Hogyan tanítsuk a naptárat játékosan: Az idő felfedezése a gyerekekkel

A kisgyermekek számára a világ kezdetben egy végtelennek tűnő, összefüggő pillanat, ahol az idő nem lineárisan, hanem az igények és az érzelmek mentén hömpölyög. Szülőként gyakran szembesülünk azzal a bájos, mégis fejtörést okozó helyzettel, amikor csemeténk azt mondja: „tegnap megyünk a mamához”, miközben a jövő heti látogatásra gondol. Ez a fajta időbeli tájékozatlanság teljesen természetes, hiszen az agy fejlődésének ezen szakaszában a múlt, a jelen és a jövő még nem különül el élesen egymástól.

Az absztrakt gondolkodás kialakulása előtt a kicsik nem képesek felfogni az olyan fogalmakat, mint a „fél óra múlva” vagy a „jövő kedden”. Nekik kézzelfogható viszonyítási pontokra van szükségük, amelyek a saját közvetlen tapasztalataikhoz kötődnek. A fejlődéslélektan szerint a gyermekek körülbelül hároméves korukra kezdenek el érdeklődni az időrendiség iránt. Ekkor kezdik el használni a múlt és a jövő idő jeleit a beszédben, bár gyakran még helytelenül.

A napi ritmus és az idő alapjainak megértése

Az idő fogalmának megértése nem az óra mutatóival kezdődik, hanem a napi ritmus állandóságával. A kisgyermek számára a kiszámíthatóság jelenti a biztonságot, és ez a kiszámíthatóság az idő első formája, amit megtapasztal. A fix pontok a napban olyanok, mint a térképen a jelzőoszlopok. Segítenek tájékozódni a bizonytalanságban. Éppen ezért érdemes a napirendet vizuálisan is megjeleníteni.

Amikor a napirendről beszélünk, ne csak a kötelező feladatokra gondoljunk. A rituálék, mint az esti mese vagy a közös uzsonna, mind-mind az idő szövetét alkotják. A legtöbb szülő mosolyogva hallgatja, amikor a gyermeke a múltbeli eseményekre következetesen a „holnap” szót használja. Ez a zavar abból adódik, hogy a tegnap és a holnap szavak absztrakt fogalmakat takarnak, amelyeknek nincs fizikai kiterjedésük. Használjuk ezeket a szavakat tudatosan a mindennapi kommunikációban, de mindig kapcsoljuk őket valamilyen konkrét eseményhez. Jó módszer lehet egy „Idő-vonal” készítése a falra, ahol három képet helyezünk el. Az egyiken az látható, amit aznap csináltunk, a másikon a tegnapi nagy esemény, a harmadikon pedig valami, amit nagyon várunk másnap.

A „nemsokára” és a „pár perc múlva” kifejezések a gyerekek számára értelmezhetetlenek, és gyakran frusztrációt okoznak. A homokóra vagy egy jól látható, színes számlapos időzítő (például a Time Timer) hatalmas segítséget jelenthet. Ezek az eszközök különösen hasznosak az átmenetek kezelésében. „Ha elfogy a homok, befejezzük a játékot és megyünk fürödni.” Ezzel elkerülhetjük a hirtelen megszakításból adódó hisztiket, hiszen a gyermek felkészülhet a változásra.

Készíthetünk otthon is „idő-befőtteket”. Egyik üvegbe tegyünk annyi kavicsot vagy gombot, ahány nap van hátra egy jeles eseményig (például a születésnapig). Minden este vegyünk ki egyet. A várakozást megkönnyítik a rituális visszaszámlálók. Az adventi naptár sikerének titka is ebben rejlik: minden nap egy apró öröm, ami közelebb visz a nagy eseményhez. Alkalmazzuk ezt a módszert más alkalmakkor is.

A hét napjainak játékos elsajátítása

A hét napjainak megtanulása már egy összetettebb feladat, hiszen hét különböző nevet kell megjegyezni, amelyeknek látszólag semmi közük egymáshoz. Itt hívhatjuk segítségül a színkódolást. Az ovisok még olvasni nem tudnak, a legegyszerűbb módszerek egyike, amikor egy bizonyos színt társítunk az egyes napokhoz. A színes naptárban a színekhez kapcsolódva óhatatlanul előkerülnek majd a napok megnevezései is. Egy egyszerű játék során ezt is gyakorolhatjátok. Akár egy papírtányért is kifesthettek annak megfelelően, nálatok mely napokat milyen színnel jelölök. Hasonló „színes” ötlet, amikor a megegyező színű ruhacsipeszeket kell felcsíptetni a naptárra.

