A nagyatádi labdarúgás és utánpótlás története
A nagyatádi csapat megalakulását az elsők között kell számon tartani. Az egyesület joggal szerepelt a listán, ugyanis 1911. november 15-én megalakult a Nagyatádi Atlétikai Club (NAC). A NAC alapszabályának eredeti példánya megtalálható a Megyei Levéltárban. Eleinte a nagyatádi játékosokból csináltak két csapatot és úgy játszottak egymással, majd a későbbiekben már az ellenfeleink voltak Barcs, Kaposvár, Marcali csapatai is.
Az első világháború megtépázta a csapatot ugyan, de 1920-ban ismételten megkezdődött a sportélet Nagyatádon. 1926-ban lett a klub elnöke Bognár Lajos, aki az atádi iparosok és Lelbach Keresztély földbirtokos segítségével megteremtették az egyesület működésének feltételeit, anyagi hátterét. A második világháború idején többek között azért is szerepelt háttérben a labdarúgás, mert Nagyatádon éppen frontvonal volt, ezért érthető is, hogy kevésbé lehetett fontos a labdarúgás bárki számára akkoriban. Ezekben az időkben teljesen szétzilálódott a csapat.
Újjászerveződés és a szakosztályok kora
1945-től Solymosi Rezső ferences pap, hittantanár vezetésével, aki az edző is volt, a Katolikus Legényegyleten belül megalakítják a labdarúgó csapatot. 1946-ban megalakul a MADISZ, aki ugyan átvette a csapatot az egyháztól, de anyagilag nem tudta azt finanszírozni. Ekkor jött az egyik legrégebbi ipari üzem, a Fonalgyár segítsége, és így gyári csapatként indulhatott el az együttes. Az 1953-as évben még egy figyelemre méltó sikert könyvelhetett el magának a csapat, hiszen öt játékos is szerepelt a megyei válogatott kezdő tizenegyében.
"Ez egy húsdaráló" - Kezdődik minden idők legnagyobb szkander Európa-bajnoksága
1960 végén a Nagyatádi Kinizsi elnöksége lemondott, hiszen már nem tudtak mit tenni a csapattal az anyagi forrás hiánya miatt. Ekkor tudták, nem maradhat sport nélkül a város, tenni kell az ellen, hogy megszűnjön a csapat. Ennek eredményeképpen a nagyatádi három meghatározó vállalat: a fonalgyár, a konzervgyár és az erdőgazdaság a csapatot támogatta anyagilag. A nagyatádi csapat a Nagyatádi Munkás Testedző Egyesület (NMTE) néven folytathatta, melynek elnöke Gergely Nándor lett. A nagyatádi csapat 7 szakosztályt működtetett: labdarúgó, úszó, torna, atlétika, kézilabda, röplabda és sakk.
Az utánpótlás-nevelés jelentősége
Az NFC 1998. 07. 02-án alakult önálló klubbá. Az eltelt nyolc év alatt számos szép sikert aratott a labdarúgó csapat és az utánpótlás csapat egyaránt. Ma a futball klubnak 105 igazolt labdarúgója van, a 7 évesektől a felnőttig bezárólag. Az igazolt létszám is mutatja, hogy tartalmas utánpótlás-nevelés folyik.
| Korosztály/Csapat | Esemény típusa | Státusz |
|---|---|---|
| U19 | MLSZ Regionális | Aktív versenyzés |
| U14 | MLSZ Regionális | Fejlesztés |
| Felnőtt | NB III | Versenyző |
A klub elnöksége arra törekszik, hogy az általános iskolákon keresztül minél szélesebb bázist biztosítson az utánpótlás-nevelő műhelyek részére. A 2022-es és 2026-os mérkőzések eredményei (például a Nagyatádi FC - PVSK összecsapások) jól mutatják a folyamatos szakmai munkát, amely a nagyatádi Mudin Imre Sportcentrumban zajlik. A fiatalok fejlődését szakképzett edzők segítik, a cél pedig az, hogy a tehetségek beépüljenek a felnőtt csapatba, és tovább öregbítsék a város sporthírnevét.
tags: #nagyatad #utanpotlas #labdarugas
