A Nagy Ninja Warrior Bajnokság: Kihívások és Küzdelem Magyarországon
Idén Magyarországra látogatott az eredetileg Japánból származó, majd Amerika által megreformált Ninja Warrior című sportvetélkedő. A világ számos országában mutatták már be ezt az emberpróbáló vetélkedőt, ám mindössze hat embernek sikerült végigvinni az összes akadályt a nemzetközi történetében.
A Ninja Warrior története és szabályai
A vetélkedő alapja a fizikai és mentális állóképesség, valamint a precíz technika. Amerikában az első 7 (!!!) szezonig nem született győztese a játéknak, ami azt jelenti, hogy senki nem nyert semmit. Az első győztes Isaac Caldiero, hegymászó volt.
A versenyzők számtalan otthon épített pályát készítettek, akik rajongók is egyben. Idővel különböző termek is megjelentek, ahol azoknak az akadályoknak a másait hozták létre, amelyek a versenyben is találhatóak. Ezek a helyek segítik a felkészülést a rendkívül nehéz kihívásokra.
A verseny felépítése és kihívásai
A pályára egészen addig nem mehetsz fel, illetve nem érhetsz hozzá egyik akadályhoz sem, amíg te sorra nem kerülsz. Pontosan meg van határozva az, hogy az elemek közül mihez érhetsz hozzá, és mihez nem. Mi történik, ha valamelyik akadály nem sikerül? A vízben kötsz ki, vagy egy szivacson. Nagyobb százalékban a vízben!
A nemzetközileg alkalmazott szabálykönyv épp olyan kegyetlen, mint a finálé két kőkemény pályája, és a mindent lezáró, 20 méter magas torony. Ez a torony egy 75 láb (23 méteres) magasságban felfüggesztett kötelet tartalmaz, amit a versenyzőnek a játék legvégén 30 másodperc alatt kell megmásznia. Ekkor kerül a verseny megnyerésre.
A magyarországi Ninja Warrior - Egy személyes utazás
Ennyit a verseny szabályairól, felépítéséről, de nézzük hogyan is keveredtem ebbe az egészbe bele. Már korábban, 2017 elején lehetett innen-onnan fél füllel hallani azt, hogy lehetséges, hogy végre megcsinálják itthon is ezt a műsort. Már akkor rengeteg ember írt nekem, vagy hívott, hogy "Ádi, Itt az idő, menned kell!!!"
Miért pont a Ninja Warrior?
Én személy szerint nagyon örültem, amikor meghallottam azt, hogy ez a verseny hazánkban is végül tényleg megrendezésre kerül. Imádom a kihívásokat, imádok sportolni, edzeni, készülni, fókuszba helyezni dolgokat! Tele vagyok ambíciókkal és belül tényleg úgy éreztem, hogy ezt a versenyt nekem találták ki. Több oldalról hallottam, hogy ide mindenképpen mennem kell. De nem igazán kellett győzködni, mert magamban rég meghoztam a döntést, hogy ezen a kihíváson elindulok én is.
Ami egy picit személyesebb ebben, az az, hogy elég sok csatorna és sok műsor kapcsán kerestek már meg szereplési lehetőségekkel, de ezekre sorra nemet mondtam, mert az én értékrendem szerint nem képviseltek olyan színvonalat és értékeket, ami miatt szívesen és büszkén állnék kamera és képernyő elé. Ez a műsor azért jó, mert (nem csak) a fiatal generációnak valós, igazi hús-vér emberekből álló pozitív példaképeket mutatnak meg. Ahol a küzdelem, a motiváció, a munka, az akaraterő az, ami dominál. Ebben a műsorban nem tud létrejönni a protekció, vagy a bunda gyanúja, elképesztően tiszta az egész.
Felkészülés a megmérettetésre
Azt tudtam, hogy a saját esetemben néhány dolgon változtatnom kell az edzésemben a verseny miatt. Illetve pár plusz és számomra is új dolgot bele kell majd építenem. Az összessel. De komolyan. Miért? NAGYON erős fogást, szorítást igényel, mert a verseny legalább felében a versenyző valamin éppen függeszkedik, vagy mászik. Ezek a fizikai tényezők.
De mi kellhet még? Aki már látott ebből a műsorból akár egy epizódot is, észre vehette, hogy önmagában a jó fizikum a jó teljesítményhez kevés. Tényleg kevés. Láthatjátok, hogyan koncentrálnak, vagy éppen mennyire dekoncentráltak tudnak lenni a versenyzők, és ezen mennyi minden áll, vagy bukik. Képzeld el, hogy úgy állsz a pályára, hogy itt EGYETLEN EGY sanszod van. Ha nem sikerül, vége.
Végig gondolkodnod szükséges, meg kell látnod a jó helyzeteket, keresned kell az optimális tovább haladási lehetőséget, vagy magasságot, épp amit a szakasz kíván. Itt nem te diktálsz, hanem neked diktálnak. Emellett a fókuszt végig 115%-ban az előtted lévő szakaszon kell tartanod.
