Nagy Kapusi Katalin Életrajz
Az alábbiakban egy átfogó képet kaphatunk a 20. századi Magyarország eseményeiről és jeles személyiségeinek életútjáról, melyek tágabb kontextust biztosítanak a Nagy Kapusi Katalin életútját kutatók számára, még ha a rendelkezésre álló dokumentumok nem is tartalmaznak róla közvetlen életrajzi részleteket. Különösen kiemelkedő Újszászy István tábornok és az újszászi kastély története, amelyek a korszak kulcsfontosságú eseményeihez kapcsolódnak.
Az Újszászy család és Újszász története
A XIII. században, jászok betelepítése után itt, a Zagyva és Tápió folyók összefolyásánál alakult ki az egyik legjelentősebb jász település, mely akkor a jászok és magyarok lakta vidékek határán feküdt. A település valószínűleg kedvező adottságai miatt a XV. században vált jelentőssé.
Az 1424-től név szerint ismert jászkapitányok az Újszászi, később, a XVI. század végétől Újszászy nevű köznemesi család ősei. Történelmi forrásként 1462. február 9.-én Mátyás király levelében megerősítette újszászi birtokukban Újszászi Györgyöt és Mihályt, és a nevezett birtokokat Külső Szolnok megyéből Pest vármegyébe csatolta át.
Újszászy István tábornok és a háborús évek
Újszászy István vezérőrnagy, aki később a háborúból való kiugrás előkészítésének egyik kulcsfigurája lett, kiemelkedő szerepet játszott a második világháború során. Realizmusára utal, hogy a Gestapo körözési listájának élén álló, a bochniai gettóban bujkáló belzi csodarabbi, Áháron Rokéách, és testvére, Mordecháj kimenekítését a német megszállás alatt álló Lengyelországból 1943-ban (minden valószínűség szerint Horthy személyes parancsára) ő szervezte meg a német-lengyel háború idején.
A két rabbi szakállát és pajeszát ekkor leborotválva elfogott orosz tábornokoknak álcázták őket, mint akiket Budapestre szállítanak kihallgatásra. A művésznő kérésére hozatta haza Újszászy például a legnagyobb Karády-slágerek szövegíróját, G. Dénes Györgyöt (közismert nevén Zsütit) az ukrajnai munkaszolgálatból.
1944 - Horthy rádióüzenete a kiugrásról - Horthy's Radio Message about the Armistice
Konspirációjuk azonban nem maradt rejtve a nácik előtt. Horthy közbenjárására a németek júniusban átadták őket a magyar hatóságoknak. Egy alkalommal például két, felfegyverzett SS-ekkel megrakott teherautó állt meg a laktanya előtt, ahol Újszászyt személyi őrizet alatt tartották (bújtatták) a magyar hatóságok. A helyszínre érkező Lázár Károly vezérőrnagy, a testőrség parancsnoka riadót rendelt el, és bezáratta a laktanya kapuját.
Az 1944. október 16-i nyilas hatalomátvételt követően Ujszászy tábornok már ténylegesen is bujkálni kényszerült. Ekkor rövid ideig a svéd követségen talált menedékre.
Az újszászi kastély és az ÁVH fogság
A Szarvashalmi (Nagy) Orczy kastély története a II. világháborút követően különleges fordulatot vett. Péter Gábor (az ÁVH alapítója) számára Újszász stratégiai pont volt a Budapest-Szolnok vasútvonal és a közúti megközelíthetőség miatt. Különleges rendeltetése volt: az ÁVH ide szállította azokat a foglyokat, akiket a külvilág számára „eltüntettek”.
Az újszászi kastélyt nem a „tömeges” ellenség, hanem a „stratégiai” foglyok helye volt. Itt nem a fizikai megsemmisítés volt az elsődleges cél (mint Recsken), hanem az információ kisajátítása és a teljes elszigetelés. Péter Gábor közvetlen irányítása alatt az újszászi létesítményt gyakran használták olyan vallatásokra, amelyeket el akartak rejteni még a szervezet alacsonyabb rangú tagjai elől is.
A kastély mint titkos börtön: Védelmi gyűrű és alagsori létesítmények
- Védelmi gyűrű: A kastélyparkot magas kőfallal és drótkerítéssel vették körül, a bejutást fegyveres őrség ellenőrizte. A park "tiltott zónája" volt, ahol az ÁVH idején géppuskafészkek és őrtornyok álltak.
