Az Újpesti Labdarúgás Karácsonya és Gazdag Történelme

Száznegyven esztendővel ezelőtt Újpest teljesen másképp festett, mint manapság. A település alig néhány évtizeddel korábban, 1840-ben jött létre. A község kezdetben lassan fejlődött, és még az sem segített rajta, hogy 1846-ban a legelső, Pest és Vác között haladó magyar vasúti szerelvény - a rajta utazó, az eseményről tudósító Petőfi Sándorral - elsőként éppen Újpest határában állt meg. A minőségi tömegközlekedés rengeteg új lakót vonzott a fővárosi északi szomszédságába, a település pedig a következő két évtizedben iparos-polgári nagyközséggé fejlődött. A sok helyről érkezett új lakók gyorsan sajátjuknak érezték Újpestet, és hamar létrejött az a polgári réteg, mely mindent megtett a település előre jutásáért.

Újpest öntudatos polgárai úgy érezték, hogy saját pénzükből, önmaguk számára formálják, fejlesztik lakóhelyüket. A lelkes önszerveződés egyesületeket is életre hívott. A ma is létező „Újpesti Közművelődési Kör” elődjét fiatal diákok alakították meg 1877-ben, azzal a céllal, hogy tagjai rendszeresen áldozzanak a szellemi kultúrának. Néhány év múltán ugyanez az ifjú társaság a testi kultúrának is áldozni óhajtott, a kezdeményezés élére pedig a nyaranta újpesti házában élő, a terézvárosi polgári iskolában zenét, német nyelvet és tornát tanító Goll János állt.

Az Újpesti Torna Egylet Születése és a Sport Gyökerei

A közösség az 1882. évi népünnepet a rákospalotai erdőben, a parkvendéglő környezetében már azzal a céllal szervezte meg, hogy a befolyó adományokból orgonát készíttetnek a katolikus templomba, valamint tornaegyesületet alapítanak az újpestieknek. A július 2-ára kitűzött eseményt az esőzések miatt egy héttel el kellett halasztani, de a következő vasárnapon a nagy meleg tömegeket vonzott a ligeterdőbe. A fél forintos belépővel megtekinthető látványosság délután négy órakor vette kezdetét. Ezt követően Goll János VI. kerületi polgári iskolai tanítványai mutattak be tornamutatványokat, hogy elültessék az újpestiekben a tornázás és a sport magját. Bár az új templomi orgona az összegyűlt adományoknak köszönhetően néhány hónappal később elkészült, az áhított tornaegyesület ekkor még nem jött létre, a bevételből erre még nem futotta. 1883 nyarán újabb népünnepet tartottak az újpestiek, ezúttal tornacsarnok létesítése céljából, hiszen a sportoláshoz egy helyszín is szükséges volt. A terézvárosi iskolások ezúttal is készültek tornabemutatóval, azonban a kezdeményezés másodjára már kudarcot vallott, mivel a hideg, esős időjárás miatt kevesen vettek részt a mulatságon.

A klubalapítási szándék egy időre szünetelt, végül csak 1885 elején kapott újabb lendületet. Egy lelkes újságíró cikke is hozzájárult a kezdeményezés újjáéledéséhez: "Annál inkább kell tehát csodálni, hogy Ujpest, mely ez idő szerinti lakosságának jó része intelligencziából áll, a sport terén még semmiféle eredményt felmutatni nem képes. Más községek, melyek Ujpest lakosság számával bírnak, lövöldével, csolnakdával, nagyobb szabású kuglizóval, de mindenekelőtt tornacsarnokkal rendelkeznek." A lelkes újságíró gyorsan elérte célját, hiszen a tornaegyesületet alapítani óhajtó újpesti ifjak ismét nekiláttak a klubélet megszervezésének. Az újpesti sportolni vágyó fiatalok hétről hétre összegyűltek az „Ujpesti Zeneművelő Egyesület”-et is megalapító, a Budapesti Torna Clubban alelnöki pozíciót betöltő Goll János Deák Ferenc utcai házában, ahol az alapítandó tornaegylet ügyeit vitatták meg. Hamarosan megalakult a szervezőbizottság, természetesen Goll vezetésével, míg a jegyző Schwarz Henrik lett. A szervezőbizottság 1885. június 16-án, kedden este 8 órára, a templomtéri (ma: Szent István tér) elemi iskola igazgatói épületébe hirdette meg alakuló közgyűlését. A helyszínen megjelenő 76 sportember az alapszabályok megvitatását és elfogadását követően kimondta az új klub megalakulását.

