A Szusza Ferenc Stadion, az Újpest Otthona és a Népliget Sporttörténete

Az Újpest FC a legrégebben alapított magyar sportegyesület labdarúgócsapata, amelynek székhelye Budapest IV. kerülete, azaz Újpest. A lila-fehérben szereplő csapat az egyik legnépszerűbb magyar labdarúgóklub, szurkolótábora pedig az egyik legjobb, leglendületesebb, legfanatikusabb. Eredményessége alapján Magyarország harmadik legsikeresebb labdarúgócsapata.

1885-ben néhány sportolni vágyó fiatal megalapította az Újpesti Torna Egyletet (ÚTE). Mivel a testedzést ekkoriban a szertorna jelentette, az újpesti sportemberek első tömörülése is e sport űzése céljából jött létre. Goll János iskolai tanár Deák utcai lakásán Berényi Antal, Sonnenfeld Ábris és Ugró Gyula elhatározta, hogy megalapítják az Újpesti Torna Egyletet. Hivatalosan 1885. június 16-án a piactéri iskola egyik tantermében húsz fiatal mondta ki az egylet megalakulását.

Újpesten az alapítást követő 14 évben csak szertornára, atlétikára szakosodtak. A labdarúgó szakosztály 1899-ben kezdte meg működését. 1899. december 31-én vasárnap délután fiatalok egy csoportja gyülekezett a Gyár utca 31.-es szám alatt. A Magyarországon pár éve meghonosodott játék szenvedélyétől hajtva meg akarták alapítani az első újpesti futballklubot. A délután 3 órakor kezdődő ülésen megválasztották a 8 fős tiszti kart, elnöknek Baráth Lajost jelölték ki. Majd meghatározták a klubtagság feltételeit. Az ülés végén az egylet az Újpest Football Club nevet kapta, színe az ÚTE-hoz hasonlóan lila-fehér lett.

Az Újpest FC története összefonódik az egész magyar labdarúgás történetével. Már a kezdetek kezdetén, 1901-ben az Újpesti TE ott szorgoskodott az MLSZ megalapításánál. Benevezett az első magyar labdarúgó bajnokságra, ám méltánytalanul mégis csak a II. osztályba sorolta az MLSZ igazgató tanácsa. Az Újpesti TE történelmi első bajnoki mérkőzésén 1901. szeptember 4-én így állt fel: Ugró - Steiner, Szedlayer - Weidlinger, Pozsonyi, Neubrandt - Schön, Herczeg, Dinich, Meskó, Fürst. A klub 1905-ben jutott fel először az első osztályba, ahonnan az 1911-1912-es bajnokság végén kiesett, egy év alatt sikerült azonban rögtön visszatérniük a legjobbak közé.

A Megyeri úti Stadion Története

A Magyar Labdarúgó Szövetség nem hitelesítette a Pamutgyár melletti pályát, így a klub vezetői arra a döntésre jutottak, hogy új pályát építenek a Népszigeten. A pálya felavatására 1903. május 24-én került sor. A pálya közel 20 évig szolgálta a csapatot, majd 1922-ben átadták a Hajós Alfréd által tervezett Megyeri úti Stadiont. A stadion felépítését jelentős mértékben támogatta Aschner Lipót, az Egyesült Izzó vezérigazgatója. Ekkortájt állt össze a védelemben és a válogatottban is a Fogl-gát, Fogl Károly és Fogl József testvérekkel.

A stadionépítés kezdeményezője és legfőbb mozgatórugója az UTE elnökévé 1919-ben megválasztott Szűcs János volt. Az első, ünnepélyes kapavágás 1921. november 21-én történt. Szűcs János lett az egyesület elnöke. A stadionépítés kezdeményezője, fő mozgatórugója volt ő, s az általa életre hívott UTE Sporttelep Rt. A céget 1921 szeptemberében az akkori Uránia Filmszínházban tartott közgyűlésen alapították. A MOB elnöke felidézte, hogy Magyarországon először ezt nevezték stadionnak. Az épületegyüttes Hajós Alfréd tervei alapján készült. „Lentről, a pályáról felém intenek Hajós Alfréd, a Stadion építője és Szűcs János, az egész monumentális építkezés megindítója, mozgatója, spiritus rektora, az UTE elnöke. Ők azok, akiket jó időben, rossz időben, reggel és este, szóval mindig itt lehet találni a pályán. S kettőjüket, mint árnyék, kíséri Földes Lajos, az épülő pálya adminisztratív ügyeinek intézője.” - írták a korabeli visszaemlékezések. „Mit mondhatnék? E szép kivitelű emléktábla őrizze az alkotók nevét.”

