Az NFL Esélykiegyenlítő Rendszere: Stabilitás és Izgalom a Pályán

Az észak-amerikai sport egy teljesen más fejlődési íven ment keresztül, mint amit Európában tapasztalni lehetet. Az Egyesült Államokban a pénz beszél elv diktálja sokszor a szabályokat. A professzionális sportligákban, mint amilyen az NFL is, számos egyedi mechanizmus biztosítja a versenykiegyenlítettséget és a stabilitást, ami jelentősen eltér az európai modellektől.

Zárt és Nyílt Bajnokságok Rendszere

Európában érthetetlen lehet az, hogy egy klub bevásárolja magát egy sportligába. Ez úgy lehetséges, hogy a nagy amerikai sorozatok, az NFL, MLB, NBA, az NHL vagy az MLS zárt bajnokságként működik, vagyis nem alkalmazzák a kiesés és feljutás rendszerét. Mivel például az NBA-ből, az észak-amerikai kosárlabda-bajnokságból nem lehet kiesni, így új csapatok akkor jelenhetnek meg a sorozatban, ha egy tulajdonos leteszi a kellő pénzt a liga asztalára, hogy szerepelhessen az adott sorozatban.

Európára a nyílt bajnokságok rendszere a jellemző, vagyis minden szezonvégén vannak kieső és feljutó együttesek. A zárt ligák ezzel szemben stabilitást adnak a csapatoknak, mivel a teljesítményüktől függetlenül mindig ott lesznek a bajnokságban, feltéve, hogy megfelelnek bizonyos kritériumoknak. Ennek hátránya, hogy a ligákban a helyek korlátozottak és a sporteredmények egyáltalán nem számítanak a részvételhez. Az NFL-ben volt egy New England Patriots és egy Cleveland Browns nevű anomália, előbbi 2001 és 2018 között 13-szor játszott konferenciadöntőt, kilenc Super Bowllal, hat bajnoki címmel, utóbbi pedig 17 évet várt a playoffszereplésre. Jól jellemzi a liga kiegyenlítettségét, hogy a „hazafiak” ezzel a hat bajnoki címmel rögvest az örökranglista élére ugrottak holtversenyben a Pittsburgh Steelersszel.

Versenyképes Egyensúlyi Szabályok

Észak-Amerikában a sportligák számos korlátozást határoznak meg a csapatoknak a kiadásokat illetően. Ez jobb versenymérleget biztosít, mivel a klubok kvázi egyenlő mennyiségű pénzt költhetnek el, így elméletileg bármelyik csapatnak esélye van megnyerni a bajnokságot. Ehhez képest Európában a nagy múltra visszatekintő gazdag klubok nyerik vetésforgóban a versenyeket, akik a sikereik miatt egyre több bevételre tesznek szert, ezzel pedig tágul a szakadék a kicsi és nagy csapatok között. Az Egyesült Államokban legfontosabb pénzügyi szabályok a fizetési sapka és a draft rendszer.

Az NFL Draft Rendszere

A draft nem más, mint egy játékosválogató az NFL csapatok részére, túlnyomórészt az NCAA (egyetemi csapatok) játékosaiból. Egy showműsor, ami 3 napon keresztül tart, és maga Roger Goodell vezeti. Nagy múltra visszatekintő esemény, az első még 1936. február 8.-án volt a Ritz-Carlton Hotelben, Philadelphiában. Az esemény egyaránt fontos a játékosoknak és a csapatoknak is. A játékosoknak azért, mert itt dőlhet el, sikerül-e bekerülni az NFL-be, és nagyjából az is, milyen fizetéseket tudnak kiharcolni maguknak. Persze drafton kívül is be lehet kerülni a ligába, de ennek kicsi az esélye, mivel az aktív játékosoknak több mint a 3/4-e érkezik innen. A csapatoknak is nagyon fontos, hiszen innen tudnak új játékosokkal erősíteni.

Jelentkezés és a játékosok döntései

A draftra jelentkezni kell. A 3. elvégzett egyetemi év (Junior) után lehet kijönni (ez alól kivétel lehet, ha valaki hosszan sérült volt vagy edzői döntés miatt kihagyott egy évet), de ez nem kötelező. Dönthet úgy is a játékos, hogy még egy évet marad, és a Senior éve után méretteti meg magát. Miért kellene várni, merülhet fel a jogos kérdés, hiszen előbb lenne valaki profi játékos hatalmas fizetéssel. Nos, erre több válasz is lehet. Egyrészt az NFL gyorsabb és erősebb mint az NCAA, és dönthet úgy egy játékos, hogy fejlődni akar, hisz egy elrontott profi év után, ha nem kap újabb lehetőséget, akkor könnyen a süllyesztőbe kerülhet. A másik ok lehet, ha adott évben a posztján rengeteg jó játékos indul, és ráadásul az előzetes hírek szerint az ő posztja nem is igazán kelendő. Nyilván ebben az esetben jóval később választhatják ki, így a kezdő fizetése alacsonyabb lehet, míg ha esetleg vár egy évet, akkor akár top20-ba is bekerülhet. Például a 2013-as drafton a legmagasabban rangsorolt QB Geno Smith volt, de a csapatok nem kerestek irányítót, így csak a 39. helyen vitték el a 2. körben.