A tagság megválasztotta tisztviselőit és választmányát. Elnökké - közfelkiáltással - Goll Jánost, alelnökké győri Farkas Gyulát, titkárrá Kiss Bélát, pénztárossá Bieber Aladárt, ellenőrré Dokuly Lajost, szertárossá Bolla Jánost, ügyésszé dr. Rosé Gyulát, egyesületi orvossá dr. Molnár Józsefet választották. A tornatanítók szerepét Berényi Antal, Erschinger János és Schwarz Henrik vállalták magukra. Az UTE hat - legalább 50 Ft-ot befizető - alapító taggal, negyvenöt - az egyesületben sportoló, havi 25 krajcárt fizető - működő taggal és huszonöt - a klubot évi 2 Ft befizetésével támogató - pártoló taggal kezdte meg működését. Egy héttel később, július 4-én az újpestieknek is bemutatkozott az új klub. A rákospalotai erdő vendéglőjében este 6-kor kezdődött a zene, 7-től pedig az újpesti tornászok mutatták be gyakorlataikat a nagyközség lakóinak. Berényi Antal, Arnold Róbert, Szafka Manó, Broozer Mór, Pozdech Gyula, Erschinger János, Schwarz Henrik, Kossuth Péter és a többiek nyújtó tornázása nagy sikert aratott. Az 1 forintos belépők, valamint az adományok az UTE számára szép jövedelmet hoztak.

Szükség is volt a pénzre, hiszen a klubnak a hűvösebb évszakokra tornatermet kellett bérelnie, valamint tornaszereket kellett beszereznie. Augusztus 15-én újabb sikeres és népszerű népünnepélyt tartott a klub, 1885. szeptember 18-án pedig a belügyminiszteri államtitkár hivatalosan is bejegyezte az egyesületet, ezzel a kormány is jóváhagyta az egyesület megalapítását. A klub sportműködését október 15-én kezdte meg. Ekkorra sikerült az István út 8. alatti, Heiss Tamás által nemrég felépített új lakóházában két szobát kibérelni, melyben az elválasztó falat áttörve létrehozták az UTE első tornatermét. A következő év februárjában megrendezték az első UTE-bált, mely hosszú évtizedeken át Újpest egyik legfontosabb társadalmi eseménysorozata volt. Az Újpesti Torna Egyesület 1887-től már alkalmanként vívással is foglalkozott, majd az atlétika is bekerült az űzött sportágak sorába. Az alapítók az ifjúság tüzes lelkesedésével álltak az új eszme híveinek sorába és kitartó munkával láttak neki a fiatal egyesület megszervezésének. A hivatalos zászlóbontásra valamivel később került sor. Húsz lelkes ifjú 1885. június 16-án a piactéri iskola egyik tantermében kimondja az Újpesti Torna Egylet megalakulását. A rövidesen csatlakozó tagok száma mindössze 78. Ennyien fogadják el a klub jelszavát: „Épség, Erő, Egyetértés”’. S ennyien egyúttal azt is, ami a későbbiekben a folytonosságot jelzi és jelképezi: legyen az UTE színe lila-fehér.

