Az NB II. osztályú labdarúgó-bajnokság: Részletes áttekintés a feljutásról és kiesésről, valamint a bajnokság történetéről
A labdarúgó NB II. osztályú felnőtt nagypályás bajnokság a magyar futball egyik legfontosabb szintje, amely évente izgalmas küzdelmeket tartogat a csapatoknak a feljutásért és a bennmaradásért. Az elmúlt években több szabálymódosítás is történt, amelyek befolyásolták a bajnokság struktúráját és a csapatok helyezkedését. Ez a cikk részletesen bemutatja a 2023/24-es szezonra vonatkozó legfontosabb szabályokat, valamint betekintést nyújt az NB II. és az alacsonyabb osztályú bajnokságok történetébe és fejlődésébe.
Feljutás és kiesés a 2023/24-es NB II. szezonban
A 2023/24-es labdarúgó NB II. kiírásában 18 csapat versenyez egymással. A bajnokság végén a mezőny 16-osra csökken. Az első két helyezett feljut az élvonalba, míg az utolsó négy helyezett kiesik a harmadosztályba. Helyettük az NB III-as bajnokok osztályozójának két győztese jut fel.
A 2022/23. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 19-20. helyezettjei automatikusan kiestek a 2023/24. évi NB III-ba. Osztályozót játszottak a 2023/24. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság részvételi jogáért a 2022/23. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 16-18. helyezett csapatai (3 csapat) a 2022/23. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 3 csoportjának 1. helyezettjeivel.
A 2022/23. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság három csoportjának legrosszabb 17. helyezettje és 18-20. helyezett csapata kiesik a 2023/24. évi Megyei-Budapesti I. osztályba.
Osztályozó mérkőzések és feltételei
Osztályozó mérkőzések szükségesek, amennyiben 10 csapatnál több jelentkező sportszervezet van a 2023/24. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságra.
A 2022/23. évi Megyei-Budapesti I. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságok 1. helyezett csapatai közül 10 csapat. Amennyiben egy bajnokság 1. helyezettjének nincs licensze vagy nem kíván magasabb osztályba lépni, akkor az adott bajnokság 2. helyezettjét illeti meg a bajnokkal azonos feltételek mellett az osztályozóban való részvétel joga. Ha a 2. helyezettnek nincs licensze vagy nem akar feljebb indulni, akkor a 3. helyezettet illeti meg az indulás joga. Amennyiben az 1., 2. és 3. helyezett egyike sem rendelkezik licensszel vagy nem akar magasabb osztályba lépni, akkor abból a bajnokságból nem lesz résztvevő az osztályozóban.
A feljutási és kiesési rendszer pontosabban az alábbi pontokban foglalható össze:
- A bajnokságból nem juthat fel olyan sportszervezet csapata, amely sportszervezetnek a 2022/23. évi NB I. vagy NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságban szerepel csapata.
- Ha a 2022/23. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságban résztvevő sportszervezet csapata kiesik a 2023/24. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságba, akkor a 2022/23. évi NB III. osztályú férfi nagypályás labdarúgó bajnokságban résztvevő tartalékcsapata az elért eredményétől függetlenül kiesik a sportszervezet székhelye szerinti 2023/24. évi Megyei I. osztályba.
- Amennyiben a 2022/23. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 1. vagy 2. helyén végzett sportszervezete a 2022/23. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságban csapatot versenyeztetett, abban az esetben lesz csak indulási joga a 2023/24. évi NB III. osztályú férfi nagypályás labdarúgó bajnokságban, ha 2022/23. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságban résztvevő tartalékcsapata az elért eredménye alapján bennmaradt.
- Amennyiben a 2022/23. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 1. vagy 2. helyén végzett sportszervezet (1 csapat) a 2023/24. évi NB III. osztályú férfi nagypályás labdarúgó bajnokságban való indulás jogával nem él vagy nem lesz rá jogosult, mert a 2023/24. évi NB III. osztályú férfi nagypályás labdarúgó bajnokságra nem nevez be vagy a 2022/23. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságban résztvevő tartalékcsapata az elért eredménye alapján nem maradt benn, akkor a 2022/23. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság három csoportjának legrosszabb 17. helyezett csapata (1 csapat) nem esik ki a 2023/24. évi Megyei-Budapesti I. osztályba.
- Amennyiben a 2022/23. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 1. és 2. helyén végzett sportszervezet (2 csapat) a 2023/24. évi NB III. osztályú férfi nagypályás labdarúgó bajnokságban való indulás jogával nem él vagy nem lesz rá jogosult, mert a 2023/24. évi NB III. osztályú férfi nagypályás labdarúgó bajnokságra nem nevezett be vagy a 2022/23. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságban résztvevő tartalékcsapata az elért eredménye alapján nem maradt benn, akkor a 2022/23. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság három csoportjának legrosszabb 17. és a legjobb 18. helyezett csapata (2 csapat) nem esik ki a 2023/24. évi Megyei-Budapesti I. osztályba.
