A magyar női labdarúgás történelme

Egy héttel a magyar női futball történelmének legrangosabb eseménye, a május 18-i, budapesti UEFA Női Bajnokok Ligája döntő előtt, megjelent a szakág hazai történelmét feldolgozó „Magyar női futball - A bajnokságok” című könyv.

Dénes András, a Magyar Sportújságírók Szövetsége Nagy Béla Programjának támogatásával készülő könyv szerzője a MSÚSZ Testnevelési Egyetemen lévő irodájában tartott könyvbemutatón elmondta, a most megjelent 250 oldal tulajdonképpen egy trilógia első kötete, amelyet követ majd a válogatott csapat 300 mérkőzésének históriája, valamint 50 év 50 főszereplőjének portréja.

A szerző ötven évet említett, utalva arra, hogy női labdarúgóink 1971 áprilisában játszottak először bajnoki mérkőzést - ám a könyv még ennél is hosszabb időszakot dolgoz fel.

Az angol Netty Honeyball, akit okkal tarthatunk a női labdarúgás egyik legfontosabb „ősanyjának”, 1895-ben úgy jellemezte a futballt, hogy az „egy férfias játék, amely ugyanakkor nőies is lehet”.

Ezzel, a mindmáig érvényes mondattal kezdődik a könyvben a női labdarúgás történetének felidézése, nem megfeledkezve a szegedi Brauswetter Boriskáról, a harmincas években az Egyesült Államokban, Kaliforniában pályára lépett Hungarians nevű alakulatról, vagy az 1946-ban, a Latorca utcai Elektromos-pályán bemutatkozott női labdarúgó-válogatottról - amelyet egyébként a nagypályás női kézilabda vállalkozó szellemű sztárjai alkottak.

Az „őskor” történetének felidézése elsősorban a kuriózumok tárháza, míg a hetvenes évek elején kezdődött „hőskor” krónikája tisztelgés a „szabadságharcosok” a női futball létéért küzdő legendák - mint Bárfy Ágnes, Matskássyné Boda Mária, Forgács Zsuzsa és a többiek - előtt.

Nekik, illetve az utána következő korosztályok legjobbjainak köszönhető, hogy ma egyáltalán létezik női futball, amelynek a sportszakmai értékei mellett soha nem szabad megfeledkezni társadalmi jelentőségéről sem.

Az általuk játszott bajnokságokat, az eredményeket, a néha mosolyra késztető, máskor pedig könnyeket kicsaló történeteket gyűjtötte csokorba a „Magyar női futball - A bajnokságok” című könyv 250 lapja, amely nem csak az emlékek tárháza. Tisztelgés a hajdani játékosok, vezetők bátorsága, elszántsága - az életük előtt.

A női labdarúgás kezdetei

1894-ben egy Nettie J. Honeyball néven fellépő angol hölgy szokatlan újsághirdetéseket tett közzé: női futballistákat toborzott egy női futballcsapat megalakításához. Rövid idő alatt harmincan jelentkeztek, így Honeyball és társa, Florence Dixie hivatalosan 1895-ben megalapíthatta a British Ladies’ Football Club nevű egyesületet. Nettie J. Az első játékosok közül is sokan szerepeltek álnéven, vagy „művésznéven”, ezzel együtt is kivehető, hogy az úttörők tipikusan az angol középosztályból érkeztek. Nettie Honeyball igazi nevét sem ismerjük biztosan, csak feltételezések vannak arról, hogy ki volt.

Az első női labdarúgó-mérkőzésre 1895. március 23-án került sor Londonban: a meccsre a csapatot két részre osztották, Észak-London Dél-London ellen játszott. Az első mérkőzést követően a női futballcsapat, valamint az időközben megalakult riválisok (a The Original Lady Footballers „Miss Graham” vezérletével) is országos turnéba kezdtek, bemutató mérkőzésre került sor Buryben, Walsallban, sőt, még a Newcastle otthonában, a St.James’s Parkban is. A női futball iránti érdeklődés azonban gyorsan alábbhagyott. A St.James’s Parkban még 8000-en nézték végig, ahogy Észak 4-3-ra győzött Dél ellen, valamivel később azonban Jesmondban, Newcastle külvárosában már csak 400-an voltak kíváncsiak a női mérkőzésre.