A Labdarúgás Megérkezése Újpestre

1897-ben azonban új sportág jelent meg Budapesten: a futball. Az addig iskolák udvarán, erdei tisztásokon, gyermekjátékként, rögtönzött kapukra űzött labdarúgást Magyarországon a BTC tagjai formálták sportággá, amikor a Millenáris sporttelepen szabványos méretű futballpályát hoztak létre és 11-11 ellen, egységes mezekben kezdtek el játszani. Példájukat rengetegen követték, a futball pillanatok alatt óriási népszerűségre tett szert a fővárosban. 1898 november elején néhány Újpesten lakó, a fővárosban tanuló tizenéves diák megtekintette a BTC egyik, bécsi Kriketterek ellen vívott mérkőzését a Millenárison. A fiatalok a látottakon felbuzdulva bőrlabdát vásároltak és a Népsziget egyik tisztásán futballozni kezdtek. Néhány hónap múltán, nagyobb játéktér után kutatva a Jutagyár mellé - a mai Újpest-Városkapu környékére - költöztek. Ez azonban egyelőre még csak a felkészülés volt, hiszen a Dinich Károly és Martonosi Baráth Lajos által vezetett társaságnak nagyobb céljai voltak. A fiatal diákok 1899. december 31-én egyesületet alapítottak Újpesti Football Club néven, a klub színeinek pedig a lilát és a fehéret választották. Az Újpest FC tagjai a Mező (ma: Erkel Gyula) utcában focipályát alakítottak ki, és 125 évvel ezelőtt, 1900. április 29-én lejátszották első mérkőzésüket a III. Kerületi TVE ellen. Az elkövetkező hónapokban a csapat sorra játszotta barátságos mérkőzéseit fővárosi ellenfeleivel. Az új esztendő első heteiben megalakult a Magyar Labdarúgók Szövetsége, 1901. február 11-én pedig a csupa tizenévesből álló Újpesti FC beolvadt a település nagy presztízsű, ám a századfordulón működési nehézségekkel küzdő klubjába, az Újpesti Torna Egyesületbe. A fúzióval megalakult az Újpesti TE labdarúgó-szakosztálya, a csapat pedig áprilisban megkezdte szereplését a legelsőként kiírt futballbajnokság II. osztályában.

Az Újpesti Labdarúgás Aranykora és Dicsőséglistája

A következő évtizedekben több névváltozáson is átesett futballcsapat azóta is minden MLSZ által kiírt bajnokságban részt vett. Újpest előbb Magyarország egyik legnagyobb iparvárosává, majd Budapest IV. kerületévé, százezer ember lakóhelyévé vált, miközben a klub az évek során hatalmasra duzzadt, országos szurkolótáborát jelentős hazai és nemzetközi sikerekkel örvendeztette meg. A klub labdarúgócsapata 1905-ben lépett fel az első osztályba, ahonnan az 1910-11-es bajnokság végén kiesett, majd egy év múlva újra visszakerült a legjobbak közé. Az 1912-es bajnoki évtől számítva az Újpest folyamatosan az élvonalban szerepel. A klub első bajnoki címére 1930-ig kellett várni. Ez az év azonban egy hosszú sikerszéria kezdetét is jelentette. A ’30-as években öt bajnoki cím fémjelezte az Újpest szereplését. Nemzetközi színtéren két KK-győzelem mellett az 1930-ban a Nemzetek Tornáján történt újpesti diadal jelenti talán a mai napig is a legnagyobb sikert! Bár a klub legtöbb szurkolóját a ’70-es években elért sikersorozatnak köszönhette, már a ’30-as években egész Európa ismerte klubunk nevét!

A legjobb bajnoki sorozatot az 1967-80 közötti 14 esztendőben ért el az Újpest (Újpesti Dózsa néven). Ekkor 14 bajnoki kiírásban 9 bajnoki cím mellett 4 ezüst- és 1 bronzéremmel gazdagodott a klub dicsőséglistája. Nagy változást hozott a klub életében, hogy 1999 nyarán a professzionális labdarúgó-csapat kikerült az egyesület, azaz az UTE fennhatósága alól, s gazdasági társaság formájában folytatta működését. Az akkor csőd szélén álló labdarúgó szakosztály ma már gazdaságilag teljesen önálló futballklubként, Újpest FC néven működik. Az országos stadionrekonstrukció keretében vadonatúj stadion épült a régi helyén, így Újpesten európai szintű, modern, teljesen fedett lelátókon szurkolhatnak a drukkerek a csapat meccsein. A stadion névadója Szusza Ferenc, aki a legtöbb élvonalbeli mérkőzést játszotta az Újpest mezében. A klub 2018-ban, 4 évet követően újra trófeát szerzett, miután a Puskás Akadémia ellen megnyerte a Magyar Kupát, így indulhatott az Európa-liga-selejtezőben.