Az Újpest FC sikerkorszaka a stadionban

1926-tól bevezették a profi futballt, ekkor változtatták meg először a csapat nevét, Újpest FC-re. A '20-as évek végét és a '30-as éveket tartják az első aranykorszaknak. Ekkor ötször is elhódították a magyar bajnoki címet, kétszer sikerült megnyerniük a Közép-európai kupát és egyszer a Bajnokok Tornáját. Az erejüket az is jól mutatja, hogy 1926 és 1942 között minden évben a dobogón végeztek, emellett 5 kupadöntőt játszottak. Az Újpest 5 játékost adott az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon ezüstérmet szerző magyar labdarúgó-válogatottba, név szerint Szűcs György, Szalay Antal, Balogh I. István, Vincze Jenő és hatgólos magyar csillag Zsengellér Gyula.

A második világháborút követő 3 év mindegyikében az Újpest tudta megnyerni a bajnokságot, és ekkortájt 9 játékost adtak a válogatottba. Az 1945-1946-os szezonban 31 mérkőzésen keresztül nem találtak legyőzőre és a legtöbb gólt is ebben a szezonban lőtték, szám szerint 184-et. 1950-ben a kommunista kormány a rendőrség csapatának minősítette és átnevezte őket Dózsa György tiszteletére, Újpesti Dózsának. Ez egyébként egy bevett szokás volt a keleti blokkban, például: Dinamo. 1951-ben a kommunista kormány kivégezte Szűcs Sándort az Újpest labdarúgóját, akit hazaárulással vádoltak. Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon csak egy játékosuk, Tóth Mihály vett részt. Az 1956-os forradalom során a klub visszanevezte magát Újpesti TE-re, de amint a szovjetek újra hatalomra kerültek, ismét visszakerült a Dózsa a nevükbe.

1967-ben Baróti Lajos edző írt alá az Újpestiekhez, ekkor kezdődik a második arany korszak. Két második hely a bajnokságban, ezüstérem a Közép-európai kupában és szintén ezüstérem, 2:6-os összesítéssel a Newcastle ellen, a VVK döntőben. A bajnokságban a következő 7 idényben is az első helyen végeztek, mindössze 4 alkalommal kaptak ki ezalatt hazai környezetben, és kereken 500 gólt lőttek. 3 alkalommal a kupát is sikerült elhódítaniuk. Nemzetközi porondon elhódították a Joan Gamper Trófeát 1970-ben, majd a Trofeo Colombinot egy évre rá. 1974-ben a későbbi győztes Bayern Münchentől kaptak ki a BEK elődöntőjében. A klubot Európa egyik legjobb csapatának tartották, megverték többek közt az angol bajnok Leeds Unitedet, a spanyol bajnok Valencia CF-et, a mára egyik testvércsapattá vált skót bajnok Celticet vagy a portugál topcsapat Benficát. A csapat fő ereje ekkoriban a góllövésben rejlett. A Fazekas-Göröcs-Bene-Dunai II-Zámbó csatársor rengeteg nézőt hódított meg a határokon belül és kívül egyaránt. Bene Ferenc ötször lett gólkirály, Fazekas László és Dunai II Antal 1-1 alkalommal ezüstcipős lett, a második legtöbb gólt szerezve Európában.

Később Fekete László és Törőcsik András is csatlakozott a csapathoz, edzőnek pedig Várhidi Pált, a klub korábbi labdarúgóját nevezték ki. A magyar futball visszaesése elérte az Újpestet is, a bajnoki eredményeik is romlottak, csak egy ezüst és egy bronzérem az évtized során. Azonban a kupában sikeresek voltak, 1982-ben, 1983-ban és 1987-ben is sikerült elhódítaniuk a magyar kupát. Nemzetközi szinten is akadt néhány jó eredmény, győzelem az UEFA kupa címvédő IFK Göteborg ellen, a német sztárcsapat Köln megverése, vagy a KEK győztes Aberdeen legyűrése, ami KEK negyeddöntőt eredményezett 1984-ben.