A női futball megjelenése az európai kontinens országaiban kevéssé dokumentált. Franciaországban 1912-ben megalakult a Femina Sport nevű egyesület, az első női futballeseményre azonban 1917.szeptember 30-ig kellett várni. Ekkor a Femina Sport két csapata mérkőzött meg egymással, a Thérese Brulé vezette gárda 2-0-ra verte Suzanne Liebrard-ékat. A német és a francia felfogás közti különbséget jól jelzi a L’Auto című lap 1917.október 2-i cikke, amely a női testnevelés „nagyon szép eseménye”-ként számol be a találkozóról, amelyet gerelyhajító, távolugró és díjlovagló versenyszámok követtek.

Magyarország a kontinentális államok közül viszonylag élen járt a női futball gondolatának meghonosításában. Az első magyar női futballcsapat 1912-ben Szegeden alakult meg, egy szegedi órásmester családjából származó fiatal, Brauswetter Boriska tevékenységének eredményeként. Bár hamarosan Szatmáron és Miskolcon is női futballcsapat alakult, a női foci meghonosításának első kísérlete hamarosan kifulladt.

Közhelyszámba megy, hogy az első világháború gyökeresen átértelmezte a férfiak és a nők társadalmi szerepeit. „- Nagysád footballozik is?! - Mi van abban! Fekete selyemnadrágot veszek fel - persze fűző nincs ilyenkor rajtam. Több női football-csapatunk is van. Látná csak, milyeneket tudunk mi rúgni. Néha férfiakkal is játszunk, ez aztán a pazar mulatság. Budapesten mely sportokat űzik a nők? - Budapesten? Mit tudom én! Flirtölnek, négykézre zongoráznak az udvarlóikkal. . . Kérdem: - És az utazás, ugye, fárasztó volt? Felel: - A női választójog . . , Közbe vágok: - Azért, ugye kérem, el lehet Pesten tölteni egy-két napocskát, pláne, ha az ember, mint nagyság is, egyedül van. - A választójog, amely. . .”

Az első világháborút követően ezzel együtt is több országban új lendületet vett a női futball. A legismertebb történet talán az angol női labdarúgásé: 1916-ban az angliai lőszergyárak női dolgozói körében kezdett terjedni a futball-láz. 1916 karácsonyán női futballmérkőzésre került sor az Ulverston lőszergyár és egy másik, sajnos ismeretlen gyár csapata között, majd rövidesen lőszergyári csapat alakult Swansea-ben, Newportban és Londonban is. 1918-ban megrendezték a lőszergyári női csapatok (Munitionetts) kupáját is, ezt a Blyth Spartans lőszergyár csapata nyerte. A leghíresebb angol női csapat a Dick, Kerr & Co. jármű- és lőszergyár dolgozóiból alakult egyesület lett.

A háború éveiben alakult csapat az 1920-as években jutott el ismertsége csúcsára:; ekkorra a nők többsége már elveszítette lőszergyári (vagy egyéb gyári) munkáját, így a háború alatt alakult csapatok zöme megszűnt, vagy „társadalmi” egyesületként alakult újjá. Néhány esetben maradt csak meg a gyárakhoz való kötődés, amely már elsősorban a gyár által nyújtott támogatást jelentette. 1919 és 1920 a női futball virágkorát hozta Angliában. 1920-ban nem hivatalos nemzetek közötti női futballmérkőzésre is sor került, 25 ezer néző előtt Anglia 2-0-ra győzött Franciaország ellen. Az angol női csapatok számtalan mérkőzést játszottak, a Dick, Kerr Ladies csapatában ekkor vált országszerte ismert „sztárrá” a még csak 15 éves Lily Parr.