Iskolás életkorban is igaz, hogy minden megtanulni való dolog sokkal hamarabb rögzül, ha mozgást kapcsolunk hozzá. Kezdhetitek a legegyszerűbb módon: amikor elsoroljátok a napokat, mindegyikre tapsoljatok egyet! Az ugróiskola is egy jó módszer: miközben ugráltok, mondjátok a hét napjait. Dobjatok labdát egymásnak és soroljátok egymás után a hét napjait! Ehhez is használhattok rövid mondókákat. Ekkor egyikőtök mondja a napot, másik az utána következő szót.

A „Hétnapos vonat” egy klasszikus és rendkívül hatékony játék. Készítsünk hét vagonból álló papírvonatot, ahol minden vagon egy napot jelképez. Minden reggel tegyünk egy kis figurát vagy egy matricát az aktuális vagonba.

Nagyon jó ötlet a hét napjainak a megtanulásához Eric Carle: A telhetetlen hernyócska című meséje. Ez a mese egy kis hernyóról szól, aki minden nap evett valamilyen finomságot. Meséljétek el A hét napjainak meséje című diafilmet!

Érdemes kiemelni a hétköznapok és a hétvégék közötti különbséget. A hétköznapok az óvoda és a munka ideje, míg a hétvége a pihenésé és a közös kalandoké. Ez a bináris felosztás az első lépés a nagyobb időegységek megértése felé.

A hónapok és évszakok felfedezése

Az idő nagyobb léptékű megértéséhez a természet a legjobb tanítómester. Az évszakok változása látványos és érthető módon mutatja be az idő ciklikusságát. Vezessünk „Természet-naptárt”! Gyűjtsünk minden évszakban jellemző kincseket: ősszel makkot és gesztenyét, télen fenyőágat, tavasszal barkát. Ezeket helyezzük el egy kijelölt polcon. A hónapok nevei még a kisiskolásoknak is nehézséget okozhatnak, ezért érdemes őket ünnepekhez kötni. Január a hógolyózásé, február a farsangé, március az első virágoké.

A következő mondókák és versek kiválóan alkalmasak a hónapok és évszakok játékos megtanulására:

• Csanádi Imre: Hónap-soroló

  Új év, új év, új esztendő! Hány csemetéd van? Tíz meg kettő!
  Jégen járó január, fagyot fújó február, rügymozdító március, április, füttyös, fiús, május, május, virágdús, kalászkonyító június, kaszasuhintó július, aranyat izzó augusztus, szőlőszagú szeptember, levélhullató október, ködnevelő november, deres, darás december.

• Pataki Edit: Tizenkét testvér

  Év apónak tizenkét szép fia van. Így jönnek ők a naptárban szép sorban:
  Január - hóval, faggyal, jéggel vár. Február - gyakran sok hideggel jár. Március - ideje, hogy fényre juss. Április - bolondozó kis hamis. Május - minden széphez itt a kulcs. Június - nagy szünetre visz a busz. Július - vakáció most a juss. Augusztus - utazz, pihenj, strandolj, fuss! Szeptember - óvodába menni kell. Október - a világ most sártenger. November - nagykabát kell kisember. December - épülhet a hóember. Köszöntse őt Szilveszter!

• Hónap-mondóka (Népköltés, Békés)

  Január elöl jár, A nyomán február. Március szántóvető, Április nevettető. Május szépen zöldellő, Június nevelő, Július érlelő, Augusztus csépelő, Szeptember gyümölcshozó, Október borozó, November télelő, December pihenő.

• Uzonyi Pál: Tizenketten

  Január: Szánkón jár, Jégen csúszik, Havon hál.
  Február: Széllel száll, Jégcsapokkal Furulyál.
  Márciusban: Lila ág, Zöld rügyecske, Vadvirág.
  Április: A szeles hónap, Lehet, hogy Hó esik holnap…
  Májusban: Akácvirág, S szép virágos Orgonaág.
  Június: Péter - Pál hava, Ekkor pendül Meg a kasza.
  Július: A nyár közepe, Tűzforró A villa nyele.
  Augusztusban: Fürdőbál, Zene meg tánc, Ezzel jár.
  Ember, ember, Szeptember, Hív a tankönyv, Menni kell…
  Október az Őszutó, Kell már a Tűzrevaló.
  November: A sártenger, Jön a hideg, Nagy köddel.
  December: Hóember, Ajándék, Jó ember.