Nagy változás az NB I-ben: osztályozó mérkőzés dönt a tagságról
Az NB II. bajnokság naptára és eredményei (2023/24 őszi szezon)
A 2023/24-es NB II. őszi szezonja július 30-tól december 10-ig tartott, míg a tavaszi szezon február 4-től május 26-ig. Az őszi szezonban 18 fordulót rendeztek meg.
A 2022/23-as NB II. végeredménye
Az alábbi táblázat a 2022/23-as NB II. bajnokság végeredményét mutatja:
| Helyezés | Csapat | Mérkőzés | Győzelem | Döntetlen | Vereség | Gólkülönbség | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Nyíregyháza Spartacus | 34 | 24 | 7 | 3 | 69-27 (+42) | 79 |
| 2. | ETO FC Győr | 34 | 22 | 3 | 9 | 65-37 (+28) | 69 |
| 3. | Vasas FC | 34 | 19 | 10 | 5 | 72-33 (+39) | 67 |
| 4. | Szeged-Csanád Grosics Akadémia | 34 | 15 | 15 | 4 | 35-23 (+12) | 60 |
| 5. | Kozármisleny | 34 | 15 | 7 | 12 | 55-45 (+10) | 52 |
| 6. | Gyirmót FC Győr | 34 | 12 | 13 | 9 | 49-45 (+4) | 49 |
| 7. | Soroksár SC | 34 | 12 | 9 | 13 | 39-45 (-6) | 45 |
| 8. | Budafoki MTE | 34 | 12 | 8 | 14 | 37-44 (-7) | 44 |
| 9. | Budapest Honvéd | 34 | 11 | 11 | 12 | 39-36 (+3) | 44 |
| 10. | Kazincbarcika | 34 | 11 | 11 | 12 | 38-41 (-3) | 44 |
| 11. | FC Ajka | 34 | 13 | 4 | 17 | 30-33 (-3) | 43 |
| 12. | FC Csákvár | 34 | 12 | 7 | 15 | 39-45 (-6) | 43 |
| 13. | BVSC Zugló | 34 | 10 | 8 | 16 | 27-40 (-13) | 38 |
| 14. | Szombathelyi Haladás | 34 | 9 | 11 | 14 | 42-52 (-10) | 38 |
| 15. | Pécsi MFC | 34 | 8 | 12 | 14 | 20-39 (-19) | 36 |
| 16. | Tiszakécske | 34 | 7 | 13 | 14 | 33-40 (-7) | 34 |
| 17. | BFC Siófok | 34 | 8 | 7 | 19 | 36-60 (-24) | 31 |
| 18. | Mosonmagyaróvár | 34 | 5 | 6 | 23 | 29-69 (-40) | 21 |
Osztályozó az NB II-be jutásért (2022/23)
- Június 2., vasárnap, 1. mérkőzések
- Putnok-Szentlőrinc 1-1
- Tatabánya-Békéscsaba 2-2
- Június 9., vasárnap, visszavágók
- Szentlőrinc-Putnok 2-0
- Békéscsaba-Tatabánya 1-2
A magyar labdarúgó bajnokságok történeti áttekintése
Az elmúlt évtizedekben a magyar labdarúgó-bajnokságok rendszere számos változáson ment keresztül. A bajnokságokban résztvevő csapatok száma is állandóan változott. Előfordult, hogy a harmadik vonalat a megyei bajnokságok jelentették. Volt egy, két és három csoportra osztott másodosztály az aktuális reformiránytól függően és sajnos sokáig következetesen ragaszkodtak a közel száz csapatos NB III-hoz is.
A 2003/2004-es szezon
A 2003/2004-es szezonban például 12 csapatos volt az NB I, de az NB I/B már 18. A harmadosztály pedig az NB II. nevet viselte és két 16-os csoportba voltak szétosztva a csapatok. Ezenkívül volt még 6 darab 16 csapatos NB III. is. Ezt a 96 csapatot kihagyták az elemzésből, mert a negyedosztály már akkor sem igazán profi kategória, ha NB-s elnevezést visel.
Ebben a szezonban esett meg az a csúfság, hogy a hat csoportból háromban (Alföld, Mátra és Tisza csoportok) sem feljutó, sem kieső nem volt az év végén. Ez híven jelzi a megyei bajnokok igyekezetét is a feljutásra, illetve az öldöklő harcot egy osztállyal feljebb a kiesés elkerüléséért. Feljutó a Duna csoportból sem volt, a Drávából pedig senki sem esett ki.