Az érv (ismét) a futballjáték keménysége volt; orvosok sora nyilatkozott arról, hogy a nők teste nem alkalmas a futballra, az a nők számára rendkívül komoly egészségügyi veszélyforrást jelent. A döntés sokkolta a női futball híveit, és önszerveződésre kényszerítette őket: 1921 decemberében megalakult az Angol Női Labdarúgó Szövetség (ELFA), amely saját hatáskörébe vonta a női labdarúgást, és többek között új szabályrendszert (kisebb pálya, a férfiakétól eltérő labda) is alkotott. A női csapatok egy része az FA által kevéssé ellenőrzött északi területekre húzódott vissza mérkőzéseket játszani, mások rögbipályákra vitték mérkőzéseiket. Az angol minta a kontinens államainak többségében is erősen gátolta a női futball létjogosultságának elfogadását.

A második világháború után a női futball egy jó ideig továbbra is láthatatlan maradt, kevés embert mozgatott meg, az országok többsége nem ismerte el létjogosultságát. Az NSZK-ban 1955-ben kifejezetten megtiltották a kluboknak, hogy női futballszakosztályokat működtessenek, ismét csak az egészségügyi veszélyekre hivatkozva. Angliában végül az 1966-os férfi világbajnoki győzelem, illetve az ennek kapcsán a futball iránti fokozódó érdeklődés járult hozzá a női futball „legalizálásához”. 1969-ben megalakult a Women’s Football Association (WFA), az angol női csapat részt vett az első nem hivatalos női Labdarúgó Európa-bajnokságon. 1970-ben olasz játékosügynökök, illetve üzletemberek kezdeményezésére megalakult az Európai Női Labdarúgó Szövetség (FIEFF). Svédország és Norvégia rögtön eleget is tett a kérésnek, Németországban is feloldották a női futball tiltását, míg az angol szövetség végül 1971-ben helyezte hatályon kívül 1921-es rendeletét a női labdarúgás szankcionálásáról - igaz, itt a női és férfi szakág irányításának egyesítésére csak a nyolcvanas években került sor.

Hazánkban a hatvanas évek második felétől kezdett elfogadottá válni a nők labdarúgása, méghozzá az amatőr, vagy tömegsport elemeként. Az első női csapatok különböző gyárak, szövetkezetek sportköreiként alakultak. Az üzemi sportegyesületek felhívásokat tettek közzé, női futballistákat toboroztak. „Ha minden jól megy, a ml generációnk még minden bizonnyal szemtanúja lehet majd az első női foci-világbajnokság küzdelmeinek is.” - írta le utópisztikus gondolatait a női futball világszintű térhódításáról A Hét újságírója.

A magyar női labdarúgás kibontakozása

1970-re a fővárosban és vidéken egyaránt megalakultak az első női futballcsapatok, a női futball pedig kilépett a gyárak sportmozgalmának keretei közül. Az első már nem gyári csapatként szerveződő egyesület az 1970. augusztus 19-én (más adat szerint június 29-én) alakult Femina volt, „üzemi kötődését” mindössze annyi adta, hogy az Észak-Budai Vendéglátóipari Vállalat támogatta működését.

A női futball irányításának szervezeti keretei is kezdtek kialakulni, bár egyelőre nem az MLSZ-hez kapcsolva. A Budapesti Labdarúgó Szövetségen belül heti rendszerességgel találkoztak a női szakosztályok vezetői, sőt megindult a klubok közötti barátságos mérkőzések szervezése is. A FŐSPED Szállítók NB1/B-s meccsei előtt a klub női futballcsapata játszott előmérkőzéseket. (Népszava 1970.11.21)

Az MTS mindazonáltal még 1970-ben is kijelentette: „ha futballozni akarnak a nők, tegyék. Semmi akadálya. De bajnokságot nem írhatnak ki. Az MTS 1971-re megváltoztatta álláspontját, és a FŐSPED Szállítók egyesületét, mint a női labdarúgás egyik központi szereplőjét, felkérték egy női labdarúgótorna megszervezésére.

