A Nemzeti Stadionok Építési Költségei és Pénzügyi Háttere Magyarországon

A magyar sportinfrastruktúra fejlesztése, különösen a stadionépítési program, az elmúlt évtized egyik legjelentősebb és legtöbbet vitatott kormányzati beruházása. A nemzeti stadionok költségei, finanszírozása és kihasználtsága hosszú ideje a közbeszéd fókuszában áll. Az alábbiakban részletesen áttekintjük a Puskás Aréna építésének költségeit, a korábbi stadionterveket, a finanszírozási modelleket és a sportlétesítmények gazdasági teljesítményét.

A Puskás Aréna - Az Elszálló Költségek Esettanulmánya

A Miniszterelnökség vezetője csütörtökön jelentette be, hogy 192 milliárd forint jut a Puskás-stadion építésére. Ezzel lassan az eredeti tervben szereplő összeg ötszörösénél tart a stadion ára: 2011-ben még 40 milliárd forintról indult a beruházás, a legutóbbi érvényes ígéret pedig úgy szólt, hogy 105 milliárd forint lesz a végösszeg. A Puskás-stadion már ezzel is felkerült a listánkra, amelyben azokat a nagyberuházásokat gyűjtöttük össze, ahol a legdurvábban elszálltak az árak. A mostani bejelentéssel még a 4-es metró és a vizes vb drágulását is megelőzi a nemzeti aréna áremelkedése.

A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) pénteken tudatta, hogy a Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Építőipari Zrt. nyerte el nyílt közbeszerzésen a megbízást. A KKBK közleménye szerint a ZÁÉV és a Magyar Építő közös ajánlata alapján a stadion ára 142,85 milliárd forint, az 5 százaléknyi tartalék 7,15 milliárd forint, az ÁFA összege 40,5 milliárd forint. Az olcsóbb ajánlat tartalmazza az építés költségét, a három hónapon keresztül történő üzemeltetést és a nyitórendezvény költségeit. A közbeszerzésen vesztes Strabag Építő Kft., Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., Strabag AG közös ajánlattevők 3,3 százalékkal drágább ajánlatot adtak, mint a nyertesek - állt a közleményben.

Az ajánlat 5 százalék tartalékot is magában foglal váratlan eseményekre, amely csak indokolt esetben, kizárólag a megrendelő egyértelmű engedélye alapján használható fel, automatikusan nem része az árnak. Az ajánlatban szereplő összeg áfatartalma a beruházás során visszafizetésre kerül a költségvetésbe. „A hétszintes, összesen bruttó 213 700 négyzetméter alapterületet kitevő épület tervei már elkészültek, továbbá a stadionnak jogerős és végrehajtható építési engedélye van" - írta a KKBK, amely azt is jelezte, hogy "az idei költségvetésben egyetlen fillér többletköltség rendelkezésre bocsátása sem szükséges" a 2019 végére felépülő, 67 ezer néző befogadására tervezett létesítménnyel kapcsolatban.

Az új Puskás Stadion egy székre jutó költsége: 2,1 millió forint. Ez tartalmazza a nem stadion jellegű terek - például konferenciatermek, parkolók, hidak, sportmúzeum, rendőrőrs, étterem, szurkolói bolt - költségét is. A KKBK leszögezi, lefolytatták a kivitelező kiválasztásához szükséges nyílt nemzetközi közbeszerzési eljárást, a felhívás pedig megjelent az Európai Unió hivatalos értesítőjében, valamint az unió összes hivatalos nyelvére lefordítva az EU hivatalos lapjában és annak internetes felületén, így bármelyik EU-s országból lehetett ajánlatot tenni. „Ezért ugyan az eljárás időigényes volt, de a legnagyobb versenyt biztosította, garantálva azt, hogy a lehető legmagasabb színvonalon készül el az új Puskás Stadion" - áll a közleményben. A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot 13 ország egy-egy stadionjában rendezik. Az új Puskás Ferenc Stadion egyike lesz ezeknek, három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont.

Történelmi Stadiontervek és Elvetélt Álmok

Az 1896-ban újjáéledt olimpiai mozgalom Budapesten is felélesztette a vágyat egy óriási Nemzeti Stadion felépítésére. Sorra születtek a tervek, amelyek aztán sorra el is haltak. Az 1929-ben kirobbant gazdasági válság a fiókba küldte a nemzeti stadion terveket, de ez a tervezőket, sportrajongókat nem akadályozta meg az újabb álmok szövögetésében - sőt, ha már úgysem volt realitás a megépítésük, még szabadabban álmodoztak.

