Nemeth Tibor és a Ferencvárosi Labdarúgás Küzdelmes Évei a XXI. Század Elején
A XXI. század elején a Ferencvárosi Torna Club labdarúgócsapatának története tele volt hullámhegyekkel és -völgyekkel. A XX. század utolsó évei nem a várakozásoknak megfelelően alakultak, annak ellenére sem, hogy olyan edzők irányították a csapatot, mint Varga Zoltán, Nyilasi Tibor, vagy a klub történetének első külföldi vezetőedzői, a horvát Marijan Vlak és Stanko Poklepovic.
Minden szezonban akadt egy-két reményt keltő mérkőzés, ám a bajnoki végeredmény a második helyezésnél nem lett jobb, sőt 2000-ben az ötödik helyen végzett a csapat. Ennek oka nem csupán az volt, hogy "ez a Fradi", hanem sokkal inkább az, hogy esély sem mutatkozott az első helyre, és a kupaküzdelmektől is rendre búcsúzott a csapat.
A 2001-es Bajnoki Cím és Gera Zoltán Berobbanása
Így érkeztünk el 2000 nyarához, amikor az FTC a Videoton éléről igazolt vezetőedzőt. Bár ez manapság pikáns helyzet lenne, akkoriban a Videoton éppen megnyerte a másodosztály küzdelmeit és frissen jutott vissza az élvonalba. Csank János, az egykori szövetségi kapitány, vállalta el, hogy a Fradi kispadjára ül. Nagy volt az átalakulás a csapatnál; játékosok jöttek és mentek, valóban új csapatot kellett építenie.
Az újak között volt egy igazán reményteli fiatal, aki később valóra is váltotta a hozzá fűzött reményeket: Gera Zoltán. Ő már az első bajnoki mérkőzésén betalált és bemutatta a védjegyévé vált szaltós gólörömöt, amit utána számtalanszor élvezhetett a ferencvárosi publikum.
A Fradi a harmadik helyével négy pontot szerzett, ami azt jelentette, hogy az akkor induló rájátszást két pont hátránnyal kezdte. A rájátszás kezdetére azonban újra lehetett igazolni, és ez akkor kimondottan jól sikerült: végleg visszaérkezett Németországból Szűcs Lajos a kapuba, visszajött Hrutka János a védelembe, a középpályára pedig egy felvidéki magyar, Pinte Attila. Velük és a szárnyra kapott régiekkel a Fradi megtáltosodott, a szezon végén két pont előnnyel bajnok lett.
A FOTEX-korszak és a Váratlan Küzdelmek
A friss bajnokcsapat 2001 őszén nem tudott nagyot alkotni. A Bajnokok Ligájából a Hajduk Split ellenében két gólnélküli döntetlen és egy elvesztett tizenegyespárbaj után kiesett már a selejtezőkörben, a bajnokságban pedig az őszi szezon végére az ötödik helyig jutott, az éllovas MTK-tól húsz pontra lemaradva.
Az új edző Garami József lett, aki az MTK-tól érkezett, nem kis részben a labdarúgó szakosztály új többségi tulajdonosának, a FOTEX-nek köszönhetően. A FOTEX tulajdonosa ugyanaz a Várszegi Gábor volt, aki az MTK-t is tulajdonolta. Határozott üzleti elképzelése volt a Fradival, amelynek szurkolói támogatottságára építve európai léptékű csapatot kívánt létrehozni. A szurkolói támogatottság azonban az irányában soha nem volt meg, sőt abszolút ellenérzésekkel kellett megküzdenie. Kellettek az eredmények, ez volt az egyetlen esély.
Ebből a célból a Fradi elkezdett igazolni, olyan játékosokat, akik magyar szinten menőnek számítottak; a 2000-es bajnok Dunaferr legjobb játékosai sorban zöld-fehérben kötöttek ki. A cél az volt, hogy minél előbb megnyerjék a magyar bajnokságot, hogy aztán a nemzetközi porondra kilépve immáron nemzetközileg is jegyzett játékosokkal erősödhessen a csapat. Minderre az első fél szezonban kevés esély mutatkozott, hiszen a húsz pont hátrány sok volt.
De a Fradi ledolgozta ezt a hátrányt, sőt a bajnokság végén az MTK-val szemben két pont előnyre tett szert, mégsem lett bajnok. Volt ugyanis egy harmadik, nem kalkulált tényező az egyenletben, a ZTE csapata. Ők az őszi szezon végén a második helyen álltak, tizenegy ponttal az MTK mögött, de kilenccel a Fradi előtt. Köszönték szépen, kihasználták az MTK tavaszi mélyrepülését, a Fradival szemben pedig két pont előnyt megőriztek.