A kiválasztás sorrendje és a kompenzációs pickek

A draft rendszer egy olyan esélykiegyenlítő megoldás, ami alapján az előző szezonban legalacsonyabb helyezést elért csapat kapja az első választás jogát az egyetemi és utánpótlás-bajnokságokból a felnőtt ligába jutó fiatal tehetségek közül. Ennek segítségével az alacsonyabban végzett csapatok választhatnak a legnagyobb jövőbeni tehetségek közül, aminek hála sokkal nagyobb esélyük lesz a közeljövőben bajnokságot nyerni. Azt, hogy a csapatok milyen sorrendben választanak egymás után, előre eldöntik. Ezeket a számokat nevezzük draftpicknek vagy picknek.

Az első 20 helyen az előző idényben a playoffról lemaradó csapatok húzhatnak, mégpedig a leggyengébb mutatóval rendelkező csapat kezdheti a választást, vagyis övé az 1/1 pick. A 21-24. helyen a wild card körben kiesett csapatokat, 25-28. helyen a főcsoport elődöntőben kiesett csapatokat, 29-30. helyen a konferenciadöntőben kiesett csapatokat rangsorolják az alapszakasz eredményük szerint. A 31. hely a Super Bowl vesztesé, míg a 32. a Super Bowl győztesé. Szépen egymás után választanak a csapatok. Összesen 7 kör van.

Az 1. kör az első napon van és minden csapatnak 10 perc gondolkodási ideje van eldönteni, kit választ. A 2. és a 3. kör a 2. napon van, és itt már 7 perc a gondolkodási idő. A 4.-7. kör van a 3. napon, ahol kevesebb idő áll rendelkezésre. Ami izgalmasabbá teszi a dolgokat, az például az, hogy nem tudják előre a csapatok, hogy a másik kit választ. Előfordulhat, hogy mondjuk TE-t akar valaki húzni a 26. helyen és úgy gondolja, addig senki nem húz erre a posztra, és mondjuk van 3 kiszemelt. De váratlanul a 3-ból kettőt elhúznak előlük, és mondjuk még csak a 18-as csapatnál járunk. Na, itt akkor lehet agyalni és akár üzletelni más csapattal, azaz elcserélni a példánál maradva a 19. helyet, hogy a kiszemelt TE-t be tudjuk húzni. Ennek ugye ára van: akár játékos, akár hátsóbb körös, vagy következő évi draftpickek.

Könnyen kiszámolható, hogy 32 csapat, 7 kör, az 224 játékos. De éles szeműek kiszúrhatták, hogy több pick van. Ez annak köszönhető, hogy vannak úgynevezett kompenzációs pickek. Minden évben kiosztanak úgynevezett kompenzációs draftjogokat. Ezeket azok a csapatok kapják, amelyek az előző évi szabadügynökpiacon több játékost vesztettek, mint amennyi hozzájuk érkezett (3-7. kör között lehet részesülni belőlük, mindig az eredeti 32 választás után). Azok az együttesek is kompenzálásban részesülnek továbbá, akiknél ez a két szám megegyezik, de értékesebb játékosokat vesztettek - igaz, ezeket csak a 7. körben. Fontos, hogy ezek a pickek csak a 3. kör utániak lehetnek. Tehát lehet olyan, hogy 3. kör és azon belül a 33. pick még akkor is, ha csak 32 csapat van. Ebből a 256 húzási lehetőségből lejönnek azok, amelyeket a liga különböző vétségek miatt elvesz a csapatoktól, valamint azok is, amelyeket az előző évben, az úgynevezett supplemental drafton használnak fel a gárdák - itt a draftra nem jelentkező, de a tanulmányaikat mégsem folytató tehetségekre lehet vadászni.

