A külföldi játékosok szerepe és az „ötmagyaros” szabály a magyar futballban: Kitekintés a régióra
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) tavasszal rendesen felkavarta az állóvizet, amikor úgy döntött, óriási pénzosztással próbálja meg rávenni a csapatokat, hogy biztosítsanak rendszeres játéklehetőséget a hazai játékosaiknak. A magyarosítást ösztönző szabályozások ötlete hosszú évek óta lógott a levegőben, érdemi változás azonban csak azután történt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy podcastben véleményt formált a témában. A miniszterelnök arról beszélt, egy „külső kényszer lehet az, ami a profi csapatokat arra sarkallja, hogy játszassák a magyar labdarúgókat”. Néhány héttel később az MLSZ közgyűlésén megszavazta az úgynevezett ötmagyaros szabályt, amely a maximális anyagi források kifizetését kritériumokhoz köti.
Az egyik ilyen kritérium, hogy a csapatoknak minden bajnoki találkozón legalább öt magyar állampolgárságú játékost kell folyamatosan a pályán tartaniuk, és közülük legalább egynek 2005. január 1-je után született fiatalnak kell lennie. Fontos kitétel, hogy a megadott számú hazai játékosnak a mérkőzés teljes ideje alatt játszania kell. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha az egyik érintett játékos piros lapot kap, vagy sérülés miatt nem tudja folytatni a játékot, és a csapat már elhasználta az összes cserelehetőségét. A hazai szövetség nem hagyott sok időt az átállásra, annyi engedményt azonban tett, hogy csak a 2026/2027-es szezontól kezdve vezeti be kötelező érvénnyel a szabályozást, de azok a klubok, amelyek már idén alkalmazzák, plusz pénzhez juthatnak.
A szabályozás ötlete nem aratott osztatlan sikert, sőt, a leghangosabb ellenzője az FTC elnöke, Kubatov Gábor lett. Kubatov az első pillanattól kezdve ellenezte a változtatásokat, úgy érezte, átnyúltak a feje felett, majd belibbent a képbe Csányi Sándor, és egy váratlan odaszólással nyílt szájkarate-bajnokságra hívta ki az FTC elnökét. Az MLSZ-vezér egy interjúban arról beszélt, „sohasem fogunk belemenni értelmetlen, önös egyéni érdekeket szolgáló nyilvános vitába”, majd felidézett egy személyes sérelmét a Fradi-szurkolókkal kapcsolatban. Kubatov leginkább a politikai közösségének megszólítását sérelmezte, majd megüzente Csányinak, hogy Orbánnal megbeszélheti a dolgokat. Az indulatok hevesek és továbbra sem látszanak csitulni, de a kényszer nagy úr. Az NB I. rajtja előtt arra tettünk kísérletet, hogy feltérképezzük, hogyan viszonyulnak a csapatok az ötmagyaros szabályhoz.
Gómez nemzettestvér | Magyar Kupa döntő beharangozó
Klubok reakciói és stratégiák az új szabályra
Az "ötmagyaros" szabály bevezetése komoly kihívások elé állítja a magyar labdarúgóklubokat, miközben egyesek számára lehetőséget, másoknak hátrányt jelent. Az akadémiai klubok, mint a Kisvárda, már a tervezés során elkezdték megfelelni a szabálynak. Révész Attila, a Kisvárda sportigazgatója szerint azonban a versenykiírás rendkívül igazságtalan, mivel a pénzügyi támogatás nem jelent sokat a tehetősebb kluboknak, míg az akadémiai csapatok versenyhátrányba kerülnek, ha nem játszatnak egyszerre öt magyart, köztük egy fiatal labdarúgót. A bajnok Kisvárda kerete összeszokott, rutinos magyar játékosokkal erősítettek, de külföldi légiósokra, mint az ukrán Bohdan Melnik vagy a bolgár Toniszlav Jordanov, is támaszkodnak. A feljutó Kazincbarcika is igyekszik eleget tenni a szabályozásoknak, bár jelentős átalakuláson esett át, és néhány külföldi légióssal próbálja pótolni a távozókat.
