A nemzetközi átigazolási piac zárása: határidők, tárgyalások és a kulisszák mögött
A labdarúgó átigazolási piac egy összetett és dinamikus rendszer, ahol a klubok, játékosok és ügynökök közötti tárgyalások gyakran hónapokig tartanak, és a határidők közeledtével válnak igazán feszültté. A helyzet az, hogy az átigazolások világa nem olyan, mint a Football Manageré, hanem sokkal lassabb.
Az átigazolási időszakok és határidők
Az átigazolásoknak szigorú időkeretei vannak, amelyek betartása kulcsfontosságú. Átigazolások: kedden zár a piac a topligákban - időpontok. Különösen a németeknek kell igyekezniük, a portugálok kapnak egy plusznapot. Eurofoci: hol mikor zár az átigazolási piac? Az összes fontos időpont! Németországban korán zárják a transzferkapukat, Romániában és Szlovákiában „bőven” van idő.
Nyári és téli átigazolási időszakok
Az Olasz Labdarúgó Szövetség (FIGC) hivatalos bejelentése szerint Olaszországban július 1-én kezdődik a nyári átigazolási időszak második szakasza, amely két hónapig lesz nyitva. Ami a téli átigazolási időszakot illeti: 2026. január 2-án kezdődik a téli mercato és egészen 2026. február 2-ig tart.
Korábban számos edző és klubigazgató javasolta illetve szorgalmazta, hogy az európai topligákban már augusztus közepén, vagyis az új szezon első fordulóját megelőzően lezáruljon a nyári átigazolási időszak, azonban a 2025/26-os szezonban is szeptemberig fog tartani a mercato.
A „Deadline Day” jelenség
Folyamatosan frissülő cikkünkben percről percre követtük a Deadline Day legfontosabb történéseit, cikkünkben a januári átigazolási piac utolsó napjának - a topligákat érintő - minden fontos klubváltását megtalálja - kronológiai sorrendben. A záró napok rohanása gyakran drámai fordulatokat tartogat.
AZ EDDIGI LEGNAGYOBB NYÁRI ÁTIGAZOLÁSOK!!!
Az átigazolási folyamat komplexitása
Az átigazolások lebonyolítása rendkívül sokszereplős, és a háttérben zajló tárgyalások sokkal bonyolultabbak, mint azt a szurkolók gondolnák.
A kommunikáció változása
A 2000-es, 2010-es években is ez számított a hivatalos útvonalnak, ám amikor 2015-ben David De Gea a transzferablak utolsó napján egy lusta faxgéptől belassult papírmunka miatt nem tudott a Real Madridhoz szerződni, a klubok is átálltak valami gyorsabb kommunikációs formára. Ma már „van 5 perced?” - típusú szöveges üzenetek, hangjegyzetek repkednek, amelyekben személyes találkozókat kezdeményeznek.
A tárgyalások természete
A The Athletic belső alkalmazottakat megszólaltató beszámolója szerint: hetekig tartó tárgyalás. Manapság már 2-3-mal több szereplő vesz részt ezekben a beszélgetésekben, ezért nehéz minden érdekelt felet egyszerre a tárgyalóasztalhoz ültetni. Minél magasabban jegyzett klubnál járunk, annál több ügynök vesz részt a folyamatban. A játékos alapból 1-et hoz (hacsak nem szerződött már többel) és általában 1-1 további ügynök is megjelenik a klubok képviseletében.
A legritkább esetben szoktak egyből elfogadni ajánlatokat. Abban mindenki egyetértett, hogy az érdemi tárgyalás sosem az első ajánlat után történik. Mindig a második után, amikor már megtörtént az első bepróbálkozás. A tárgyalások végén a tulajdonos bólint rá a tranzakcióra, sosem a sportigazgató. De ezt már jobb kluboknál előzetesen megbeszélték. Ami utána jön? Mondjuk egy visszajelzés, hogy elfogadták az ajánlatot és hogy a vevő felveheti a kapcsolatot a játékossal.
Bár a szabályozás tiltja, hogy egy klub előbb lépjen kapcsolatba a játékossal, még mielőtt ajánlatot tenne, de a gyakorlat szerint ennek pont az ellenkezője történik. Mire a vevő ajánlatot tesz, addigra már nemhogy a játékossal beszélt, de a személyes feltételeket is megbeszélték. Szinte nincs is olyan, hogy egy klub először megállapodik és csak utána rántja be a játékost a beszélgetésbe. „Gyakran megesik, hogy egy klub először az ügynök útján megállapodik a személyes feltételekről. Ellenkező esetben csak egymás idejét fecséerlnénk. Ha a játékos nem érdekelt, akkor mi értelme az egész procedúrának?” - mondta egy magasan jegyzett Premier League klub sportigazgatója.
