Nemes Tibor és a váci kézilabda öröksége: A helyi gyökerektől a nemzetközi sikerekig

Noha a kézilabda sportág bölcsője és gyermekszobája egyaránt a váci országút mentén, a várostól karnyújtásnyira helyezkedett el, a sportág csak a II. világháború után, 1948. május 1-jén kezdte meg szervezett működését Vácott a Váci Dolgozók Testedző Köre (VDTK) megalakulásával. A csapat első edzője Lehőcz János lett. Az első, nagypályás NB II-es bajnoki mérkőzésre 1949. október 1-jén került sor, melyen a VDTK 7:6 arányban alulmaradt a P. Nagypályás kézilabda csak néhány esztendőt élt meg Vácott, 1953-ra meg is szűnt, mert kiszorította a közben egyre népszerűbbé vált kispályás játék.

A megszűnésben szerepet játszott egy új rendelkezés is, amelyben a kézilabda szövetség 1953-tól előírta, hogy egy játékos csak kis-, vagy nagypályán szerepelhetett. A váci vezetőség és a játékosok a kispályát választották. A csapat a későbbiekben Váci Kötött néven szerepelt az NB II-ben, illetve a megyei I. osztályban, majd 1980-ban megszűnt. A csapat 1960-tól szerepelt az NB II-ben, majd annak 1968-as megnyerését követően az NB I./B-ben. A gárda két évig őrizte NB I./B-s tagságát, majd onnan kiesve 1979-ig NB II-es volt.

A váci kézilabda története: Egyesülések és feljutások

A megyei I. osztályban az 1952 őszén alakult Váci Spartacus is jelentős szerepet játszott, melyben működése során többnyire saját nevelésű, azonos korú fiatalok szerepeltek. Egy NB II-es évet leszámítva, 19 évig a megyei I. osztályban szerepeltek, de a városi kupákon a magasabb osztályú ellenfeleknek is egyenrangú partnerei voltak. A sors fintora, hogy a csapat - az anyagi feltételek hiánya miatt - akkor szűnt meg, amikor végre feljutott az NB II-be. A Váci Híradás csapata 1962-ben alakult, és 1973-ig a területi bajnokságban, valamint a megyei I. osztályban szerepelt.

1973-ban, a Váci Spartacus és a Váci Híradás fúziójából jött létre a Váci Híradás Vasas. 1974-ben, az NB II-ben az ezüstéremig jutottak, majd 1978-ban visszaestek a megyei I. osztályba. Az 1981-ben, a Váci Fonóból és a Váci Híradás Vasasból létrejött a Váci Izzó MTE, amely a megyei I. osztályban kezdte el a szereplést, majd 1985-ben felkerült az NB II-be. Versenyzői főként a két alapító egyesületből kerültek ki, de a környékbeli csapatoktól is igazoltak tehetséges játékosokat. Sajnos, két év NB II-es szereplés után a csapat visszaesett a megyei szintre, ahol újabb négy évet volt kénytelen eltölteni.

A sikeres váci Izzó MTE csapat és Nemes Tibor szerepe

Az 1989-1990-es szezonban, miután Nyári József lett a felnőtt csapat edzője, a fentebb említett egykori ifjúsági csapatra építve az Izzó megyei bajnokságot nyert és felkerült az NB II-be. E csapat játékosai Gratzál Gábor, Flaskai Béla, Pálffy Miklós, Schoffer Attila, Bognár József, Madár Árpád, Miklián Péter, Szúnyogh István, Serfőző Attila, Jámbor Csaba, Bognár László, Hegyesi Tamás, Szegvári Zoltán, Bielik Zoltán, Nemes Tibor, Sebestyén Gyula voltak, de meg kell emlékezni a szakosztályvezetőről, id. Pálffy Miklósról is. Ez a csapat a váci kézilabda egyik fontos mérföldkövét jelentette, amelyben Nemes Tibor is aktívan részt vett.

