Golovin Vlagyimir és a magyar női kézilabda-válogatott útja a sikerek felé
Golovin Vlagyimir, az 51 éves szakember, lett a magyar női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, miután a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöksége értékelte a csapat tokiói olimpiai szereplését és döntött a kinevezéséről. Ez az óriási megtiszteltetés nagy kedvvel és tervekkel tölti el a kapitányt.
Golovin Vlagyimir nem ismeretlen a magyar kézilabda-világban: az 1998-99-es születésű generációval 2018-ban junior-világbajnokságot, a 2000-2001-es születésűekkel pedig 2019-ben junior Európa-bajnokságot nyert. Megbízatása a 2024. decemberi, magyar-osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokság végéig szól. A 2021-22-es szezonban párhuzamosan az MTK csapatát is irányítja, ameddig a klub nem találja meg utódját és nem sikerül megfelelő módon rendezni az edzőkérdést.

Az új szövetségi kapitány vezetésével a válogatott fő célja a következő három évben a párizsi olimpiára való kijutás. Pálinger Katalin, az MKSZ alelnöke kiemelte, hogy „Az új olimpiai ciklus minden válogatott számára új időszakot hoz, igaz, a magyar csapat életében egyfajta korosztály-frissítés már az elmúlt esztendőkben megtörtént, éppen a Golovin Vlagyimir által 2018-ban junior világbajnoki címre vezetett csapat több játékosa révén, de Tokiót követően tovább alakulhat a keret, immár az új szövetségi kapitány elképzelései szerint.” Hozzátette, hogy „Szeretnénk, ha Párizsra igazán erős csapatunk lenne. Golovin Vlagyimirrel nem volt nehéz a megegyezés, hiszen az MKSZ elképzelései, elvárásai egybeesnek az ő ambícióival, céljaival.” Golovin már készül az Eb-selejtezőkre és a decemberi világbajnokságra, ahol a negyeddöntőbe jutás a cél.
Az Eurokupa mérkőzés: Tanulságok Dánia ellen
A magyar női kézilabda-válogatott 21-19-re kapott ki Dániától az Eurokupa csoportkörének harmadik fordulójában, a Tatabányai Multifunkcionális Sportcsarnokban. Golovin Vlagyimir a mérkőzés után úgy értékelte, hogy a második félidőt jól kezdték, összességében viszont nem igazán tetszett neki, amit látott.

A kapitány elmondása szerint védekezésben és támadásban is voltak dolgok, amik idáig működtek, de ezen a meccsen nem. „Tisztában vagyok vele, hogy az ellenfél felkészül, és kivesz bizonyos dolgokat a játékunkból, de ezt már nagyon sokszor megoldottuk, ma viszont egyáltalán nem tudtuk. Inkább egyénileg próbáltuk valamilyen szinten megoldani ezt a meccset, de egyének nem nyernek a meccset, csak a csapat” - magyarázta Golovin. Hozzátette, hogy egy meccsen nem lehet lerombolni sok mindent, és a csapat már sok dolgot tud, de amit tud, azt kell játszania, mert abból lesz a fejlődés.
Albek Anna értékelése és önkritikája
Albek Anna, a francia bajnok Metz HB jobbátlövője, szerint a sok kihagyott helyzet miatt szenvedtek vereséget. „Nagyon bosszantó és fájó, hogy megint vereséget szenvedtünk hazai pályán. Főleg azért, mert úgy gondolom, ismét fel tudtuk venni velük a versenyt, nagyszerű kapusteljesítmény volt mögöttünk, viszont azokat a kihagyott helyzeteket nem engedhetjük meg magunknak, amiket műveltünk” - nyilatkozta. Kiemelte, hogy nagy pozitívum, hogy eljutottak abszolút ziccerekig, vagy le tudták húzni a szélsőknek a labdát, és lövőhelyzetet teremtettek nekik, de ezeket a lehetőségeket értékesíteni kell.
