A Magyar Röplabda Nemzeti Sikerei: Történelmi Érmek és Újrakezdések
A magyar röplabda története során számos nemzeti sikerrel büszkélkedhet, különösen a női válogatott, amely fényes pillanatokat szerzett a sportág rajongóinak. Ezek a sikerek magukban foglalják az olimpiai játékokon elért előkelő helyezéseket és az Európa-bajnokságokon szerzett érmeket, melyek a magyar sporttörténelem részévé váltak.
A Női Válogatott Aranykora: Olimpiai és Európa-bajnoki Dicsőség
A válogatott egyik legkiemelkedőbb időszaka az 1970-es és 1980-as évekre tehető. 1975-ben az Európa-bajnokságon ezüstérmes lett a magyar csapat, ami hatalmas eredménynek számított. Emellett az Európa-bajnokságokon háromszor szerzett bronzérmet, bizonyítva a magyar női röplabda állandó erejét a kontinensen. Az olimpiai játékokon a legjobb helyezése az 1976-ban és 1980-ban elért negyedik helyezés volt.
Az 1975-ös Európa-bajnokság során a magyar válogatott kiemelkedő teljesítményt nyújtott, és az egyik mérkőzésen Magyarország - Bulgária 3:1 (-13, 7, 5, 13) arányban győzött. Ez a siker is hozzájárult az ezüstérem megszerzéséhez. Az 1980-ban, Moszkvában megrendezett XXII. Nyári Olimpiai Játékokon a magyar női röplabda-válogatott 4. helyezést ért el.
A Moszkvai 1980. évi XXII. Nyári Olimpiai Játékokon a csapat tagjai a következők voltak:
- BALAJCZÁNÉ JUHÁSZ ÁGNES (Ú. Dózsa) 158 x vál.
- FODORNÉ GÁLHIDI ZSUZSA (V. Izzó) 240 x vál.
- SZIJÁRTÓNÉ KŐSZEGI BERNADETT (V. Izzó) 224 x vál.
- „BOZSÓ” SZALAYNÉ SEBŐK ÉVA (V. Izzó) 236 x vál.
- TORMA ÁGNES (V. Izzó) 407 x vál.
- „LUCI” DR. BÁNHEGYINÉ RADÓ LUCIA (NIM SE) 364 x vál.
- GEREVICHNÉ BARDI GYÖNGYI (NIM SE) 329 x vál.
- „LEGA” LENGYEL GABRIELLA (Bp. Spartacus) 45 x vál.
- SZEGEDINÉ ÉNEKES EMŐKE (V. Izzó) 115 x vál.
- „SZISZI” VARGÁNÉ PÁLINKÁS ERZSÉBET (V. Izzó) 170 x vál.
- FEKETÉNÉ CSAPÓ GABRIELLA (Ú. Dózsa) 282 x vál.
- „RENA” KIRÁLYNÉ SIRY EMERENCIA (Ú. Dózsa) 171 x vál.
- SIMONNÉ SZALONNA JULIANNA (Bp. Spartacus) 16 x vál.
Az olimpiai faluban, Moszkvában készültek a játékosok, akiknek vezetőedzője DR. KOTSIS ATTILÁNÉ KINCSESY GABRIELLA mesteredző, szövetségi kapitány volt.
Dr. Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella: A Röplabda Legendája
Május 31-én tölti be 95. évét a magyar röplabdázás egyik legkiemelkedőbb személyisége, dr. Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella MOB Nők Sportjáért-díjas mesteredző. Kincsesy Gabriella 1928. május 31-én született. Sportszeretete, érdeklődése hamar kiderült, lakhelyén, a Wekerle-telepen a fiúkkal focizott, majd belekóstolt az atlétikába, úszásba, kosárlabdázásba, teniszezésbe. A negyvenes évek elején a MAC versenyzője lett, a röplabdával szervezett szinten a háborút követően, a Partizánszövetség csapatában ismerkedett meg komolyabban, Prohászka Lászlónál. Hamarosan Bieliczki István a válogatottba is behívta, 1949-ben már tagja volt a budapesti főiskolai világbajnokságra készülő magyar együttesnek.
Ő volt az első magyar női röplabdázó, akinek a játéka az ötvenes években megütötte a magasabb nemzetközi mércét. 1949 és 1957 között 26 alkalommal játszott a válogatottban. Legnagyobb sikerei közt világbajnoki 6. (1952, Moszkva) és Európa-bajnoki 6. (1950, Szófia és 1955, Bukarest) helyezést is jegyez. A TF-en diplomázott testnevelőként és szakedzőként. Edzősködni a Ganz Villanyban kezdett, az utánpótlással foglalkozott. A felnőtt női válogatott szövetségi kapitányaként páratlan sikereket ért el a magyar röplabdasportban. Három olimpiára juttatta ki nemzeti együttesünket, 1972-ben Münchenben 5., 1976-ban Montrealban és 1980-ban Moszkvában egyaránt 4-ek lettünk. Emellett több világ- és Európa-bajnokságon vezette legjobbjainkat.
