Rögbi és Amerikai Futball: A Hasonlóságok és Lényegi Különbségek
Az amerikai futball és a rögbi két olyan sportág, amelyek bár hasonlóak, de sok különbség is van. Mindkettő csapatsport, és téglalap alakú pályán játsszák, de a szabályok és a játékmód egészen más. A két sport merőben hasonlít egymásra, viszont akadnak eltérések is közöttük - többek szerint igen is sokban különbözik a két mozgásforma.
A Két Sportág Gyökerei
A rögbi egészen a római korig nyúlik vissza: már a IV. század környékén a Britanniát elfoglaló római légiók harpastum nevű játékát is kis, kerek labdával űzték.
Az angliai gyökerű rögbi az egyesületi futballból fejlődött ki a 19. század közepén. Viszont neve és eredete William Webb Ellishez köthető, aki a Rugby-ben rendezett futball mérkőzés során kézzel fogta meg a labdát és így igyekezett megközelíteni az ellenfél kapuját. A felháborodott ellenfelek utána futottak és leteperték a földre. Ez lett a rugby football, azaz a Rugby városának szabályai szerint játszott futball, a rögbi.
1870-ben megalakult a Rugby Football Union, amely szigorú szabályokat hozott az amatőrizmus betartásáért. 1900-1924 között az olimpiákon is szerepelt a sportág, kialakul a skót hetes rögbi, ráadásul női csapatok is szerveződtek, az első Rögbi Világ Kupát (RWC) pedig Új-Zéland rendezi 1987-ben. A rögbi a 19. században vált egyre népszerűbbé.
A maga részéről az amerikai futball a 19. század végén az Egyesült Államokban keletkezett, mint a rögbi egyik változata. Az amerikai futball a 19. századi egyesült államokbeli egyesületi futballból és rögbiből indult ki. Az amerikai foci már a kezdetekor tagadhatatlanul rabul ejtette az amerikai sportfanatikusokat, és azóta járja hódító útját az egész világon (hazánkban is).
Gyökerei több száz évre nyúlnak vissza; elemeit az angliai Rugby város fiú iskoláinak sportja, valamint a labdarúgás ötvözete. Már a korai 1840-es években a Harvard és a Yale egyetemi életének fontos része volt az intézményen belüli mérkőzések megtartása, viszont a polgárháború idejére olyan méreteket öltött, hogy mind a két intézmény vezetősége kitiltotta a sportot. A tilalom nem volt hosszú életű, hiszen 1869-ben megrendezték az első egyetemek közötti mérkőzést, amit több hasonló esemény követett.
Gerrit Smith Miller volt az első, aki minden játékos számára kijelölt egy szerepet a labda előrejuttatása vagy a védekezés során, így került be a csapatmunka és a koncepció a játékba. Kezdetben a bírók hatásköre igen csak kicsi volt, szinte már csak formális szerepet töltöttek be: nem álltak rendelkezésükre olyan szabályok, amik tiltották volna a vak oldali ütközéseket, vagy a verekedések kialakulását.
A sportág közönségét hosszú évtizedekig az egyetemi bajnokságok vonzották, és csak a XX. második felében adódott jelentősebb szerep a profi mérkőzések számára. 1970-ben, majdnem 50 évvel az első profi szövetség megalakulása után, az NFL 16 csapata összeolvadt az AFL 10 csapatával, így egy kétkonferenciás liga jött létre.
A Lényegi Különbségek
A Labda és a Passzolás
A fő különbség az amerikai futball és a rögbi között a játékmód. Mindkét sportágban ovális labdával játszanak, de még a labdák is csak alakban hasonlóak, kialakításban egészen mások.
A rögbiben a játékosok kézzel felvehetik és vihetik a labdát. A játékosok passzolhatják a labdát hátra vagy oldalról, de előre soha. Ezzel szemben az amerikai futballban a labdát birtokló csapat számára egy előrepassz és korlátlan számú oldalpassz engedélyezhető.
Amerikaifutball-szabályok
Játékosok Száma és Öltözéke
A rögbit két, egyenként 15 fős csapattal, míg az amerikai futballt két, egyenként 11 fős csapattal játsszák. Mindkét sportágban a játékosok különböző pozíciókra vannak osztva, amelyeknek meghatározott szerepük van a játékban.
A legszembetűnőbb eltérés az öltözék, azaz a védőfelszerelés, vagy éppen annak hiánya. A rögbiben a játékosok ujjatlan inget, rövidnadrágot és sportcipőt viselnek. A sípcsontvédőn és a sérülési kötésen kívül nincs speciális védelem. A rögbiben lényegesen kevesebb a védőfelszerelés (szinte semmi), mint az amerikai fociban.
Ezzel szemben az amerikai futballban a játékosok sisakot és vállvédőt viselnek, hogy megvédjék magukat az ütésektől. Az öltözék már az 1875-ös Harvard-Yale találkozón debütált, a később vakond-bőrnek keresztelt vászonszerű uniformis nem sok védelmet jelentett a nagy erejű ütközésekkel szemben. A sportolók ezért minden év júniusában serény hajnövesztésbe kezdtek, hogy legalább ennyi óvja őket a csontroppantó ütközések ellen. Az 1888-ban beharangozott változtatások lerakták a modern verzió kialakulásához vezető út alapköveit (pl: a védők csak térd felett szerelhetnek).