1971 tavaszán tíz csapat részvételével indultak a küzdelmek. A „bajnokságba” elsőként nevező csapatok a következők voltak: FŐSPED Szállítók I és II, Femina I és II, Vasas I és II, Erzsébeti Spartacus, Magyar Kábel, Nagytétényi Chinoin, Budatétényi Mecalor. 1. 2. csoport: Erzsébeti Spartacus, Pécel, III. ker. A Népsport az eredményeket a fokozódó érdeklődés ellenére sem közölte, így a mezőnyről további biztosat nem tudunk, csak annyit, hogy az első bajnokságot a Femina (akkori nevén a III. Az 1971. 1. 2. 3. 4.

A következő bajnokságot 1971 nyarán írták ki a Budapesti Labdarúgó Szövetség szervezésében. A női futball a BLSZ Öregfiúk Bizottságának hatásköre alá került, a versenybizottság tagjai a következők voltak: Hernádi József elnök, Dr. Ezt a bajnokságot már „bajnoki”, kétszezonos rendszerben, 1971 őszi és 1972 tavaszi fordulóval rendezték.

1971 szeptemberében rendezték meg az első alkalommal a magyar női A és B válogatottak mérkőzését Kispesten. Ekkor már több mint 900 női labdarúgót tartottak nyilván. Nagy eredmény volt, hogy 1971. A Nyugati csoport élén végül a Femina végzett a Magyar Kábel előtt, míg a Keleti csoportot a FŐSPED Szállítók nyerte, második a Kistext együttese lett. 1. 2. 3. 4.

A New York-i Magyar Élet tudósítása alapján tudjuk, hogy 1972 augusztusában a Femina az Elektromos-pályán az olasz (már profi keretek között készülő) Bologna csapatát fogadta. A mérkőzésre egészen hihetetlenül sok, 15 ezer néző volt kíváncsi, az eredmény pedig óriási meglepetésre 1-1 lett, ami a Femina komoly sikerét jelentette.

„Nemcsak falvakban, de a világ fővárosaiban is idegenkedve, előítélettel fogadták a női labdarúgást, nőietlennek, majdnem hogy erkölcstelennek bélyegezték. De a nők nem hagyják magukat - fociznak, egyre többen. Arra azonban kevesen számítottak a női labdarúgás pártfogói között, hogy falvainkban is megindul a nők térhódítása ezen a területen is. Mennyi akadályt, mennyi előítéletet kellett legyőzniük Gelej és Nyékládháza labdarúgó leányainak és asszonyainak (!), amíg végre nyilvános mérkőzésen mérhették össze erejüket. „Örömmel üdvözlöm a női labdarúgást a magam részéről s igazságtalannak találnám, ha a nagyszerű játékot kedvelő nőket megfosztanák a labdarúgás művelésétől. Játsszanak, focizzanak, rúgjanak, fejeljenek gólokat, szereljenek, szabadítsanak fel, szőjenek támadásokat a középpályán, legyenek gólkirálynők stb. De! Mert ne feledkezzünk meg a „de”-ről se! A játékvezetői gyakorlatnak már csírájában el kell fojtania minden elfajulási irányzatot. Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de képzeljük csak el, hova jut a női labdarúgás, ha majd a gyengébb nem mérkőzésein is megjelennek a durvaságok, a betartások, a különféle céldancsok („taktikai faultok”), s más, a játékosnők testi épségét veszélyeztető sportszerűtlen fogások. Ki akar látni sántikáló nőket a pályán? Ki akar tehetetlenül földön fekvő lányokat látni, amint kétségbeesett gyúró és orvos szalad be hozzájuk?

A női labdarúgás egészségügyi kockázatainak kérdése végigkísérte a hetvenes éveket, sőt még a nyolcvanas évek elején is elő-előjött. „A labdarúgás semmivel sem veszélyesebb a nők számára, mint a kosárlabda vagy a kézilabda. Sőt, talán veszélytelenebb. Mellsérülés ugyanis sokkal inkább előfordulhat a kosárlabdánál és különösen a kézilabdánál, hiszen mindkét sportágban általában sokat halad a labda mellmagasságban és a védekezés is itt történik. A női foci térhódításának persze voltak ellenzői is.