A "Nagy Stadionvita" és a Helyszínek Keresése

A tervezés 1933 októberétől kapott újra lángra - ez volt a "Nagy Stadionvita", amikor szinte minden építész értékelte a felmerült helyszíneket, terveket készített, százezres stadionokat rajzolt a város legkülönbözőbb pontjaira. Hajós Alfréd a helyszíneket értékelte ki, és négy helyszínt emelt ki: a régi lóversenytér területét, a Herminamezőt, a Vizafogót, és az Óbudai-szigetet. Pogány Móric Lágymányosra álmodott egy olyan olimpiai centrumot, amely nem csak több hatalmas, toronyszerű lakóházat vonultatott fel, hanem egy új hidat és több sportpályát is. Pál Hugó a Herminamezőre álmodott egy olyan sportközpontot, amelyet egyik oldalról vasútállomás, másik oldalról egy új repülőtér (!) határolt volna. Még a Gellért-hegyre is álmodtak stadiont.

Az Aranyhegyi Stadion Terv

Borbíró Virgil és Árkay Aladár 1933-as terve az aranyhegyi stadionra komoly hatást ért el. A kiválasztott helyszín - Óbuda északnyugati része - egyben a közlekedési, közművesítési szempontból elmaradott városrész fejlődését is előmozdította volna, és ezt a tervezők kifejezetten hangsúlyozták is. Az Aranyhegy keleti lejtőjébe vájták volna bele a 177 méter magas (!) stadiont, klasszikus, amfiteátrum-szerű kiképzéssel és 72.000 ülőhellyel. A hegybe vájt kialakítással és a vasbeton szerkezetek alkalmazásával érveltek amellett, hogy a terv viszonylag olcsón, kétmillió pengő alatti összegből megvalósítható.

Maróti Géza Lágymányosi Komplexe

Maróti Géza lágymányosi álmait csiszolgatta, tökéletesítette. A stadion még saját vasútállomást is kapott volna. Maróti így érvelt saját verziója mellett: "Ott állna őrtoronyként, dacosan és monumentálisan, mint egy nemzeti meg nem alkuvás. S mindenki érezné, hogy itt ezer év óta egy, az ifjúságban és férfierejében megbízó, modern kultúrfölényű nép lakik, amely testi kultúrájára is büszke." Maróti komplexuma egyszerre több problémára is választ adott, mivel a művelődési minisztérium a stadion mellett kiállítási területet és nyitott versenyuszodát is akart. Az észak-déli tájolású, 70 ezer fős Nemzeti Stadion nagyjából a mai BEAC-telep helyén állt volna.

Végül a bírálóbizottság nem kevesebb, mint két év időt kért az alkotások elbírálására, így közben más irányokban is folytatódott a lobby-harc. A tervezési munkák mederbe terelése érdekében a Magyar Építőművészek Szövetsége 1934 februárjában javasolta, hogy írjanak ki tervpályázatot. Végül az MMÉE (Magyar Mérnök és Építész Egylet) írta ki a pályázatot, amire összesen nyolc pályázat érkezett be - és persze egyik sem épült meg, pedig az 1940-es olimpiát Magyarország nagyon szerette volna megrendezni.

Az Atlétikai Stadion és a Sportfinanszírozás Általános Költségei

Bár az elszálló árak miatt közel 300 állami beruházást felfüggesztett a kormány, az igazán fontos dolgokra mindig akad egy kis közpénz. Ennek szellemében a szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat extra 27 milliárd forintot ad a Nemzeti Atlétikai Stadion építésére. Eredetileg 204 milliárd forintba került volna a beruházás, ezt idén nyáron 8 milliárd forinttal megtoldották, most pedig 211 milliárd forintról 238 milliárd forintra emelték a támogatást, így összesen már 34 milliárd forinttal drágult a csepeli monstrum. A kivitelező természetesen a Mészáros-féle ZÁÉV és a Magyar Építő Zrt. A főváros 2023-ban ad otthont az atlétikai világbajnokságnak.

Magyarországon állami irányítású sportakadémiák vannak, ami Európában egyedülálló. A meglevő 10 sportakadémia magánkézben van, de adókból tartják fenn őket. Orbán a közvélemény nyomására lemondott a méregdrága olimpiarendezésről, de azóta eldöntötte, hogy a tervezett, észbontóan sokba kerülő sportlétesítményeket egyéb rendezvények örvén amúgy is, mindenképpen megépítteti barátainak és védenceinek a cégeivel.

2010 óta összesen 1500-1600 milliárd forint ment el sportra. Jelenleg évente 300 milliárdot fordít az állam a sportra, ennek 64 százaléka megy labdarúgásra, szűken 200 milliárd. Ebből 120 milliárd forint tao, amit a nyilvánosság teljes kizárásával osztanak ki. Az elmúlt években 500-700 milliárd forintot költöttünk stadionokra, mindennek a fenntartása évente 50 milliárdba kerül. A labdarúgásba áramló rengeteg közpénz nem hozott nagyságrendi szakmai előrelépést a helyezésekben. A FIFA-sorrendben (40-50. hely) és klubrangsorban (36. hely) nem történt előrelépés.