Bemutatkozás, Ninja Warrior felkészülés
A Ninja Warrior Hungary produkciója és a döntő
Több mint háromezer elszánt jelentkező közül került ki az a háromszázharminc nindzsa-jelölt, aki az elmúlt hetekben pályára állhatott a Ninja Warrior Hungary stúdiójában. Bakos „Turbódízel" Bence, Béres Norbert, Buzás Gábor, Csorba Martin, Gyömrei Máté, Horgas Péter, Kanizsai Árpád, Krizsán Dani, Margli Zsolt, Márialigeti Kristóf, Márta Zoltán, Merkely Bence, Nagy Dániel, Nerpel Barnabás, Pusztai Bence, Szemerédi Attila, Szentgyörgyi Rómeó, Tircs Gergely, Tompa Gábor és Tóth Arnold minden eddiginél nagyobb feladat elé nézett ezen az estén.
A castingtól a pályáig
Először egy castingon kellett részt venni, ahol több ezer versenyzőből kerültünk ki 330-an azok közé, akik a pályán is kipróbálhatták magukat. Itt volt sprint futás (időre), húzódzkodás (darabszámra), falra futás (minél magasabb pontot kellett elérni), kötélen való egyensúly teszt, trambulinról való elrugaszkodás, rúdon való lengés stb.
Ezen a ponton számomra hamar kiderült, mik azok a hiányosságok, amiken változtatnom kell, ha a versenyen szeretném megállni a helyemet. Elkezdtem magamnak összeszedni azokat az elemeket, gyakorlatokat, amikre úgy éreztem szükségem lesz majd. Én magamat készítettem erre fel. Elkezdtem falat mászni, street workout gyakorlatokat megtanulni (Gödrösi Ádám barátom segítségével). Eljártam különböző termekbe, ahol a fogásomat, a lengésemet és persze pluszban az állóképességemet is igyekeztem folyamatosan még jobbra fejleszteni.
Nem vagyok az a túlságosan izgulós fajta, a múltban szerzett színpadi rutin miatt, amit a táncnak és különböző tv-műsoroknak, rendezvényeknek köszönhetek. Igyekeztem a verseny minden részében összpontosítani, habár ez nem volt könnyű, mert állandóan éjfélkor, vagy később kerültem sorra. Számomra eleinte a nagy falra való felfutás jelentette a legnagyobb problémát. Én 173 cm vagyok, a fal pedig 425 cm. Ugyanúgy, ahogyan minden más is a versenyben, ez nagyon nagy részben technika kérdése. Itt a probléma akkor van, ha az adott pályarésszel még életedben nem találkoztál és nem tudod mit-milyen technikával és hogyan oldj meg. Itt szerintem az ösztönöknek, az eddig megtanult dolgoknak és a magadba vetett hitnek nagyon nagy szerepe van. Nekem hatalmas segítség volt, hogy ott voltak a tanítványaim és a legjobb barátaim, akik ösztönzően hatottak rám és motiváltak a fáradt holtpontok közepette. Nekem rengetegszer ez adta az erőt.
A magyar ninja-jelöltekre váró 250 méter hosszú akadálypályájának építését nemzetközi stáb felügyelte. 15 tonna alumínium szerkezetet használtak fel, míg az egyes akadályok alatti medencékben 400 köbméter víz várta a hibázó, mélybe zuhanó ninja-jelölteket. Ötezer négyzetméteren építették fel a Ninja Warrior döntőjének kőkemény pályáját.
A produkciót a közel húsz éves televíziós műsorgyártási tapasztalattal rendelkező IKO Műsorgyártó Magyarország készítette. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a magyarországi Ninja Warrior produkciójának legfontosabb technikai és személyzeti adatait:
| Kategória | Adat |
|---|---|
| Pálya hossza | 250 méter |
| Alumínium szerkezet | 15 tonna |
| Vízmennyiség az akadályok alatt | 400 köbméter |
| Döntő pálya területe | 5000 négyzetméter |
| Stábtagok száma | 200 fő |
| Műsorvezetők száma | 3 fő (Mádai Vivien, Majoros Péter „Majka", Till Attila) |
| Kamerák száma | 20 db |
| Lámpák száma | 1500 db |
| Kábelek hossza | 50 kilométer |
A döntő brutalitása és a végső küzdelem
Az első pályán kilenc akadály volt, időre kellett teljesíteni: mondanunk sem kell, hogy random ezerből nagyjából egy ember megy végig ezeken, az is szerencsével. Az első pályát Márialigeti Kristóf teljesítette 3 és fél perc alatt. „Kemény volt, különösen a legvége. Feladni sose fogom. A külvilágot pedig végig ki tudtam zárni" - mesélte lihegve a részsiker után.