A kommunizmus bukása után az egyesület visszavette az Újpest TE nevet, az új évtizedet rögtön egy bajnoki címmel indították, és 1992-ben a kupagyőzelem is összejött. A csapat megnyerte a magyar szuperkupa első kiírását is, de a bajnokságban a szerény 14. helyen végeztek, ami osztályozó mérkőzést jelentett, végül sikerült kivívniuk a bennmaradást. Az évtized közepén 2. illetve 3. helyeken sikerült végezniük Szlezák Zoltán és Véber György újpesti legendák segítségével. Az 1997-1998-as szezonban nyerték meg az eddig utolsó magyar bajnoki címüket, miután Kovács Zoltán és Herczeg Miklós a csapathoz érkezett. Mivel professzionalizmust 1998-ban újra bevezették, a klub ismét nevet változtatott, az új név Újpest Football Club lett. Azonban a klub pénz szűkébe került és kulcsjátékosai hagyták el a klubot.

A 2001-es felújítás és névadás

A helyzet valamivel jobb lett 2001 után, amikor a stadion ment át teljes körű felújításon, állami támogatással, valamint a tulajdonos is pumpált némi pénzt a csapatba. A kormányfő jelenlétében avatták fel az ország - és azon belül a legrégibb futballhagyományokkal rendelkező Újpest - büszkeségét, a felújított Megyeri úti UTE-stadiont. Az átadás tiszteletére rendezett válogatott futballmérkőzésen a magyar válogatott az est fényéhez illő, parádés, 5-0 arányú győzelmet aratott Macedónia legénysége felett. Budapest, 2001. november 14., szerda (MTI) - A Magyarország-Macedónia válogatott labdarúgó-mérkőzés előtt adták át hivatalosan a stadionrekonstrukciós program keretében elsőként felújított pályát a Megyeri úton.

Újpesten a márciusban megkezdett munkák során elkészültek a kapuk mögötti lelátók, valamint egy új, a sajtóközpontot és az öltözőket is magában foglaló háromszintes épület. Az eredeti tervektől eltérően nemcsak az egyik hosszanti tribün, hanem a stadion valamennyi lelátója, a nézőtér mintegy 92 százaléka tető alá került. Gyulay Zsolt, az Újpest FC Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy márciusra, a beléptető-rendszer üzembe helyezésével egyidőben lebontják a küzdőteret övező kerítést, így a stadion ebben a tekintetben is az első lesz Magyarországon. A magyar labdarúgó-válogatott szerdán a felújított Megyeri úti stadionban játszotta idei utolsó mérkőzését. Az 5:0 ellenére nem volt mindenki elégedett.

Orbán Viktor miniszterelnök az avató kapcsán interjút adott a Magyar Televíziónak, Knézy Jenőnek. Knézy Jenő: Én azt hiszem, jó érzés lehetett megérkezni a stadionba, mert itt egész délután már volt egy megnyitó ünnepség, és ha valami szép a fociban a gólokon kívül, akkor az a hangulat, amikor a közönség él, és együtt él a játékkal. Orbán Viktor: Valóban. Sokan is vagyunk ahhoz képest, hogy késő este van és hideg. Meg én jártam itt egy évvel ezelőtt, egy évvel és egy negyedévvel ezelőtt. Hát az siralmas volt. Nem a játék. Egy Újpest-ZTE meccsen voltam. És hát itt majdnem szétesett a stadion. Porladt a beton, leszakadtak az ülőkék, szóval az egész az egy gyászos képet mutatott: nagyjából olyat, mint amilyen a magyar futball volt ezelőtt két-három évvel. Most ahhoz képest azt láthatjuk, hogy egy év alatt ennyit lehet előre menni, hogy ha dolgoznak azok, akiknek az a dolguk, hogy dolgozzanak. Knézy Jenő: Ha már Szabicsot említettük, ez most körülbelül úgy néz ki ez a stadion, mint Grazban a Schwarzenegger stadion. Abszolút kulturált, jó szórakozást biztosító lehetőségek vannak. Orbán Viktor: Kicsit jobb is, mert az az övék, ez meg a mienk.