Stadionok Kihasználtsága és Profitabilitása

Magyarországon már régóta vita téma, hogy érdemes-e ennyi stadiont építeni, hiszen nem is biztos, hogy ki lesznek majd használva. A 2012-13-as szezonban átlagban 2762-en látogattak ki egy élvonalbeli meccsre, míg a 2021-22-es idényben 2772-en. A stadionok kihasználtsága 29%. A zalaegerszegi kihasználtsága a leggyengébb (alig 16% átlagban), de a debreceni Nagyerdei stadion sem éri el a 20 százalékot. A Fehérvár a maga 14 ezres stadionjában 20 százalékos arányt hozott össze. Ebből a szempontból a Kisvárda a maga 75 százalékával az éllovas, de az egy aránylag kicsi, 2850 férőhelyes létesítmény.

Azonban a Heti Világgazdaság (HVG) kutatása szerint hazánk öt legnagyobb futball stadionja mind nyereséges évet zárt 2023-ban. Ugyan Magyarországon sokáig ritkaságnak számított, ha egy stadion üzemeltetése profitot termelt, azonban most nagyon úgy tűnik, hogy ez a tendencia megfordult, hiszen öt stadion is nyereséget termel üzemeltetőjének.

Főbb Stadionok Profitabilitása 2023-ban

Az alábbi táblázat összefoglalja az öt legnagyobb, 2023-ban nyereségesen működő magyar futballstadion adatait:

Puskás Aréna - Nem csak futball

Az egykori Puskás Stadion helyén felhúzott szupermodern aréna befogadóképessége 67155 fő egy-egy futball mérkőzésen, de egy nagyobb koncert alkalmával 80 ezer ember is bezsúfolódhat hazánk legnagyobb sportlétesítményébe. Tavaly fellépett itt többek között a Guns N’ Roses is, de a válogatott hat hazai meccse mellett itt rendezték az Európa Liga döntőjét is. A 2016-ban felújított stadion építési költségei 190 milliárd forintra rúgtak, de azt már az átadáskor is lehetett tudni, hogy a fenntartás is milliárdos nagyságrend lesz: 2020-ban a kormány 1,87 milliárd forintot szánt a célra. Az üzemeltetést a Nemzeti Sportközpontok kapta, majd az NSK megszűnését követően 2023-tól a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) vette át. Az NSÜ persze nem csak a Puskás üzemeltetésével foglalkozik, így a cég beszámolója alapján nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az aréna hozta a pénzt az ügynökség számlájára, de ez a legnagyobb tétel a hazai sportlétesítményekkel foglalkozó NSÜ portfóliójában. A Sportügynökség 2023-ban 16,4 millió forint nyereségre tett szert, kevesebb mint harmadát a 2022-ben elért 52,2 milliónak, de árbevétele is hasonló mértékben csökkent, 757 millióról 254 millióra. 2026-ban pedig már BL-döntőt is rendeznek a Puskásban. Magyarország története során először adhat otthont a klubfutball legrangosabb mérkőzésének.

Groupama Aréna - A Ferencváros Otthona

2023-ban is nyereséges volt a Ferencváros stadionját, a Groupama Arénát üzemeltető francia tulajdonú Sportfive Hungary Kft. A cég nyeresége ugyan zsinórban a harmadik évben csökkent, de még így is 114 milliós pluszban zárták 2023-at, árbevételük pedig 7,4 milliárd forintra nőtt. A Groupamát még 2014-ben adták át, és 14,735 milliárd forintból épült fel, egyszerre 21 689 szurkoló fér el benne. A Groupama jövedelmezőségét az is rontotta, hogy a Puskás Aréna átadásáig a zöld-fehérek stadionja volt a legnagyobb hazai koncerthelyszín, ahová a Magyarországra látogató világsztárok is szervezhették fellépéseiket, valamint a válogatott meccsek többségét is itt rendezték, ez azonban az elmúlt években már nincs így.

Nagyerdei Stadion - Debrecen büszkesége

Hazánk legnagyobb vidéki stadionja 2014-ben készült el, felépítése 12,5 milliárd forintba került. A Nagyerdei Stadionban egyszerre 20230 szurkoló fér be, üzemeltetője a Debreceni Nagyerdei Stadion-üzemeltető Kft., amely a helyi önkormányzat tulajdona. A cég a 2023-as évet 16,8 millió forint profittal zárta, egy évvel korábban majdnem pontosan ugyanekkora mínuszt ért el, akkor 16,9 millió forint volt a cég vesztesége. A stadionüzemeltető árbevétele több mint 100 millió forinttal nőtt, és meghaladta a 375 millió forintot. A DVSC hazai átlagnézőszáma az elmúlt két szezonban egyaránt 5000 fő felett alakult.