A magyaroknak nyolccal több kapura lövésük volt, mint ellenfelüknek, Szemerey Zsófi 12 védéssel zárt, mégis kikaptak két góllal, mert 31 kísérletet rontottak. Albek Anna csereként jól szállt be a meccsbe és agilis játékkal segítette a válogatottat, végül négy góllal zárt. Az 53-szoros válogatott átlövő önkritikusan elismerte, hogy ő is sokat hibázott - kilenc lövésből szerezte négy gólját - és ez bosszantja. A játékára jó hatással van, hogy a Metz tagjaként már magasabb szinten, nagyobb iramú meccseken kézilabdázik, a Vámos Petrával való közös játékot pedig a válogatottban is kamatoztatni tudják.
Albek Anna szerint a védekezésüket sokkal keményebbé kellene tenniük, mert bár Szemerey nagyon jól védett, voltak olyan helyzetek, amelyekkel a kapusok sem tudnak mit kezdeni. „Néha egy kicsit azt éreztem, hogy elöl nincs rendszerünk, amihez mindenki tartja magát” - tette hozzá.
Magyarország - Dánia Női Kézilabda Világbajnokság meccs. 2015 December 9.
A két válogatott vasárnap 16 órától Svendborgban újra találkozik egymással, ahol a tanulságok levonása és a javulás kulcsfontosságú lesz.
Filozófia és csapatépítés a bronzérem után
Az Európa-bajnoki bronzérmes csapat szövetségi kapitánya hangsúlyozta, hogy fel kell venniük a "munkáskesztyűt", mert „a sport a máról és a holnapról szól”. Golovin hangsúlyozza, hogy nincs gondja azzal, ha a játékosai hibáznak, hiszen az ember nem gép, de az Eurokupa mérkőzés "nem nézett ki jól" magyar részről.

Golovin Vlagyimir szerint a bronzérem megszerzése mögött nincs titok, egyszerűen nagyon sokat dolgoztak érte. „Azt kell megérteniük - nemcsak a lányoknak, hanem mindenkinek -, hogy ez egy játék, és a játéknak mindig vannak győztesei és vesztesei. Úgy próbáltuk felépíteni ezt a csapatot, hogy a tagjai semmilyen helyzetben ne féljenek.” Hozzátette, hogy a játékosok nem félnek a kudarctól, ez adja az igazi erejüket. A szövetség elvárása a hat közé kerülés volt, de a lányok merészebbet álmodtak, érmet akartak nyerni. „Idővel rám is átragadt a hitük.”
„Már csak azért is nagyon örülök ennek az éremnek, mert nagyon sok melót fektettek a megszerzésébe, és ki tudja, talán, ha nem jött volna össze, azt mondják, ‘hiába dolgoztam, semmit nem kaptam’. De azzal, hogy sikerült, és látják, hogy ez a rengeteg munkának köszönhető, biztos vagyok abban, hogy keményen dolgoznak majd tovább. Tudom, hogy többre vágynak a bronzéremnél, hiszen sokan közülük korosztályos világ- és Európa-bajnokok lettek, és azóta is hisznek abban, hogy felnőttként is képesek elérni ezt.” Golovin régóta együtt dolgozik a játékosokkal, ismeri őket, tudja, „milyen emberek, mikor fáj nekik, mikor boldogok, és ezt mind kezelni kell edzéseken, meccseken. Sokat változtunk az évek során a közös munka eredményeképpen.”
Tizenkét év után sikerült visszatérni erre a szintre, amihez nagyban hozzájárult a mentál coach. „Az elmúlt három évben elhitettük a csapattal, hogy bármire képesek lehetnek, biztos, hogy ez volt a mostani jó szereplés titka.”
A fejlődés útja és a nemzetközi tapasztalatok fontossága
Juhász István, a szövetség sportszakmai igazgatója szerint a csapat közelebb került a világ négy legjobb együtteséhez, a franciákhoz, a norvégokhoz, a dánokhoz és a svédekhez, akiket meg tud szorongatni, egyszer-egyszer legyőz, de még nem csatlakozott hozzájuk az elitben. Golovin is egyetért abban, hogy fizikálisan és mentálisan is közelebb kerültek a legjobbakhoz, de nagyon sok mindent lehet és kell is még tanulni tőlük. „A norvég válogatott játékosai nagyobbak, mint mi, ennek ellenére minden adat, amit a meccs után láttunk, azt mutatta, hogy dinamikusabbak is. Ezt kompenzálni kell, amiben segíthet a jó csapatmunka, de ha még feljebb akarunk zárkózni, akkor alaposan ki kell elemezni, hogy mit csinálnak másképp, és kitalálni, hogyan tudnánk mi is arra a szintre lépni.”