• Tizenkét hónap

  Januárral indul az év, decemberrel vége már. Azt, hogy éppen merre járunk, megmutatja a naptár.
  Január - jeges-havas a határ Február - fürgén siklik ez a szán Március - már felébredt a mókus Április - ág mutatja rügyeit Május - madarakról zengő kórus Június - jókedvűen, te is fuss! Július - játékos, napfényben dús Augusztus - aranyló nyár, lassan múlsz Szeptember - szőlőt szed most sok ember Október - ólmos, szürke a reggel November - nehéz szél jön, sereggel December - deres lett a hóember
  Mint tizenkét karcsú madár, úgy szállnak a hónapok, három-három együtt repül, így telnek az évszakok.

• Hónapsoroló

  Januárból február lesz, Februárból március lesz, Márciusból április lesz, Áprilisból május lesz, Májusból június lesz, Júniusból július lesz, Júliusból augusztus lesz, Augusztusból szeptember lesz, Szeptemberből október lesz, Októberből november lesz, Novemberből december lesz, Decemberből január lesz, Sok emberből nagy szamár lesz.

• Évszak mondókák

  Jön a tavasz, virágot hoz, Jön a nyár, meleget hoz, Jön az ősz, gyümölcsöt hoz, Jön a tél, hideget hoz.

• Évszakokról

  Tavasszal a cinke énekel: csip-csirip! Nyáron a tücsök ciripel: cip-cirip! Ősszel egyre fúj a szél: ssss!

Iskolai gyakorlatok és játékok

Az elsős gyerekeknek nagyon nehezen megy az idő érzékelése, az időben való tájékozódás. Egy "évszak kör" tökéletes arra, hogy beszélgetni tudjunk az épp aktuális évszakról, annak időjárásáról, jellegzetességeiről. Mindig megkérdezzük tőlük, hogy melyik évszak volt a jelenlegi előtt és melyik fog következni utána. Utána rátérünk a hónapokra. Felsoroljuk a 12 hónapot, és beszélgetünk róla, hogy melyik van most, melyik volt ez előtt, melyik jön ez után. Melyek a téli hónapok?

Másodikos korban már elvárható az, hogy a leírt évszak és hónap neveket felismerjék, és minden óra elején megbeszéljük az épp aktuálisat, és jelöljük a táblán. Ilyenkor is mindig megbeszéljük az aktuális időjárást és jellegzetességét az évszaknak, hónapnak.

Havi naptárt is gyakran használunk. Szerepelnek rajta a hét napjai és a konkrét napok dátuma. Nagyon szuper az, amikor arról beszélgetünk a gyerekekkel, hogy: Milyen nap volt 5-én? Milyen nap lesz 30-án? Hány nap telt el eddig a hónapból?

A reggeli beszélgetéshez szókártyacsomagot is lehet készíteni az időbeli tájékozódás gyakorlásához. Az időbeli tájékozódás összefügg az olvasással és a helyesírással is (hangok időtartama, hosszú-rövid magánhangzók helyes ejtése, szavak írása). Fontos, hogy a kinyomtatott és szétnyírt kártyákat laminálni érdemes, hogy sokáig kitartson. Minden reggel egy kis beszélgetéssel lehet kezdeni a napot. Megbeszéljük, hogy milyen évet írunk, milyen hónap, milyen nap van, és pontosan hányadika. Ezt követően feltesszük a szókártyákat a faliújságra (parafatábla, vagy textillel bevont nikecell esetleg fehér mágneses tábla tökéletes erre). Ez után kitérhetünk arra, hogy milyen nap volt tegnap, tegnapelőtt, milyen nap lesz holnap, holnapután. Hányadika volt tegnap, tegnapelőtt, hányadika lesz holnap, holnapután. A hónapokkal ugyanígy.

Ezt követően sokat mondókázhatunk, ami segít az évszakok, a hónapok és a hét napjainak megjegyzésében. Nagyon fontos, hogy ne csak hétfővel, januárral illetve a tavasszal kezdjük a felsorolást, hanem bármelyiktől tudni kell a gyerekeknek folytatni!

Nagyon szeretik a tanítványok a székfoglalós, helycserés játékokat. A hét napjait, hónapok, évszakok elnevezését is lehet így gyakorolni. A játék menete: A gyerekeket elnevezzük a hét, hónap, vagy az évszakok neveivel. Körben ülünk, egy gyerek középen áll, neki nincs széke. Elkiáltja magát: Cseréljen helyet szeptember a januárral! Úgy is játszhatjuk, hogy több gyerek kapja ugyanazt a nevet. Pl. a 4 évszak esetében, a tanulók negyede tavasz, nyár, stb. Ilyenkor a középen álló csak egy nevet mond, és mindenki, akinek az a neve, megpróbál egy másik üresen maradt székre leülni.