Dr. Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella edzői eredményei:
| Esemény | Év | Helyezés |
|---|---|---|
| Olimpiai Játékok | 1972, München | 5. hely |
| Olimpiai Játékok | 1976, Montreal | 4. hely |
| Olimpiai Játékok | 1980, Moszkva | 4. hely |
| Világbajnokság | 1970, Bulgária | 4. hely |
| Világbajnokság | 1974, Mexikó | 6. hely |
| Világbajnokság | 1982, Peru | 10. hely |
| Európa-bajnokság | 1971, Olaszország | 5. hely |
| Európa-bajnokság | 1975, Jugoszlávia | 2. hely (ezüst) |
| Európa-bajnokság | 1981, Bulgária | 3. hely (bronz) |
| Európa-bajnokság | 1983, NDK | 3. hely (bronz) |
| Európa-bajnokság | 1985, Hollandia | 9. hely |
A 2010-es évek felemelkedése és kihívásai
Volt egyszer egy magyar női röplabda válogatott, amely 2014-ben, 27 év után először kijutott a felnőtt Európa-bajnokságra. Volt egyszer egy magyar női röplabda válogatott, amely 2015-ben megnyerte első nagy trófeáját, és Európa-liga bajnok lett. Volt egyszer egy magyar női röplabda válogatott, amely a 2015-ös Európa-bajnokságon annak ellenére jutott tovább a csoportjából, hogy sokan leírták, és végül a 12. helyen végzett.
A Magyar Röplabda Szövetség a sikerek után egyértelműsítette, hogy a női nemzeti csapat a sportág zászlóshajója, az ő népszerűsítésüknek és minél jobb szereplésének mindent alárendelnek. Bikinis naptár, gálák, hazai tornarendezések, fokozott médiamegjelenés, rekordhosszúságú edzőtáborok - egyszóval a szövetség tényleg megpróbált mindent megtenni annak érdekében, hogy az együttes szem előtt legyen és maradjon. Aztán eljött 2016, amikor az Európa-ligába, címvédőként sérülések és lemondások miatt egy B-válogatottat sikerült nevezni. Ezzel alapvetően nem is lenne semmi probléma, bár felmerül a kérdés, hogy egy sorozat címvédőjeként megengedhetjük-e azt magunknak, hogy nem a legerősebb válogatottunkat állítjuk ki.
A kommunikáció egyébként is sokszor akadozik a vezetők és a csapat között. Illetve arra is akadt precedens, hogy mindenféle, nem éppen elegáns eszközökkel próbáltak meg a válogatottságot nem vállaló röplabdázókat rávenni arra, hogy ugyan már mégis legyenek tagjai a nemzeti csapatnak. Mindezt úgy, hogy a csapatban ott lévő lányok minden egyes alkalommal kiteszik a szívüket-lelküket a pályára, mert a folyamatos problémák ellenére mégis csak dicsőségnek tartják a nemzeti csapatban való részvételt.
A TAO Program és az Utánpótlás Fejlesztése
A röplabdával bővült 2017-ben a hazai látványcsapatsportok köre, a sportág akkor történelmi esélyt kapott a TAO-rendszer nyújtotta előnyöknek köszönhetően. A társaságiadó-kedvezményen keresztüli támogatások (TAO) rendszere bő egy évtizede, 2011 óta működik a hazai sportvilágban. Elsőként öt kiemelt csapatsport profitálhatott az új finanszírozási formából, majd 2017-ben, hatodikként a röplabda is csatlakozott e körhöz.
„Történelmi lehetőséget kapott a sportágunk, amire már nagyon régóta vártunk. Köszönjük szépen a bizalmat, és igyekszünk a lehető legjobban kihasználni, hogy a látványsportágak közé kerülhettünk” - nyilatkozta akkor, közvetlenül a döntés után Ludvig Zsolt a magyar szövetség főtitkára. „A TAO-sportágak közé kerülésünknek a legfőbb indoka az volt, hogy a röplabda már 2017 előtt elindult a fejlődési pályán, de a következő szint megugrásához elengedhetetlen volt, hogy a finanszírozásban is előrelépjünk.” Az első két év legfontosabb feladataként az utánpótlásbázist szerették volna bővíteni. Ez sikerült is, hiszen igazolt játékosok korábbi nagyjából háromezres létszáma mostanra tizenháromezer fölé emelkedett. Sőt: ha az amatőr szintű, iskolai röplabdázásban szereplőket is ideszámítjuk, akkor ez a szám eléri a harmincezret.
„A létszámnövekedés természetesen örömteli, ugyanakkor el kell ismerni: a folyamat közben sajnos fel is hígult valamelyest a szakma. Ezért is tartunk rendszeresen továbbképzéseket az edzőknek. A cél az, hogy minden tekintetben a mai kornak megfelelően neveljék a fiatalokat.” Az első két év után a mennyiségről átkerült a hangsúly a minőségre, hiszen a nagyobb merítésből könnyebb eredményt is elérni. Megjelentek azok a korosztályok, amelyeknek tagjai már pályafutásuk kezdetétől élvezhetik a rendszer előnyeit. Az idősebb korosztályokban szintén feltűnt jó néhány ígéret. Az utánpótláskorú fiatalok közül már a felnőttválogatottban is helyet kapott például Kump Alíz, Szedmák Réka, Tomanóczy Bálint és Mikuláss Koch Marcell.