1992 januárjában a Váci Izzó MTE, mint sportegyesület felbomlott. Ugyanezen évben a Váci Izzó MTE-ből kivált kézilabdázók megalapították a Váci Kézilabda Sportegyesületet, melynek elnöke dr. Kardos Zoltán, ügyvezető elnöke id. Pálffy Miklós lett. A 2001-es volt az utolsó éve a korábban megyei bajnokságot nyert csapatnak. A következő évben már „biztosra akartak menni”, ezért négy, NB I-es múlttal is rendelkező, de mégis fiatal játékost igazoltak. A velük megerősített együttes a 2002-2003-as bajnokságban „utcahosszal” nyerte NB II. Északi csoportját, így sok-sok év után elhozta a férfi NB I/B-s kézilabdát Vác városába.

Feljutás az élvonalba és az utána következő évek

A bajnokság megnyerése után, és az ünneplés befejeztével megkezdődött az anyagi háttér megteremtése és a játékoskeret megerősítése. Az első évben úgy tűnt az anyagiakra sikerült megoldást találni, de a játékoskeret nem volt teljesen megfelelő. Az egyesületet a 2004-2005-ös bajnokságra az akkor sokkal erősebbnek tűnő, és az utazási távolságok miatt több költséget igénylő Keleti csoportba sorolta az MKSZ. Ebben a szezonban a játékoskeret megerősítése sikerült jobban, hiszen olyan játékosok kerültek csapatba, mint a világklasszis, volt magyar válogatott Szergej Kuzmicsov, az NB I-es tapasztalattal rendelkező Tamás Gábor, Vasier Gábor és Duleba Norbert, valamint a Dunaferr ifjúsági válogatott játékosa, Forrai Dániel.

A következő idényre az anyagi gondok erősen rányomták bélyegüket. Ezek következményeként lemondott az ügyvezető elnök, és a korábbi vezetőedző, továbbá több játékos is távozott. A klub új elnöke, dr. Schoffer Attila (a csapat egykori játékosa) minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy az együttes minél előbb visszakerüljön az NB I/B-be, de az első évben - Balogh Zoltán irányítása mellett csak a bronzérem jutott a váciaknak. A következő szezonnak már Laurencz László mesteredző, a korábbi női sikerkapitány irányításával vágtak neki. A 2008-2009-es idényben az NB I/B. 8. helyén végeztek, de a következő évben már felállhattak a dobogó harmadik fokára, így az első osztályba történő feljutás is látótávolságba került.

A 2010-2011-es bajnokságnak még Laurencz László irányításával vágott neki a csapat, de őt szezon közben egy BL-győztes mesteredző, Zsiga Gyula váltotta a kispadon. A fiatalabb mester könnyebben szót értett a korban hozzá közelebb álló játékosokkal, aminek eredménye egy bajnoki ezüstérem, és egy Magyar Kupa 3. hely. A 2011-2012-es szezonban egy újabb edzőlegenda, a női, és a férfi válogatottat korábban egyaránt sikeresen irányító Csík János ült le a kispadra. A mesteredző hideg fejjel, és kemény kézzel látott munkához, és sikeresen teljesítette a küldetését: feljuttatta a csapatot a legmagasabb osztályba.

Az első NB I-es idényre Csík mestert egy tanítványa, Rosta István váltotta a kispadon. A televíziós szakkommentátorként is ismert, és kedvelt edzőnek - a régiek mellett - új, megfelelő tapasztalattal rendelkező játékosok (Nagy Levente, Bajorhegyi Ádám, Pál Gergely, Korsós Ádám, Császár Ferenc) segítségével kellett biztosítania a bennmaradást. A csapat - igazi újonc módjára - hullámzó teljesítményt nyújtott: a bravúros győzelmeket nem várt kudarcok követték, így - bár csak 1 ponttal maradtak le a felsőházi rájátszásról - szinte az utolsó pillanatig rezgett a léc. Végül - a kritikus mérkőzéseken összeszedetten kézilabdázva - a sikeresnek nevezhető 8. helyen zártak.

