Niessner Aladár: A Válogatott Labdarúgó és Kiemelkedő Építőmérnök Pályafutása

A magyar futballhőskor egyik jeles alakja, Niessner Aladár nem csupán a labdarúgópályán alkotott maradandót, hanem építőmérnökként is kiemelkedő városfejlesztő munkát végzett, különösen Szombathelyen és Kalocsán. Az 1883. január 22-én született néhai válogatott jobbszélső élete és pályafutása egyedülálló módon ötvözte a sportot és a mérnöki szakmát.

Életének Kezdetei és Különleges Kapcsolódások

Niessner Aladár Ausztria Doborján (ma Raiding) nevű településén látta meg a napvilágot. Ahogy a múzeumi ajánlóban is szerepel, a nagy komponista és zongorista, Liszt Ferenc édesapja, Liszt Ád 1808 és 1822 között juhászati számtartóként, gazdatisztként szolgált az Esterházy-uradalomban. Kiderült, hogy Niessner ugyanabban a házban látta meg a napvilágot, mint az 1811. október 22-én született csodagyerek, virtuóz zongorista, zseniális zeneszerző, a kora sztárjaként ünnepelt Liszt Ferenc! A különleges Liszt-Niessner életrajzi kapcsolódást az magyarázza, hogy mintegy hét évtizeddel később a labdarúgó édesapja volt a gazdatiszt az uradalomban, és ugyanabban a szolgálati lakásban élt családjával.

A lóki római katolikus születési anyakönyvben (Doborján anyakönyvileg Lókhoz tartozott) a következő olvasható róla: „Gyermek neve: Alfredus Joannes Vincentus. Szülők neve: Franciscus Niessner provisor és Elisabetha Némethy.” Tehát Alfrédként írták be keresztnevét a születési anyakönyvbe, de a családban mindig Aladárként szerepelt. A magyar futballhőskor szereplője Budapesten járt középiskolába, a VIII. kerületi községi főreáliskola éves értesítőiben Niesner Alfrédként (!) említik; az 1906-os kiadványban az 1900-ben érettségizők között olvasható a neve, alatta a születési dátum: 1883. jan. 22. Felsőfokú tanulmányait a Műegyetemen végezte.

Labdarúgó Pályafutása

Niessner Aladár a M(A)FC-ban 1900-tól futballozott és atletizált. A „technikusok” gárdája nem szerepelt az első osztályban a magyar labdarúgás első három idényében, de például 1901. október 21-én az I. Vienna Football Clubbal összecsapva avatta fel a margitszigeti füves pályát, és 2:1-re kikapott. „A magyar csapatból kiváltak játékukkal Fehéry kapus, Reiner hátvéd, aki kitűnő formában van ismét, Gillemot, továbbá Borbás, Niessner és Misky csatárok” - írta a Magyar Nemzet.

A MAC és a Válogatott

Niessner 1905 novemberében átlépett a MAC-ba, amely az első őszi-tavaszi kiírásban bombasztikus teljesítményt nyújtott, miután idény közben, 1906 novemberében trénernek szerződtette a kor kiváló sportolóegyéniségét, Gillemot Ferencet. Gillemot munkája nyomán valósággal szárnyaltak a griffesek, 1907 tavaszán egyszer sem szenvedtek vereséget tétmeccsen, és a legtöbb gólt (78) lőve, a legkevesebbet (15) kapva csak két ponttal maradtak el a bajnoki címet megszerző Ferencvárostól. Niessner jobbszélsőként száguldozott a pályán, tagja volt a Gillemot Ferenc-féle „nagy” MAC-nak, amely 1907-ben bajnoki második labdarúgócsapat volt.

Ha már válogatott, Niessner 1903 és 1907 között ötször kapott meghívót, háromszor nyertes, kétszer vesztes csapat tagja volt. Bemutatkozásán (2:1 Csehország ellen) „az első félidőben borzasztóan rosszul játszott”, de később ő adta a gólpasszt a győztes találat előtt - ez volt a magyar válogatott első sikere! Utolsó mérkőzésén négymeccsesre nyúlt a nemzeti együttes bécsi nyeretlensége (0:2 Ausztria ellen), a két magyar szélsőről így vélekedett Az Ujság: „Niessner és Borbás a csatársor két legjobb embere volt és ha nem bírtak eredményesebben érvényesülni, csak az okozta, hogy igen rosszul kapták a labdákat.”