Dicsőséglista

A Futball-legendák Karácsonya - Hagyományteremtés és Emlékezés

Tizenötödik alkalommal rendezték meg a Futball-legendák karácsonyát. A Puskás Arénában harmadszor jöttek össze korábbi válogatott labdarúgóink. A karácsonyi ünnepséget megtisztelte jelenlétével többek között a volt köztársasági elnök Schmitt Pál, Varga Mihály pénzügyminiszter, a rendezvény védnöke, dr. Schmidt Ádám, sportért felelős államtitkár, Csányi Sándor, az MLSZ elnöke, Lázár Vilmos fogathajtó-világbajnok, a CBA üzletlánc tulajdonosa, a Magyar Lovas Szövetség elnöke, Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója, továbbá más sportágak képviseletében Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszó, Gedó György, olimpiai aranyérmes bokszoló, Madaras Norbert kétszeres olimpiai bajnok, világbajnok vízilabdázó, a szövetség elnöke, Dala Tamás, világkupagyőztes vízilabdázó, a Nemzeti Sportuszodák igazgatója, Szőnyi János mesteredző, a birkózók korábbi szövetségi kapitánya, Marosi László vb-2. kézilabdázó, Buzgó József öttusázó, lapunk korábbi főszerkesztője, Novotny Zoltán, a Magyar Sportújságírók Szövetsége tiszteletbeli elnöke.

A futballisták karácsonyának szervezője, motorja, a Tatabánya és a Budafok korábbi kiváló középcsatára, tiszteletbeli elnöke, Jakab János a Nemzeti Sport érdeklődésére kifejtette, örül, hogy az esemény hagyománnyá nőtte ki magát, utalva arra, 15. alkalommal találkoznak a volt labdarúgók, nem számítva a koronavírus-járvány idejére eső karácsonyt, amikor az ünnepség elmaradt - igaz, az ajándékozás akkor sem maradhatott el. „Az első alkalommal alig tucatnyian voltunk - mondta Jakab. - Még az Aranycsapatból is eljött Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, de a mostaniak közül már velünk volt Rákosi Gyula, Noskó Ernő, Szabó György.” Az eseményt a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetsége elnöke, Szöllősi György vezette fel, a Himnusz hangjaira a kivetítőn a közelmúltban elhunyt játékosok fényképe jelent meg. Varga Mihály köszöntőjében elmondta, a karácsony „az egymás felé fordulás” ünnepe, az összetartozási igény az idők kezdete óta megtalálható az emberekben”. Hangsúlyozta, a futball, mint csapatjáték, egyben kötőanyag is: „Csapatban lenni jó, a játék a személyiségfejlődés fontos része.” A pénzügyminiszter a saját életéből két labdarúgással kapcsolatos élményt idézett fel. Az egyik az 1973. júniusi világbajnoki selejtező Svédország ellen a Népstadionban. A másik már egy pozitív élmény: a Bp. Honvéd 1978-ban az UEFA-kupa 3. fordulójában az Ajaxszal mérkőzött, a kispestiek 3-1-re vezettek, a tévé előtt édesapja megígérte, ha 4-1-re nyer a Honvéd, megkapja a rég óhajtott biciklit. Nos, Weimper István tizenegyesből beállította a 4-1-es végeredményt az akkor 13 éves Varga Mihály pedig megkapta a kerékpárt.

