetség kerülhet be a felnőtt profi futballba, reményeink szerint a nemzetközi vérkeringésbe is.”

„Minden nagy futballkultúrával rendelkező ország utánpótlásában már hasonló szabályzatok működnek, így például Ausztriában, Németországban és Hollandiában is - nyilatkozta TÓTH ATTILA, a VASAS KUBALA AKADÉMIA sportigazgatója. - Magyarország utánpótlásának fejlesztésében elengedhetetlen volt egy ilyen irányú változtatás, aminek az egyik legnagyobb erénye, hogy a kiválasztás és a szakmai munka sokkal nagyobb hangsúlyt kap majd minden szinten. Megszűnik az akadémiák közötti népvándorlás, érdemesebb lesz játékosokat nevelni, mint vásárolni.”

„Az első hetek tapogatózással teltek, nem volt sok átigazolás, főként azért nem, mert nem mindenki számára volt világos a rendszer. Talán kicsit későn vezették be, de ha bármilyen kérdésünk volt, a szövetségtől kielégítő választ kaptunk.”

„Az biztos, hogy mostantól racionálisabb döntéseket kell hozni - mondta HERCZEG ANDRÁS, a DEBRECENI LABDARÚGÓ AKADÉMIA ügyvezetője, a DVSC felnőttcsapatának korábbi vezetőedzője. - Jobban meg kell gondolni, kit igazol a klub, meg kell vizsgálni, érdemes-e megvásárolni a kiszemelt gyermeket. Nem lehet majd felhalmozni a játékosokat.”

„Minden a klubokon múlik, a szabály elég nagy mozgásteret enged a maximális összeg és a kötelező minimális tíz százalék között. Nyilván van, akivel lehet egyezkedni, s akad, akivel nem. Rövid idő telt el a rendszer bevezetése óta, később a tapasztalatok birtokában lehet következtetéseket levonni.”

„Néhány példával szeretném felhívni a figyelmet a rendszer veszélyeire - így OSZTERMÁJER GÁBOR, a PAKS utánpótlás-vezetője. - Egy másik vidéki városból származó játékos Pakson folytatja középiskolai tanulmányait, s megkeresett minket, mert nálunk szeretett volna futballozni. A gyerek nem volt rossz, igaz, a korosztályos csapatunkban nem lett volna húzóember. A klubja azonban kizárólag százszázalékos térítés ellenében lett volna hajlandó átengedni nekünk, amit nem állt módunkban kifizetni. A játékos jó eséllyel - egy időre legalábbis biztosan - befejezi a futballt.”

„Szintén megtörtént, hogy a tőlünk nem messze lévő klub négy U17-es játékosa eldöntötte, a Paksba akar igazolni. Mindannyian erősítést jelentettek volna, hajlandóak lettünk volna kifizetni mindegyikőjükért a maximális összeget. A felkészülés kezdetétől a mai napig velünk tréningeznek. Azt gondoltuk, át tudjuk igazolni őket, azonban klubjuk nem bólintott rá az átigazolásra, még úgy sem, hogy az MLSZ által meghatározott magas díjat kifizettük volna. A gyerekek nem akarnak visszamenni, mert nem érezték jól magukat ott, de futballozni szeretnének. A szülők fel vannak háborodva, hogy fordulhat elő, hogy amatőr utánpótlás szinten korlátozzák tizenhat éves gyerekek játékjogát.”

„Egy másik érdekes eset az volt, hogy két évvel ezelőtt az egyik akadémia átigazolta az egyik U15-ös neveltünket. Ez a játékos ovis korától kezdve Pakson futballozott, most meg nyolcszázezer forintot kellene fizetnünk azért, hogy visszahozzunk egy olyan gyermeket, aki majd tíz évet töltött el nálunk…”

„Az mindenképpen pozitív, hogy a játékosmozgások megfontoltabbak lesznek, átgondoltabban kell döntéseket hozni - kezdte mondandóját KENYERES IMRE, a VIDEOTON utánpótlás-sportigazgatója, a magyar válogatott korábbi másodedzője. - Eddig a nevelőklubok óvták értékeiket, mert gyakran előfordult, hogy egyszer csak eltűntek a legtehetségesebb játékosok, mert egy másik klub szó nélkül elvitte őket. A felvevő klubokban túl sok volt a játékos, mert úgy voltak vele, majd meglátják, kiből mi lesz. Sokszor a szülők mozgatták a szálakat, mert a gyermekük keveset játszott. Ezen jelenségek megszűnése feltétlenül jó, az új rendszer féket rakott ezekre. Ugyanakkor előfordulhatnak problémás helyzetek. Az egyik klub az előző szezon végén, június derekán elköszönt egyik játékosától, akit mi szerettünk volna átigazolni. Később kiderült, lehet érte pénzt kérni, s a klub így is tett, maximális költségtérítési díjat kért, annak ellenére, hogy nem számít a gyermekre.”