Az 1972-73-as bajnokságot már első és másodosztályú csoportbeosztásban indították. A csoportok kialakításánál az előző évi eredményeket vették alapul. 1. 2. 3. A bajnokságokon kívül a csapatok különféle kupákban, körmérkőzéseken is összemérték erejüket. Az 1972 október 26-án megrendezett Első Magyar Asszonyok, Lányok Kupát 350 néző előtt a Magyar Kábel nyerte a Fősped Szállítók ellen 1:0-ra. A 3. helyért lejátszott mérkőzésen a III. ker. Lovász Gyöngyi feljegyzéseinek köszönhetően a győztes Magyar Kábel összeállítását is felidézhetjük: Tárnoki K. - Mészöly A., Lénárd E., Horváth M., Lojd Zs., Bartha É., Vedres A., Witzenleiter T., Kékesi M., Solti G., Bárfy Á. Edző: Baksa László.

A bajnokságokra nevező csapatok létszáma is mutatja, hogy a női labdarúgás az 1970-es fellendülést követően viszonylag gyorsan veszített népszerűségéből, illetve talán nem túlzás ezt mondani, fenntarthatóságából. 1973-ban két vidéki klub, a székesfehérvári Videoton és a Miskolci Spartacus is indulni kívánt a bajnokságban, de nevezésüket a BLSZ csak akkor fogadta volna el, ha átvállalják a pesti csapatok utazási költségeit. Ezt a két vidéki egyesület értelemszerűen nem tudta vállalni, így végül visszavonták jelentkezésüket.

A magyar futball nemzetközi kapcsolatai a hetvenes évek közepére-végére megerősödtek. A női futball szocialista blokkon belüli helyzetét nagyban nehezítette a Szovjet Testnevelési és Sportbizottság 1973-as döntése, amelyben felidézve a húszas évek Angliájának és Németországának világát, a nők testi épségének megőrzésére való hivatkozással betiltották a női focit a Szovjetunióban. A döntés „hozzáadott értéke” annak kijelentése volt, hogy a női foci (és néhány ugyancsak burzsoá sport, például a bridzs) nem segíti elő a szovjet emberek harmonikus és sokoldalú fejlődését.

Esetenként felbukkanó eredmények, mérkőzés-beharangozók, esetleg kupamérkőzések kapcsán tudjuk, hogy a hetvenes években szerepelt a bajnokságokban a Femina mellett a KISTEXT (KISZ-lakótelep néven is), a KELTEX, a Telefongyár, a Volán, a BRG, az ÁÉSZ (Általános Építőipa­ri Szövetkezet) Spartacus - a Magyar Kábel utódcsapata, a Taurus, a KIPSZER, a Medicor, a 43. sz. Utóbbi edzője volt egy ideig Verebes József is, aki - mint Medvegy Judit, a korszak egyik meghatározó játékosa elmondta - megtanította a csapatnak a női futballban addig ismeretlen, nem alkalmazott lestaktikát. Ez olyan hatékonyan működött, hogy a 43. sz. A vidéki egyesületek közül a Miskolci Spartacus, a Pécs, az Eger, a Szombathely, a Monor, a Tatabánya, a Gyula neve ismert.

A női bajnokságokat a hetvenes években mindvégig egy-egy csapat dominanciája jellemezte. A Femina és a FŐSPED Szállítók sikereit követően az ÁÉSZ Spartacus uralta a bajnokságokat - a FŐSPED Szállítók megszűnése, pontosabban Volánbusszá történő átalakulása után a csapat nagy része az ÁÉSZ-hez igazolt. A női futball azonban mintegy 7 évnyi működés után 1977-ben súlyos válsághelyzetbe került: az üzemi támogatók kiválása olyan mértéket öltött, hogy az 1977/78-as nagypályás bajnokságot nem írta ki a BLSZ. UPDATE: Más forrás (Mester Kata Olympia szakdolgozata, 1995, TF, majd ennek nyomán Thaly Zoltán: Női labdarúgó-bajnokságok 1971-2000. A női futball szigorúan amatőr alapokon szerveződött, a klubok nem kaptak központi támogatást, így létük gyakorlatilag kizárólagosan a támogató gyárak, intézmények közreműködésén múlt. Még a legnagyobb klubok is legfeljebb a pályabérlet összegének megfelelő támogatást kaptak.