Játékos-edzői Időszak Szegeden és Nagyváradon

1907-ben Szegedre szólította a kötelesség, ahol városi segédmérnökként kezdett dolgozni. Szegedi munkájával magyarázható, hogy az 1907-1908-as idény tavaszán csak egy bajnoki találkozón lépett pályára (április 12.: MAC-Fővárosi TC 5:0), mégpedig középcsatárként, ő szerezte az utolsó gólt. Nagyobb galibát okozott szerepeltetése a következő kiírás 1908. szeptember 20-i nyitó fordulójában, amikor is vele a soraiban nyert a MAC 1:0-ra az MTK ellen. Az aradiak kérték az MLSZ-t, döntse már el, Niessner melyik csapat kötelékébe tartozik, merthogy a Szegedi AK-t erősíti a déli kerületi bajnokságban... A szövetség magára vállalta a felelősséget, tudniillik munkatársa elmulasztotta megjelentetni a Nemzeti Sportban Niessner SZAK-ba szerződését - így jóhiszeműségre hivatkozva a MAC-tól nem vontak le pontokat, Niessner viszont már csak a Tisza partján rúgta a labdát.

Egészen 1910-ig amikor is októberben hírül adták, hogy Nagyváradon kapott városi osztálymérnöki állást. Nem csoda, hogy Körös-partra költözését nagyon sajnálták Szegeden: „Az 1908-as év a gyors fejlődés éve, amit a klub az akkori magyar válogatott Niessner Aladár kitűnő sportembernek köszönhet, aki igazi sportszellemet vitt a csapatba” - olvasható Földessy János az MLSZ 25 éves jubileuma alkalmából 1926-ban megjelent könyvében. A Nagyváradi SE fellendítésével tette le névjegyét, majd a világháború miatt elvesztegetett évek után (1914 novemberében vonultatták be) a Nagyváradi Törekvést segítette nem középiskolás fokon. Az általa felkészített, jobbszélsőként a pályán is támogatott együttes 1919. augusztus 4-én először verte meg a Nagyváradi AC-t, a korabeli beszámolók szerint a turistákra váró konflisokból az örömittas szurkolók kifogták a lovakat, és maguk húzták a kocsikba ülő győzőket a városközpontig.

Niessner (Névery) Aladár Sportpályafutásának Összefoglalása

Mérnöki Karrier és Városfejlesztési Munkássága

Niessner Aladár építőmérnökként is jelentős karriert futott be. A legtöbb forrás szerint 1907-ben kapta meg diplomáját, Melega Miklós tanulmányában viszont ezt olvashatjuk: „1904-ben szerzett mérnöki oklevelet, majd Brüsszelben, Londonban, Ausztrában és Németországban folytatta tanulmányait. Hazatérve Budapesten kezdte meg mérnöki gyakorlatát magánmérnökként és egyetemi tanári asszisztensként.”

A vesztes világháborút követően, 1919-ben hűségesküt követeltek meg Romániában a magyar köztisztviselőktől, amit Niessner elutasított, így állás nélkül maradt, és feleségével, valamint három fiúgyermekével Magyarországra települt. Átmenetileg Debrecenben vállalt munkát, majd 1922 februárjában az ország másik végében, Szombathelyen átvette a mérnöki hivatal vezetését, egyúttal városi műszaki tanácsnok lett.

Szombathelyi és Kalocsai Városrendezési Tervek

Melega Miklós tanulmányából többek között kiderül, hogy Vas vármegye székhelyén tevékenyen részt vett a vízmű megújításában, ő készítette el a város útépítési programját, vagy például az ő irányításával született meg 1923-ban Szombathely szabályozási terve. Különösen az útburkolatok szakavatott hozzáértőjeként tett szert országos hírnévre, saját eljárást is kidolgozott. Emellett részt vett a sportéletben is: igazgatósági tagja volt az első két profi idényben (1926-1928) negyedik helyen végző Sabariát irányító gazdasági társaságnak, a Sabaria Labdarúgók Szövetkezetének, ott volt 1927-ben a Nyugati Automobil és Motor Club alapításánál. Az 1928-1929-es évad legelején, szeptember közepéig - az új tréner, Weisz Árpád érkezéséig - edzette is az együttest.

Niessner Aladár mérnöki szakértelmét Kalocsa városfejlesztési tervének elkészítésénél is kamatoztatta. Kalocsa első városrendezési terve 1929. április 23-án készült el, Niessner Aladár műszaki tanácsos, Szombathely város mérnöke készítette. A jóval a városrendezési törvény előtt született terv nem lelhető fel a levéltári anyagban.