Nyilvánvalóan az volt a reakció, hogy majd jövőre, mert a csapatot tovább erősítették, érkezett például Tököli Attila is, és az új bajnokság legnagyobb esélyesének mindenki a Ferencvárost tartotta. Ehhez képest tavasszal „csak” Magyar Kupa győztes lett a Ferencváros, hozzá kell tenni, nyolc év után újra. Ám a bajnokságot az utolsó fordulóban elvesztette az előző tavaszon mélyrepülő, ezúttal viszont túlteljesítő MTK-val szemben. Pedig az esély adott volt: az Üllői úton telt ház előtt az utolsó mérkőzésen csupán a tét nélkül pályára lépő Debrecent kellett volna legyőzni.
Újabb Bajnoki Cím és Európai Menetelés
Az ismét tulajdonos nélküli csapat a 2003/04-es új bajnokságban ősszel nagyon összeszedte magát és az alapszakasz élén végzett. A téli holtszezonban még új tulajdonost is kerítettek, a rákellenes kutatásairól ismert CELLADAM cégcsoportot. Új tulajdonos jött, első dolgaként edzőt váltott, a fradista kötődésű, vidéken már edzői sikereket felmutató Pintér Attilát nevezték ki a csapat élére.
Érdekes tavasz jött, a kupában szépen menetelt az együttes egészen a döntőig, ahol megvédte címét a Bp. Honvéd ellenében. A bajnokságban viszont váratlan vereségek is becsúsztak, az alapszakaszbéli előny a végére köddé vált, az utolsó fordulóra a csapat sorsa kikerült a saját kezéből. Újból a teltházas Üllői úton kellett nyerni, megint a Debrecen ellen, amelynek viszont ezúttal nem volt mindegy, hiszen esetleges győzelmükkel biztosan bajnokok lehettek volna, döntetlennel is talán. A Fradi a győzelmével oda jutott, ami a Debrecennél a "talán" lett volna, drukkolni kellett, hogy a Megyeri úton az Újpest ne nyerjen az MTK ellen, mert ha nyer, akkor ő a bajnok.
Majdnem BL, aztán UEFA-Kupa Csoportkör
Szokatlan felvezetése volt az új szezonnak a bajnok és kupagyőztes csapatnál. Illetve dehogy szokatlan, már ebben a sorozatban is érintettük, a Ferencvárosnál történt már ilyen. Milyen? Hogy a külcsínen sikeres edzőt elküldik, mert Pintér Attilával ez történt. Őt nem fogadta be az a közeg, ahonnan játékosként ő is elindult, amelyet oly sokra tartott, az edzői módszerei idegennek hatottak az öltözőben. Ilyenkor pedig, mint tudjuk, mindig könnyebb az edzőt elküldeni, mint a csapatot lecserélni.
Az új vezetőedző a magyar válogatott akkori pályaedzője, az erdélyi születésű, Németországban élő László Csaba lett. Az az ősz, immár az ő irányításával emlékezetesre sikerült. A BL selejtezőkörében az albán bajnok jutott a Ferencvárosnak, idegenben 3:2-re nyert, idehaza nagy meglepetésre 1:0-ra kikapott, de idegenben lőtt több góllal továbbjutott. Érdemes megjegyezni, az első mérkőzésen még játszott Gera Zoltán, akit közben eladtak a West Bromwich Albionnak. Sok szurkoló meggyőződése napjainkban is, ha még marad a következő két meccsre, akkor minden másképp alakul.
De nem maradt, a következő ellenfél pedig már a BL csoportkörbe jutásért a cseh bajnok Sparta Praha volt, amelyet az Üllői úton 1:0-ra sikerült legyőzni. Azon a visszavágón is 1:0 lett, de most a cseheknek, így jöhetett a hosszabbítás, amelynek a második félideje, a teljes meccs 112. perce döntött: a zöld-fehér védelem egy pillanatra kihagyott és a BL megálmodott világának kapuja újra bezárult.
UEFA Kupa 1997/98: Ferencváros vs Helsingborgs IF 0-1 | 1998.08.26|
Az UEFA-Kupa akkori csoportköre öt csapatos volt, minden ellenféllel csak egyszer kellett játszani, hogy melyikkel itthon és melyikkel idegenben, azt sorsolás döntötte el. Következett egy Bundesliga élcsapat, a Schalke 04, ezúttal idegenben, ott 2:0-s vereség lett a vége. A harmadik mérkőzés, megint a Puskásban az FC Basel ellen a továbbjutásért is zajlott. A félidőben még minden rendben volt, 1:0-ra vezetett a Fradi, ám a másodikban a svájciak fordítottak, a végén pedig Szűcs Lajos (igen, a kapusunk) egy tizenegyest kihagyott, így a továbbjutási remények elszálltak. Azért az utolsó mérkőzésen, a skót Hearts otthonában a csapat tett arról, hogy legalább az UEFA-csoportkörös győzelem meglegyen, Rósa Dénes góljával 1:0-ra nyert, amivel a csoport negyedik helyén végzett.
