A Magyar Labdarúgás Jövője: Az MLSZ Stratégiája a Hazai Játékosok Számának Növeléséért az NB I-ben
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) május 9-én tartotta éves rendes közgyűlését, amelyen a szervezet 2025-2030 közötti stratégiájáról is szavaztak. Az új tervezet számos fontos, az NB I-es és NB II-es klubokat, a szurkolókat, valamint az utánpótlásközpontokat érintő tervet tartalmaz. Az MLSZ a jövőben is stratégiai fontosságúnak tartja, hogy a fiatal és hazai játékosok megfelelő mennyiségű játéklehetőséget kapjanak a felnőtt futballban, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem nőtt kellőképpen a magyar játékosok száma az élvonalban.
Az MLSZ stratégiai irányváltása és a hazai labdarúgók
Az MLSZ 2025-2030 közötti stratégiájának elfogadása című dokumentum rámutat, hogy számos területen további feladatok és kihívások állnak a magyar labdarúgás előtt. Különösen az utánpótlásképzés hatékonysága nem éri el a kívánt szintet, figyelembe véve a befektetett erőforrásokat és erőfeszítéseket. A tehetségek képzése, beépítése és értékesítése terén a fejlődés elmaradt a várakozásoktól. A klubok működésével kapcsolatban az MLSZ elégedetlen, hiszen az NB I-es klubok finanszírozási szerkezete sérülékeny, játékos-bérinflációs hatás érvényesül, és gyakran átgondolatlan, ad hoc módon történik a játékoskeret kialakítása. Ezenkívül a klubmenedzsmentből sokszor továbbra is hiányzik a stratégiai szemlélet, a játékostranszferek nettó egyenlege pedig - a régióban egyedülálló módon - negatív, miközben a képzést jelentős mértékben az állam finanszírozza.
A szövetség több magyar labdarúgót szeretne látni az élvonalban. Bár a hazai játékosok pályán töltött átlagos ideje stabilan 60 százalék körül alakult, ebben a mutatóban nagy a szórás: van olyan klub, amelyik csak magyarokkal játszik, ugyanakkor két-három sportszervezetben magyar labdarúgót is alig találni. Ennek a helyzetnek a javítására az MLSZ konkrét célokat és cselekvési terveket fogalmazott meg.
Kötelező létszám és pénzügyi ösztönzők az NB I-ben
A Magyar Labdarúgó Szövetség tisztújító közgyűlésén elfogadta azt a javaslatát, amely szerint a jövőben az NB I-ben minden mérkőzésen legalább öt magyar játékosnak kell egyszerre pályán lennie, köztük legalább egy 21 éven alulinak. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke elmondása szerint: „2010 óta azt a nézetet képviseltem, hogy több magyart és fiatalt kell a pályán látni, ennek érdekében voltak pénzügyi ösztönzések... Nem nagyon nőtt a magyar játékosok száma, ezért elkezdtük vizsgálni, mit lehet tenni.”
Mivel kötelező szabályozást nem lehet hozni a munkaerő szabad mozgása miatt, az MLSZ a pénzügyi ösztönzőkhöz nyúl a jövőben. Azok a klubok, amelyek nem játszatnak öt magyar játékost az NB I-ben, és azon belül egy magyar U21-es labdarúgót, jelentős összegről, nagyságrendileg 500 millió forintról mondanak le. Sőt, nemcsak ezekről az összegekről mondanak le, de számíthatnak rá, hogy semmilyen állami támogatást nem kapnak. A TAO-ból nem zárják ki őket, de az MLSZ elnöksége, amikor a TAO felhasználásáról dönt, diszkriminálja azokat, akik ezeket a szabályokat nem követik.
„Nem elfogadható az, hogy 15 év után, amikor rengeteg pénzt használtunk fel utánpótlásképzésre, vannak még olyan csapatok, amelyben magyar játékos alig található meg. Nyilván mindenkinek szíve joga, hogy kit küld a pályára, de azt tegye a saját pénzéből, az utánpótlásforrások és az állami támogatások felhasználása nélkül” - fogalmazott Csányi Sándor. Ez a szabályozás a következő szezontól lép életbe, és az MLSZ úgy gondolja, ez elég nagy összeg ahhoz, hogy érdemes legyen jobban koncentrálni a magyar játékosokra és a magyar fiatalokra.
Csányi Sándor: Reménykedtem, hogy pótselejtezőn kijutunk, de ilyen a futball
Szabályozás az NB II-ben és NB III-ban
Az élvonal mellett az alacsonyabb osztályokra is kiterjednek az új szabályok. Csányi Sándor leszögezte, hogy az NB II-ben, valamint az NB III-ban továbbra sem léphetnek pályára külföldiek. Az NB II-ben nagyságrendileg 300 millió forintot kaphatnak azok a klubok, amelyek nem szerepeltetnek külföldi játékost a csapatban, és legalább két U20-as játékosnak adnak lehetőséget a bajnoki mérkőzéseiken.