A Zalaegerszeg gyakorlatilag nem tudja nem teljesíteni azt a kritériumot, hogy legalább öt magyar játékos a pályán legyen, ugyanis mindössze öt idegenlégiós szerepel a keretében. Azonban az már fogósabb kérdés, ki lesz az az egy magyar, aki 2005. január 1. után született és egy egész szezonon át a pályán lehet tartani. A Debrecen, annak ellenére, hogy kiemelt akadémiát működtet, inkább a külföldi játékosokra támaszkodik, és további légiósok szerződtetésén dolgozik, mint például a spanyol Adrián Guerrero vagy a szerb Djordje Gordics. Nyíregyházán az NB I.-ben már jól ismert formulát követték, és olyan játékosokat igazoltak, akik korábban bizonyítottak a ligában, mint a nigériai Bright Edomwonyi vagy a szerb Bojan Szankovics. Valószínűleg nem céljuk az ötmagyaros szabály teljesítése, mivel fiatal játékosok terén sem bővelkednek.
Újpesten nagyra törő célokat fogalmaztak meg a következő évekre, beleértve egy új stadiont és a bajnoki cím megszerzését. Ehhez a jelek szerint a Mol minden pénzt megmozgat, így a IV. kerületieknél szóba sem jöhet az ötmagyaros szabály betartása. Már csak azért sem, mert Tiago Goncalves és Iuri Medeiros érkezésével már a negyedik portugál játékosát szerződtette az Újpest, emellett érkezett még a Dinamo Zagrebtől Arijan Ademi, a Celjétől Aljosa Matko, valamint a suriname-i válogatott csatár, Gleofilo Vlijter. Végignézve a kereten, maximum 3-4 magyar játékosnak lesz esélye stabilan bekerülni a kezdőbe.
Diósgyőrben ugyan tömve van a keret magyar játékosokkal, ám a felkészülési mérkőzések arról árulkodnak, hogy a szerb Vladimir Radenkovic vezetőedző a légiósokba veti bizalmát. A DVTK a Debrecenhez hasonló helyzetben van, így az esetükben is érdekes lesz, mit választanak: a pénzt vagy az eredményességet. Az MTK azon kevés együttesek egyike, ahol nem derült égből villámcsapásként éri a klubot az ötmagyaros szabály bevezetése, aminek hatalmas igazolások nélkül is eleget tudnak tenni, főként a 20 éves Kovács Patrikra támaszkodva a fiatalszabály betartásában.
Az egyik legizgalmasabb kérdést az ETO FC jelenti majd az 5/1-es szabályt illetően, a keret ugyanis tele van külföldi játékosokkal, de számos fiatal magyar tehetség is helyet kaphat a kezdőcsapatban. Megyeri Balázs ugyan Debrecenből Győrbe tette át a székhelyét, de vélhetően vele csak tartalékkapusként számolnak, a szlovák Samuel Petrás ugyanis stabil teljesítményt nyújtott az előző szezonban. A Paksnál már annál kevésbé okoz pulzusszám-emelkedést, hogy teljesítsék a magyarok létszámára vonatkozó szabályozást, ugyanis az atomvárosiaké az élvonal egyetlen csapata, amely kizárólag hazai játékosokra támaszkodik hosszú évek óta. Ha valahol, akkor a Tolna megyeieknél biztosan örülnek a magyarosítás ösztönzésének.
A Puskás Akadémia és a Ferencváros is érzékenyen érintette a szabályváltozás. A felcsútiak vezetőedzője, Hornyák Zsolt úgy értékelt, hogy „az a célkitűzésünk, hogy visszük az ötmagyaros szabályt, bár lehet, fájdalmas lesz, de nekünk ez morális kötelességünk”. Az ezüstérmes csapatnak, miután Pécsi Ármin a Liverpoolhoz igazolt, Nagy Zsolt mellé kellett még hazai játszótársakat találnia. A Ferencváros elnöke, Kubatov Gábor ugyanakkor nem tart attól, hogy hangot adjon elégedetlenségének az új szabályozással szemben.
