Natasa Rosztova és a Háború és béke filmes világa
Natasa Rosztova - teljes nevén Natalja Iljinyicsna Rosztova grófnő - Lev Tolsztoj Háború és béke című regényének egyik legmeghatározóbb alakja. Egy moszkvai arisztokrata család lányaként ő nemcsak a regénynek, de az író egész életművének legelragadóbb nőalakja, akiben a testi és lelki szépség ritka szerencsésen egyesül. Tiszta, őszinte és önzetlen jellem, aki szellemi horizontjának korlátai ellenére is fogékony az igaz emberi értékekre, ezért választja végül az előnytelen külsejű, de nemes szívű Pierre Bezuhovot élete társának.
Natasa Rosztova sorsának alakulása
Szép, ragyogó szemű, eleven és érzelmes süldőlányként Natasa élete tele volt érzelmi hullámzásokkal. Előbb bátyja, Nyikolaj Rosztov egy barátjába szeretett bele, majd Andrej Bolkonszkij hercegbe, aki megkérte a kezét. Ez a szerelem a jóval idősebb, szigorú özvegyember iránt, aki ráadásul rövid ismeretség és eljegyzés után egy évre külföldre távozott, inkább csak a fantáziájának adott táplálékot. Nem csoda, hogy a szenvedélyes bakfist megigézte a fiatal Anatole Kuragin érzéki férfivarázsa, aki izzó szerelmet mímelve szöktetést és házasságot ígért neki.
A szöktetés azonban meghiúsult, ráadásul Natasának meg kellett tudnia, hogy Kuragin nős, el se vehette volna. A csalódásba és szégyenbe a lány belebetegedett; volt vőlegénye nem engesztelődött ki iránta, csak ennek barátja, Pierre Bezuhov állt melléje teljes odaadással. Mikor a napóleoni hadak közeledtén kiürítették Moszkvát, a Rosztov család is menekült. Natasa egy tábori kórházban rábukkant a borogyinói csatában súlyosan megsebesült Andrej hercegre, és annak nővérével együtt odaadóan ápolta őt haláláig.
Natasa Rosztov néptánca a faházban
A Szergej Bondarcsuk-féle filmeposz
Lev Tolsztoj világhírű nagyregényéből a Szovjetunió történetének legmonumentálisabb filmprodukcióját készítette el Szergej Bondarcsuk. A több részes, monumentális alkotás úgy marad hű az irodalmi szöveghez, hogy közben a mozgókép teljes eszköztárát mozgásba hozza. A százezres statisztériával felvett csatajelenetek és a formabontó képi világ a mozivásznon érvényesülnek igazán.
A film technikai és művészi adatai
- Rendező: Szergej Bondarcsuk
- Főszereplő (Natasa): Ljudmila Mihajlova Szaveljeva
- Gyártó: Moszfilm
- Bemutató: 1966-1968
- Műfaj: Színes szovjet filmsorozat
Bondarcsuk Háború és békéje az orosz és szovjet filmtörténet legmonumentálisabb és legdrágább filmjének bizonyult. A borogyinói csata felvételeihez állítólag a hadsereg 120 ezer katonáját vezényelték ki statisztának. Míg a korábbi amerikai-olasz feldolgozás (1956) más megközelítést alkalmazott, a szovjet film a modernizmus iránt is fogékony hagyományok igézetében született.
Irodalmi és történelmi háttér
A Háború és béke (oroszul: Война и мир) Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író egyik fő alkotása, az orosz realista regény fejlődésének egyik kulcsfontosságú dokumentuma. A regény kb. 15 év eseményeinek rajza (1805-1820), amely négy nemesi család - a Rosztovok, a Bolkonszkijok, a Kuraginok és a Bezuhovok - életét mutatja be a napóleoni háborúk hátterében. Tolsztoj önmaga is tudatában volt műve jelentőségének, úgy értékelte: „Olyan ez, mint az Iliasz.”
| Korszak | Főbb események |
|---|---|
| 1805-1812 | Békeidők, társasági élet, orosz-francia viszony |
| 1812 | A borogyinói csata és Moszkva kiürítése |
| 1812-1820 | A francia hadsereg pusztulása és az újjáépítés |
John Lukacs véleménye alapján a 19. századi történelmi regény témája a szerelmi vagy más egyéni-emberi cselekmény, míg a történelem nagymértékű freskója a háttér, amely arra szolgál, hogy színt és dimenziót adjon a cselekménynek. Tolsztoj műve a 19. század történelmi regényének prototípusa, amelyben keverednek az eposzi és a regényekre jellemző vonások.
tags: #natasa #rosztova #bondarcsuk