„Nem szabad minden játékost egyformán kezelni. Vannak született tehetségek és vannak későn érő típusok. Minden átigazolás külön eset, a vezetőknek mértékletességet kell gyakorolniuk. Az új rendszerrel sokkal nagyobb a felelősség, alaposabban fel kell térképzeni a kiszemelt gyermekeket. Sok klub beéri a minimális tíz százalékkal, hiszen tisztában van vele, fél, egy vagy több év múlva fordulhat a kocka, s adott esetben neki kell fizetni egy-egy futballistáért. Néhányan viszont csak teljes összegért hajlandóak megválni játékosaiktól. Pedig érdemes a tehetségeket feljebb adni, hiszen az átigazolási díjon túl további produktivitási bónuszok kaphatók, ha a játékos bemutatkozik az élvonalban vagy a válogatottban, esetleg külföldre igazol. Az idő eldönti, reálisak-e az összegek. Az biztos, ésszerűen kell dönteni, felelősen kell mérlegelnie az edzőknek és a szakmai vezetőknek egyaránt, jobban fel kell mérni a játékosokat. Az új szabály gazdálkodásra is tanít.”

„Mi a Videotonnál törekszünk minőségi játékosokat átigazolni, de csak olyanokat, akik a korosztályos kerethez képest jobbak. Ha mindenhol így megy majd, akkor a rendszer beáll a megfelelő kerékvágásba. A tehetség kerül a fókuszba, a mennyiség helyett a minőség lesz az elsődleges szempont. Az átigazolások során etikátlan magatartást tanúsító személyeket pedig meg kell vizsgálni, s remélhetőleg belátható időn belül nem lesznek döntéshozó pozícióban.”

„Nagyon jó újításnak tartom - kezdte SÁGI FERENC, a REAC Sportiskola elnöke. - Ezzel megszűnik a szabad rablás, a nevelőegyesületek a befolyt összegekből tovább tudnak fejlődni. Lehet, időt kellett volna hagyni a rendszernek, vagy épp ellenkezőleg, előbb be kellett volna vezetni. Nekünk nem volt negatív tapasztalatunk, korrektül ment minden átigazolás - lehet, szerencsések voltunk. Sikerült feladnunk játékost például az MTK-nak...

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Igazgatóság Igazolási, Átigazolási Bizottsága 2025. 2016. július. 2016. július 1-től új szabályok léptek hatályba, amely többek között a belföldi amatőr (szerződéssel nem rendelkező) labdarúgók átigazolását is érinti. /13.§ (3) bekezdés n) pont/. Az A. Táblázat rövid értelmezése: Működési költségtérítés 19 éven felüli (idén az 1997. január 1. - 19 éven felüli (idén az 1997. január 1. A B. Táblázat rövid értelmezése: Működési költségtérítés 19 éven aluli (idén az 1997. január 1. - A táblázatban minden sportszervezet az U19-es csapatának osztálya, besorolása alapján fizet, illetve kérhet működési költségtérítést. - I. osztályú = kiemelt országos U19 I. osztályban szereplő csapat sportszervezete; II. osztályú = kiemelt országos U19 II. osztályban szereplő csapat sportszervezete; EGYÉB = kiemelt országos U19 III. - Amatőr (szerződéssel nem rendelkező) 19 éven aluli (idén az 1997. január 1. után született) labdarúgók esetében, a labdarúgó téli és nyári átigazolása esetén a fenti, 2. táblázatban szereplő összegek - a két sportszervezet eltérő megállapodásának hiányában - fizetendőek az átadó sportszervezet részére. - Az U19-es korosztályból kiöregedő labdarúgók (idén az 1997. január 1. - visszalépő, kizárt egyesület, továbbá korosztály megszűnése esetén is fizetni kell az átadó félnek.

Az MLSZ számára fontos a Férfi „A" válogatott népszerűsítése és a csapat támogatottsága, ezért lehetőséget biztosít egyesületekben és a grassroots-programokban résztvevő, iskolákban (Bozsik Intézményi Program, Fair Play Cup) focizó gyerekek (U19-es korosztályig) és nevelőik számára, hogy a „Gyermekszektor-program” keretében, térítésmentesen nézhessék meg a mérkőzést.

A Pest Vármegyei Kormányhivatal és a Magyar Labdarúgó Szövetség Pest Vármegyei Igazgatósága együttműködésének köszönhetően 2026. március 31-ig megtekinthető a főváros V. kerületében, a Városház utca 7.

Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy elmérgesedett a viszony a szurkolók és a szövetség között. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) hétfőn jelezte, hogy megindult a párbeszéd a felek között a helyzet rendezésére.

„A mai napon valóban elindult a párbeszéd a szövetség képviselői - Lőw Zsolt alelnök és Vági Márton főtitkár -, valamint a szurkolói csoportok között, egy kifejezetten konstruktív, pozitív találkozóra került sor. Miután mindkét fél szándéka az, hogy jobban értsék egymást és nyitottak az együttműködésre, a jövő év elején folytatódnak majd a megbeszélések” - közölte az MLSZ az M4 Sport megkeresésére.

Csányi Sándor MLSZ-elnök még november 25-én, a magyar labdarúgás napján az M4 Sport adott exkluzív interjújában hangsúlyozta, hogy békét kötne a szurkolókkal.

tags: #mukodesi #koltsegteritesi #mlsz #origio

Népszerű bejegyzések:

• Útmutató a Madden NFL 08 Magyarításhoz
• A kertészettel foglalkozó politikus
• Hogyan válasszunk floorball ütőt?
• Az év csapata
• Játsszunk a zenével!