A játék a legjobb tanulási forma, és ez az időtanulásnál sincs másként. Játsszunk „Szoborjátékot”! Amikor szól a zene, táncolunk, amikor megáll, mozdulatlanná válunk. Egy másik kiváló játék az „Időbecslés”. Kérjük meg a gyereket, hogy tippelje meg, mennyi idő alatt tudja elpakolni a játékait, vagy mennyi idő alatt érünk el a sarki boltig. Ezután mérjük le az időt. A történetmesélés is remek eszköz. Amikor mesét olvasunk, kérdezzünk rá az események sorrendjére: „Mi történt azután, hogy Piroska elindult az erdőbe?”, „Kihez ment először a farkas?”.

Bár az analóg óra leolvasása általában csak az iskola első éveiben válik elvárássá, az óra mint tárgy már sokkal korábban felkeltheti a gyerekek érdeklődését. Kezdetben ne a pontos percekkel foglalkozzunk, hanem azzal, hogy az óra mutatja, mit kell tennünk. Készítsünk közösen egy „Esemény-órát”! Egy kartonlapból vágjunk ki egy nagy kört, és a számok mellé rajzoljuk oda az adott időpontra jellemző tevékenységet. A mutatót mi magunk mozgathatjuk. A digitális órák bár egyszerűbbnek tűnnek, valójában kevésbé segítik az idő folyamatának megértését. Az analóg óra számlapján látszik a „mennyi van még hátra” és a „mennyi telt el” aránya.

A fanaptár egy év 12 hónapját mutatja be, segítve ezzel a gyerekeket az év ciklikus szerkezetének megértésében. A naptár által a négy évszak - tavasz, nyár, ősz, tél - sorrendje és jellemzői is könnyen elsajátíthatóak. A naptár bemutatja a nap főbb napszakjait - reggel, délelőtt, délután, este - és szemlélteti a hozzájuk kapcsolódó főbb tevékenységeket. Az időjárás változásainak játékos megfigyelésére és megértésére is alkalmas. A fanaptár részét képezi egy látványos faóra is, amelynek segítségével a gyerekek gyakorolhatják az óra és perc olvasását. A fajáték kiválóan hasznosítható csoportos oktatási környezetben, mint az óvoda vagy az iskola, ahol a gyerekek közösen fedezhetik fel az időbeli orientáció és az alapvető természeti jelenségek világát.

A naptár bonyolult rendszere: Miért és hogyan alakult ki?

A felnőttek számára az idő egy szigorú keretrendszer, amelyben percekre és órákra osztva éljük az életünket. Az idő múlását már az ókori civilizációk is igyekeztek mérni és rendszerezni, ami rendkívül komplex feladatnak bizonyult. Emiatt a különböző kultúrák eltérő naptártípusokat fejlesztettek ki az idő nyomon követésére.

Az ókori Egyiptomban a Nílus áradásai és a legfényesebb csillag, a Szíriusz (egyiptomi nevén Szóthisz) hajnali felkelése alapján alakult ki a napév alapú naptár, amely 365 napot tett ki, és július 19-re tették az évkezdetet. A Szóthisz két heliakus felkelése közötti időszakot kezdték egy évnek kezelni. A naptár évenkénti csúszását, ami a 365 napos évből adódott a csillagászati évhez képest, az egyiptomi csillagászok „Szóthisz-korszaknak” nevezték, amely 1460 év alatt járt körbe.

A római lunisolaris naptár elmaradásként jelentkező csúszása Julius Caesar naptárreformjának idejére, Kr. e. 46-ra már 67 napot tett ki. Caesar megbízást adott Szoszigenész alexandriai tudósnak a reformok kidolgozására. A Kr. e. 46. év a római lunisolaris naptár ún. hosszú, 378 napos éve volt, amelyben november és december hónapok közé további 2 többlethónapot illesztettek be 34 és 33 napos hosszúságokkal. Ez azt eredményezte, hogy a Kr. e. 46. év 15 hónapból és összesen 445 napból állt, amelyet, mint a naptártörténet leghosszabb évét a „zűrzavar éve” (annus confusionis) megjelöléssel szokás illetni. A naptár utolérte a csillagászati időt, és Kr. e. 45-ben bevezették a Julián naptárat.