Knézy Jenő: Én nagyon nagy örömmel vettem, amit mindig irigyeltem az utóbbi időben az angol pályákon, hogy a két hosszanti lelátó mellett lebontották a kerítést. Ez szerintem fantasztikus dolog Magyarországon. Orbán Viktor: Ugye a futball, bármilyen meglepő, ha az ember nem a pályán van, hanem a nézőtéren, akkor az egy családi szórakozás. Én is most a fiammal jöttem, és egészen más érzés, ha az ember egyedül jön, és más úgy, hogy ha hozza a gyerekeket, meg esetleg még a felesége is ráadja a fejét, hogy kijöjjön egy futballmérkőzésre. Tehát vissza kell hozni a lelátókra a családias hangulatot. Ha a családok nem érzik úgy, hogy nyugodtan kihozhatják a gyerekeket, a gyerekek nem látnak, nem hallanak olyat, amit nem illendő gyereknek hallani, és nem fenyegeti biztonság a családot, akkor ismét a családok veszik majd birtokukba a stadionokat.

Épül-szépül és nevet kap a Megyeri úti UTE-stadion. A szurkolók között rendezett szavazáson névadóként a legtöbb voksot Szusza Ferenc, a gólrekorder újpesti futballista kapta, s a stadionavató egyben névadó ünnepség is lesz. Az Újpestben 463 NB I-es meccset játszó és 397 gólt rúgó csatár, mint mondta, meghatódott, hogy klubhűségét és játékát nem felejtette el az újpesti szurkolótábor.

„Gondolom, meghatódott, amikor megtudta, hogy az ön nevét fogja viselni a stadion. - Már hogyne hatódtam volna meg. Különleges érzés, hogy emlékeznek rám. Mondtam is a vezetőknek, hogy nem én érdemelném a névadó szerepét, az elődeim közül kellett volna választaniuk a szurkolóknak. Úgy gondolom, akik rám szavaztak, játékom mellett elsősorban azt díjazták, hogy tősgyökeres újpesti vagyok, két generációra visszamenőleg minden rokonom újpesti lakos volt. - Meg a góljait is díjazták. Mert tényleg voltak nagy elődök, sőt, még utódok is Újpesten, ám annyi gólt, mint Szusza Ferenc, egyikőjük sem rúgott. - Csodálatos volt a pályafutásom. A klub történetében valóban én rúgtam a legtöbb gólt, s az a 397 gólom olyan, mintha húsz éven keresztül meccsenként egyet szereztem volna. Negyven évet töltöttem az Újpestben, ebből húszat játékosként, és háromszor edzőként is dolgoztam a Megyeri úton.”

Szusza Ferenc - A névadó legenda

Szusza Ferenc Budapesten, 1923. december 1-jén született. 1960-ban szerzett edzői oklevelet. 1930-35 között a Jutagyár kölyök, 1935-42 között az UTE, 1942-től 49-ig az Újpest, 1949-56-ig a Bp. Dózsa, 1957-61-ig az Újpesti Dózsa labdarúgója, jobbösszekötő, középcsatár. Huszonnégyszer volt válogatott, 18 gólt szerzett. Külföldön a lengyel Górnik Zabrze, a spanyol Betis és az Atletico Madrid edzőjeként dolgozott, 1982-től tíz éven át az Újpestben. Emléktáblát avattak a Szusza Ferenc Stadion falán, hiszen éppen száz éve, 1922-ben nyílt meg a stadion. „Az UTE az 1885-ös megalapítása óta a magyar sport szerves része, a közel száz olimpiai érem, közte 46 arany önmagáért beszél. A legutóbbi rekonstrukció óta még több sportág otthont talált itt.”

A Népliget Sporttörténete

A budapesti Népliget a főváros egyik legizgalmasabb közparkja, a róla alkotott kép mégis megosztó a közvéleményben. A park területén és szomszédságában több sportlétesítmény található, szervízútjain korábban versenyautók köröztek. Ez volt a magyar autósport bölcsője. A Népligetet neve ellenére nem a kommunizmusban hozták létre. A területet IV. Béla adományozta Pest városának 1244-es bullájában (Kewer vagyis Kőér néven). Később, az 1700-as években a város pénzért vásárolta meg a területet Grassalkovich Antaltól. A terület nagy részét homok borította, alkalmatlan volt a földművelésre, ezért nem parcellázták fel, egyben maradt a város kezén. Az építkezésekhez innen vitték el a homokot. Igény mutatkozott egy új, a Városligethez hasonló zöldterület, mesterséges park létrehozására. 1855-ben akácfákat telepítettek a futóhomok megkötésére, közparkká fejlesztése pedig 1868-ban indult meg. Ekkor kövezték ki az Üllői utat, mely mellé fákat is telepítettek. A vízellátásról a ma is látható víztorony gondoskodott. A park ismert formáját 1896-ra nyerte el, és a századfordulóra a város egyik legnépszerűbb pihenőhelye lett.