Az MLSZ elnöke, Csányi Sándor két futballal kapcsolatos élményét elevenítette fel: fiatalon arról dönthetett, a nappaliba bútor kerüljön vagy televízió, ő az utóbbit választotta. Ennek köszönhetően látta, hogy 1964-ben az MTK a Népstadionban 4:0-ra legyőzte a skót Celticet, ezzel bejutott a KEK-döntőbe. Csányi örökre megjegyezte Bödör László nevét, akit természetesen a futballisták karácsonyán most is köszönthetett, mint legidősebb válogatottat. Csányi Sándor elmondta, amikor 2010-ben a honi sportági szövetség elnöke lett, egyik célként azt határozta meg, kerüljünk közelebb a külföldi csapatokhoz, az egykori dicsőséges napokhoz. Tisztában volt azzal, a klubcsapatok szintjén ez a kinti profi klubok költségvetése miatt szinte lehetetlen, ám úgy ítélte meg, az utánpótlásképzésre alapozva a magyar válogatott eredményes lehet. Csányi Sándor elismerését fejezte ki a Paks őszi elsőségét illetően. Határozottan jelentette ki, a magyar élvonalban sok a légiós. Nem elképzelhetetlen, hogy a testület már a közeljövőben korlátozó intézkedéséket vezet be, amely limitálni a honi együttesekben pályára lépő külföldiek számát. Problémát jelent ugyanakkor az Európai Unión belül a munkaerő szabad áramlása nem korlátozható, viszont az EU-n kívüli országokból beáramló légiósokkal szemben hozható valamilyen szankció.

Karácsonyi Labdarúgás a Múltban: Élménnyel és Történelemmel Átszőve

A labdarúgó NB I-ben 1949-ben teljes fordulót rendeztek karácsonykor. December 25-én négy, míg másnap három mérkőzést rendeztek, egyedül a Debreceni és a Szombathelyi Lokomotív összecsapása maradt januárra. Rákosi 1949-ben egy reggel megkérdezte titkárától, mi lett a hétvégi Fradi-Vasas-meccs eredménye. A titkár óvatlanul azt válaszolta, nem tudja, hiszen a hétvégén fontosabb politikai kérdések kötötték le a figyelmét. Az 1930-as években alapított Budafok FC az 1935-36-os idényben szerepelt először az élvonalban. 1939-ben egyesült az akkori Szentimrevárosi SE csapatával, így jött létre a Gamma FC. Deák Ferenc az 1945-46-os bajnokságban érte el a máig is világcsúcsként számon tartott gólkirályi címet 66 góllal, a csapat 8. lett a bajnokságban, ráadásul Deákot választották az év játékosának.

De térjünk vissza 1949. december 25-re, az FTC-ből kimaradt a történetesen Szentlőrincről igazolt Deák Ferenc, továbbá Mészáros József és Czibor Zoltán is. A vendégek kapujában Grosics Gyula védett. Szabó Imre révén a budafokiak már az első percben vezetést szereztek (0:1). Bánkuti Andor játékvezető már a 25. percben kiállította Zsolnai Jánost, így emberhátrányba került a MATEOSZ. Az első játékrész hajrájában mégis a vendégek szereznek újabb gólt (0:2). A 66. percben Bagoly Bertalan (MATEOSZ) Grosicsnak lőtt (ön)gólt, majd a 86. A pontban délben kezdődő Ferencvárosi TC - Dorogi Tárna találkozó idején már 18 ezer néző volt a lelátókon. A 2. A 4. „Tessék a második félidőben a kezdés után azonnal nagyobb igyekezettel játszani. A csatárok pedig lőjjenek kapura. A második félidő 4. percében Klausz József szöglete után Kinczel László a kapta elé emelt. A 60. percben Pozsonyi Ignácot a 16-oson belül három hazai játékos fogta ollóba. A Népsport korabeli tudósítása szerint: „Tiszta 11-es, de Kecskeméti Béla játékvezető kihozza a labdát a 16-os vonalára. Lyka Antal, a Ferencváros vezetőedzője: „Még rutinos játékosainkat is nehéznek bizonyult volna ez a talaj. Fiataljaink nem találták fel magukat. Móré János, a Dorog vezetőedzője: „A szív és a lélek diadala volt. Fél kettőkor a salgótarjáni Tárna-pályán és a győri Vagongyári pályán egyszerre indult útjára a labda. Salgótarjánban a hazaiak Csuberda Ferenc egyetlen góljával nyertek az MTK ellen. Karácsony másnapján a Honvéd SE 3:1-re nyert Nagykanizsán, idősebb Puskás Ferenc kezdőcsapatában ott volt Bozsik József és Puskás Öcsi is. A vendégek az első félidőben Babolcsay György és Bányai Nándor révén kétgólos előnyre tettek szert. A Latorca utcai pályán a Vasas SC és Csepeli MTK csapott össze, a vendégek Tóth József találatával szereztek vezetést, ám Illovszky Rudolf egyenlítő találata után Szilágyi Gyula duplázott. A Soroksári pályán 3:0-ra nyert az Újpesti TE, Szusza Ferenc már a 2. percben vezetést szerzett a Textil SK ellen.

