A magyar női kézilabda helyzete: sikerek, pénzügyek és a jövő kilátásai

A kézilabda hatalmas népszerűségnek örvend mind Magyarországon, mind Európában. A magyar kézilabdázás népszerűségét a nemzeti válogatott, a játékosok, illetve a klubok teljesítménye, továbbá a hazai rendezésű események kiemelkedő száma és nézettsége határozza meg. S bár a sportág elsősorban Európában elterjedt, a Nemzetközi Kézilabda Szövetség [IHF] 210 tagországot, 28 ezer klubot, 128 ezer csapatot és 30 millió játékost tart számon. A 2019-es kézilabda világbajnokság vonzotta a valaha volt legnagyobb közönséget, az IHF adatai alapján 2 milliárdos összesített globális nézőszám jellemezte az eseményt, a mérkőzésekre pedig összesen 900 ezer helyi nézőt regisztráltak. A televíziós közvetítés nemcsak az országimázs szempontjából kiemelkedő, hanem jelentős reklámbevételt is generál, emellett pedig hozzájárul a helyi turizmus népszerűsítéséhez is.

A kézilabdát Magyarországon a második legnépszerűbb csapatsportágként jegyzik, a legtöbb európai országban, így hazánkban is a férfi labdarúgás a legnagyobb közönséget vonzó sportág. Németországban, Dániában, Norvégiában, Izlandon, Észak-Macedóniában, Montenegróban és Romániában a futball mögött a kézilabdának van a legnagyobb közönsége, emellett komoly jelenléttel bír az egykori Jugoszlávia utódállamaiban, Svédországban, Franciaországban és Spanyolországban. Balássi Imre, a Magyar Kézilabda Szövetségen belül működő Profi Liga elnöke szerint:

“A női kézilabdának nagy hagyománya és sikeres múltja van a magyar sportéletben. A sportág klub és válogatott szinten egyaránt népszerű, sok szurkoló követi heti rendszerességgel a hazai és a nemzetközi mérkőzéseket egyaránt.”

“Egyértelműen kijelenthetjük, hogy Magyarországon a női kézilabda a legnépszerűbb és legsikeresebb csapatsport a női sportágak között. “

A magyar női kézilabda kiemelkedő eredményei

A magyar női kézilabdázás szép sikerrel zárta a 2024-es évet, hiszen a november 28. és december 15. között megrendezett osztrák-svájci-magyar Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. A válogatott a 2012-t követően fejezte be ismét éremmel a kontinenstornát, amelynek gólkirálynője az FTC-Rail Cargo Hungária jobbátlövője, Klujber Katrin lett. Az Eb hazai részét, a Főnix Arénában lebonyolított csoport- és középdöntős meccsek szervezését a Magyar Kézilabda Szövetség [MKSZ] a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökséggel közösen, és az Európai Kézilabda Szövetséggel [EHF] együttműködésben végezte. Az Eb csoportmérkőzéseinek leglátogatottabb találkozója a Svédország-Magyarország összecsapás volt, míg a középdöntők esetében a magyar-román mérkőzés bizonyult a legnépszerűbbnek a kézilabdabarátok körében. Mindkét alkalommal megtelt a debreceni Főnix Aréna, ami 4.163 fő helyszíni nézőt jelentett.

A klubszinten elért sikerek is jelentősek: 2024-ben az EHF Bajnokok Ligáját a Győri Audi ETO KC nyerte, de az FTC-Rail Cargo Hungária is a budapesti Final Fourok állandó résztvevőjévé lépett elő. Balássi Imre szerint a Győri Audi ETO KC és az FTC-Rail Cargo Hungaria évtizedes meghatározó szerepe a Bajnokok Ligájában egyértelműen a magyar kézilabdázás sikere, a győriek hat trófeával a BL jelenlegi címvédői és rekorderei is egyben. Az FTC-nek a dán Esbjerg elleni 2023-2024-es BL-elődöntőjére 20.022 néző látogatott ki, ami ezzel a legtöbb szurkoló előtt játszott női kézilabda mérkőzés lett. Az MKSZ elnöke, Ilyés Ferenc fogalmazta meg az elvárásokat a válogatottal kapcsolatban:

„Érezzük, látjuk, hogy fokozott az érdeklődés a női válogatott szereplése iránt. Mi is bizakodóak vagyunk, és látva a sorsolásunkat, az utunkat a világbajnokságon az MKSZ hivatalos célkitűzése az első hat hely valamelyikének megszerzése.”