DVTK Stadion - Miskolc sportközpontja

Kelet-Magyarország másik nagy stadionja Miskolcon található, a DVTK Stadion 2018-ban, 13 milliárd forintból készült el, legfeljebb 14 646-an szurkolhatnak benne egy időben. A stadiont a klub mögött álló cég, a Diósgyőr Futball Club Kft. bérli és üzemelteti, akik 240,4 millió forintos profitot értek el 2023-ban, de ez nyilván nem csak a stadionból származik. A diósgyőri focicsapat mögött álló Diósgyőr Futball Club Kft. évente 45,6 millió forintot fizet a tulajdonosnak a stadion üzemeltetéséért, hogy mennyi bevétele származik belőle, az a beszámolókból nem derül ki. Az idei bajnokságban a Fradi után a DVTK szurkolói voltak a legnagyobb számban jelen a hazai meccseken, átlagosan 6432-en.

ETO Park - Győri növekedés

Hasonlóan a Groupama Arénához az ETO Parkot is magáncég üzemelteti. A 2008-ban épült arénát fenntartó WHB Facility csaknem megduplázta adózott eredményét, 17,8 millió forintos profitot ért el 2023-ban, míg 2022-ben még csak 9,2 millió forint volt a nyeresége. Az ETO NB II-es meccseit átlagosan 2114 fő szurkolta végig a helyszínen. Jövőre már az első osztályban játszhat a csapat, így várhatóan a jegybevételek is emelkednek majd.

További Stadionprojektek és Viták

A Bozsik Stadion már majdnem elkészült, de a finisben még drágult egy nagyot: a kivitelezés ára 11,8 milliárd forintról 12,75 milliárd forintra ugrott. A Honvéd új otthonát egyébként eredetileg 5 milliárd forintból tervezték felhúzni. Az épületet az eltúlzott méretei miatt többször is kritizálták. A műszaki leírás szerint az új Bozsik Stadion az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) 4-es kategóriájába kerül. A stadion építését végző WHB és Pharos ’95 is gyakori szereplője a közbeszerzéseknek.

Az Orbán-kormány megszállott stadion- és sportcsarnoképítő. Immár a 27. stadion építése zajlik. „Egy ennél nagyobb város, illetve liga sem tart el ennyi stadiont." 2020-ig 23 stadiont adtak át összesen bruttó 350 milliárd forintért, a legdrágább a Puskás volt közel 190 milliárddal. Az UEFA adatai szerint a 2024-es Európa-bajnokságon részt vevő országok közül csupán háromban építettek több stadiont, mint Magyarországon. Előttünk Törökország, Anglia és Németország szerepel. Ezt úgy számolták, hogy a magyarországi 27-ből csak a 14 legnagyobb beruházást vették figyelembe.

Regionális Összehasonlítások és Kifogások

Szlovákiában is van stadionfejlesztés, de ők irigylik a magyarországi állapotokat. Két okból: itt nem kell magántőke, ott viszont az állami szerepvállalás mértéke nem haladhatja meg a 40 százalékot. A jobb színvonalú cseh futballban is voltak fejlesztések, de ott alapból nem hagyták szétmállani az egyszer már megépített infrastruktúrát, így nem kellett minden esetben új stadionokat építeni. Nálunk épp fordított a trend, a kezdeti összegek szinte kivétel nélkül emelkednek. A Sopron valahogy kihúzta csőd nélkül - 550 millió ment a stadionra -, a 640 millió forintból stadiont kapó Balmazújváros azonban nem úszta meg a csődöt. A balmazi konstrukció elsősorban a politikai erőre épült, és már akkor vége lett, amikor a futball pozitív diszkriminációja igen szembetűnő volt.

A Stadionépítési Hullám Kritikus Szemmel

A leginkább felháborító a magyar futballba öntött mérhetetlenül sok pénz. Legalább ilyen felháborító Orbán bejelentése, hogy minden másodosztályú csapatnak szüksége van fűthető fűre, hogy korán kezdhessék el a bajnokságot. Így aztán folytatódnak a stadion-felújítások. A magyar másodosztályt sehol nem jegyzik. Az elsőt sem. A válogatottat sem. A magyar futballnak negatív a propagandaértéke. Magyarul: mindenki rajtunk röhög. Az elherdált pénz helyett sokkal fontosabb területekre, például egészségügyre és oktatásra lenne szükség. A labdarúgásba áramló rengeteg közpénz nem hozott nagyságrendi szakmai előrelépést a helyezésekben.

tags: #nemzeti #stadion #ara

Népszerű bejegyzések:

• Játékos feladatok munkahelyre
• Férfi Röplabda Cipők
• Az emberi sors és az identitás útkeresése
• A Női Bajnokok Ligája drámai elődöntője: Arsenal vs. Lyon
• A Csorna csapatának legfrissebb mérkőzései