Disszidálás Karácsonykor - Harsányi és Horváth Esete (1975)

1975. decemberében egyetlen magyar újságba sem került be, hogy két magyar válogatott futballista politikai menedékjogot kért Svájcban, miután az újpesti bajnokcsapat két tagja nem jött haza Zürichből. A ma már 65 éves Harsányi pár éve hazaköltözött Svájcból, Siófokon él egy Balaton-parti lakóparkban, és hogy mit gondol a disszidálásról? A következő szezonban már az újpesti védelem tengelyében állt, ez az a csapat, amely akkoriban szinte minden magyar családba beköltözött. A középhátvéd 1975. decemberéig 99 magyar bajnokit játszott, még háromszor bajnok lett, mégsem volt maradása: szerinte a sportvezetők nem kedvelték, és ezt nagy csalódásként élte meg. Horváth Józsi más eset volt. Ő törte el egy szerencsétlen szereléssel a honvédos Kozma Misi lábát, ezért Kutas István (akkori MLSZ-elnök) őrjöngve fenyegette, addig nem játszhat, amíg Kozma vissza nem tér a pályára. Az Újpest az 1975-ös BEK-kiírás első körében Zürichben játszott. Horváth két nagybátyja és egy nagynénje is az országban lakott, így elindult a szervezkedés. A lelépésre december 21-ig várt, a Téli Kupán még játszott a Honvéd ellen, gólt is lőtt. Aztán felszálltak a repülőre, törvényesen kaptak útlevelet akkor a feleségek is. „Felszálltunk, és tudtuk, sokáig nem látjuk viszont Budapestet. Nem volt érzelgős pillanat, honvágyam később sem volt."

Zürichben már másnap ment a rendőrségre, és beadták a kérelmüket. Gyanúsnak találták, hogy egy bajnok és válogatott játékos, miért nem volt jó neki Újpesten? Holott tény, kiskirály volt, ha banánt akart a zöldségestől, mindig kapott a pult alól. Így azzal érveltek, hogy a felesége apjának fodrászüzletét az államosításkor elvették. Egyben azt is mondták: ez nem sok, nem biztos, hogy megkapjuk a menedékstátuszt. Pár nap múlva jött a Karácsony, ekkor tudott telefonon beszélni az anyjával. Idegileg kimerítő napok voltak. Szenteste megivott egy sört, ami gyorsan kiütötte, és bedőlt az ágyba. A csapatkeresés nem ment könnyen, a német klubok a kétéves eltiltás tudatában nem akarták leszerződtetni. Ekkor futott be a másodosztályú Westfalia Herne ajánlata. A klub egyben azt is vállalta, hogy az eltiltása alatt is 2 ezer márkát ad neki havonta. „Aláírtam, megkönnyebbültem, a feleségem is megnyugodott. Beköltöztünk az új lakásba, amiben volt színes tévé és mosogatógép is, én arról addig csak álmodtam. Autót kaptam, és még a benzinre se kellett költeni, mert azt is ingyen kaptam. Egy hét múlva jött a FIFA határozata, csak egy évet kell kihagyni. Akkor megint a fejemhez kaptam. Noha az első meccsen az Osnabrück ellen háromszor elmentem a szélen, beadtam, és lett belőle három gól, 5-0-ra nyertünk. De a folytatásban kétszer törték el a lábam. Van 27 meccsem, két gólom, de ez nem vigasztalt. Sokszor feltettem magamnak a kérdést, meddig juthatok el a profi világban.”