Pálinger Katalin alelnök arról beszélt, hogy nagyon fiatal a nemzeti együttes kerete, ugyanakkor már sok nagy csatát megélt a válogatott. Tíz olyan játékos van, aki tagja volt a tavalyi, részben hazai rendezésű kontinensviadalon bronzérmes csapatnak. Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány csapata továbbjutás esetén Rotterdamban folytatja szereplését. Montenegró, Szlovénia és Izland lesz a magyar női kézilabda-válogatott ellenfele az Eb-n, Golovin Vlagyimir pedig elmondta: „Tisztességesen felkészülünk, és célunk Nagyváradon a csoportelsőség, remélhetőleg sok magyar szurkoló előtt.”

Pénzügyi háttér és játékosfizetések

A magyar bajnokság a világ egyik legjobban fizető ligája, ami annyiban meglepő, hogy ez a gazdasági teljesítmény nem következik a csarnokok telítettségéből, a sportszervezetek kereskedelmi bevételeiből, az átlagos televíziós nézettségből, azaz a piacból. Nem csupán Mörk, de Görbicz Anita, a brazil Amorim, a norvég Grimsbö és Oftedal, a holland Broch és Groot, a dán Hansen, a német Althaus alkalmazása egyaránt azt mutatja, a Győr a földkerekség legjobban fizető klubjai közé tartozik, hiszen másként nem tudná idehozni a világklasszisokat.

Olyan csapatban akar játszani, amelyik minden sorozatban a csúcsra érhet - mondta Morten Mörk, amikor lánya aláírt Győrbe. Nora Mörk, a világ egyik legjobb játékosa a norvég Larvikból érkezett a kisalföldi világválogatottba. A Mörk fizetésére vonatkozó adat irányadó lehet, miként az is, hogy a norvég TV2 korábban Katrine Lunde győri bérét évi 1,5 millió norvég koronára, azaz évi majd 50 millió forintra tette. A román Gazeta Sporturilor cikkéből pedig tudhatjuk, mennyit keres a világ legjobban kereső női kézilabdázója: Cristina Neagu, a háromszor is a világ legjobb játékosának választott balátlövő szezononként 300 ezer eurót, azaz több mint 90 millió forintot kasszíroz a BL-esélyes CSM Bucurestiben. A legjobban fizetett kézilabdázók akár 1 millió eurót meghaladó összeget is kereshetnek a pályafutásuk során. A CSM Bucuresti szakosztályokat zár be, de közben a dolgozóinak ingyen utazást kínál a budapesti final fourra.

Ugyanakkor a magyar liga aktuális helyzetéről talán nem is világ legjobb csapatának kifizetései mondják el a legtöbbet, hiszen az papírforma, hogy a Győr csak nemzetközi szinten is kiemelkedően versenyképes bérekkel hozhatja ide a sztárokat. Beszédesebb a vidéki városok klubjainak financiális helyzete: az Érd Párizsból a francia Coralie Lassource-ot, a svéd válogatott Jamina Robertset pedig hazájából, a Savehof csapatától csábította el. A Debrecen az utóbbi években Oroszországból, Rosztovból és Franciaországból, Nizzából tudott igazolni. Nem csak a nőknél vannak a magyar klubok a fizetési lista élén: a Veszprém férficsapata például 3,1 milliárd forintot költött el 2016-ban.

