A gerincsérülések prevenciója és kezelése a női kézilabda sportban
A kézilabda egy rendkívül intenzív és dinamikus sportág, melyben a játékosok testi épsége gyakran próbára tétetik. A folyamatos ütközések, gyors irányváltások és ugrások következtében a sérülések - köztük a gerincsérülések - gyakorisága kiemelten fontos témát jelentenek mind a sportolók, mind az edzők, mind az elsősegélynyújtók számára.
A kézilabda mint nagy intenzitású sportág és a gyakori sérülések
A kézilabda egy intenzív sport, melyben nem ritka a játékosok egymással való ütközése sem. A legtöbb baleset akkor történik, amikor két játékos egymással ütközik. A sérülések gyakoriságát tekintve a kézilabda a harmadik helyen áll a sportágak közt. Nem meglepő, hogy a leggyakrabban a karok és a kezek sérülnek meg, illetve nem ritka a vállízületi ficam és egyéb vállsérülések sem. Gyakori a kulcscsonttörés.
A modern kézilabda igen lendületes sportág, gyors irányváltásokkal, ami a boka- és térdízületeket rendkívüli módon megterheli. A hirtelen gyorsulások, fékezések, ugrások következménye könnyen lehet valamilyen sérülés, például ficam, ín- vagy szalagszakadás.
Ha egy játékos éveken, évtizedeken át űzi a sportot, akkor krónikus sérülések is kialakulhatnak nála. Az állandó kisebb, mikrotraumás sérülések nagyon megterhelik a vállízületet. Az apró sérülések gyorsan gyógyulnak, de ha valaki időről-időre megsérül ugyanazon a ponton, míg az előző sérülésnek nem maradt ideje a teljes gyógyulásra, akkor komoly ízületi fájdalmak, ízületi kopás alakulhat ki.
Gerincsérülések a sportban - Különös tekintettel a kézilabdára
Hivatásos sportolókkal és hétvégi „kocasportolókkal” egyaránt előfordulhat kisebb gerincsérüléssel, gerincfájdalommal járó sportbaleset. Ezeknek jelentős része néhány hét alatt magától rendbe jön, de adódhatnak olyan sérülések is, amelyekkel okosabb mielőbb orvoshoz fordulni. Világszerte egymillió sérült közül 15-40 szenved gerincsérülést, amelyen belül a nyaki régió sérülése a legnagyobb arányú. Egy másik, szintén az Egyesült Államokra vonatkozó egészségügyi statisztika a gerincsérültek megoszlását az alábbi arányokkal írja le: gépjármű baleset (38%), véletlen esés (32%), erőszak (14%).
A sportolás közben előforduló gerincsérülések egy részére jellemző az adott mozgásforma és bizonyos sportokban a gyakoribb előfordulás. A nyak az anatómiai felépítése és mozgékonysága miatt különösen sérülékeny. Nyaki sérülés különösen kapusoknál fordul elő, vagy ha két mezőnyjátékos felugorva összefejel a levegőben, illetve ha az egyik játékos a könyökével eltalálja játékostársa fejét, nyakát. Közelről, nagy erővel meglőtt labda is okozhat ilyen jellegű sérülést. (A legutóbbi futball világbajnokságon az összes sérülés 13 százaléka fej- vagy nyaki sérülés volt.) Ezekben az esetekben fennáll az agyrázkódás veszélye is, ami fejfájással, szédüléssel, látászavarral, émelygéssel, esetleg tudatkieséssel, vagy eszméletvesztéssel is járhat.
A túlnyújtás vagy ütés következménye izomhúzódás, rándulás is lehet. A zúzódással, ideggyök sérüléssel járó nyaki sérülések többnyire egyoldalú fájdalommal, zsibbadással, átmeneti vagy tartós mozgásbeszűküléssel, izomgyengeséggel jelentkeznek. A legsúlyosabb nyaksérülések esetén csigolyatörés és gerincvelő-sérülés is bekövetkezik. Leginkább olyan sportágaknál fordul elő, ahol a magasból esés veszélye fokozott, például a műugrás vagy torna, illetve technikai sportokban, de a közlekedési balesetekben is jellemző, amikor a fej erőteljesen hátra- vagy előre, vagy kombináltan (ostorcsapás sérülés) csapódik.