Az 1978-as év új lendületet hozott a női labdarúgásba: miután az ÁÉSZ kiszállt a női futballból, a csapatot átvette a Renova Építőipari Szövetkezet. A csapat új néven, Renovaként...

A női labdarúgás globális és hazai fejlődése

A női futball nem egy újkeletű szeszély, amit a nők csak azért űznek, mert ezt is el akarják venni a szegény férfiaktól. Dehogyis: amióta van két lábunk és a rendelkezésünkre áll egy kerek, rúgható tárgy, azóta focizunk. Kínában ugyan cu-csünek hívták a játékot a Han-dinasztia alatt (azaz i.sz. 25-220-ig), de a nők ebben is részt vettek, ahogy az 1790-es években a mai Skócia területén is tartottak éves bajnokságokat. Angliában az első feljegyzett meccset 1895. március 23-án játszották. Ugyan a 32 évvel korábban alapított Angol Labdarúgó-szövetség (FA) bevezette a szabályzatába az erőszak általános tiltását a pályán, és a nők számára is társadalmilag elfogadottabbá vált a focizás, az 1890-es évekre az FA már nem kért a női játékosokból. Már ekkor figyelmeztették a klubokat arra, hogy a hölgyek mérkőzéseire ne bocsátsák rendelkezésre a pályáikat. Így hát hiába volt népszerű sport a foci a nők körében is a 19. században, az 1900-as években csökkent a popularitása. És ez így is maradt egészen az I. 1915 és 1919 között a férfi labdarúgást általánosan felfüggesztették. A férfiak háborúztak, a nők dolgoztak és szabadidejükben fociztak. A ’20-as évek fordulóján azonban, ahogy a férfiak gyorsan visszafoglalták a focipályáikat és a munkahelyeiket, a női futball virágzását nem tudták eltaposni.

A csapat 1920-ban négy nemzetközi hazai találkozót játszott a női sportok szószólója, Alice Milliat által vezetett francia csapat ellen a stockporti Deepdale-ben Manchesterben, majd a Stamford Bridge-en. A Dick, Kerr Ladies ezután Franciaországban játszott újabb négy városban: Párizsban, Roubaix-ban, Le Havre-ben és Rouenban. A Dick, Kerr Ladies F.C. csapata, 1922. Olyannyira, hogy mikor a hölgyek hazaértek Angliába, a fociláz a tetőfokára hágott, és szélsebesen fogytak a december 26-ára kitűzött, a St. Helens csapat elleni mérkőzésükre. A játék napján 53 ezer néző özönlötte el a liverpooli Goodison Park stadionját. Ráadásul - az egyik játékos, Alice Stanley naplója szerint - további 10-15 ezer szurkolót haza kellett küldeni a bejáratnál, mert egyszerűen már nem fértek volna be az arénába. Egyedül a 2012-es londoni olimpián sikerült überelni ezt a teljesítményt: a brazilok felett aratott angol győzelmet több, mint 70 ezre nézték a Wembley stadionban. Azonban a mai napig a Dick, Kerr Ladies és St. A Dick, Kerr Ladies egyébként 4-0-ra elverte a St. Helenst. A meccs érdekessége, hogy karácsony révén jótékonysági mérkőzés volt, melyet a sebesült és munkanélküli háborús veteránok támogatására szerveztek. A meccsen befolyt adományok (a jegyeket nem számítva) mai árfolyamon 140 ezer fontra, 65,4 millió forintra rúgtak, ami a Lancashire Evening Post cikke szerint „simán rekordösszeg egy angol jótékonysági mérkőzésen”. Óriási sikertörténet és női győzelem. Preston Ladies Football Club a taktikát beszéli át egy mérkőzés előtt, 1939.