Az állami támogatás szerepe és az átláthatóság kérdései

A kézilabda ugyanis kiemelkedő közvetett állami támogatást kap. A futball 2012 óta évi 30-40 milliárd forint bevételhez jut a társasági adóból, a kézilabda támogatására tavaly már 26,4 milliárd forintot adtak a cégek, ez a két évvel korábbi összeg duplája. Ezt egészítik ki az olyan állami dotációk, mint a legutóbbi évadban a Szerencsejáték Zrt. Ekkora állami támogatás mellett is hiába számítunk legalább minimális átláthatóságra, a klubok hallgatnak az adatokról.

Meg is kérdeztük a Győrt, mennyi fizetést kap a legjobban és a legrosszabbul kereső játékosa, illetve arról is érdeklődtünk, mennyi az átlagfizetés az egyesületnél. A klub azt válaszolta: „a játékosok között fennálló munkaszerződésekben foglalt titoktartási kötelezettség miatt” nem áll módjukban tájékoztatást adni. Kíváncsiak voltunk arra, hogy ebben a környezetben mekkora fizetést adnak a klubok a játékosoknak, ezért körkérdést küldtünk a tizenkét női NB I-es csapatnak. Összesen öt klubtól kaptunk választ, és mindössze kettő olyan volt, amelyik hajlandó volt számokat is mondani. E két klubon kívül válaszolt még az MTK, amely jelezte, hogy 19 tagú a kerete, egyetlen idegenlégióst alkalmaz, játékosai fizetése pedig az NB I-es átlag alatt van.

Válaszok hiányában megnéztük, mi olvasható ki a csapatokat működtető cégek és egyesületek mérlegeiből, beszámolóiból. Az egyes játékosfizetésekre nem tudunk következtetni a számokból, de az látszik, hogy a munkavállalók száma és a ráfordítások nagysága is kiugróan nagy: a budaörsi elszámolásban 2015-ről 2016-ra csaknem 50 százalékos növekedést látunk, Debrecenben 43 százalék, az FTC-nél 45 százalék, a Békéscsabánál 125 százalék az emelkedés. Ezt támasztják alá a sportfejlesztési programokban látható adatok is. A taopénzek nem fordíthatók játékosok fizetésére, elsősorban utánpótlás-nevelési feladatok finanszírozására szolgálnak, ám sokféle modell alakult ki, hogyan segítsék a felnőtt csapat működését ebből a forrásból. Például a játékosok edzői feladatokat is ellátnak, a felnőtt csapat edzője szakmai igazgató lesz, így az utánpótlásért is felel, a csarnokokat az utánpótláscsapatok bérlik és így tovább. A Békéscsaba 2017/2018-as anyagában például azt látjuk, hogy 2015-ben 78 milliót tett ki a bérkifizetés, 2017-ben 176 milliót, miközben a működési költségek nem változtak, az anyagköltség ugyanannyi, a szolgáltatásokért meg 18 millióval kevesebbet számolnak, csak a fizetések nőnek irdatlan ütemben. A Kisvárda büdzsétervezete igazi esetpélda: e szerint 2016-ban 175 millió forintos költségvetéssel terveztek, ebből 140 millió, azaz az összeg 80 százaléka a taóból származik. A váci klub pedig csak a 2017/2018-as időszakban 290 milliót hívhat le. Azaz a kézilabda a közvetett állami támogatásnak köszönhetően érdemi kiadásnövelést tud felmutatni.