A városrendezésről és az építésügyről szóló 1937. évi VI. törvénycikk első fejezete rendelkezett a városrendezésről, kimondva, hogy minden városnak meg kell alkotnia városfejlesztési tervét. Az általános rendezési tervben legalább M = 1:5000 méretarányú térkép, valamint műszaki leírás alapján ki kell jelölni a városias kialakításra szánt terület beépített, illetve beépíthető részeit, és meg kell határozni, hogy e terület egyes részein milyen építés kötelező. A részletes rendezési tervben legalább M = 1:1000 méretarányú térkép alapján a beépített, illetve a beépítésre kijelölt területre vonatkozóan meg kell határozni az utak szintjét, az épületek építési vonalát, az épületmagasságot, az építési telkek méreteit, a telkek beépítési módját, a közműhálózat elhelyezését, és a városrendezés szempontjából jelentős egyéb lényeges körülményeket.

A városrendezési törvény alapján készítendő városfejlesztési terv céljára Majorossy Gyula miniszteri osztálytanácsos 1939. január 31-én Budapesten összeállította Kalocsa város vizsgálati adatait. Ehhez azonban a városfejlesztési tervezet csak 1943-ban készült el. A terv I-XXII. fejezetben foglalta össze a teendőket, kitért a város természeti és társadalmi adottságaira, részletezte a városias kialakításra szánt terület határának megállapítását, a beépítési módokat, a főútvonal-hálózatot és a város fejlődése szempontjából megvalósítani kívánt feladatokat. Az előadó Kollányi Ödön nyugalmazott polgári iskolai igazgató által 1940. február 7-én tartott „Kalocsa települési és lakásviszonyai” című előadásban megállapította, hogy Kalocsa fekvése a fejlődés szempontjából nem mondható szerencsésnek, és az ún. átmeneti település jellegét mutatja, falusias jelleggel. A kalocsai lakások nedvesek, dohosak, zsúfoltak voltak, a lakásviszonyok nagyon kedvezőtlenek. Az elkövetkező városrendezéssel kapcsolatban a zsúfoltság megszüntetését, a Duna felé való terjeszkedést, az utcák fásítását és a kertes város kialakítását javasolták, megőrizve a helyi és néprajzi jelleget.

Kalocsa Városfejlesztési Tervének Adatai (1939-1943)

Utolsó Évei és Emlékezete

Niessner Aladár családnevét 1934-ben Néveryre változtatta. A Nemzeti Sport (1924. december 24.) így írt róla: „Friedrich, Nirnsee és Niessner volt a MAFC három szőkéje. Kissé darabos, de nagyon gyors játékos.” 1942-ben betegsége miatt saját kérésére nyugdíjazták, és előbb Budapestre, majd 1945 után középső fiához, Egonhoz Sopronba költözött. Sopronban is hunyt el 1956. június 30-án.

Az utókor felelősségét átérezve Sopronban megemlékezést tartottak a Szent Mihály-temetőben nyugvó Névery Aladár sírhelyénél. Biczó Zalán helytörténész - aki tegnap a temetőben is megemlékezést tartott - kutatómunkájának köszönhetően vált világossá, hogy Névery Aladár azonos Niessner Aladárral, a magyar labdarúgás hőskorának egyik magyar válogatott labdarúgójával. „A város vezetőinek egyetértésével, Kósa Istvánnak, a soproni szabadidőport-szövetség elnökének közreműködésével, polgári összefogás eredményeként jöhetett létre a mai ünnepélyes sírhelymegáldás. Sportvezetőként vesszőparipám volt, hogy a múlt megbecsülése nélkül nincs jövőnk. Ennek egyik ékes példája a mai esemény” - mondta Biczó Zalán. Az eseményen a Magyar Labdarúgó Szövetséget Horváth László megyei igazgató képviselte, a város ismert válogatott labdarúgói közül pedig megjelent Csapó Károly és Bücs Zsolt.

tags: #niessner #aladar #valogatott #labdarugo

Népszerű bejegyzések:

• Női labdarúgás hírek
• Részletes mérkőzésinformációk Vácon és Békéscsabán
• A kapus távolmaradásának okai és következményei
• Fiatal magyar kézilabda tehetségek
• játékos matematikai feladatok