A Játéktér és a Játékidő
A rögbi pálya felülete az IRB hivatalos szabályai szerint lehet fű, hó, agyag vagy homok. Mérete nincs pontosan meghatározva, de nem lehet több 100x70m-nél. Az amerikai futballt két, tizenegy tagú csapat játssza négyszer 15 percig egy 360 x 160 láb (1 láb=30,5 cm) nagyságú pályán, melyet 5 yardonként egyenes vonalak kereszteznek, és minden yardot, úgynevezett hashmarks jelöl, ami a labda pontos elhelyezéséhez szükséges.
A rögbit kétszer 40 perces játékidővel játssza kétszer 15 fő. A rögbinek egyszerűbb szabályai vannak, mint az amerikai futballnak. Például a rögbiben nincs időkorlát, és a játék addig folytatódik, amíg el nem érik a try-t, szabálysértést nem követnek el vagy hiba nem történik. A Rugby Union az amerikai futballtól eltérően szabadon áramlik, és csak akkor áll meg, ha a labda túllép a keretről, vagy ha van büntetés. E tekintetben sokkal inkább hasonlít az európai futballra.
Az amerikai futballban a játék akkor kezdődik, amikor a labdát a középpontból kihúzzák, és befejeződik egy tapintással, vagy ha a labda túllép a keretről, vagy ha a labdát megkísérelni játszó játékos ejti, mielőtt elkapja. Ráadásul a rögbiben a játékosok korlátlanul cserélhetnek a meccs alatt, míg az amerikai futballban csak bizonyos cserék engedélyezettek.
Pontszerzés és Szabálytalanságok
A rögbiben a cél az, hogy a labdát az ellenfél kapujába tegyük, és a földre tegyük, hogy próbát szerezzenek. A földre vitt játékosnak el kell engednie a labdát. A rögbiben léteznek játék- és mérkőzéspontok is. Az előbbiek az adott mérkőzésen elért pontok (cél: 5 pont, jutalomrúgás: 2 pont, büntető rúgás: 3 pont, drop rúgás: 3 pont). Utóbbiakat pedig a csapatok a tornák alatt gyűjtik, a tabellán elfoglalt helyüket győzelem (4), döntetlen (2) és vereség (0) után kapott pontok, valamint bónuszpontok (1) határozzák meg.
Az amerikai futballban a cél az, hogy a labdát továbbítsák a pályán, és elérjék az ellenfél célterületét. Az amerikai futballban pontokat akkor szereznek, amikor egy játékos beviszi a labdát az ellenfél célterületére, vagy ha mezőnygólt lőtt. A cél az ellenfélénél több pont szerzése, és ezzel a győzelem bezsebelése. De hogyan szerezhetőek a pontok? Például, ha valaki a játékosok közül az ellenfél célterületére (end zone) viszi be a labdát, vagy az irányító a célterületen álló társának dobja a labdát, aki mindkét lábával érinti a földet, az elkapott labdával a kezében, vagyis egy touchdownnal, ami 6 pontot ér. Vagy egy mezőnygóllal (3 pont), amit a támadó csapat speciális egysége érvényesíthet. Esetleg egy touchdown utáni két pontos kísérlettel vagy jutalomrúgással, amely 1 pontot ér.
Szerelni csak a labdás játékost lehet, annak földre vitelével, mélyfogással. A les, a labda nélküli játékos szerelése, a váll feletti fogás mind-mind szabálytalannak számítanak a rögbiben. A rögbiben a szabálysértéseket büntető ütésekkel vagy súlyos esetekben a játékos kizárásával büntetik. Az amerikai futballban a szabálysértések yardvesztéssel vagy extra bukással büntethetők az ellenfél csapata számára.
Amíg az amerikai fociban scrimmage-nek nevezik azt, ahonnan a két csapat közé dobják a labdát, addig a rögbiben a scrummage azt a pontos helyet jelezte, ahonnan a következő játékot kezdeni kell.
Összefoglaló különbségek táblázatban
| Jellemző | Rögbi | Amerikai Futball |
|---|---|---|
| Játékosok száma (csapatonként) | 15 (Rugby Union), 7 vagy 13 (variánstól függően) | 11 |
| Játékidő | 2 x 40 perc | 4 x 15 perc (ténylegesen 2-3 óra) |
| Labda alakja és kialakítása | Ovális, runder formájú, jellegzetesebb textúra | Ovális, hegyesebb végű, simább felületű |
| Passzolás | Csak hátrafelé vagy oldalra | Előre és oldalra is engedélyezett |
| Védőfelszerelés | Minimális (szájvédő, scrumcap, sípcsontvédő) | Teljes (sisak, vállvédő, protektorok) |
| Játékmenet | Folyamatos, kevés megállás | Szakaszos, "play-ek" közötti megállások |
| Cserék | Korlátlan | Korlátozott |
| Pontszerzés fő módja | Try (5 pont) | Touchdown (6 pont) |
| Szabálytalanságok büntetése | Büntetőrúgás, kizárás | Yardvesztés, extra bukás |
Összefoglalva, bár a rögbi és az amerikai futball hasonlóságokat mutat, például téglalap alakú pályán játszható csapatsportként, sok különbséget mutatnak a játszhatóság, a szabályok, a felszerelés és a védelem tekintetében. Az amerikai futball és a rögbi két különböző sportág, bár van némi hasonlóságuk.
Tudtad? A BEAC-nak van rögbi csapata, a BEAC Mókusok!