A Goodison-bravúr után folytatódott a női labdarúgás, még pontosabban a Dick, Kerr Ladies diadalmenete. A hatalmas mennyiségű pénz és a női labdarúgás mérhetetlen sikere szemet szúrt az FA-nak, hiszen nem az ő hatáskörükben vagy irányításuk alatt zajlottak az események. És ami még rosszabb volt: egy idő után a jótékonysági meccsek bevételeit már nem a katonák támogatására fordították, hanem politikai és a munkásosztályt segítő célokra. Olyan dolgokra, amik abszolút establishment-ellenesek voltak. Így hát egy évvel az 53 ezer nézőt vonzó játék után az FA megszavazta a női futball betiltását. Oké, arra azért nem volt hatáskörük, hogy a komplett sport űzésétől eltiltsák a nőket, de azt megtehették, hogy a játékosokat egyszerűen nem engedték az FA-val kapcsolatban álló klubok pályáira (ismét). - szólt az FA Konzultatív Bizottságának közleménye. Persze, ezek nagyon jól csengő érvek. Csakhogy a Dick, Kerr Ladiesről szóló könyv szerzője, Gail Newsham szerint a háttérben valójában a puszta irigység állt. 1920-ban ugyanis a Labdarúgó-szövetség rengeteg pénzt feccölt a férficsapatokba, gyakorlatilag megduplázták a klubjaik számát. Az emberek viszont a női focimeccsekre jártak a férfiaké helyett. A tiltás hatása azonnal érezhető volt: egy pillanat alatt eltörölte a szurkolói tömeget. A csapatoknak parkokban, rögbi vagy atlétika klubokban kellett játszaniuk, ám egyik sem tudta biztosítani a stadionok méreteit. A női futballt azonban nem a figyelem élteti. Nem a kárörvendés a férfiak féltékenységén. Éppen ezért, a tiltással dacoló játékosok támogatására létrehozták 1921-ben, a sokkoló bejelentés után néhány héttel a Női Angol Labdarúgó-szövetséget (ELFA).

1970 egyébként is fordulópontnak számított a női labdarúgás történelmében: ekkor rendezték meg az első világbajnokságukat. Ennek ellenére újra feltámadt az érdeklődés a női foci iránt: több tízezren követték a mérkőzéseket, melyek végén Dánia vihette haza a kupát. 14 évvel később az UEFA megrendezte az első hivatalos női Európa-bajnokságát (amit azóta is egy évvel a férfi Eb után tartanak) több európai országban. 1991-ben pedig a Kínában rendezett világbajnokság is megnyitotta a kapuit a női játékosok előtt. A jelenlegi Európa-bajnok csapat az angol válogatott, akik 2022-ben nyerték meg az Eb-t. Ez nagy szó, mert az angol labdarúgók a férfi válogatott 1966-os világkupa győzelme óta egyetlen rangos tornát sem nyertek.

A magyar női labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1984 óta rendezik meg. Hagyományos neve: NB I (nemzeti bajnokság). Az első nem hivatalos, társadalmi keretek között létrehozott női labdarúgó-bajnokságot a FŐSPED Szállítók támogatásával indították el. A nyitómérkőzést 1971. április 17-én játszották a budatétényi Mechanika-pályán a FŐSPED és a Mekalor együttesei. A találkozó és a magyar női foci első találatát Vígh Mária szerezte a mérkőzés 12.

1972-től a kiírásokat a BLSZ szervezte és a javarészt budapesti csapatokkal teletűzdelt bajnokságok, igaz alacsony létszám mellett, de komoly változásokon mentek keresztül. Kész-St.

Az MLSZ az 1983-1984-es szezonra írt ki először hivatalos, országos bajnokságot, amelyben hat csapat szerepelt - egyedüli vidékiként az Egri Lendület -, a bajnok a Renova lett.

A női labdarúgó-válogatottunk 1985. április 9-én Siófokon az NSZK ellen játszotta első hivatalos mérkőzését. Bárfy Ágnesék 1-0-ra győztek.

Jelenlegi helyzet és jövőbeli kilátások

Sokakban számos előítélet él a női futballal kapcsolatban. Azt hiszem mindenki, aki bármilyen formában a női labdarúgásban tevékenykedik, szembesült már azzal az előítélettel, hogy a lányoknak a konyhában a helyük, ne akarjanak futballozni. Az egyik legnehezebb feladat itthon a női labdarúgás megítélését megváltoztatni. Tisztában vagyunk vele, hogy ehhez elsősorban kiugró eredményre lenne szükség akár klub-, akár válogatottszinten. Ezen dolgozunk.

