A Magyar Sport Két Arca: Az NB I Labdarúgás és a Favágó Világbajnokság

A sport világa számtalan arcot mutat, a klasszikus csapatsportoktól az egyéni, rendkívüli ügyességet és erőt igénylő megmérettetésekig. Magyarországon a labdarúgás, és azon belül is a Nemzeti Bajnokság első osztálya (NB I) kiemelt figyelmet kap, de léteznek kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb versenyek is, mint például a Favágó Világbajnokság, amelynek története szorosan kötődik hazánkhoz.

A Magyar Labdarúgó Nemzeti Bajnokság (NB I)

A magyar élvonalbeli labdarúgás története tele van izgalmas mérkőzésekkel, emlékezetes gólokkal és olykor merész kísérletekkel a szabályok módosítására, a játék tisztaságának megőrzésére.

Történelmi Változások és Kihívások

Az MLSZ vezérkara harmincöt évvel ezelőtt azt sütötte ki, hogy tisztábbak lesznek a bajnoki mérkőzések, ha egyetlen találkozó sem zárulhat döntetlennel. Ez a döntetlen eltörlése forradalmi változásnak számított. Az ötletet Norvégiából vették, ahol csak a hideg ellen került elő a bunda, viszont 1987-ben bevezették a tizenegyes-halmozó rendszert. Az ötlet hazai adaptálását nem fogadta általános lelkesedés. Az 1988-as - előkészítetlen és befejezetlen, tehát értelmetlen - bundabotrány évében ezért szűnni nem akartak a meccs végi tizenegyesek. Ez nem vicc, ellenben hajdanán sorozatos tréfa tárgya volt, hogy a mérkőzések több mint negyede, 66 meccs zárult tizenegyespárbajjal. Az elnökség az elmúlt idény lezárása után ígéretet tett arra, hogy lépéseket tesz a bajnokság tisztaságáért. Ezért felkérte a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot a „közérdekű bejelentések” nyomán gyanússá vált NB I-es mérkőzések vizsgálatára.

A Technikai Vezető Szerepe a Modern Labdarúgásban - Németh Tamara Élete

A labdarúgás színfalai mögött számos szakember munkálkodik a csapat sikereiért. Közülük az egyik kulcsszereplő a technikai vezető, akinek feladatai jóval túlmutatnak a puszta kísérgetésen. Németh Tamara, a Kazincbarcika technikai vezetője, már a 200. NB I-es mérkőzésén is túl van, a Kisvárda ellen 200. alkalommal működött közre magyar élvonalbeli labdarúgó-mérkőzésen.

Németh Tamara karrierje során kapusként is futballozott az NB I-es utánpótlásban, a László Kórház csapatában. Nagyon szerette a közeget, de az élsportolói affinitása nem volt meg. A Testnevelési Főiskolán sportszervezői szakot végzett, és egy véletlennek köszönhetően került az MLSZ-hez, ahol az átigazolások körüli adminisztratív teendőkben segédkezett. 28 évesen lett az NB I első női technikai vezetője.

A technikai vezető egy 7/24-es szakma, rengeteg adminisztratív teendővel és szervezési feladattal, miközben a játékosok ügyes-bajos dolgait is intézni kell. Minél több időt van valaki egy klubnál, és minél több edző váltja eközben egymást, annál inkább állandónak tekintik. Ez egy speciális szerep, folyamatos ütközőzóna a stáb, a vezetőség és a játékosok között. A cél a béke és a megoldás keresése, emellett az empátia ösztönzése. Hornyák Zsolt emlékezetes nyilatkozata óta tudjuk, hogy a technikai vezető nem csak kísérgeti a csapatot, fontos szerepe van a versenykiírás legapróbb paragrafusainak ismeretével, ami az ötmagyaros szabály idejében még jelentősebb. Egy edző a mérkőzés hevében rengeteg dologra figyel, így erre nem lehet kapacitása, nekünk kell higgadtnak lenni, és ha kell számolgatni.

Németh Tamara pályafutása során több kritikus helyzetet is sikeresen kezelt. Például egy Fradi elleni meccsen, még a Marco Rossi vezette Honvéddal, a 70. perc körül megsérült az egyik belső védőjük. Rossi a sérülés láttán azonnal intett egy légiósnak, aki az egyetlen elérhető játékos volt a poszton, de vele már túllépték volna az akkori „kvótát”. Németh Tamara higgadtan szólt neki, és Rossi gyorsan belátta, hogy nem tehetett mást. Egy másik eset Davide Lanzafame kupabeli eltiltása volt, amelyet a technikai vezető azonosított, megakadályozva ezzel a jogosulatlan szerepeltetést.