Az első NB I-es szezon tanulságaiból okulva, az elnökség 2013 nyarán az operatív klubvezetést, az utánpótlás szakmai munkát, valamint a felnőtt csapat játékoskeretét is megerősítette. Talán éppen a jelentős átalakítás és a személyi változások miatt, nem sikerült sem az egyesület, sem az első csapat kohézióját megtalálni, így a válogatottat is megjárt Lendvay Péter - Laurencz Szabolcs - Kocsi András hármassal fémjelezett csapat, bár az alapszakaszt még a középmezőny végén zárta, végül a bajnokságot kieső helyen fejezte be.

A másodosztálynak a külső körülmények alakulása miatt (az MKSZ sokáig lebegtette az NB I. esetleges létszámbővítését) első osztályú edzővel (Zsiga Gyula) és játékoskerettel vágtak neki, amely a Gyöngyösi Kézilabda Klubbal való együttműködésnek köszönhetően talán még erősebb is volt a korábbinál. A csapat bizonyított is, hiszen nagy fölénnyel nyerte meg az NB I/B Nyugati csoportját. A szezon végén a történelem - majdnem pontosan - megismételte önmagát. A következő idényben egyesületünk immáron a 14-re emelt létszámú NB I-es bajnokságba tért vissza.

Mivel az előző évadot minimális létszámmal versenyezték végig, így mindenképpen szükség volt új játékosokra, de ezúttal a játéktudás mellett a közösségi szellem is fontos szempont volt az igazolásoknál. A keret nyolc új játékossal erősödött és történetünk során először külföldi válogatott játékosok is a csapatba kerültek. Ez a bajnokság hozta a klub eddigi legnagyobb sikerét: Zsiga Gyula együttese, a sokadvirágzását élő Lendvay Péter vezérletével, az ő, valamint az Aleh Astrashapkin - Bartók Donát - Marko Vasic alkotta jobbszárny gólerősségének köszönhetően, az előkelő 6. helyen végzett.

Szerették volna megcáfolni a sportnak azt a gyakran emlegetett igazságát, hogy egy jó eredményt könnyebb elérni, mint megismételni. Sajnos, ez a mi esetünkben is így volt, mert a 2016-2017-es évad visszaesést hozott, amiben a keret gyengülése is közrejátszott. A vezetőedző, Zsiga Gyula még az ősz folyamán elfogadta az MKSZ ajánlatát: közös megegyezéssel távozott a klubtól és a Szövetség szakmai igazgatója lett. Utóda, addigi segítője, Gúnya Péter nagy lelkesedéssel látott munkához, de nem minden esetben találta meg a hangot a kulcsjátékosokkal, így az együttes hullámzó teljesítményt nyújtott. Az elért 10. helyezés után a játékoskeret mintegy kétharmada kicserélődött, az összeszokottság hiányzott, így az első fordulókban, a mérkőzések rossz hajrái miatt, rendre kis különbségű vereségeket szenvedtek és ez tovább fokozta a bizonytalanságot.

A vezetés ezt követően - a klub hagyományaihoz visszanyúlva - egy rutinos szakembert kért fel az együttes irányítására. A matematika tanár végzettségű, korábbi szövetségi kapitány, Skaliczki László mesteredző kiszámolta, hogy a bennmaradáshoz hány pontra lesz szükség. Skaliczki László és a klubvezetés céljai azonosak voltak: egy idény alatt visszakerülni az elitbe és közben lerakni a jövő váci csapatának alapjait. Az elsőről bizton állíthatjuk, hogy sikerült! Bár a szezon elején, az ETO-SZESE Győr gárdájától, hazai pályán elszenvedett vereség okozott egy kis riadalmat, de azt követően magabiztosan menetelt az együttes, melynek kapusai, Kovács János és Ulicsinyi Péter stabilan támasztották meg a védelmet, elől pedig az egykor a BL-ben is szerepelt rutinos balszélső, Holpert József, valamint a mellette átlövőként szerephez jutó, fiatal - majdnem gólkirály - Stranigg János ontották a gólokat.