Nem draftolt játékosok és a "tankolás" kérdése

Aki nem hallja/látja a nevét a hét kör során, annak sem kell csüggednie, hiszen ezt követően nem draftolt szabadügynökként is csapatra találhatnak, sőt, igazából a 6-7. körösöknél talán még jobb helyzetbe is kerülhetnek, hiszen maguk dönthetik el, hogy hová szeretnének aláírni, és néhányuk lényegesen nagyobb garantált pénzmennyiséget tud így megkapni. És hogy az sem jelenti feltétlenül egy karrier végét, ha valakit nem draftoltak, arra álljon itt néhány név: Tony Romo (irányító, Dallas Cowboys), Jason Peters (támadófalember, Buffalo Bills, Philadelphia Eagles), Wes Welker (elkapó, New England Patriots, Denver Broncos), Adam Vinatieri (rúgó, New England Patriots, Indianapolis Colts), James Harrison (irányítósiettető, Pittsburgh Steelers), Antonio Gates (San Diego/Los Angeles Chargers), Kurt Warner (St. Louis Rams).

A draftrendszer gyenge pontja még ma is az, hogy a csapatok, amennyiben akarják, tudatosan képesek befolyásolni a draftpozíciójukat. Egy csapat, amely vereséget vereségre halmoz, szándékosan veszít, könnyedén megkaparinthatja az első választási jogot. Ennek a rendezésére az NFL még nem keresett megoldást. Az NBA-ben a draft lottery módszere az, ami a legközelebb áll a helyzet kezeléséhez. Ott minden egyes, rájátszásba nem jutott csapatnak meghatározott százaléknyi esélye van arra, hogy az első választási jogot megszerezze. A 2019-es NBA-drafton például a New Orleans Pelicans zárt az élen, pedig csak 6% esélyük volt az első választási jogra.

Az újoncok fizetési reformja

Az NFL draft egyik nagy hátránya a csapatok számára éveken keresztül az volt, hogy már az újoncok is hatalmas pénzmennyiséghez juthattak anélkül, hogy a ligában bizonyítottak volna. A 2011-es reform hatalmasat változtatott ezen. Míg 2010-ig egy első helyen választott irányító rögtön a liga legjobban fizetett játékosai közé került (pl. 2009-ben Matt Stafford [QB, DET] 6 évre 78 millió dollárt kapott 41,75 millió dollár garantált tartalommal), a 2011-es drafton 1/1-esként elkelt Cam Newton már sokkal kevesebbért, 4 évre 22,025 millió dollárért írt alá a Panthershez. A jelentősen visszafogott újoncbérek természetesen hátrányosan érintették a draftra jelentkező játékosokat, de érthető volt a csapatok szemével nézve. Ez a fizetési struktúra immár 11 éve működik, az utóbbi években igyekeznek fejleszteni is, kedvezve a játékosoknak. Az új, tavaly elfogadott kollektív szerződés lehetővé teszi az olyan játékosok kompenzálását, akik bevált játékosok lettek.

A Fizetési Sapka és a Szabadügynökpiac

A fizetési sapka korlátozza, hogy a csapatok mennyi pénzt költhetnek a játékosok fizetésére. Ez minden klubnak azonos feltételeket jelent, így nem az fogja meghatározni a legnagyobb tehetségek választását, hogy hol kapnak csillagászati összeget a játékukért.

A szabadügynökök típusai

A másik fő mozgatórúgó a szabadügynökpiac (persze ez a fizetési sapkával szoros kapcsolatban van). Fentebb már említettünk egy kategóriát, a nem draftolt szabadügynökökét, ezenkívül három külön kategóriát kell még elkülöníteni.

• Korlátozás nélküli szabadügynökök: Azon játékosok, akik legalább négy idényt eltöltöttek a ligában, korlátozás nélküli szabadügynökké válnak. Ezen játékosok szabadon tárgyalhatnak más csapatokkal, és az egyéni preferenciák jegyében (pénz, játéklehetőség, bajnoki esélyek) saját maguk dönthetik el, hogy szeretnék folytatni a pályafutásukat.
• Korlátozott szabadügynökök: Azon játékosok, akik szerződésük lejártakor három felhalmozott idénnyel rendelkeznek, korlátozott szabadügynökké válnak. Ez esetben a csapatuk tenderrel láthatja el őket, háromféle opció van: 1. körös tender, 2. körös tender és az eredeti körös tender. Minden játékos szabadon kaphat ajánlatot egy másik csapattól, de az együttesének lehetősége van arra, hogy ezt tartsa, és ez esetben a másik gárda által felkínált szerződést kapja az együttesétől, és marad a helyén. Ha az eredeti gárda nem kívánja tartani az ajánlatot, akkor kompenzációra jogosulhat. Ha első körös tenderrel viszik el játékost, akkor 1. körös választási jogot kap érte cserébe, ha második körös tenderrel, akkor 2. körös választási jogot, ha eredeti körös tendert, akkor olyan köröst, ahol választották (ha a 3. körben, akkor 3. köröst, és így tovább).
• Exkluzív jogokkal rendelkező játékosok: Ha egy játékos a szerződésének lejártakor legfeljebb két felhalmozott idénnyel bír, akkor csapatának exkluzív jogai vannak.