San Diegóba került, napfény és pálmafák fogadták, erről az életminőségről sem Újpesten, sem a Ruhr-vidéken nem álmodhatott. Harsányi könnyen beilleszkedett, aztán szemet vetett rá a New York Cosmos, ami akkoriban a legtehetősebb csapatnak számított az USA-ban, Pelé után is a legnagyobb sztárokat szerezte meg. Meghívták egy világ körüli túrára. „Olyan érzésem volt, amit a Hofi kabaréból ismerhetünk. Az a labda pont a lábamra jött, amit Franztól kaptam. Nem mögém, nem mellém, nem elém. De jobbhátvédet kellett volna játszanom, én pedig örök életemben liberó voltam. Ettől még jól ment a játék, a csapatnak is, az argentin River Plate-t például 5-2-re vertük a saját pályáján. Elém tettek egy igen kedvező szerződést, de nem fogadtam el. Szép pénzt kaptam volna, de a feleségem egyedül volt 8 hónapos terhesen Kaliforniában, én pedig azt éreztem, mellette a helyem. Egyszer még megpróbálkozott az európai játékkal, 1981-ben Belgiumba igazolt, a Cercle Bruges középhátvédje lett. Visszatérhetett Magyarországra, volt egy kis gyomorgörcse emiatt, de előtte amnesztiát kapott. 1975-ben ugyanis távollétében négyéves börtönbüntetésre ítélték, mert mégiscsak a rendőrség csapatától pattant meg, és az olimpiai keret tagja is volt. „Ahogy már mondtam, Bécs lett volna a legideálisabb, ha már a disszidálást vállalom. Közel lettem volna, nem a világ másik felén. Hazajárhattam volna, mint Nyilasi Tibi. Ezt mai fejjel már tudom, akkor pedig csak az volt a lényeg, hogy nem vagyok itthon, világot látok. Harsányinak három válogatottság jutott, mindhárom másik edzőnél. Érthető, hogy sokkal kellemesebb emléke az U23-as Európa-bajnokság, amikor a csoportból a jugoszlávokat és a görögöket verve jutottak tovább a nyolcba. „Óriási élmény, a kinti 2-3 után itthon 4-0-ra megvertük őket. Tóth Andris szabadrúgás gólja után beindult a henger. Úgy véli, a legnagyobb esély a nagy sikerre 1972-ben lett volna, amikor a 69-ben győztes Celtic kiütése után a nyolc között a Juventus jött. „Capello, Causio, Cuccureddu, Altafini, Anastasi, édes istenem, mindenki ott volt abban a csapatban. Az első gól előtt Capello épp mellőlem adta be a labdát, befejelték a hosszún Juhász mellől. A második gól előtt Kolár sok mindent csinálhatott volna a labdával, de ő belebotlott, mert át akarta venni az ötösön, a ravasz Anastasi pedig előrevetődve a kapuba fejelt. Zoff a körmével beleért a labdába, kapufára tolta, onnan pedig nem a vonal mögé, hanem elé pattant. Pech volt. A következő fordulóban a Derby County várt volna ránk. A döntő Belgrádban lett volna, ahová biztos elkísért volna vagy 40 ezer magyar. És az Ajax ellen egy meccsen már sok minden történhet. Vertük mi őket korábban. Amikor 74-ben a négy között a Bayernnel sorsoltak össze, nem sok jót remélhettünk. 7 világbajnok volt abban a csapatban. Közvetlenül a Juventus elleni meccs lefújása után azt nyilatkozta a korabeli sportlapban, hogy álmában se jöjjön elő ez a meccs a két védelmi rövidzárlat miatt. Valamennyi magyar megszólaló kitért arra a meccs után, hogy az Újpestnek kellett volna továbbmennie, de önmagukat verték meg. „Talán ezért nem jött össze egy kimagasló nemzetközi eredmény. Ezt aláírom. De a mostaniaknak sajnos már attól sem kell tartaniuk, hogy egy olasz vagy német sztárcsapattal szemben fussanak ki a pályára. Pedig nagyon nagy élmény. Középszerű játékosaink, miközben vagyonokat keresnek, mint például Dzsudzsák. A régebbi tudásomért ma én is sokkal több pénzt kaphatnék. Tévén sem könnyű végignézni egy mai magyar első osztályú meccset, nem még a helyszínen. Nem akarok én a mi időnkkel előhozakodni, de bennünk megvolt az ösztön és munka is. Tavaly nyáron bebizonyosodott, hogy az ország kiéhezett a futballsikerre, és azt az eufóriát szeretné még egyszer átélni.”