Nemes Tibor a Masters Európa-bajnokságon: A Budapest Old Boys sikerei

A váci kézilabda története mellett érdemes megemlíteni Nemes Tibor pályafutásának egy másik jelentős állomását is. Az elmúlt hétvégén a portugáliai Gondomarban került sor a 14. Masters Európa-bajnokságra. A tornán két magyar arany- és két ezüstérem született a nőknél az Angyalok, a férfiaknál pedig a Budapest Old Boys jóvoltából. Az Angyalok története 11., a Budapest Old Boys pedig 10. alkalommal vett részt a rendezvényen.

„Büszkék vagyunk rá, hogy +43-as csapatunk egymás után negyedik alkalommal lett Európa-bajnok. Sajnos a 33 éven felüliek versenyébe a „negyvenhármasaink” közül senkit nem tudtunk nevezni, hiszen kettős szerepeltetést nem engednek a szabályok, így viszont, ha nem is sokkal, de a döntőben jobbnak bizonyult a portugál Gaia Masters” - mondta el Éliás Gábor, az Angyalok csapatvezetője és edzője. Farkas Andrea mellett a korábbi válogatott játékosok közül pályára lépett Takács Gabriella is. A férfiaknál az 1986-os világbajnoki ezüstérmes magyar együttesből ezúttal ott volt a 2. helyezést elért csapat tagjai között Iváncsik Mihály is.

Az Európa-bajnokságok történetéről, hátteréről Rév András, a Budapest Old Boys +50-es együttesének tagja és a csapat „motorja” mesélt: „Az Európai Kézilabda Szövetség égisze alatt 2003-ban került sor először Európa-bajnokságra, s a kezdeti terveknek megfelelően két évvel később, 2005-ben rendezték meg újra a tornát. A csapatok annyira megszerették a rendezvényt és olyan népszerű lett, hogy 2005 óta minden évben kiírja az EHF az Európa-bajnokságot. A rendezés elnyerése kapcsán általában azok a pályázó országok élveznek előnyt, amelyek még nem voltak korábban házigazdák. Így esett a választás idén Portugáliára, amely sok európai országból nehezen közelíthető meg, illetve csak repülővel érhető el. A délnyugat-európai rendezés új színt hozott a versenybe, új résztvevők is bekapcsolódtak. A házigazdák csapatai két aranyat nyertek, valamint egy 4. helyezést is begyűjtöttek.”

Dejan Perics személyében újabb, egykori világklasszis csatlakozott a torna résztvevőihez, meg is választották a legjobb kapusnak a +45-ös korosztályban; igaz, a Budapest Old Boys elleni döntő elején megsérült. A Budapest Old Boys történetében a +45-ös együttes ötödik Európa-bajnoki elsőségét szerezte, a +50-es csapat is öt Eb-arannyal rendelkezik, emellett eddig öt ezüst- és egy bronzérmet szereztek.

Nemes Tibor is tagja volt a Masters Európa-bajnokságon szereplő Budapest Old Boys +50-es csapatának, igazolva hosszú és sikeres pályafutását, amely Vácott kezdődött és nemzetközi szinten is folytatódik.

A Budapest Old Boys +50-es csapatának kerete

tags: #nemes #tibor #kezilabda

Népszerű bejegyzések:

• Részletek a Kézilabda Diákolimpia döntőjéről
• Rájátszás küzdelmei Nyugaton
• Divat és játék az NBA-ben
• Gigi a mentori székből a nemzetközi színpadig
• Horváth Jenő műveinek feldolgozásai