Külföldi játékosok a magyar és a regionális bajnokságokban: Mennyiség és minőség
A magyar futball mély válságát éli, a bajnokságra alig többen kíváncsiak, mint egy minőségi teremsport meccseire. Ehhez képest meglepő, hogy a nyáron a ferencvárosi Muhamed Besic olyan sok pénzért kelt el (4,8 millió euró), mint az NB I.-ből még egyetlen játékos sem. A transfermarkt.de adatai szerint a vizsgált bajnokságok közül a szerbben van a legkevesebb légiós (16,12 százalék), a magyarban majdnem a legtöbb (31,5 százalék). Érdekesség, hogy a magyar bajnokságban különben szerb játékosból van a legtöbb (26), de mondani se kell: Popin a Pápából vagy Kocic a Győrből más minőséget képvisel.
Annak ellenére, hogy a magyar bajnokságban számszerűleg a legtöbb légiós szerb nemzetiségű, a legértékesebb vagy értéküket jelentősen növelő transzferek nem elsősorban tőlük érkeztek. Ezt jól mutatja a környező posztszocialista országok futballbajnokságaiból történt topigazolások áttekintése is, ahol más nemzetiségű játékosok dominálnak a legdrágább transzferek listáján.
Legdrágább igazolások és értékváltozás a régióban
A vizsgált országok topigazolásait tekintve Modric (Horvátország) és Chiriches (Románia) vezetik a listát. A lista élén két légiós, a montenegrói Savic (Fiorentina) és a bosnyák Besic (Everton) is szerepel, akiknek jó ugródeszka volt a szerb, illetve a magyar bajnokság.
| Játékos neve | Nemzetisége | Honnan igazolt | Ár (EUR) | Mostani érték (EUR) | Értékváltozás (EUR) |
|---|---|---|---|---|---|
| Luka Modric | Horvát | Dinamo Zágráb | 21 000 000 | 10 000 000 | -11 000 000 |
| Vlad Chiriches | Román | Steaua Bucuresti | 9 500 000 | 1 500 000 | -8 000 000 |
| Stefan Savic | Montenegrói | Partizan Belgrád | 6 000 000 | 6 000 000 | 0 |
| Muhamed Besic | Bosnyák | Ferencváros | 4 800 000 | 5 000 000 | +200 000 |
| Juraj Kucka | Szlovák | Ruzomberok | 3 500 000 | 2 500 000 | -1 000 000 |
| Jan Oblak | Szlovén | Olimpija Ljubljana | 2 000 000 | 8 000 000 | +6 000 000 |
| Dzsudzsák Balázs | Magyar | Debrecen | 1 500 000 | 3 500 000 | +2 000 000 |
A horvát és a szerb játékosok, valamint a szlovákok meglepő módon felülmúlják a román, szlovén és magyar hármast az értéküket növelni tudó játékosok arányában. Ez magyarázza, hogy a szlovák válogatott 2010-ben hogyan tudta legyőzni a világbajnok olaszokat, most meg az Európa-bajnok spanyolokat. A szlovák bajnokságot a kétezres években elhagyók közül a legnagyobb karriert éppen egy szerb, a Kassán hetven meccset játszó, Nemanja Matic futja be, aki már Jose Mourinho nélkülözhetetlen emberévé vált.
A magyar futballunk jelenlegi sanyarú helyzetét jellemzi, hogy nincs még egy olyan a környező bajnokságok közül, ahol a top eligazolások listájára a 2004/05-ös és a 2005/06-os idényből is felkerüljenek nevek. Azóta már Torghelle, Gera és Juhász is visszatért a magyar bajnokságba. Topligában egyedül Besic (bosnyák) játszik, nyár óta már nyolc meccse van a Premier League-ben, üröm az örömben, hogy ő a listán az egyetlen nem magyar. A még mindig csak 27 éves Dzsudzsák a legértékesebb magyar játékos. Ami viszont bizakodásra adhat okot, az Kalmár Zsolt Lipcsébe igazolása, aki 19 évesen nyolc meccsen, igaz, csak 150 percet játszott a Bundesliga II. feljutásra esélyes csapatában. Ha lenne még kilenc ilyen fiatal, normális bajnokság felnőtt mezőnyében edződő 20 év körüli focistánk NB I.-es múlttal a háta mögött, talán nem lenne akkora a baj.