Elszomorító Második Helyek és a Meredek Esés
Az UEFA-Kupa menetelés közben a csapat a bajnokságban és a Magyar Kupában is jól szerepelt, az őszi szezon végén három pont előnnyel vezetett a Debrecen előtt, a kupában pedig címvédőhöz méltó magabiztossággal jutott a tavaszi folytatásba. Ám a tavasz ezúttal nem örömöket hozott. A bajnokságban az előny gyorsan elolvadt a Debrecennel szemben, a végén Kispesten az utolsó percekben lőtt góllal csak a második helyet sikerült megmenteni az MTK előtt. A kupában pedig a döntő az előző idény edzője, Pintér Attila által irányított Sopron ellenében botrányosra sikeredett, a csapat 5:1-re kikapott és itt is második lett. Ezek voltak azok a második helyek, amiknek akkor a szurkolók nem tudtak örülni.
A 2005/06-os bajnokságban a Fradi nem úgy kezdett, ahogy az élcsapatok szoktak. Kilátástalan volt a játék, lehangoló a bajnoki helyezés. Az előző évben még UEFA csoportkörös csapat most már a selejtezőben kiesett egy fehérorosz ellenfél ellen. Aztán a bajnokságban a tizenegyedik forduló után a tabella tizenkettedik helyén szerénykedett az FTC, három pontra a kiesőhelyen levő REAC-tól, attól a csapattól, amelyik az utolsó mérkőzésén az Üllői úton verte meg a Fradit.
A vezetőség ekkor lépett és a kilátástalan helyzetbe kerülő csapat kormányrúdját az egykori szövetségi kapitány, Gellei Imre kezébe adta. Egyre riasztóbb hírek jöttek a Fradi anyagi helyzetéről, ami szinkronban volt az addig mutatott játékkal, kilátástalan volt. Gellei Imre és a csapat azonban a nehéz anyagi körülmények ellenére is megtette a magáét, a bajnokság végén a gödörből kimászott, a végén a hatodik helyet érte el.
NB I-ből Való Kizárás és az Alsóbb Osztályú Küzdelmek
A szurkolók gondolhatták, eddig tartott a mélyrepülés, innen újra felfelé vezet az út, ám az út helyett beszakadt a föld, a csapat lezuhant. Az MLSZ akkori urai úgy gondolták, a viszontagságos helyzetben levő magyar labdarúgó klubok előtt példát statuálnak és meglépték azt, amit korábban senki nem mert: kizárták a Ferencvárost az első osztályból.
A szurkolók kitartottak. Az első NB II-es mérkőzés valóságos szimpátia-tüntetés lett, telt ház előtt az Üllői úton. Többen voltak a Fradi NB II-es meccsén, mint az NB I-ben egy egész fordulóban. A csapat nyert 1:0-ra a Jászapáti ellen és utána is nyert, mert akkor még kitartottak. Később ez egyre nehezebb lett, főleg a csapat azon játékosainak, akiknek még nem volt múltjuk, ebből adódóan megtakarításuk sem, nekik máról holnapra kellett a szinte semmiből élni, mert fizetést nem mindig kaptak. Így pedig az NB II-ben sem lehetett futballozni, jöttek a pontvesztések, miközben a Nyíregyháza megérezte a „vérszagot” és jobban bírta a hajrát.
Igaz, a Fradit tovább gyengítették a belső bajok. Gellei Imre is lemondott, a helyébe lépő egykori BL-hős Zoran Kuntic sem tudott csodát tenni, a csapat csak második lett, prolongálta a másodosztályt. A következő évben egy „retro Fradi” próbálkozott egy régi edzővel, Csank Jánossal. Minden szimpátia ellenére ők sem tudtak csodát tenni, akkor a Kecskemét jutott fel, a Fradi „szégyenszemre” harmadik lett.
A 2000-es Évek Mérlege
A 2000 és 2009 között megrendezett tíz magyar bajnokságban az FTC számára csak az első hét adja a lényeget, hiszen csak ekkor szerepelhetett ott, ahová való, az első osztályban. Ekkor elért két bajnoki címet, három második, egy ötödik és egy hatodik helyet. Ez hozzámérhető a múlthoz. A törvénytelenül a második ligába űzetés, az ott elért egy-egy első, második és harmadik helyezés messze nem, ettől függetlenül ez is tény.
Ferencváros Labdarúgás: Eredmények a 2000-es Években
| Időszak | Osztály | Elért Helyezések |
|---|---|---|
| 2000-2006 | NB I | 2 bajnoki cím, 3 második hely, 1 ötödik hely, 1 hatodik hely |
| 2006-2009 | NB II | 1 első hely, 1 második hely, 1 harmadik hely |