- Pincebörtönök kérdése: A kastély hatalmas dongaboltozatos pincéje részben ma is megvan. A kutatók (például az ÁBTL szakértői) feltételezik, hogy itt alakították ki azokat a sötétzárkákat, ahol a vallatások zajlottak. Az alagsorban alakították ki a magánzárkákat a fegyelmi büntetésekhez.
- Titkos alagút: Mint szinte minden magyar kastélynál, itt is él a legenda egy titkos alagútról, amely a kastélyt a vasútállomással, a Tápió vagy a Zagyva-parttal kötötte össze.
Újszászy István fogsága és eltűnése
Történetileg igazolt, hogy Ujszászy István vezérőrnagyot nem egy klasszikus börtöncellában, hanem egy emeleti, elszigetelt szobában tartották házi őrizet jellegű fogságban, miközben éjjel-nappal vallatták (Kovács Zoltán: A tábornok titkai című könyve szerint). Ujszászy mellett más „szakértőket” is itt tartottak, akiktől az ÁVH ki akarta kényszeríteni a Horthy-korszak titkosügyi adatait.
Újszászy 17 füzetnyi terjedelemben, összesen 54 témakört átölelő leírással szolgált a magyar politikai elit személyes és háborús törekvéseiről. (Az eredeti, kézírásos füzetek a Belügyminisztérium II/11. Fondjában találhatók.)
Az utolsó, befejezetlen füzet végén, egy számozás nélküli oldalon Ujszászy tábornok Péter Gáborhoz, az ÁVH főnökéhez címzett, 1948. április 8-i levele olvasható, mely talán iskolapéldája lehet a Stockholm-szindrómának:
„Mélyen tisztelt Altábornagy Úr! Csatolom a 17. füzetet, mely tárgykör hiányában már nem telt meg. Nem tudom, hogy lesz-e alkalmam személyesen búcsút venni. Nem szívesen válok meg altábornagy Úrtól, akivel nagyon szerettem volna együtt dolgozni. 1948. április 8.”
Farkas Vladimir, egykori ÁVH-s főtiszt visszaemlékezése szerint Péter Gábor kénytelen volt átadni Ujszászyt a HM Katonapolitikai Osztályának, akik őt székhelyükre, a Bartók Béla út 26. szám alá szállították. Ujszászy István tábornokot a szélsőbaloldali diktatúra vádemelés és tárgyalás nélkül tüntette el. Sztálin halála (1953. március 5.) után az átadásról szóló döntést a Belügyminisztérium IV. Főosztálya hozta meg.
Vitéz Kudar Lajos: Egy másik sors az újszászi falak között
Vitéz Kudar Lajos csendőr alezredes, az Államvédelmi Központ parancsnok-helyettese is raboskodott Újszászon, aki élete kockáztatásával nagyon sok honfitársunkat mentett ki a németek karjaiból, így a biztos haláltól. Magyarok mellett sok külföldi állampolgár is Kudarnak köszönhette az életét, többek között a brit hírszerzés és az Armia Krajowa (a lengyel Honi Hadsereg) magyarországi képviselője.
Kudar például egy rádióadó-vevő beszerzésével lehetővé tette azt is, hogy az angolok és a lengyelek fenntarthassák az összeköttetést a saját központjaikkal. Kudar volt az a magas rangú magyar tiszt, aki Horthy megbízásából 1944. október 11-én Moszkvában aláírta a fegyverszüneti tárgyalások előzetes feltételeiről szóló kétoldalú megállapodást.
Az újszászi kastély utóélete
Az 1956-os forradalom leverése után a kastély kérdése újra tabuvá vált. Később bentlakásos szociális otthonként Kastély Otthon néven, hét ellátási formával rendelkezett az intézmény, majd 2022-ben egyházi tulajdonba került vissza.
Archívumi források
Az újszászi kastély és az Újszászy család története számos levéltári forrásban dokumentálva van. Ezek a források betekintést nyújtanak a település és a kastély változatos történetébe, különösen az ÁVH általi használat időszakára vonatkozóan.
- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár őriz olyan tanácsi jegyzőkönyveket, amelyek az állami ingatlanok 1953-as évekbeli átadás-átvételét rögzítik.
- Az 1954-es átadás-átvételi jegyzőkönyvek a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Egészségügyi Osztályának iratanyagában (Fond: XXIV. 206.) találhatók meg.
- További releváns fondjelzetek:
- XXIII. 501. (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tanács VB jegyzőkönyvei)
- XV. 11. (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tervtár / Építési tervek)
- XXXV. 1. Alapítva: 1959 (63. c. az 1959/1. - 1964/12. 1996/1. - 2022/2.)