A nagy tábor által támogatott Nagy Dániel edzőnek is sikerült, egy másodperccel ért el gyengébb eredményt, mint az előző rivális. Sikerrel vette a pályát a közönség egyik kedvence, a fiatal Bakos „Turbódízel" Bence, de ez a szakasz már nem sikerült a mezőny egyetlen ismert versenyzőjének, Szentgyörgyi Rómeó személyi trénernek. 40 fölött jár, így is szép, hogy eddig eljutott. Végül tíz versenyző teljesítette az első pályát, ők folytathatták a küzdelmet.
Ezután brutális szakasz következett. Átkerültek egy olyan szakaszra, amelyet Európában még senki nem teljesített, és a világon is csak öten, úgyhogy várható volt, hogy esésekkel és bánattal kezdődik majd ez a rész. A második pályán előbb öt akadály várt a versenyzőkre, majd igazán rövid pihenés után egy újabb szakasz jött, még három próbával. Ha eddig eljutott valaki, akkor egy 20 méter magas toronyba kellett felmászni, persze időre - ezt már erősen igénybevett, fáradt izmokkal. Az idő egyre fontosabb tényező lett, és egyben a játékosok egyik nagy ellenfele is: volt, aki még bőven lógott egy medence fölött, bírta volna erővel, de lejárt a szűkös 80 másodperc.
Végül a 3. pályáig, azaz a középdöntőig jutottam el. Érdekes, mert ez volt az a pálya, ahol annál a résznél estem ki, ahol egyáltalán nem izgultam. Ugyanis azt gondoltam, hogy a lábam alatt van már a talaj, de annak csak a fele volt jó helyen az érkezéshez. A súlypontom nagyobb hányada a víz felé döntötte a súlyomat, így a vízben kötöttem ki.
A népszerű Turbódízel Bence már az első feladatnál belepottyant a vízbe, de tette ezt a döntő második pályáján, ahová már amúgy nagy dicsőség eljutni. A nézők percekig ordibáltak, hogy kapjon még egy esélyt, de erre nem volt lehetőség, van szabálykönyv is a világon. Sorra estek ki a nagy esélyesek, az egyik fiatal játékosért még spontán tüntetést is tartottak a nézők a helyszínen, követelve, hogy kapjon még egy esélyt a kiesés után. A kérdés ezen az estén tehát az volt, hogy az ígéretes magyar döntős csapatban van-e legalább egy olyan, aki nemcsak megnyeri a Ninját, hanem eljut a legvégéig. Vajon sikerült magyar nindzsát avatni?
A dicsőség és a fődíj
A dicsőség az egy dolog, a fődíj viszont nem mindegy: 10 millió forintot ígértek annak, aki teljesíti időre az összes missziót. Ha senki nem éri el a végpontot, akkor a legmesszebb jutó sportember számláján jelenik meg egy jelentősebb summa, de nem 10, hanem csak 5 millió, és nem nyeri el a nindzsa címet sem.
A tapasztalatok és a verseny üzenete
Megmondom őszintén, olyan embernek tartom magam, aki az idő során megtanulta azt elfogadni, milyen veszíteni. Viszont a vereségbe nem vagyok hajlandó beletörődni. Engem ez visz előre. Hogy nem adom fel ezután sem. Nem ezt a versenyt. Semmit sem, amit célként kitűzök magam elé. Nem tartom vereségnek azt, ha valami nem sikerült elsőre. Eleinte persze csalódott voltam, de csak azért, mert bosszantott, hogy egy ilyen fáradásból származó figyelmetlenség miatt távoztam a játékból.
Összességében nagyon hálás vagyok és boldog azokért a tapasztalatokért, amiket a verseny alatt és után szereztem. Rengeteg fiatal, kisgyerek ír/írt (akár szülőkön keresztül), szólít meg az utcán, vagy ahol dolgozom, hogy láttak a tv-ben és mennyire szorítottak. Nekem ez rengeteget számít. Van egy véleményem, merre halad a világ, és szeretném az átlagot egy kicsit fentebb húzni emberi tettekkel.
És végezetül, én kiknek ajánlom ezt a versenyt? Azoknak az embereknek, akik egy reális képet szeretnének kapni a fizikai és szellemi teljesítményükkel kapcsolatosan. Szerintem ez nem az a "menjünk el, és szórakozzunk egyet" kategória. Én javarészt emiatt a pontosabb kép miatt vágtam bele. El szerettem volna helyezni magam ebben a megmérettetésben, azokkal a tényezőkkel együtt, amikkel ez a verseny jár.
Ami biztos, az az, hogy nem véletlenül tartják ezt a világ legnehezebb vetélkedői között számon, ezért azt ajánlom mindenkinek, hogy alaposan készüljetek fel! Remélem tetszett nektek ez a cikk és kicsit átfogóbb képet kaptatok a versennyel kapcsolatosan az én szememen át.
tags: #nagy #ninja #warrior #bajnoksag
