Nagy Ivett pályafutása és élete: A dunaújvárosi évektől a franciaországi családi boldogságig
Nagy Ivett, a magyar kézilabda ismert balszélsője, pályafutása során többször is visszatért oda, ahol a szívét a leginkább otthon érezte: Dunaújvárosba. Pályája során jelentős sikereket ért el, majd a szerelem és a családalapítás Franciaországba szólította, ahol új fejezetet nyitott életében.
A Dunaújvárosi gyökerek és a válogatottság
2009. augusztus 6-án Nagy Ivett hazatért szülővárosába és szeretett csapatához. „Annak ellenére otthonomnak tekintem ezt a várost, ezt a csapatot, hogy kétszer is elhagytam egy rövid időre. De hát a szívemet követtem. Immár tizedik évem töltöm itt, ahol felnőttem, itt lettem felnőtt első osztályú kézilabdázó és válogatott balszélső” - nyilatkozta akkor. Pályafutása során több rövid kitérőt is tett: két évvel korábban egy évet töltött Debrecenben, majd fél évre visszajött, ezt követően egy rövid kiruccanás következett Hódmezővásárhelyre, és végül ismét Dunaújvárosba érkezett.
A visszatérésben kulcsszerepet játszottak a régi csapattársak és a motiváció. „Ha engem Ferling Bernadett, Gáspár Gabi, Kocsis Böbe hív, és ha társam lesz majd Balogh Bea, akkor nem lehet nemet mondani” - magyarázta. Pályafutása kiemelkedő szakaszában, Kiss Szilárd keze alatt vált válogatott játékossá, és erre mindig nagy büszkeséggel gondolt. „S ha már a múltról beszélgetünk, nem felejtem el, hogy Kiss Szilárd keze alatt lettem válogatott, s az öt évvel ezelőtti budapesti Európa-bajnokságon a magyar csapat egyedüli balszélsőjeként játszhattam a bronzérmes csapatban.”
Nagy Ivett nagyra tartotta edzőjét, Kiss Szilárdot, akire nem csak szakmai vezetőként, hanem kiváló pedagógusként is tekintett. „Nagyon szerettem Sziszi bácsit. Nemcsak jó szakmai vezető volt, hanem remek pedagógus is. Egy pillanatig nem hagyott békén, mindig piszkált néhányunkat. Hamar rájöttünk: mindezt a mi érdekünkben teszi, hogy ne elégedjünk meg magunkkal. Csinált műbalhékat is, hogy felrázzon bennünket” - emlékezett vissza az edző módszereire, amelyek hozzájárultak fejlődéséhez.
Személyes és szakmai megújulás
A játékos életében voltak nehezebb időszakok is, amikor a mentális állapot kihatott a teljesítményére és testi kondíciójára. „Emlékszem, Ivettet és másokat is szekált az állítólagos túlsúlyosság miatt. Most viszont olyan, mint a nádszál. Semmi nassolás?” - kérdezték tőle egy interjúban. „Igaz, amikor nem voltam nyugodt, kiegyensúlyozott, többször is nyúltam az édességekhez. Most viszont nagyon jó periódusát élem az életemnek. Semmi feszültség, nyugalom, boldogság” - válaszolta optimistán 2009-ben.
A Debrecenben és Hódmezővásárhelyen töltött időszakban egy kicsit elszürkült, de a Dunaújvárosba való visszatérés új lendületet adott neki. „Elárulom, Debrecenben a sok sérülés miatt, majd Hódmezővásárhelyen is egy kicsit feladtam, elszürkültem. Azután belegondoltam: hívnak vissza Újvárosba, segíteni kell, olyanokkal játszom együtt ismét, akikkel a nagy sikereimet elértem, akik ahogy én is, utálnak kikapni! Még csak huszonhét éves vagyok, tudok többet is tenni a kézilabdában. Olyan évet szeretnék most itt, amelyben ismét felfigyelnek Nagy Ivettre” - fogalmazta meg céljait.
Kulcsár Anita és Nagy Ivett góljai
Motiváció és a jövő tehetségeinek támogatása
Nagy Ivett fontosnak tartotta a csapaton belüli harmóniát és a fiatal játékosok támogatását. „Nagyon jó ez a vegyes társaság. És máris mondhatom: a Dunaferr tehetséges fiataljai jó partnerek, hisznek nekünk. Sokat beszélgetünk velük, és a pályán is rengeteget dicsérjük őket játék közben, mert ez nagyon erős motiváció. Ha látják, hogy olyan idősebbekkel játszanak, akik sosem adják fel, akkor ők is túlesnek a fáradtságon, és lelkesen csinálják tovább. Előttük a világ, a sok siker, de ezért meg kell feszülniük” - mondta a fiatal tehetségekkel való munkáról.
