A női strandkézilabda bikinivita: a szabálymódosítás és a sportolói jogok
A strandkézilabda, mint látványos és dinamikus sportág, hosszú időn át szorosan összekapcsolódott a hölgyek esetében a bikini viseletével. Megszokhattuk, hogy a homokban kézilabdázó hölgyek bikiniben lépnek pályára. Ez a hagyomány azonban komoly vitákat generált az egyenlőség és a sportolói komfort szempontjából, ami végül jelentős szabálymódosításhoz vezetett a sportágban.
A bikinikötelezettség eredete és a vita kirobbanása
A Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) néhány éve kötelezővé tette a női strandkézilabdázók számára a bikini viselését. A szabályzat szerint a felső résznek jól illeszkedő sportmelltartónak kell lennie, karján mély kivágással. Az alsó rész egy bikini bugyi volt, melynek oldala nem lehetett tíz centiméternél hosszabb. Összehasonlításképpen, a férfiak nadrágban és trikóban játszhattak.
A kérdés, miszerint ha a férfiak játszhatnak nadrágban és trikóban, a nőkre miért van rákényszerítve a bikini, egyre hangosabbá vált. Az EHF bécsi kongresszusán több szövetség is feltette ezt a kérdést. A párbeszédet a norvégok kezdeményezték, de a dán szövetség is hamar az ötlet mellé állt. „Minden erőnkkel támogatjuk az ügyet. A korábbi években többször előkerült a téma, de sajnos semmi nem történt, mindent lesöpörtek az asztalról” - nyilatkoztak a dán képviselők.
A korábbi szabályok összehasonlítása: Férfiak vs. Nők
A hivatalos mezszabályzat jelentős különbségeket mutatott a nemek között, ami a vita egyik fő forrása volt:
| Kategória | Férfiak előírása | Nők előírása (2022 január előtt) |
|---|---|---|
| Felső | Testhez simuló felső, ujjatlan trikó | Jól illeszkedő sportmelltartó, karján mély kivágással |
| Alsó | Nem túl bő rövidnadrág | Bikini alsó, melynek oldala nem lehet tíz centiméternél hosszabb |
A sportolók nézőpontja és a diszkrimináció kérdése
Számos sportoló, különösen a nők, kényelmetlenül érezték magukat a kötelező bikiniviselet miatt. „Azt tapasztaljuk, hogy vannak játékosok, akik egyszerűen kényelmetlenül érzik magukat a bikini miatt, és ezt komolyan kell vennünk. Itt az idő, hogy beszéljünk a diszkriminációról, a nők jogairól és az ő nézőpontjaikról” - hangsúlyozták a téma felvetői.
A 27 éves Ditte Folden Vind (Holstebro Handbold) maga is megtapasztalta ezt az érzést. „Mindig is azt gondoltam, hogy ez súrolja a határokat. Semmi köze a sporthoz, hiszen nincs racionális magyarázat a szűk és apró ruhára, amely sokszor bevág és olyan testrészeket mutat meg a kamerának, amelyeket nem szeretnél, hogy mások lássanak. Az ne legyen már a meccsre való felkészülés része, hogy gyantáztatunk és kiválasztjuk a megfelelő bugyit. Csak a találkozókra akarok koncentrálni.”
Az IHF azzal védekezett, hogy a ruha úgy lett kifejlesztve, hogy az a teljesítmény szempontjából legyen optimális, ám ez az érv nem győzte meg a kritikusokat. „Nem szabadna megkövetelni, hogy a női strandkézilabdázók bikinit viseljenek, amikor inkább rövidnadrágban játszanának. A férfiak esetében nincs hasonló követelmény, és ezért természetesen a nőknek sem lenne szabad előírni bármit is” - érvelt a norvég fél.
A norvég csapat esete és a nemzetközi felháborodás
Nagy port kavart még júliusban az az eset, amikor megbírságolták a norvég női strandkézilabda-válogatottat. A csapat amiatt kapott büntetést, mert a kötelezően előírt bikini helyett rövidnadrágban léptek pályára egy Európa-bajnokságon.
- Játékosonként 150 eurós büntetést kaptak a norvégok a szabályszegésért, ami összesen 1500 eurót tett ki a csapat számára.
- A norvég szövetség előre jelezte, hogy bármekkora pénzbüntetést kifizetnek, és már többször is kérték 2006 óta, hogy hadd játszhassanak a kézisei sortban a túl sokat mutató bikini helyett.
- Abid Raja norvég sportminiszter nevetségesnek nevezte a kialakult helyzetet, és felszólította a sportág vezetőit, hogy változtassanak a hozzáállásukon. „Teljesen elképedtem azon, hogy ez miként lehetséges! Mennyire ódivatú és régimódiak ezek a szabályok! Kollégáim ugyanúgy meg voltak döbbenve, mint én ezeken az előírásokon, és nagyon örülök, hogy mi így öten egyetértettünk, és közösen levelet írtunk! Büszke vagyok Norvégia és az északi országok által képviselt értékekre, és azt is szeretném, hogy a Nemzetközi Kézilabda Szövetség is kövesse ezeket” - nyilatkozta Raja.
- A büntetés olyan felháborodást keltett, hogy többek között az amerikai popsztár, Pink is felajánlotta, hogy kifizeti az összeget. „Nagyon büszke vagyok a norvég válogatottra, amely tiltakozik a szexista szabályok ellen” - írta Pink.
- Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország miniszterei szeptemberben arra kérték az IHF-et, hogy vizsgálja felül szabályait a nemek közötti egyenlőséggel összhangban.
A norvég női strandkézilabda-válogatott reakciója a bikinialsó elhagyása miatt kapott pénzbírságra | Lorraine
Hasonló esetek más sportágakban
A strandkézilabda nem az egyetlen sportág, ahol a nők viseletével kapcsolatos előírások vitát váltottak ki. Korábban a strandröplabda esetében is volt egy hasonló szabályozás, ám a londoni olimpia előtt több panasz is érkezett a szövetség felé, főleg olyan országokból érkező sportolóktól, akik vallásosabb, konzervatívabb országokból származnak. Akkor a nemzetközi szövetség megszüntette a nők számára a bikini kötelező viselését, és ma már rövidnadrág és ujjatlan trikó is helyettesítheti a bikinit.
Hasonló okokból a német Sarah Voss sem a szokványos torna dresszben lépett fel az Európa Bajnokságon, hanem egy egész testet lefedő dresszben mutatta be gyakorlatait. Sara Voss nem szeretne szerepelni a jövőben a hagyományos torna dresszben.
A szabálymódosítás és a jövő kilátásai
A nemzetközi nyomás és a széleskörű felháborodás eredményeként a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) végül módosította a mezszabályt strandkézilabdában. Az új rendeletet egyébként már október elején kiadták, de a nemzetközi sajtó csak most vette észre. A módosítás után a szabálykönyv úgy rendelkezik, hogy a női játékosoknak a testükhöz szorosan illeszkedő rövidnadrágot és felsőrészt kell viselniük, amely 2022 januárjától lépett érvénybe. Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem lesz kötelező a túl pici ruha a strandkéziseknek.
A norvég kézilabda-szövetség elnöke üdvözölte a szabálymódosítást, és szerinte ez egy lépés afelé, hogy egyenlően kezeljék a sportolókat. Az IHF azért változtatott, mert az eddigi szabályozás többek szerint szexista volt. „Megállapodtunk abban, hogy tovább dolgozunk az ügyben az IHF-fel. Akik jelezték, hogy segíteni akarnak a ruházattal kapcsolatos jó megoldások megtalálásában, számos sportág számára fontosak ezek a pontok” - mondja a norvég Kåre Geir Lio.
Érvek és ellenérvek a bikinivel kapcsolatban
A vita során számos nézőpont ütközött. Voltak, akik a hagyományokhoz és a sportág "könnyedségéhez" ragaszkodtak, mások viszont a nők jogait és kényelmét helyezték előtérbe.
Érvek a bikini mellett (vagy az elfogadása mellett):
- „Így ismertük meg ezt a játékot, így fogadtuk el. Nem hosszú múltú sportág, 25-30 éve alakult ki, és mindig a könnyedséget, a felszabadultságot jelentette” - mondta egy magyar válogatott erőssége.
- „A nyár, a homok, a meleg, a strand magával hozza az öltözetet. Más régebbi múltú strandsportághoz hasonlóan a nők öltözete a strandon pihenésüket kereső emberekéhez hasonló.”
- „Nyilván azok a sportolók, akiknek nem tetszett az öltözet nem próbálták ezt a sportágat űzni, tehát akik elfogadták a topp-bugyit ők pörögnek a homokban. Kényelmes is a csekély öltözet, hiszen mindenünk homokos az izzadság, a meleg miatt.”
- „Nem volt ilyen sporttársam, aki diszkriminációnak élte meg az öltözetet. Akik itt vannak elfogadják magukat olyannak amilyenek, sportolnak, és jól érzik magukat a bőrükben.”
- „Alapvetően azt kell látni, hogy a strandkézilabdát mindenki úgy akarja eladni, mint egy napos, nyári, fiatalos sportot. Ezért szponzorálnak versenyeket világmárkák.”
Érvek a bikini kötelező jellege ellen:
- „A szabályozás régimódi és diszkriminatív is.”
- „A szabály a szexizmus határát súrolja, hiszen különbséget tesz a nemek között.”
- A spanyol szövetséghez érkezett figyelmeztetések, miszerint egy tornán a 22 résztvevő csapatból 21-nek nem felelt meg a szerelése a szabálykönyvben rögzítetteknek.
- A baszk szövetség hivatalos panaszt is benyújtott az Európai Bizottságnak, miszerint a rendelkezések célja nem az, hogy a sportolók minél kényelmesebb ruházatban legyenek, hanem hogy a lányok látványát használják nézőcsalogatónak.
- „Nem nagyon lehet kérdéses, hogy ez így van. Mint ahogy az sem kérdéses, hogy így valóban több férfi nézője van a sportágnak (amely egyébiránt egyáltalán nem szorulna rá erre, mert maga a játék is látványos).”
- „Biztos vagyok abban, hogy nem szabad valami olyat kötelezővé tenni, aminek nincs igazán köze a sport szabályaihoz, és vannak olyanok, akik emiatt kényelmetlenül érzik magukat.”
- „Hogy mi a legjobb megoldás? Talán hagyni kellene a sportolóknak, hogy eldöntsék, milyen szerelésben szeretnének játszani.”