Ahhoz, hogy sikeres legyen a válogatott, fontos volna, hogy a tagjai ne csak a hazai bajnokságban játsszanak, hanem komoly csatákat vívjanak a Bajnokok Ligájában vagy az Európa-ligában. Golovin hangsúlyozta, hogy minden világversenyt a statisztikák elemzése követ, és utána leül a klubedzőkkel átbeszélni, hogyan lehetne még jobbnak lenni. A „cseresor” megfogalmazást nem tartja szépnek, mert ezek a játékosok is fontos tagjai a csapatnak. A tudásukat a válogatottban nehéz fejleszteni, nincs rá idő, ezért a klubjukban kell tenniük érte, vagy akár elgondolkodni a klubváltáson. Példaként említette Szemerey Zsófit, aki kevesebb lehetőséget kap a Metzben, de a válogatottban önbizalommal telve tud teljesíteni.
A Klujber Katrin által is említett csapategység kialakulásához mindenki hozzájárult a maga módján. „Az egyik meccsen ez, a másikon az tolja előre a csapatot, megoszlanak a szerepek, már csak ezért sem könnyű az ellenfeleinknek: ha nagyon készülnek valakire, hatástalanítják, másvalaki tud kimagasló teljesítményt nyújtani. Három emberünket be is választották a torna álomcsapatába.”
A magyar női kézilabda-válogatott szövetségi kapitányai
A magyar női kézilabda története során számos kiváló szakember irányította a válogatottat. Az alábbi táblázat összefoglalja a szövetségi kapitányok listáját a nagypályás és kispályás válogatott időszakában.
| Időszak | Kapitány neve | Válogatott típusa |
|---|---|---|
| 1928-1934 | Karsai József | Nagypályás |
| 1935-1936 | Sass István | Nagypályás |
| 1937-1945 | Cséfay Sándor | Nagypályás |
| 1948-1949 | Schäffer Gusztáv | Nagypályás |
| 1950-1951 | Várady Andor | Nagypályás |
| 1951-1956 | Mérai Ferenc | Nagypályás |
| 1957-1959 | Réti Zoltán | Nagypályás |
| 1959 | Mérai Ferenc | Nagypályás |
| 1956-1978 | Török Bódog | Kispályás |
| 1979-1980 | Lele Mihály | Kispályás |
| 1980-1985 | Csík János | Kispályás |
| 1986-1987 | Barabás Zsolt | Kispályás |
| 1988-1989 | Szabó István | Kispályás |
| 1990-1996 | Laurencz László | Kispályás |
| 1997 | Csík János | Kispályás |
| 1998 | Németh András, Zsiga Gyula | Kispályás |
| 1998-2004 | Mocsai Lajos | Kispályás |
| 2004 | Kiss Szilárd | Kispályás |
| 2005-2008 | Németh András | Kispályás |
| 2008 február-augusztus | Hajdu János | Kispályás |
| 2008-2009 | Imre Vilmos | Kispályás |
| 2009-2011. június | Mátéfi Eszter | Kispályás |
| 2011. augusztus-2014 | Karl Erik Böhn (norvég) | Kispályás |
| 2013. július-december | Hajdu János - megbízott kapitányként | Kispályás |
| 2014. február-2015. december | Németh András | Kispályás |
| 2016. február-június | Elek Gábor, Ambros Martín (spanyol) - ideiglenesen | Kispályás |
| 2016. május-2020. január | Kim Rasmussen (dán) | Kispályás |
| 2020. január-2021. január | Elek Gábor és Danyi Gábor | Kispályás |
| 2021. január-2021. augusztus | Elek Gábor | Kispályás |
| 2021. szeptember- | Golovin Vlagyimir | Kispályás |
tags: #noi #kezilabda #valogatott #szovetsegi #kapitany