Korlátozott Szabadügynök Tender Értékek és Kompenzáció (példa 2021)

Franchise és Transition Tagek

Egy csapat akkor is magához láncolhatja egy olyan játékosát, akinek legalább négy felhalmozott idénye van, amikor lejár a szerződése, teheti ezt franchise taggel vagy transition taggel. Előbbinél megkülönböztetünk exkluzív és nem exkluzív taget, előbbinél posztjának adott éves top 5 fizetésének átlagát - vagy előző fizetésének 120 százalékát, attól függően, hogy melyik a nagyobb - kapja a játékos, és nem tárgyalhat más klubbal. Utóbbinál az előző öt év top ötjének átlagát, ez kisebb összeg, viszont ekkor lehetősége van más csapatnak tárgyalni a játékossal. Itt is van megadási joga az eredeti klubnak, ha a játékos elfogadja ezt, akkor ezzel a szerződéssel tartja meg kiválóságát. Ha nem, akkor két első körös választási jogot kap cserébe az új gárdától.

A transition taggel az előző év poszt szerinti top 10 fizetésének átlagát kapja a játékos - vagy előző fizetésének 120 százalékát, amelyik nagyobb. Bár az ilyen egyéves szerződések összege magas (többek között az adott poszton top 5, illetve top 10 legjobban fizetett átlagbérének figyelembevételével képzik), a tag alkalmazása a poszton szereplő legjobbak esetén mégiscsak alulfizetést eredményez. A másik fontos szempont, hogy nem jelentenek hosszabb távú biztonságot. Ha abban az egy évben, amikor egy játékos tag szerződéssel játszik, olyan súlyos sérülést szenved, ami véget vet a karrierjének, akkor nincs meg az anyagi biztonsága, amit egy piaci bér 5-6 éves kontraktusa garantált volna neki. A korlátozások a csapatok szemszögéből nézve érthetőek, de a tag szerződést kapó játékos számára összességében kedvezőtlenek. A játékos választási lehetőségei korlátozottak. Azt csakis akkor érhette volna el az adott játékos, ha valóban megméretik az ára a 32 NFL-csapat szabad versenyében.

Tulajdonosi Struktúra és a Liga Irányítása

Az észak-amerikai sportrendszerben a klubok, vagyis pontosabban franchise-ok tulajdonosai egyben a liga tulajdonosai is. Ez tisztán magántulajdonosi szerkezetű. A tulajdonosok kizárólagos joga eldönteni, hogy melyik klubok vehetnek részt a bajnokságban. A csapatok kineveznek egy igazgatót, aki teljes jogkörrel rendelkezik a liga felett és meghozza a döntéseket. Ezenkívül a csapatoknak nem kell semmilyen pénzügyi kimutatást közzé tenniük, hiszen magántulajdonban vannak, ellentétben az európai részvényesi struktúrával. Ezek a szabályok hatalmas lehetőséget biztosítanak a tulajdonosoknak a ligák menetének az alakításában.

Az Esélykiegyenlítés Eredményei és Jövője

A draft rendszere nagy erőssége az NFL-nek. Valóban hatékony azon csapatok számára elérhetővé tenni a legjobb játékosokat, akik gyengébben szerepelnek, ezáltal közelítve egymáshoz a csapatokat játékerő terén. A draftrendszer egyik nagy erőssége még, hogy fenntartja a szurkolók érdeklődését. Az NFL az egyik legsikeresebb bajnokság abban a tekintetben, hogy a szezonkezdet előtt minden csapat szurkolója elhiszi, hogy csapatának lehet keresnivalója abban az évben. Erre rátesz a kiegyenlítettséget elősegítő draftrendszer, illetve olyan játékosok kerülnek a gyengébb csapatokba, akik az egyetemi bajnokságok által már országossztár-státuszra tettek szert.

Azonban ne feledjük azt sem, hogy a legtöbbre taksált játékosokból nem minden esetben lesz világklasszis az NFL-ben. Hatalmas szerepe van az egész folyamatban a csapatok tehetségkutató részlegének. A tehetségkutatás pedig nem egzakt tudomány. A játékosok sporttal kapcsolatos képességei csak egy területet jelentenek, és már azt is hihetetlenül nehéz megítélni, hogy valaki mennyire lesz képes jó teljesítményre NFL-szinten. Fontos emellett a személyiség, a hozzáállás, a játékosokat körülvevő környezet szerepe is.

tags: #nfl #eselykiegyenlitui #rendszer

Népszerű bejegyzések:

• Ramóna és a kézilabda világa
• Labdarúgás ajándék ötletek
• Komárom VSE kézilabda: legújabb eredmények
• A csepeli sportvilág sikerei és története
• Távolság és utazási információk Leeds és Manchester között