Jelenlegi edzője, Kuttor Attila hajlamos olykor bent hagyni egy-egy cserét, nem mindig használja el az összes lehetőségét. Németh Tamara számára ez nem kevesebb munkát és könnyebb életet jelent, sőt, pláne a mostani szabályok között nagyon gondosan oda kell figyelni a cserékre. A csapat az egész élvonalbeli szezonra albérletbe kényszerül, ami versenyhátrányt jelent. Nem ideális, hogy a hazai mérkőzésekre is utazniuk kell, de a mezőkövesdi és a diósgyőri stadion is kifogástalan, és mindkét helyszínen barátságosan fogadták őket. A körülményeken viszont nem tudnak változtatni, küzdeniük kell ellene.

Az NB III-as Monor SE Felemelkedése

A nemzeti bajnokságok alsóbb osztályai is tartogatnak izgalmas történeteket a kitartásról és a fejlődésről. Hat ponttal vezeti az NB III Dél-keleti csoportjának egyébként igen sűrű mezőnyét a Monor SE. Bár Halgas István vezetőedző szerint nem dőlhetnek hátra, hiszen tizenhárom döntő vár rájuk a tavasszal, az együttes mögött álló, a korábban a Celta Vigót is támogató szponzor viszont közben azon van, hogy megteremtse az NB II-es indulás feltételeit. Tavalyi szezonban kimagasló eredményt értek el azzal, hogy harmadikok lettek, egy rúgott gól hiányzott a második és három pont az első helyhez. A vezetőség akkor és idénre is azt tűzte ki célul, hogy legyenek meghatározó csapat az NB III-ban. Tavaly a klub nem adott le licenckérelmet a másodosztályra, most viszont azon dolgoznak, hogy a jövő idény tekintetében ezt megoldják.

A Monor járt már az NB II-ben, legutóbb a 2018/19-es szezonban. A csapat szponzora a Viwa Vitaminwater, amely a magyar élvonalbeli Paksi FC-t is támogatja. Jelenleg terméktámogatást kapnak, ami minden hónapban egy adott mennyiségű víz biztosítását jelenti a játékosok számára, illetve dolgoznak azon, hogy ha az idény végén ott lesznek a tűzközelben, és kivívják az osztályozót az NB II-be, akkor meglegyenek az ehhez kellő feltételek. A Viwa Vitaminwater vezetősége megfontolt üzletemberekből áll, sportmentorként közreműködve tiszta elképzelésük van. Jelenleg egy hároméves projekt zajlik. Az volt a cél, hogy első körben játékminőség terén tudjanak előre lépni, majd ha ez megvan, akkor ez idővel látszódjon az eredményeiken is. A Monor korábban szoros együttműködésben állt az MTK csapatával, de jelenleg tehetségközpontként a Honvéd partnere.

A hat pontos előny önbizalmat kell, hogy adjon, de hátra dőlni sem lehet. Nagyon jó stáb van, akikkel azon lesznek, hogy a csapat jól kezelje a helyzetet. Az elmúlt időszakban kialakult egy stabil keret: van egy idősebb, rutinosabb gerince a csapatnak, mellette pedig fiatal, fejlődni vágyó játékosok. Amikor igazolnak, vagy az utánpótlásból hoznak fel játékost, akkor figyelnek, hogy illeszkedjen ebbe a csapatba. A keret mentális állapota jó, a hat pont előny pozitív, de tizenhárom döntő fog ránk várni tavasszal, és ha sikeresen vívják meg őket, akkor még kettő, az osztályozók.

Edzői Pályafutás és Inspiráció - Gyürki Tapasztalatai

Novemberben 21 újabb labdarúgóedző vehette át az UEFA pro licences diplomáját. Gyürki 95 NB II-es és 3 NB I-es mérkőzéssel a háta mögött ugyan csak 2023-ban vonult vissza, az edzői tapasztalatok gyűjtését már jóval hamarabb elkezdte. Már nagyon fiatalon kialakult benne az edzősködés iránti érdeklődés. Annak idején jelentkezett a Testnevelési Egyetemre, majd azután sorban elkezdte venni az edzőképzés lépcsőfokait. Emellett igyekezett gyűjteni a gyakorlati tapasztalatokat, több klubjában is a játék mellett az alacsonyabb korosztályoknál edzősködött. 2019-től, Tatabányán pedig már az idősebb utánpótlás generációk mellett dolgozott. Nem volt egyszerű döntés szögre akasztani a stoplist, de hamar felismerte, hogy játékosként mik az erősségei, illetve a hiányosságai. Ugyan a Haladás színeiben az NB I-ben is játszhatott, pályafutása nagy részét az NB II-ben töltötte. Ahogy ebben az osztályban elkezdett a fizikalitás dominálni, az hozta magával, hogy az ilyen jellegű játékosok szerepeltetése lett a prioritás.