A Jótékony Dumavár és Karácsonyi Akcióik

Az Újpest-szurkolók egykori törzsgárdája, a Dumavár híres volt jótékonyságáról; a vagyonos újpesti közéleti emberek által vezetett drukker egyesület mindig segített, ha szükség volt rá. 1928 őszén alakult meg az Újpest FC első, félhivatalos szurkolói egyesülete, a Dumavár, amely nevét a drukkerek és az újpesti labdarúgók törzshelyén, az Árpád úti Kör Kávéházban (a mai Polgár Centrum) található ún. Dumaasztalról kapta. A Dumavár jómódú tagjai nemcsak a klubot segítették ki időnként anyagilag, de gyakran szerveztek jótékonysági akciókat is különböző helyi vagy országos ügyek megsegítésére. Így történt 1934 decemberében is, amikor I. Sándor jugoszláv király meggyilkolását követően a jugoszláv hatóságok százával kezdték kitoloncolni a határ mellett élő délvidéki magyarokat. Szegeden már a kitoloncolás első napján, december 5-én elindult a gyűjtés a hontalanná lett délvidéki magyarok részére, hamarosan pedig országszerte adománygyűjtő akciók kezdődtek, ezekhez csatlakoztak a jótékonyságukról híres újpesti szurkolók is.

Az Est korabeli tudósítása szerint „ha új csatár vagy új half kell az Újpestnek és a hivatalos pénztár pillanatnyilag üres, valaki leteszi kalapját a Dumavár asztalára és néhány perc alatt együtt van a pénz, amellyel a klub legalább a tárgyalásokat megindíthatja. Vasárnap együtt ült a Dumavár. Most nincs mérkőzés, de megint kalapot tettek az asztalra. Ezúttal a jugoszláviai menekülteknek gyűjtöttek. Pár perc alatt 100 pengő volt a kalapban. A szurkolói egylet tagjai azonban nem elégedtek meg ennyivel, a nemes ügy érdekében jótékonysági futballmérkőzést szerveztek, melyre szenteste előtt egy nappal, december 23-án vasárnap került sor a Megyeri úti pályán. A Dumavár törzsgárdájából álló drukkercsapat a Magyar Futballbírák Egyesületének csapatával, ahogy becézték, a BT-vel mérkőzött meg, mely nem volt egyedülálló esemény; a két gárda 1930 és 1936 között rendszeresen összemérte a tudását hasonló barátságos találkozókon. A fél 2-kor kezdődött jótékonysági mérkőzést a közönség 30 fillér belépődíj ellenében tekinthette meg, az így befolyt összeget teljes egészében a Jugoszláviából kitoloncoltak megsegítésére ajánlották fel. A mérkőzés játékvezetőjének az Újpest háromszoros (az évad végén már négyszeres) magyar bajnok középpályását, Avar Istvánt kérték fel, a sztárvendég azonban egy nappal a találkozó előtt halaszthatatlan elfoglaltságra hivatkozva lemondta a szereplést, így a Dumavár egyik főembere, Rainprecht Vince „tanácsos úr” ugrott be a helyére. A találkozón a bírók együttese mindvégig magabiztos fölénnyel vezetett, az első félidő lefújásakor 4-2 volt az állás a javukra, végül pedig 7-2-re győztek a Dumavár ellen. A valódi cél persze kevésbé a győzelem, mint inkább a jótékonyság, a menedékkérők segítése volt.

tags: #karacsonyi #labdarugo #ujpest

Népszerű bejegyzések:

• az NBA Hírességek Csarnokának legnagyobb pillanatai
• A klubhimnuszok ereje
• Milyen dilemmák övezik a magyar válogatott Eb-keretét?
• a Bauer Supreme 1S ütőről
• A JP Aréna tudnivalói és elérhetőségei