Sportlétesítmények a Népligetben

A Városligetből kiszoruló mutatványosok ide települtek: létrejött a Mutatványosok tere. Ezen a vidámpark-alternatívaként működő helyen volt mozi, műszínkör, barlangvasút, dodzsem, cirkusz, körhinta, hajóhinta és céllövölde is. Egy érdekes építmény, a szánkóvasút is helyet kapott itt. Az első sportlétesítmény a millennium idején, 1896-ban épült meg. A tisztviselőtelep sportköre, a Telepi Torna Egylet bérelte ki a létesítményt 10 évre, 20 aranykoronáért. A sportpálya nyáron mint teniszpálya, télen mint korcsolyapálya üzemelt. A Tornaegyesület az 1910-es évekre megszűnt - a későbbiekben magánvállalkozások bérelték a területet. A második világháborút követően az Építők SC tenisz-szakosztályának elődje, a Gyárépítők Sportköre kapta meg a területet.

1910-ben létesítették itt az Orvostudományi Egyetem II. számú sporttelepét, főként a Klinikáknál és Nagyvárad térnél lévő campusok közelsége miatt. A Semmelweis Egyetem polgárai egészen 2015-ig sportolhattak itt. 1932-34 között épült meg a Kismartoni út 1. szám alatt a Ganz-MÁVAG Sporttelep, hogy az Északi Járműjavító dolgozóinak és a vasutas-lakótelepben élőknek a sportra való igényét kielégítse. A sportegyesület 1903-ban alakult, és számos névváltozáson esett át, de a köznyelvben csak mint „Ganz” volt ismert. Az egyesületben több szakosztály is működött, létrehozták a birkózó-, az asztalitenisz- és a torna-szakosztályt is. A futballcsapat az 1945-ös labdarúgó-idényben még az első osztályban szerepelt, később viszont csak alacsonyabb osztályú bajnokságokban indult. Az egyesület leghíresebb játékosa a Barcelonában is futballozó Kubala László, aki az 1944-es szezonban 10 mérkőzésen lépett pályára, és 3 gólt szerzett. A második világháborút követően az egyesület a röplabdasport és a kézilabda hazai elitjét képezte.

1932-37 között épült a KISOSZ-pálya, a mai Építők Sporttelepe. A Középfokú Iskolák Országos Szövetsége (KISOSZ) 1929-ben jött létre, egy belügyminisztériumi rendeletnek megfelelően. Sporttelepei, üdülő- és vízitelepei, teniszpályája mellett 1937-ben felavatták a Népligetben a szervezet Európa legszebb diákstadionjának tartott pályáját. A szocializmus idején a sporttelepet a Budapesti Építők sportklubja (teljes nevén: Magyarországi Építőipari Munkásszervezet Országos Szövetsége Sport Club (MÉMOSZ SC)) vette birtokba. A kommunista eszmék egyik alappillére volt a munkásosztály támogatása; a „dolgozó nép”, ezen belül építőipari munkások sportoltak az Építőkben, ezért az komolyabb sportszakmai eredményt nem is tudott felmutatni - a szakosztályok javarészt a bajnokságok alacsonyabb osztályaiban szerepeltek. Az Építők sporttelepét gyakran használták felvonulásokra, sporttalálkozókra. A Kispest Honvéd csapata 1983-ban költözött ide, három mérkőzés erejéig. A nemzetközi Intertotó-kupás meccseiket játszották le itt, átlagosan mintegy háromezer néző előtt. Az Építők SC a rendszerváltást követően lényegében megszűnt; a stadiont a Magyarországon egyre népszerűbb amerikai futball bizonyos csapatai vették bérbe.

1955-ben felszámolták a nyolcvan éves kertészeti telepet, helyére az FTC II. számú sporttelepe épült. Az átadást követően a sporttelep sokoldalú edzőközponttá fejlődött: számos futballpálya mellett egy uszoda, egy tornacsarnok és egy sportcsarnok is megnyílt. A rendszerváltás után a Ferencváros is komoly anyagi nehézségekkel küzdött, pénzügyi stabilitásuk csak a 2010-es évekbeli jelentős állami támogatással állt helyre. Az új futballstadion megépítésével együtt a népligeti sporttelep is jelentős fejlesztésen esett át.