Az NB I kapusainak teljesítménye - Részletes statisztika

A női NB I-es bajnokságban a 26 forduló alatt a csapatok 182 mérkőzést játszottak le. A 14 klub összesen 45 kapust nevezett be. Összesen öt olyan csapat volt, akinél 4 kapus is szerepet kapott (Győri Audi ETO KC, Moyra-Budaörs Handball, Alba Fehérvár KC, Kisvárda Master Good SE, TAPPE-Békéscsabai Előre NKSE). A bajnokság során összesen 14 355 kapura lövést jegyeztek fel, melyek 28,62%-át sikerült védeniük a kapusoknak, összesen 4 108 alkalommal. A legkevesebb lövést a DVSC SCHAEFFLER kapujára küldték (952), míg a legtöbbet az MTK Budapest kapuvédőinek kellett hárítaniuk, összesen 1 082 próbálkozást. A legtöbb védést a mosonmagyaróvári kapusok mutatták be, 371 alkalommal hatástalanítva az ellenfelek lövéseit, míg a legkevesebb védést a Kisvárda hálóőrei jegyezték, 259 védéssel. A védések átlagos számát tekintve a két BL-induló csapatunk mellett a mosonmagyaróvári csapat kiemelkedett a mezőnyből, mivel kapusaik 14,3-as védési átlagot produkáltak. A kisvárdai kapuvédők éppen elérték a 10-es átlagot mérkőzésenként.

A védési hatékonyság tekintetében a Győri Audi ETO KC csapata zárt az élen, kapusaik a lövések 37,06%-át hatástalanították. Szorosan mögöttük a mosonmagyaróvári kapusok következnek (34,58%). A kapusok összesen 220 büntetődobást hárítottak.

A legtöbb hétméteres védést Szemerey Zsófia (Motherson Mosonmagyaróvári KC) mutatta be 23 alkalommal, őt követi Szőke Szonja (MTK Budapest) 15 védéssel, majd Oguntoye Viktória (DKKA) 14 védésével. A szezon során 13 kapus szerepelt csapata mind a 26 mérkőzésén a jegyzőkönyvben. A bajnokság során a legtöbb időt Győri Barbara (MTK Budapest) töltötte a pályán, összesen 1 162 percen át védve csapatának kapuját. Őt követi Tóth Nikolett, az Alba Fehérvár KC hálóőre, aki 1 031 percet játszott. A harmadik legtöbb játékidővel Mátéfi Dalma rendelkezik, aki kisvárdai színekben 1 004 percen át próbálta megakadályozni a támadókat a gólszerzésben. Az átlagos játékidő tekintetében Tóth Nikolett végzett az első helyen, mérkőzésenként majdnem 49 perccel. Őt követi Győri Barbara, aki átlagosan 45 percet jelent mérkőzésenként.

Utánpótlás és jövőbeli kilátások

A magyar női és férfi válogatott is kijutott a 2024-es párizsi olimpiára, junior válogatottjaink pedig sorra nyerik az érmeket a különböző világ- és kontinensviadalokon. 2024-ben Magyarország első lett az EHF YAC - vagyis az utánpótláskorú versenyeket figyelembe vevő - rangsorában az elért eredmények alapján. Balássi Imre, a Profi Liga elnöke hangsúlyozta:

„Úgy gondolom, hogy óriási kihasználatlan tartalékok vannak az utánpótlásban, amit jól mutatnak a válogatottak nemzetközi sikerei is. A jövőt ezekre a sikerekre és a fiataljainkra kell építeni, és lehetőségeink szerint segíteni őket a karrierjük mindennemű megvalósításában.”

A hazai női bajnokság színvonala az elmúlt években stagnált, de az idei bajnokság eddigi eredményei egyértelműen jelzik, hogy két nemzetközileg is kiemelkedő csapatunk mögött kiegyenlítettek az erőviszonyok a bajnokság többi csapatait illetően, ami további színvonalemelkedést eredményezhet, és ez a válogatott sikere szempontjából is rendkívül fontos lenne.

tags: #noi #kezilabda #wellnes

Népszerű bejegyzések:

• Részletes WoT útmutató játékosoknak
• Kuvait futballcsapatának sajátosságai
• Ismerje meg a magyar labdarúgás ikonikus otthonát
• Ismerje meg a Fenerbahçe labdarúgóklubot
• A magyar csapat aktuális helyzete a Montenegró elleni meccs előtt