A szezon végén ebből a 62 csapatból nyolc megszűnt - bár sokukkal ma már újra találkozhatunk. Ez a nyolc csapat az akkor még Lombard FC Haladás, a Balassagyarmat, a Dabas FC, a BVSC, a Sátoraljaújhely, a Tatai HAC, a Sárvári FC és a Szigetszentmiklós volt.
Az 1998/99-es bajnokságok
Az 1998/99-es bajnokságok idején a budapestiek uralták a legmagasabb osztályt. A csúcspont az 1996/97-es bajnokság volt, amikor az első hétben hat budapesti csapat szerepelt. Ekkor 18 csapatos volt az első osztály, amit némileg nagyképűen Professzionális Nemzeti Bajnokságnak (PNB) neveztek el. A másodosztály egy csoportos, húsz együttesből állt. A harmadosztály az NB II. volt, elviekben kétszer 16 csapatos, de se vége, se hossza a visszalépéseknek. Ekkor a 96 csapatos NB III. szintén létezett, de ekkor még estek ki és jutottak föl csapatok.
Nagy változás az NB I-ben: osztályozó mérkőzés dönt a tagságról
Az 1981/82-es szezon
Az 1981/82-es szezon volt utoljára az a bajnoki rendszer, ami valamennyire hasonlít a jelenlegi állapotokra. Azzal a különbséggel, hogy az NB II-t három részre szedték - alattuk a már megszokott 6*18-as felállásban küzdöttek a pontokért az NB III-ban. Ekkor a 18 csapatos NB I mellett a 48 csapatos NB II-t vették nagyító alá - összesen 66 csapatot. A másodosztályt kettészedték.
Fluktuáció a magyar labdarúgásban
A négy vizsgált bajnokságban (2013/2014, 2003/2004, 1998/1999, 1981-1982) az első három osztály létszámát összeadva 276 csapat jön ki. Ebből a 276-ból négyen tartalékcsapatok, így a szám inkább 272. Egészen pontosan 152 csapat szerepelt legalább egyszer az első három osztály valamelyikében a négy vizsgált pontvadászat idején. Ebből a 152 csapatból csupán 23 volt megtalálható mind a négy alkalommal a legjobb 62-80 csapat között. 14 csapat neve háromszor került számításba, 20 kétszer, és 102 csapat egyetlen-egyszer. Ez óriási fluktuációt mutat.
Regionális különbségek és tendenciák
Budapest összességében kirobbanthatatlanul áll a táblázatok élén. Pest megye korábban teljesen jelentéktelen volt foci szempontjából, 1981-ben mindössze három alacsonyabb osztályú csapatot lehetett találni. Az elmúlt 32 év nyertese egyértelműen Budapest agglomerációja. Közép-Magyarország súlya nem hogy csökkent volna, hanem még növekedett is. Mellettük Fejérben, Somogyban és Tolnában pezsdült még fel a fociélet.
Veszprém megyében a kilencvenes években úgy tűnt, hogy jön az örök sötétség, de lett egy pápaivá avanzsált Szombathely és Ajka is feléledt hamvaiból a megyeszékhely mellett. A Balaton északi partján pedig mindig felbukkant a habokból egy csapat - Balatonfűzfő, Balatonfüred, Tihany, Balatonalmádi. Füred gyökerezett meg legjobban és több jel utal arra, hogy nem is tűnnek el egyhamar nyomtalanul.
Borsodban a nehézipar jelentette biztos háttér teljes összeomlása után a futball tartja azt a szintet, mint ahol a nyolcvanas években állt. Ráadásul olyan kisebb megyei csapatok, mint a Kazincbarcika, a Tiszaújváros és a Cigánd már évek óta meghatározó tagjai a másod-harmadosztályú küzdelmeknek. Ugyanez mondható el Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről is. A Szpari hol NB I-es, hol nem, de legrosszabb esetben is másodosztályú.
Látható, hogy Nógrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok mindig is lefelé lógott ki a sorból, és egy-két rövid fellángolást tekintve ez a helyzet állandósult. Régen ide tartozott még Tolna és Somogy is, de ők már a nyertesek között vannak. Bács-Kiskunban alapvetően NB I-es csapatra is nagyon sokáig kellett várni, ám a kilencvenes években ketten is lettek. Manapság egy enyészet szagát árasztó akasztói stadion és a régmúlt dicsőségéről regélő tiszakécskei sportpálya emlékeztet ezekre az évekre.
tags: #nb2 #orszagos #bajnoksagnak #szamit