Autó- és Motorversenyek a Népligetben

A népligetet számos aszfaltozott út szelte át, amely a parkgondozást és a közlekedést segítette. A Királyi Magyar Automobil Club már az 1920-as években több kísérletet tett arra, hogy nemzetközi versenyt rendezzen a Népligetben. A nagy nap végül 1936-ban érkezett el, amikor június 21-én, pontosan 10 óra 30 perckor indult el az első magyar Grand Prix. Az eseményre 100 ezer ember látogatott ki, köztük Horthy Miklós kormányzó és Szendy Károly főpolgármester is a helyszínen követte az eseményeket. A 4989 méteres pályán 50 kört teljesítettek a versenyzők. A verseny ugyan nem számított bele a világbajnoki pontversenybe, de rangját mutatta, hogy a kor legnevesebb autóversenyzői és gyártói vettek benne részt.

A világháborús eseményeket követően először a motorversenyzők vették birtokba a Népligetet. A versenyeken főként magyar gyártmányú motorok és állami vállalatok pilótái álltak rajthoz a különféle terep- és gyorsasági motorversenyeken. A felújítást követően pezsgő motorsportélet zajlott a Népligetben: 1964-ben és 1967. május 4-én is rendeztek nemzetközi és bajnoki gyorsasági motorversenyt. 1969-ben a Túraautó Európa bajnokság és a Formula-1 meghívásos verseny résztvevői száguldoztak a közel öt kilométer hosszú aszfaltcsíkon. A sporteseményen részt vett Niki Lauda, későbbi háromszoros Forma-1-es világbajnok is. A pálya a hetvenes évektől már nem felelt meg minden gyorsasági autósportra vonatkozó biztonsági előírásnak: a népligeti körön legutoljára 1972-ben száguldott végig versenyautó. A városlakók többsége nem is tudja, hogy a Népligetet átszelő Vajda Péter úton és környékén korábban versenyautók száguldoztak. A területet ma már hétköznapi gépjárművek, kerékpárosok és gyalogosok használják, rossz híre ellenére pedig manapság is pezsgő sportélet zajlik a főváros ezen részén.

A Népliget jelene és jövője

A város vezetése korábban kampányt indított a Népliget látogatottságának növelése érdekében, mely azonban a sétán és a kondipark használatán kívül nem sok lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra. A Planetárium sok éve bezárt, a Láthatatlan kiállítás elköltözött, az éjszakai szórakozóhelyek megszűntek - a park nagy része kihalt. Az egyik ötlet feltételezi, hogy egy nagyobb felújítás szükségességét leszámítva a terület kiválóan megfelelne egy Formula-E-verseny megrendezésére. Az elektromos versenyautók a benzinnel működőkkel ellentétben a technikásabb, szűkebb városi versenypályákra látogatnak el, pl. Mexikóvárosban, Londonban vagy Rómában. A mezőny Monaco utcáin és az elhagyatott berlini Tempelhof repülőtéren is megmérkőzik; ezzel nemcsak a turizmus lendül fel, hanem a kevésbé ismert városrészek is figyelmet kapnak. Ez alapján a népligeti pálya és Budapest jó eséllyel pályázhatna, hogy a versenynaptárba kerüljön. Egy másik ötlet szerint a park ideális helyszíne lehetne egy hagyományőrző, veterán autós találkozónak. A népligeti versenypálya eredeti aszfaltja megkopva ugyan, de még ma is várja a látogatókat. A vállalkozó kedvűek, visszerepülve az időben, végighaladhatnak az eredeti nyomvonalon kerékpárral, rollerrel vagy gyalog. A korábbi célegyenesben autóval közlekedők a mai Vajda Péter utcán, a forgalom szabályainak megfelelően folytathatják útjukat.

tags: #nepliget #ute #stadion

Népszerű bejegyzések:

• Történelmi siker a junior női kézilabda Eb-n
• Ismerje meg Kleinheisler László karrierjét
• Adatbank a magyar NB I fiataljairól
• Részletek az 1990-es vb-érmekről
• Puskás Akadémia FC és Debreceni VSC statisztikák