A Julián naptár az év hosszát 365,25 napnak kezeli, ami a 365 napos évhez képest négyévenként egy többletnap, ún. szökőnap beiktatását teszi szükségessé. A szökőnapot a naptárban a február 23. utáni napra tették, s szökőévekben ma is február 24-én találjuk meg a szökőnapot a naptárban. Érdemeinek megtisztelő elismeréseként a Quintilis (’ötödik’) hónap nevét - amely ekkorra már ténylegesen a 7. hónap volt - Julius Caesar nemzetségneve után Julius-ra változtatták. Később Augustus császár hasonló kitüntetésben részesült; neve után a következő, a Sextilis (’hatodik’) hónapot nevezték át a ma 8. hónapnak, azaz Augusztusnak.

A csillagászati időnél évi 11 perc 14 másodperc többletet mutató Julián naptár sok száz év alatt a XVI. század végére már több mint 10 napos csúszásba került. Ez az eltérés különösen a Húsvét idejének meghatározásánál okozott problémát. XIII. Gergely pápa 1578-ban egy nemzetközi bizottságot hatalmazott fel a reform kidolgozására, amelynek végleges formába öntését Christophorus Clavius német jezsuita matematikus, csillagász végezte el. A pápa a naptárreformot 1582. október 4-én léptette életbe.

A rendelet értelmében 1582. október 4., csütörtök után másnap október 15-i pénteki napot kellett írni. Ezzel letudottnak tekintették és „leírták” a Julián naptár által fölöslegesen mutatott 10 napot, s a naptár ismét szinkronba került a csillagászati idővel. A hiba elhárítása érdekében a reform kimondja, hogy a továbbiakban a 100-as végű években csak akkor kell megtartani a szökőnapot, ha az év maradék nélkül osztható 400-zal, így pl. 1700, 1800, 1900 nem volt szökőév, de 2000 igen. Ezzel a szökőévek addigi szabályos négyéves ritmusa megbomlott, s a Gergely-naptár minden 400 évben tartalmaz 3 nyolcéves szökőévciklust is. Ez a rendszer jóval pontosabb, és az egynapos csúszás problémája csak 3200 év alatt alakul ki újra.

Gyakori kérdések és válaszok

• Mikor érdemes elkezdeni a tegnap, ma és holnap fogalmak tudatos tanítását?

  Általában 3-4 éves kor körül válnak a gyerekek fogékonnyá ezekre a kifejezésekre. Ekkor már értik a sorrendiséget, és kezdik felfogni, hogy a napok váltják egymást.

• Miért keveri a gyerekem következetesen a tegnapot és a holnapot?

  Ez teljesen normális jelenség, amit „időbeli transzpozíciónak” hívunk. A gyerek tudja, hogy az esemény nem „most” történik, de a múlt és a jövő iránya még nem rögzült az agyában.

• Hogyan tanítsam meg a gyereknek, hogy mit jelent az „5 perc”?

  Használjunk vizuális időzítőt vagy homokórát. A gyerekeknek látniuk kell az idő fogyását ahhoz, hogy érezzék annak tartamát.

• Segíthet-e egy fali naptár az időérzék fejlesztésében?

  Igen, kifejezetten! Egy nagy, színes, rajzolható naptár, ahol minden napot áthúzhatunk, segít a gyereknek látni az idő múlását.

• Milyen mesék segítenek a napok és évszakok megértésében?

  Minden olyan mese jó, amelyben hangsúlyos az események sorrendje vagy a természet változása. Eric Carle: A telhetetlen hernyócska című meséje például kiválóan alkalmas erre.

• Érdemes digitális órát venni a gyereknek?

  Kezdetben az analóg óra hasznosabb, mert vizuálisan ábrázolja az idő telését (a körbefutó mutatók révén). A digitális óra csak számokat mutat, ami túl absztrakt lehet.

• Hogyan kezeljem, ha a gyerek szorong a rá váró eseményektől az időérzék hiánya miatt?

  Használjunk vizuális napirendet! Ha a gyerek pontosan látja a napja felépítését (pl. óvoda után anya jön, aztán játszótér, majd fürdés), a kiszámíthatóság csökkenti a bizonytalanságból eredő szorongást.

tags: #naptar #tanitasa #jatekosan

Népszerű bejegyzések:

• Az aréna állami támogatása
• Mi áll a nagykanizsai sportesemények elmaradása mögött?
• minden, amit a Balmaz Kamilla Gyógyfürdő FC – Újpest FC találkozóról tudni érdemes
• élmény a szezonban
• Áttérés Legacy BIOS-ról UEFI-re Windows 10 alatt