A deréktáji rándulások és húzódások az edzőteremben edzőket érik leggyakrabban, ha túl nagy súlyt próbálnak megfelelő bemelegítés, a fokozatosság betartása nélkül vagy helytelen technikával megemelni. Labdajátékok, tenisz stb. közben is előfordulhatnak, például hirtelen irányváltoztatás, torziós mozgás vagy megállás során. A hátizmok túlerőltetése, az izomhúzódás miatti hátfájdalom duzzanattal, izommerevséggel, mozgásbeszűküléssel járhat.
A különösen nagy külső erőbehatás, ütés, esés illetve a gerinc extrém mértékű nyújtása, hajlítása a gerincoszlop sérülését is eredményezheti. Ezek komplex sérülések, amelynek során a csigolyák összenyomódhatnak, összeroppanhatnak, a csigolyanyúlványok elrepedhetnek, letörhetnek. A traumás spondylolisthesis (csigolya csúszás) esetén a szomszédos csigolyák közti ízületi összeköttetés íve megszakad, a csigolyák elcsúsznak egymáson. A csigolyák fokozott degeneratív elváltozása vagy fáradásos törése leginkább azokban a sportokban fordul elő, amelyben gyakori a derék hátrafeszülése, például torna, labdarúgás, műkorcsolya közben. Háti- és derékfájdalom jelzi, ami terhelésre fokozódik és a végtagokba is kisugározhat, mozgáskorlátozottsággal járhat.
Mozgás, sportolás közben elszenvedett kisebb baleset során jelentkező gerincfájdalom alkalmával nem mindig egyértelmű, hogy a tünetekkel kell-e orvoshoz fordulni, vagy elegendő a pihentetés, hűsítés, fájdalomcsillapítás. A gerincfájdalom jelentkezésekor érdemes mielőbb tisztázni annak okát, már csak azért is, hogy ne legyen akadálya a további mozgásnak.
Az elsősegélynyújtás alapjai gerincsérülés esetén
A gerincsérülés súlyos, gyakran életveszélyes sérülés, amely komoly odafigyelést igényel a laikus elsősegélynyújtótól is, hisz egyetlen rossz mozdulat jelentősen súlyosbíthatja a bajbajutott állapotát. Évtizedek óta alkalmaznak különböző technikákat a valódi vagy potenciális gerincsérülést szenvedett betegek mozdulatlanságának biztosítására, mozgatására és légútbiztosítására annak ellenére, hogy ezen technikák alkalmazását alátámasztó, jó minőségű bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. A különböző technikák alkalmazása, hatékonysága és szükségessége szakmai körökben egyre több aggályt vet fel, a bizonyítékok elsősorban azt erősítik, hogy ezen beavatkozások károsak lehetnek.
Ne feledje! A baleseti mechanizmus alapján is feltételezhetjük a gerincsérülést.
Ha a sérült eszméletlen, biztosítson légutat az áll előre emelésével - Esmarch-fogás. További lehetőség, hogy társak bevonásával fordítsa az oldalára (farönk technika), így biztosítva szabad légutakat.
Vizsgálatok támasztják alá, hogy a mozgatásra szoruló sérültnél kisebb a nyaki gerinc elmozdulásának az esélye akkor, ha a bajbajutott - lehetőleg a nyak szakszerű rögzítése mellett - saját erejéből száll ki az autóból, azzal szemben, ha szakemberek emelik ki. A segélynyújtó kezével történő fej/nyak húzás eredményességével kapcsolatban nem állnak rendelkezésre megbízható vizsgálatok.
Amennyiben a sérültet (pl.: erdőből történő mentés miatt) hordágyra kell fektetni, a hordágyra emelés/csúsztatás bizonyítottan kisebb kockázattal jár, mint a farönk görgető technika. A hordágyon a bajbajutott akár az oldalfekve is rögzíthető (pl.: légútbiztosítás miatt), a vizsgálatok alapján ritkán következett be nyaki csigolya elmozdulás. Ne feledje azonban, hogy kevés vizsgálati eredmény áll rendelkezésre!
Taktikai (harci), lőtt sérüléssel járó baleset során NE képezzen prioritást a gerinc rögzítése! A téma minden elsősegély-oktatáson indokolt, pl.: elsősegélynyújtás sportolóknak, kőzúton közlekedőknek, gyermekeknek. Fontos tisztázni, mit értenek a tanulók az alábbi fogalmakon: bizsergés, érzéketlenség, deformáció.