Gómez nemzettestvér | Magyar Kupa döntő beharangozó
Ferencváros - Crvena zvezda: Egy európai kupamérkőzés tanulságai
A külföldi játékosok és csapatok jelenléte nem csak az átigazolásokon keresztül, hanem a nemzetközi kupákban is érezhető. Egy héttel ezelőtt Belgrádban 50 méterenként gépfegyveres katonák posztoltak a stadionnál, az aréna környékén tankot is láttunk, s Budapesten is nagy volt a készültség: rohamrendőr, lovasrendőr ügyelt a rendre. A Ferencváros hazai pályán 2-1-re megverte a Crvena zvezdát a labdarúgó Európa-liga H-csoportjának 4. fordulójában, egy héttel az 5-1-es belgrádi vereség után.
Sztanyiszlav Csercseszovnak nem kevés gondja volt a kezdőcsapat összeállításakor, a sérüléssel bajlódó Aissa Laidouni, Henry Wingo és Tokmac Nguen sem lehetett ott a pályán, s a mérkőzés napján a hiányzókhoz csatlakozott a szintén alapembernek mondható Eldar Civic is. A találkozó elején a Crvena zvezda, két perccel később a magyar csapat szerezhetett volna gólt, s minden labdaérintésnél látszott, más ez a tempó, mint amihez a labdarúgók az NB I-ben szoktak. Ezúttal nemcsak a szerbek, a Ferencváros játékosai is agresszíven vetették magukat harcba, kemény összecsapásokból és szabálytalanságokból sem volt hiány.
Az addig is aktívan futballozó Gojak bal oldali akciója után Kristoffer Zachariassen vágta közelről a szerbek kapujába a labdát, a norvég középpályás a belgrádi mérkőzést követően Budapesten is a kapuba talált. Több szempontból is fontos gól volt ez, némileg elbizonytalaníthatta az addig magabiztosnak tűnő vendégeket, másfelől rohannia sem kellett a Ferencvárosnak. A második félidő elején Sztefan Mitrovics góljával egyenlített a szerb együttes, és rövid ideig úgy tűnt, pokolian nehéz harmincöt perc vár a Ferencvárosra, ám a csapat bizonyította, nehéz megroppantani, és Pászka szögletét követően az előrehúzódó Samy Mmaee fejelte a labdát a kapuba. A szerbek mindent egy lapra feltéve mentek előre, a magyar csapat pedig foggal-körömmel védekezett, és a megszerzett labdákból próbált gyors ellentámadásokat vezetni.
Milos Milojevics, a Crvena zvezda vezetőedzője szerint a csapat azért kapott két gólt, mert nem koncentráltak eléggé, elaludtak. Kiemelte, nagyszerű hangulatban játszottak, de ennek nem szabadott volna kihatnia csapata játékára. A szerb sajtó szerint a budapesti vereség miatt a Crvena zvezda igencsak eltávolodott a továbbjutástól, vagyis nehezen szerezheti meg a csoport második helyét. „A Ferencváros visszavágott a belgrádi vereségért, és a csoport élére állt, egyre nehezebb helyzetben a szerb bajnok” - írta az N1 Televízió honlapja. A mérkőzés jól illusztrálja a nemzetközi futballban tapasztalható dinamikát, ahol a hazai és külföldi játékosok, valamint a klubok közötti összehasonlítás nem csak a bajnokságon belüli statisztikákra, hanem a nemzetközi megmérettetésekre is kiterjed.
tags: #nem #szerb #jatekosbol #erkezett #a #legtobb