Az árképzés és a pénzügyi szempontok
Az átigazolási díjak meghatározása számos tényezőn alapul, és folyamatosan emelkednek.
Játékosérték és piaci trendek
CIES: évente 9 százalékkal emelkedtek a játékosok árai. A tanulmányból az is kiderül, hogy a klubok egyre több pénzt fektetnek fiatal labdarúgókba. De mi határozza meg az árat? Hát nem a mértékadó Transfermarkt. Első körben ott a kereslet (büdzsé) és a kínálat (játékos kora, hátralévő karrierévei, statisztikai mutatói, eddigi átigazolási díjai) találkozása. Erre rakódnak rá a puhább, kevésbé számszerűsíthető tényezők, minthogy mekkora sztárnak számít a játékos, mekkora a márkaértéke, vagy hogy mennyire kapós a piacon. Topligák: Messitől Dybaláig - nyolcan dönthetnék meg CR átigazolási csúcsát. Top 100: a topligák legértékesebb játékosainak listáján nyolcan ugrották át a 100 milliós határt.
Ajánlatok és alkudozás
Bármi is az ár, a vevő általában a kitűzött alá lő - ugyanúgy, mint egy ingatlan vagy használt autó vásárlása esetében. Könnyen eszünkbe juthat ilyenkor az Arsenal próbálkozása, amikor a Liverpooltól szerették volna Luis Suarezt megvenni és a korábban megadott és visszautasított 40 milliós ár után 40 millió és 1 fontos ajánaltot tettek (a klubnak 40 millió felett tájékoztatnia kellett a játékost az ajánlatról), amire a Liverpool tulajdonosa, John Henry csak annyit kérdezett: „mit szívnak ezek az Emiratesnél?” Ha van irányár, akkor a vevő alapból megadhatja a teljes összeget, de a legtöbbször inkább alullövik az árat és különböző bónuszokat ajánlanak fel, mondjuk adott meccsszámon való pályára lépés esetén tovább emelkedik az ár. A júliusi átigazolásokkor ráadásul szoktak játszani a pénzügyi év zárásával, alacsonyabb összegeket mondnak be az időnyomás miatt, de ahogy mondták: ha nyílt lapokkal játszol, tiszteletteljes vagy, akkor nagy baj nem érhet.
A média és a kiszivárgó információk szerepe
Az átigazolási pletykák és a hivatalos bejelentések előtt kiszivárgó információk szerves részét képezik a piacnak.
A hírszerzés dinamikája
És persze ott vannak a kiszivárgott információk. Itt jön be a média szerepe. „Előfordult, hogy tettünk egy ajánlatot egy játékosért. Nem telt el 1 óra és a helyi újság már lehozta a hírt” - számolt be az egyik érintett. Az eladónak ilyenkor kimondottan érdeke, hogy kiszivárogjon az érdeklődők névsora, mert azzal a piac felé üzenik, hogy többen is bejelentkeztek a játékosért, ami felsrófolja az árat. Előfordul, hogy ezt maga a klub szivárogtatja ki, de elég csak az ügynökig menni. Ilyenkor persze lehet Trónok harcában látott technikákkal különböző csatornákon különböző hamis információkat kiszivárogtatni, hogy kiderüljön, ki a tégla, de abban mindenki egyetért: manapság már nincs titok az átigazolási piacon.
Előfordul, hogy az eladó bevet trükköket. Megvan az a szófordulat, hogy „más is érdeklődik”? Ez ebben a közegben szinte alap.
A hazai átigazolási piac
A nemzetközi trendek mellett a magyar bajnokságok is aktívan részt vesznek az átigazolási folyamatokban.
NB I és NB II mozgások
Nem volt eseménymentes a hazai piac sem. Nagy volt a jövés-menés a Ferencvárosnál is, eddig heten csatlakoztak a zöld-fehérek keretéhez: Szerető Krisztofer, Ammar Ramadan, Mikalaj Szihnyevics, Lasha Dvali, Ihor Haratin, Marten Wilmots és Tokmac Chol Nguen. Meglepőt húzott a Debrecen, amely visszaigazolta három hete elküldött kapusát, Tomás Kosickyt. Nőtt az NB I értéke, csökkent a légiósok száma. Új játékospolitika. „Bálás szerbek” helyett nyugat-európai kölcsönjátékosok - piaci értékelő.
PIACFIGYELŐ. Piaci körképünkben csapatonként böngészhetik, ki hová szerződött! Így erősítettek az NB II-ben a téli átigazolási időszakban - átigazolási táblák csapatonként!
tags: #nemzetkozi #atigazolasi #piac #zarasa