Az NB II-ről ma is ugyanígy, fizikális, erőalapú ligaként beszélnek. Eközben még mindig divat a fiatalokat oda kölcsönadni, s ők legtöbbször azt mondják, a párharcokban és a fizikalitásban fejlődnek, de kérdés, más értékes tapasztalatokból mennyit kapnak ott. Szerintem erre az utánpótlásból kijövő játékosok nagy része nincs felkészülve. Nagyon más stílus a másod- és a harmadosztály, mint az NB I, ahol már inkább a labdatartós foci dominál. Rengeteg edzőtől tudott ezt-azt tanulni a pályája során. Már fiatalon jegyzetelgetett az edzésgyakorlatokat, döntéseket, vagy akár csak kommunikációs fogásokat, amik tetszettek. A jó edző képe folyamatosan alakul, változik benne. Ami fontos, az a sokrétűség és az alkalmazkodóképesség. Minden csapatnak más és más dolgokra van szüksége. Sok mindenben kell jónak lenni, és persze fontosak az egyes részterületek, de a lényeg az, hogy különböző helyzetekben hogyan működik, hogyan reagál, miközben a stábot is beleszámítva 30-40 emberrel dolgozik együtt. Alapvetően olyan fociban hisz, ami a játék összes fázisában intenzív és célratörő. Mindig az adott helyzettől függ, hogy az alapelképzeléseiből mit lehet megvalósítani.

A Magyar Bajnokság Gólkirályai

A magyar élvonalbeli labdarúgásban az idők során számos kiemelkedő tehetség szerezte meg a gólkirályi címet. Az alábbi táblázat az 1901-től napjainkig tartó időszak gólkirályait sorolja fel, bemutatva a magyar labdarúgás legendás alakjait és kiemelkedő teljesítményeit.

A Favágó Világbajnokság: Az Erő és Precizitás Sportja

A "nemzeti bajnokság" fogalma nem csupán a labdarúgásra korlátozódik. Létezik egy különleges sportág, amely az erdészeti munkákból nőtte ki magát, és amelyben a pontosság, az erő és a gyorsaság a legfontosabb. Ez a sportfavágás, amelynek világversenyét Favágó Világbajnokságnak (WLC - World Logging Championship) nevezik.

A Favágó Világbajnokság Története és Szervezése

A Favágó Világbajnokság története egészen Magyarország és Jugoszlávia közös rendezésű világversenyéig nyúlik vissza. Az 1970-es I. Fakitermelő Világbajnokság óta a sportág gyökeres változáson ment keresztül, de az alapokat már ekkor, a fakitermelés hőskorában lefektették. A verseny lebonyolításáért eleinte teljes egészében a szervező országok feleltek. Nemcsak a helyszínt és a szállást biztosították, de a versenyzők teljesítményének pontosabb mérése, összevetése érdekében a világbajnokság szabályrendszerén is változtattak. Egészen addig, amíg a frissen megalakult Fakitermelő Bajnokságok Nemzetközi Szervezete (IALC - International Association Logging Championships) szárnyai alá nem vette a világbajnokságot. Az IALC minden segítséget megad a Fakitermelő Világbajnokságot szervező országnak. Élő kapcsolatot tart a résztvevő csapatokkal, ellenőrzi és minden induló számára elérhetővé teszi a világbajnokság részletes szabályrendszerét, biztosítja a mérőeszközöket a szervezők számára, hozzájárul a bírók szakmai felkészítéséhez, segíti a tárgyalásokat a szponzorok és a szervező ország között, a technika bizottság fenntartásával pedig a gyakorlatban is kiveszi a részét a verseny szervezéséből. 2016. szeptember 8-án, a lengyelországi Wislában már a 32. Fakitermelő Világbajnokságot rendezték meg, a 2018-as világversenynek pedig Norvégia adott otthont. Külön érdekessége, hogy magyarok találták ki az 1970 óta megtartott viadalt.

A Versenyszámok Részletesen

A Favágó Világbajnokság az öttusa mintájára öt versenyszámból áll, amelyek mindegyikénél fontos tényező az idő, de emellett még rengeteg dolgot pontoznak a bírák. Répás Tamás, a 2012-es világbajnok mesélte el a részleteket.