Gerincsérült légútbiztosítása EGY segélynyújtó esetén
A sérülésmegelőzés fontossága és a modern edzésszemlélet
A játékosok sikere vagy sikertelensége azon is múlik, hogy mennyire kitartóak és mennyire képesek elkerülni a sérüléseket, baleseteket. A sportoló teste, minden egyes cselekedetében, járjon az helyváltoztatással, vagy legyen csak helyzet váltás, izomláncokban mozog, válaszol a kívülről érkező ingerekre. Ennek felismerése, elfogadása nemcsak a megelőzés, de magában a felkészítés fázisaiban is lényeges szempont. A test összehangoltan válaszol izomzatával az ingerekre.
Speciális edzéstervvel megelőzhetőek az említett sérülések. Az erősítő-, állóképesség-javító- és egyensúlyérzéket fejlesztő gyakorlatoknak van kiemelt szerepük. Ezek a gyakorlatok nem csak a megelőzést szolgálják, fontosak a sérülésekből való felépülésben is.
A törzserő megteremtése elsődleges szempont a sérülés megelőzés szempontjából, hiszen a kézilabdázónak a törzse állandó rotációnak van kitéve a folyamatos ütközés és a különféle gyors, s olykor előre nem kalkulált irányváltások miatt. Az egymásra épülő gyakorlatok azt a célt hivatott szolgálni, hogy az ilyen előre nem várt eseményekre legyen válasza, muníciója a törzsnek.
Ma már lényeges szempont a bemelegítés kapcsán, hogy a sérülésveszélyt minimalizáljuk, illetve ezzel egy időben a szervezet károsodásának elkerülése és a hatékonyabb edzés elősegítése. Az alábbiakban összegezném, hogy milyen területen és hogyan lehet a gyakorlatokat összeállítani, Természetesen ezen az elven alapul a "Protokoll bemelegítés" is!
- Farizom aktivizálása / Hátsó törzsi szakasz stabilizálása, lapocka zárásával: A farizmok erősítése és aktivizálása elengedhetetlen a medence stabilitásához és a derék tehermentesítéséhez.
- A csípő mobilizálása: A kézilabdázók futó mozgása alatt is a csípő horpasz izom feszülése, rövidülése igen erőteljesen jelen van, ezért mobilizációja kulcsfontosságú.
- Háti szakasz stabilizációja: A hát igen erőteljes szerepe miatt, szinte minden gyakorlatban funkcionálisan jelen van, stabilitásának megőrzése kiemelten fontos.
- Oldalirányú mozgásra történő felkészülés: Az oldal irányú haladás közben, az oldalsó külső csípő feszítő izmok aktivizálása történik meg, ami hozzájárul az egyensúly és a reakciókészség javításához.
A szumó guggolás alatt arra kell ügyelni, hogy a gerinc háti szakasza mindvégig egyenes maradjon. Tehát csak addig ereszkedjen le a sportoló, ameddig nem jelentkezik görbület az ágyéki szakasz tájékán. A dinamikus nyújtás és dinamikus stabilizáció a melegítés utolsó fázisában komplex módon jelentkezik a dinamika és a stabilizáció. Ennek a hirtelen megállás, irányváltás, ritmusváltás, cselezés esetén lehet jelentősége a törzs jó egyensúlyhelyzetének megtartása érdekében.
A sérülések kezelését illetően a bokaszalag-sérülések többnyire konzervatív kezeléssel gyógyíthatók, a térdsérüléseknél viszont sok esetben elkerülhetetlen a műtéti beavatkozás. A törések pedig mindig azonnali kórházi ellátást, sokszor műtétet igényelnek.
Hírek a magyar női kézilabda-válogatottból és keretváltozások
A magyar női kézilabda-válogatott felkészülése és a világversenyeken való szereplése során időről időre szembesül sérülésekkel. Kovács Anett váltotta a sérült Grosch Vivient az Európa-bajnoki bronzérmes magyar női kézilabda-válogatottban a holland-német közös rendezésű világbajnokság rotterdami középdöntője előtt. Később azonban Kovács Anett is izomsérülés miatt nem utazhatott el a válogatottal a tornára, helyére pedig Falusi-Udvardi Laura, a Motherson Mosonmagyaróvári KC jobbszélsője került be a keretbe.