A magyar edzők presztízsének javítása érdekében az NB II-ben a támogatáshoz kötött előírás, hogy kizárólag magyar vezetőedzőt alkalmazhatnak a klubok.
| Bajnokság | Kötelező magyar játékosok | Kötelező fiatal játékosok | Külföldi játékosok | Pénzügyi ösztönzés / szankció (kb.) |
|---|---|---|---|---|
| NB I | Legalább 5 (egyidejűleg) | Ebből 1 fő U21-es | Nincs korlátozás, de szankciót von maga után a külföldiek túlzott szerepeltetése | 500 millió Ft támogatás elmaradása |
| NB II | Csak magyarok | Legalább 2 fő U20-as (egyidejűleg) | Tilos | 300 millió Ft támogatás elmaradása |
| NB III | Csak magyarok | - | Tilos | Állami támogatásokból való kirekesztés, TAO diszkrimináció |
Az utánpótlásképzés és a klubok menedzsmentjének fejlesztése
Az MLSZ kritikus hangnemet üt meg az utánpótlásképzés hatékonyságával kapcsolatban, megállapítva, hogy az akadémiák száma indokolatlanul magas, miközben szakmai munkájukra a szövetségnek csak közvetett ráhatása van, és finanszírozásuk a hatókörén kívül történik. A cél a fiatal labdarúgók nemzetközi versenyképességének javítása, ezért az utánpótlásközpontok számának csökkentése, a tehetségek koncentrálása és a támogatás minőségi munkához való igazítása minden szinten elengedhetetlen. Az egységes mérések és protokollok szigorúbb ellenőrzése is szerepel a tervek között.
A klubok a fiatal játékosok tudatos nevelése és értékesítése helyett inkább külföldről vesznek játékosokat, emiatt a fiatal labdarúgók külföldre történő értékesítésében a régióban messze az utolsók vagyunk. Az MLSZ minden segítséget megad a kluboknak a transzferbevételek növeléséhez, amely az utánpótlás-nevelés hatékonyságának növelésével, valamint átgondolt játékospolitikával érhető el. A klubok gazdálkodásának lehetőségeit javíthatja továbbá a fiatal játékosok szerepeltetésére vonatkozó ösztönzők minél teljesebb kihasználása. A fenntartható működés érdekében az MLSZ pénzügyi monitoring keretében még fókuszáltabban ellenőrzi majd a klubok gazdálkodását.
Bajnoki rendszer és egyéb változások
Az MLSZ elnöksége a stabilitást tartja a legfontosabbnak a labdarúgásban, így az NB I-ben továbbra is 12, míg az NB II-ben 16 csapat marad a bajnokság létszáma. Nagy vita folyt a 3x11 mérkőzéses lebonyolításról, és arról, hogy egy kieső legyen, a másik kieső sorsa pedig rájátszásban dőljön el. A klubok azonban, amelyek a legnagyobb kritikusai voltak ennek a rendszernek, elutasították a változást és ragaszkodtak a változatlansághoz. Az MLSZ ezért úgy döntött, hogy ebben az évben nem változik meg a lebonyolítás. Öt évre hirdetik meg a rendszert, de egy évet rászánnak, hogy még egyszer megvizsgálják azokat a bajnokságokat, ahol 12 csapat van, és alsó- és felsőházi rájátszás van az alapszakasz után. Ezt követően, a klubokkal megbeszélve, döntenek a továbbiakról.
Az osztályozós rendszer bevezetését az NB I 11. és az NB II 2. helyezettje között végül elvetették. Az indoklás szerint nem lenne korrekt a két csapatot egy pályára küldeni, mivel egész más anyagi feltételekkel rendelkeznek, és az egyikben vannak külföldi játékosok, míg a másikban nincsenek.
Keretméret-korlátozás és egyéb célok
Az MLSZ elnöksége már 2020. januárjában maximalizálta az élvonalbeli keretek méretét. A 2020-2021-es idénytől kezdődően 25 főben határozták meg a játékoskeretek méretét az OTP Bank Ligában, hogy csökkenjen a csapatoknál alkalmazásban lévő, de keveset szerepeltetett labdarúgók száma. A 25-ös keret kizárólag U19-es vagy fiatalabb korú játékosokkal növelhető.
További célok között szerepel, hogy a magyar labdarúgás versenyképessége tovább nőjön, hazánk az 55 UEFA-tagország rangsorának felső harmadába tartozzon, a felnőttválogatott újabb világversenyekre kvalifikálja magát, és az utánpótlás-válogatottak (U17, U19) legalább egy-egy alkalommal kijussanak Európa-bajnokságra.
A nézőszámok növelése is prioritást élvez, bár az MLSZ 2025-ig tartó stratégiája alapján a kitűzött átlagos nézőszám mára 4370 főre csökkent. A szövetség továbbra is a sportág népszerűségének és a szurkolók számának emelését tekinti kulcsfontosságú elemnek, amihez az infrastrukturális fejlesztések (34 stadion építése/felújítása) és a mérkőzésnapi szurkolói élmény javítása is hozzájárul. Komoly kihívást jelentenek azonban a stadionokban tapasztalható nézőtéri rendbontások, amelyek kezelésére a biometrikus azonosítás bevezetése (jelenleg csak a Ferencváros stadionjában) is megoldást jelenthet.
Végül, a stratégia kitér a játékvezetőkre is: a VAR bevezetése és az állomány megtartása érdekében megemelt juttatások után „továbbra is az európai színvonal biztosítása”, illetve „a létszám megőrzése, egyes régiókban pedig annak növelése” a legfontosabb cél. A férfi Magyar Kupa 2020-ban rajtoló idénye pedig igazi klasszikus kuparendszerré alakult, ahol minden körben mindössze egy mérkőzésen dől el a továbbjutás, az alacsonyabb osztályú csapat pályaválasztásával.
tags: #nb1 #magyar #jatekosok #szama