„Ezzel együtt a legfájóbb az, hogy infrastrukturálisan nem sikerült előrelépnünk. Ennek az oka, hogy az első két esztendőt követően nagyon limitált keretet kaptunk a fejlesztésekre, így jelentősebb beruházásokra nem nyílt lehetőségünk.” A szövetség kapacitásai végesek, így a tényleges nevelőmunka a klubok felelőssége, az igazi tehetséggondozás pedig akadémiai keretek között tud megvalósulni. A sportág várhatóan hamarosan csatlakozhat az államilag kiemelt akadémiák rendszerébe, egyeztetések már megtörténtek erről az Emberi Erőforrások Minisztériumával, és megvannak az erre alkalmas, akkreditált klubjaink is.
Egyéni Pályafutások és Nemzetközi Tapasztalatok: Németh Ferenc Példája
Németh Ferenc karriert futott be a röplabdában. Amikor elkezdte a középiskolát, még semmit sem tudott a röplabdáról. Aztán egyszer csak egy hirdetőtáblára kiírták, hogy kosárlabda és röplabda edzésekhez keresnek érdeklődőket Kovács Gábor tanár úr vezetésével. El is ment a kosárlabdaedzés miatt, de aztán megjelent Kovács tanár úr. Azt mondta, jó hogy jöttem, de nem fogok kosárlabdázni. Először nem értette, de aztán felvilágosította, hogy az iskolának nincs normális kosárlabdacsapata, ellentétben a röplabdával, aminek szintén ő volt az edzője. Máté Tibor kezei alatt tanulta a játékot.
Nemcsak a magyar bajnokságban játszott, légiósként is kipróbálta magát. Első külföldön töltött szezonjában a szerbiai Kragujevacban játszott. Itt is kemény edzések és mérkőzések vártak rá, melynek végül meglett az eredménye, hiszen a második helyen végeztek a bajnokságban. Németországban is letette a névjegyét, ahova válogatottbeli csapattársa, Molnár Dávid segítségével került. „Beszéltük, hogy akkor csapatot kerestem, mondta, hogy tud segíteni, ismer egy csapatot, aki erre a posztra keres játékost. Kimentem egy hét próbajátékra, ami jól sikerült, utána megegyeztünk. Mivel előtte már játszottam két szezont külföldön, így tudtam mivel jár.” Végül két szezont töltött Rottenburgban. A kalandos klubkarrier és az ott elért sikerek mellett egy másik régi nagy álmát is sikerült valóra váltania, amikor szerepet kapott a magyar válogatottban. „Felemelő és leírhatatlan érzés.”
A játékoskarrier befejezését követően sok sportoló helyezkedik el a vonal másik végén, edzőként. Németh Ferenc is így tett, pedig korábban nem volt egyértelmű, hogy ezen a pályán helyezkedik el a visszavonulás után. Utolsó előtti Kaposváron töltött szezonjában szerezte meg az edzői végzettséget. „Az edzések melletti kiegészítésnek indult, de nagyon megtetszett és abban a két szezonban, amikor Varga Péternek segédkeztem a fiú junior csapat mellett, egy aranyérmet és egy bronzérmet nyertünk a srácokkal.”
Egyetemi Sport és Junior Eredmények
A részvételi csúcsot döntő XVI. KEK-en röplabdában, kosárlabdában és sakkban szereztek dobogós helyezéseket az ELTE sportolói. Az ELTE sportegyesülete, a BEAC és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) társszervezésében megvalósult eseményen több mint 2200 fiatal mérte össze tudását 10 sportágban, Közép-Európa számos felsőoktatási intézményét képviselve az első napsütéses tavaszi hétvégén. A röplabdatornán mind a női, mind a férfi mezőnyben 16-16 csapat indult. A női döntőben az ELTE 2-0-ra győzte le a Semmelweis Egyetem csapatát.
A röplabda történetében első alkalommal - magyar javaslatra - rendeztek junior férfi- és női Európa-bajnokságot, amelynek Magyarország volt a rendező házigazdája. Magyarország férfi ifjúsági válogatottja csoportelsőként, veretlenül jutott a nyolcas döntőbe, ahol az 5. helyezést szerezte meg. A férfi válogatott tagjai voltak: Baumgartner Gábor, Borok István, Csontos István, Fodor Antal, Forgács Lajos, Kiszelly Gábor, Kovács Károly, Kreisz Gyula, Nagy István, Petrekanits Máté, Polányi László, Simon Attila. Női válogatottunk Havasi Gyuláné Kincsessy Gabriella vezetőedző irányításával nem jutott be a hatos döntőbe, a kisdöntőben viszont mind az öt a mérkőzését megnyerve, végül a 7. helyezést érték el.
tags: #nemzeti #sikerek #a #roplabdaban