1. Kidöntés: Az első versenyszám során egy 35-40 centiméter átmérőjű, 20-25 méter magas fát kell kidöntenie a versenyzőknek a szintidőként megállapított három perc alatt. A nehézségét többek között az adja, hogy a fától 15 méterre a bírák letűznek egy karót, a cél pedig természetesen az, hogy azt találja el a kidőlő rönk, de emellett több adatot is mérnek. Minden alkalommal a házigazda ország választja meg, hogy egy meglévő erdőben tartja meg a versenyszámot vagy úgynevezett póznás döntést rendeznek. Utóbbi egyszerűbb, hiszen egy ágmentes, egyenes oszlopot kell a meghatározott feltételek mellett kidönteniük a versenyzők, s épp emiatt mindenki egyenlő esélyekkel indul, szemben az erdőben tartott versennyel. Fehéroroszországban egy meglévő állományt „ritkítottak” meg a 28 országból érkezett fakitermelők.
2. Lánccsere: Második feladatként egy motorfűrészben kellett láncot cserélniük a résztvevőknek, persze időre. Répás Tamás 14 másodperc alatt abszolválta a lánc cseréjét, de nagyon izgult, hiszen hazai pályán alig 10 másodperc alatt elvégzi a korántsem egyszerű műveletet.
3. Kombinált darabolás: Külön érdekesség, hogy itt összeszerelt fűrészekkel kell végrehajtani a harmadik versenyszámot, a kombinált darabolást, s ha bármi probléma akad a munka során, pontlevonással büntetik a versenyzőt. A porvai vb-győztes által 30 másodperc alatt teljesített kombinált darabolás lényege egyébként, hogy bakokra fektetett fadarabokból kell egy-egy darabot levágni a zsűri által megjelölt helyen. A fa tengelyére merőleges vágást alaposan megnehezíti, hogy a rönköket ferdén helyezik a bakokra, ráadásul félig alulról, félig pedig felülről indítva kell használni a fűrészt. A bírók ezt követően vonalzóval és fokmérővel felszerelkezve ellenőrzik a teljesítményt, s osztják bőkezűen a (büntető)pontokat.
4. Precíziós vagy lánckímélő darabolás: Ezt követi a precíziós vagy más néven lánckímélő darabolás, amelyben Répás Tamás a világ legjobbjának bizonyult. Itt is két rönkből kell egy-egy maximum nyolc centiméter vastag korongot levágni, ám a fadarabok a padlóra vannak lefektetve, így a versenyzők térdelő helyzetben kénytelenek végrehajtani a feladatot. Úgy kell levágni a korongokat, hogy minél kevesebbet hagyjunk meg a farönkből, ám az alatta lévő padlóhoz sem szabad hozzáérni. A munkát nehezíti, hogy a vastag fűrészpor réteg miatt pontosan nem látjuk hol tartunk a vágásban. Répás Tamás a versenyszám 29 másodperce alatt az egyik rönkön 3,6 millimétert, míg a másikon 1,8 millimétert hagyott, azaz ennyire állította meg a fűrészt a padlótól.
5. Gallyazás: A viadalt a gallyazás zárja, amelynek lényege, hogy egy hat méter hosszú, tizennégy centiméter átmérőjű rönkre összesen harminc darab ágat erősítenek fel a versenybírák. Ezeket kell a lehető leggyorsabban levágniuk az indulóknak, s öt milliméternél magasabb csonkok sem maradhatnak a fadarabon. Répás Tamás 26 másodperc alatt teljesítette, de itthon már 18 másodperc alatt is sikerült a művelet.

A nemzetközi sportversenyekhez hasonlóan a fakitermelők világbajnoksága is komoly érdeklődés mellett zajlik. Ugyan a fadöntést egy erdőben tartják a szervezők, de a többi versenyszámnak egy erre a célra épített pálya ad otthont, amelynek oldalában lelátókat állítottak fel. Itt szurkolnak a 28 résztvevő ország versenyzőinek a nézők, akik kiváló hangulatot teremtenek.

tags: #nem #vag #mar #a #favago #nb1

Népszerű bejegyzések:

• Magyar gólok és sikerek a selejtezőkön
• Információk az orosz sminktetováló Európa bajnokságról
• Ismerje meg Mario Gonzelez pályafutását
• Részletek a magyar válogatott Szaúd-Arábia elleni győzelméről
• Részletek az FTC női kézilabda csapatának BL-meneteléséről