A személyes felkészülésre is nagy hangsúlyt fektetett. „Nagyon készülök. Egyéni edzéseken is gyakorolok Rapatyi Tamással, akit csak dicsérni tudok. Fiatal, lendületes edző, aki szintén nem szereti a szürkeséget. Persze a már megtanultakat, a régi bevált mozdulatokat nem lehet elfelejteni. Tisztában vagyok azzal, hogy meghatározó játékosnak kell lennem, és ez felelősség. De nagyon élvezem. Jó kis csapatunk lesz. Ha kudarc ér is majd bennünket, remélem, kevés csapat megy haza Dunaújvárosból győzelemmel. Nagyon várom a rajtot, és hadd mondjam ki: Nagy Ivett boldog!”
Családalapítás Franciaországban és a pályafutás vége
Nagy Ivett élete új fordulatot vett, amikor Nagy Kornéllal, a szintén kiváló kézilabdázóval komolyra fordult a kapcsolata. Még Dunaújvárosból ismerték egymást, de igazán Kornél külföldre igazolásával párhuzamosan vált szorossá a köztük lévő kötelék. Ivett akkor a Veszprémet erősítette, de a 2011-2012-es szezon felénél kérte a magyar klub vezetőit, hogy engedjék el Nantes-ba.
„Decemberben jött ki, és első körben fél évet játszott a Nantes-ban. Úgy ment haza, hogy már aláírta az új, kétéves szerződését. Nyáron már beszéltünk egymás között az összeköltözésről, de akkor még külön jöttünk vissza. Végigcsinálta a felkészülést, aztán októberben mégis követett Dunkerque-be. Nantes-ban megértőek voltak vele, és elengedték” - mesélte Nagy Kornél Ivett Franciaországba költözéséről. Ivett feladta aktív játékoskarrierjét, hogy Dunkerque-ben élhessenek együtt. „Nehéz volt abbahagynia a játékot. Láttam rajta, fájt neki, hogy így zárta le a pályafutását. Nantes-ban nagyon boldog volt, felfrissült, miután kiszakadt az otthoni megszokott közegből. Még több idény lett volna benne, de a közös jövőnk miatt meg kellett hoznia ezt a döntést.”
A környéken nem volt igazán nagy csapat, így Ivett egy ideig még eljárt az egyik alsóbb osztályú együttesbe, heti egy-két alkalommal edzett velük, hétvégén néha meccset is játszott, de az már csak levezetés volt. „Amikor jött a baba, végleg befejezte” - mondta Kornél.
Családi élet és az észak-franciaországi mindennapok
Bár Ivett egyedül vágott bele a francia kalandba, azóta már családot alapított Dunkerque-ben. A pár 2014 júliusában fogadott örök hűséget egymásnak, de a nagy lagzi még várat magára. „Egyelőre egyik nyáron sem tudtuk megszervezni, mindig volt valami. De mivel Ivett igazi nő, biztos vagyok benne, hogy vágyik egy ilyen napra.”
Első fiuk, Artúr már majdnem hároméves, és 2016 decemberében megérkezett a kistestvér, Izabel is. A család kitűnően érzi magát az észak-franciaországi városban, szeretik őket az emberek, Artúr pedig szeptember óta már egy helyi óvodába jár. „Nagyon értelmes gyerek, abban a korszakában van, amikor igen aktív, állandóan jár-kel otthon. Szerencsére szereti az óvodát, és azt mondják, mindent megért franciául. Fontosnak tartjuk, hogy gyerekek között, közösségben legyen” - mondta Kornél.
„Dunkerque itteni viszonylatban nem nagy város, de nekem tetszik, hogy mindenhol hamar ott tudok lenni. Abban a hitben jöttem ki, hogy az emberek itt, északon biztosan távolságtartóbbak, ehhez képest az ellenkezője igaz” - mondták a városról. A család élvezi a helyi adottságokat, különösen a nyári időjárást és a homokos partot. „Nyáron remek az idő, nincs elviselhetetlen meleg. Finom homokos a part, a gyerekeknek éppen ideális. A víz viszont hideg, mégis mindenki belemegy.” A homokos partot szeretik a gyerekek.
A kézilabdás pályafutása befejezése után Nagy Ivett más sportágban is kipróbálta magát. 2015. augusztus 21-én a triatlon Országos Bajnokságon győzött Tarnai Lászlóval együtt.