A magyar válogatott a maximális négy ponttal érkezett a középdöntőbe, ahol szerdán 18 órától a román, pénteken ugyancsak 18 órától a japán, majd vasárnap 20.30-tól az Eb-ezüst-, olimpiai és világbajnoki bronzérmes dán csapat ellen lépett pályára. Az Európa-bajnoki bronzérmes magyar együttes csütörtökön Szenegál ellen kezdte meg szereplését a vb-n, majd szombaton Iránnal, jövő hétfőn pedig Svájccal csapott össze a csoportkörben. Golovin Vlagyimir csapata a hollandiai 's-Hertogenbosch-ban játszotta csoportmeccseit.
A magyar női kézilabda-válogatott 18 fős világbajnoki kerete:
- Kapusok: Szemerey Zsófi (Győri Audi ETO KC), Janurik Kinga (FTC-Rail Cargo Hungaria), Bukovszky Anna (MOL Esztergom)
- Jobbszélsők: Grosch Vivien (DVSC SCHAEFFLER), Falusi-Udvardi Laura (Motherson Mosonmagyaróvári KC)
- Jobbátlövők: Klujber Katrin (FTC-Rail Cargo Hungaria), Papp Nikoletta (CS Minaur Baia Mare, román), Albek Anna (Metz Handball, francia)
- Irányítók: Vámos Petra (Metz Handball, francia), Simon Petra (FTC-Rail Cargo Hungaria)
- Beállók: Tóvizi Petra (DVSC SCHAEFFLER), Bordás Réka (FTC-Rail Cargo Hungaria), Szmolek Apollónia (MOL Esztergom)
- Balátlövők: Kuczora Csenge (Thüringer HC, német), Faragó Lea (MOL Esztergom), Csíkos Luca (Vác)
- Balszélsők: Márton Gréta (FTC-Rail Cargo Hungaria), Hársfalvi Júlia (FTC-Rail Cargo Hungaria)
Női kézilabda-válogatottunk az Eurokupa csoportkörében, a 2. csoport első fordulójában csütörtökön Nagykanizsán 43-30-ra nyert a törökök ellen. Az Eb-bronzérmes magyar válogatottnak - valamint a rendező öt ország válogatottjának és a 2024-es Eb döntőseinek, Norvégiának és Dániának - nem kell kvalifikációs mérkőzéseket játszania a 2026-os cseh-lengyel-román-szlovák-török közös rendezésű kontinensviadalra. A csoportküzdelmek után a két csoport első két-két helyezettje 2026 őszén a négyes döntőben találkozik.
Golovin Vlagyimir együttese a törökök ellen csütörtökig három mérkőzést vívott, és mindhármat megnyerte. Legutóbb a tavalyi, részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon rögtön a nyitónapon találkozott a török válogatottal, és Debrecenben a szünetbeli ötgólos előnyét követően végül hat góllal győzött, 30-24-re. A török együttes 2024 előtt sem Eb-n, sem vb-n nem szerepelt, a tavalyi tornán pedig végül a 20. helyen zárt. A törökök balátlövője, Edanur Cetin esett össze a fájdalomtól egy rossz lépés után.
S bár a törökök 9-8-nál, 10-9-nél és 11-10-nél is felzárkóztak egy gólra, egyenlíteni nem tudtak. A félidőben 19-15 állt az eredményjelzőn, és a tizenöt bekapott gól nem mutatott jól. Fordulás után a Golovin-csapat 23-17-re, majd 25-18-ra lépett meg, és az ellenfél láthatóan kezdett fáradni. Együttesünk végül 43-30-ra győzött, de a világbajnokságig még van mit javítani a játékon, a védekezésen mindenképpen.
Golovin Vlagyimir a meccs után a következőket nyilatkozta: „Alapvetően szerettünk volna gyors játékot játszani, és ezzel felülmúlni az ellenfelet. Ez a második félidőben sikerült is, szünet előtt aznban a védekezésünkben több hibánk is volt." Simon Petra is megszólalt. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy a török csapat sokat változott a tavalyi Eb-hez képest. „Igazából nem tudtuk, mire számítsunk ellenük."
tags: #gerincserules #noi #kezilabda