Az óvodákban nem jellemző, hogy egy kislány fociedzésre jelentkezzen. A szülők többsége szintén nem gondol erre. Fontos a környezet, ameddig egy kisfiú azért megy edzésre, mert szeret futballozni és focista akar lenni, a kislányoknál sokkal inkább befolyásoló tényező a pozitív közeg, ahol jól érzik magukat, ahol együtt lehetnek a barátnőikkel. Korábban az volt a jellemző, hogy a kislányok a fiútestvérek hatására kezdték el rúgni a bőrt, az volt a közös program otthon, majd közösen eljártak a fiúk edzésére. Ma azért már, szerencsére, jóval több kislány kezd el focizni kedvtelésből. Erre kiváló lehetőség az öt-nyolc éveseknek készített UEFA Disney Playmakers program, ahol a Disney-meséken keresztül tudják elsajátítani a kislányok a labdarúgás alapjait.

Kétségtelen, hogy a férfiak és a nők számos olyan fizikai jellemzőben különböznek egymástól, amelyek befolyásolják a sportteljesítményt. Így van ez bármelyik csapatsportágban, még az olyan, magyar szempontból sikeresekben is, mint a kézilabda vagy a vízilabda. Ám ezeknél mégsem kezdik el összehasonlítani a két szakágat, ahogy azt a labdarúgás esetében sokszor teszik. A férfiak természetesen izomzatukból adódóan fizikálisan jóval erősebbek és gyorsabbak.

Az, hogy a labdarúgás az életem meghatározó része lett, teljes mértékben édesapámnak köszönhető. Ő szerettette meg velem ezt a sportot, kiskoromban rengeteget fociztunk otthon, sokat jártunk együtt meccsekre. Végigkísérte az egész pályafutásomat, és nagy segítséget jelentett, hogy szakágvezetőként volt jelen az első évemben, már súlyos betegként a háttérből segítette a munkámat a tudásával, tanácsaival. Óriási fájdalom és veszteség, hogy nincs már köztünk.

Játékosként inkább kedvenceim voltak, mint példaképeim. Gyerekkoromban még nem voltak ennyire népszerűek a női futballisták, mint manapság, így kiskoromban Thierry Henry és Zinédine Zidane képe díszelgett a szobám falán. Szerencsére rengeteg pozitív példát lehet már látni arra, hogy gyermekvállalás után, édesanyaként a nők visszatérnek a profi futballba. Ha a világ elitjét nézzük, az olimpiai bajnok és kétszeres vb-győztes Alex Morgan, az amerikai csapat sztárja nagyon jó példa erre. Ő a gyermeke születése után visszatért a pályára, a klubja és a válogatott részéről is maximális támogatást élvez. Kislánya, Charlie a születése óta részt vesz a csapat edzőtáboraiban, részese az édesanyja sikereinek. De nem is kell ilyen messzire mennünk, szerencsére itthon is találunk pozitív példát. A női A válogatott kapusa, Szőcs Réka, 2022 júliusában adott életet kisfiának, Olivérnek, aki baba kora óta ott van az összes meccsén és szinte minden edzésén. Réka kilencvenkilencszeres válogatott volt a szülés előtt, megható volt, ahogy a 100.

Az utóbbi években hatalmas fejlődésen ment keresztül a női labdarúgás. Volt szerencsém személyesen is megtapasztalni a tavalyi Bajnokok Ligája-döntő, majd a nyári világbajnokság atmoszféráját. Elképesztő volt átélni a közel telt házas mérkőzések hangulatát, látni az utcákon, állomásokon masírozó szurkolótömegeket, ez korábban elképzelhetetlen volt női mérkőzés kapcsán. Ez, azt gondolom, annak is köszönhető, hogy rengeteget fejlődött a női futball, sokkal élvezhetőbb, látványosabb meccseket lehet már látni.

A magyar női labdarúgó-válogatott képviseli Magyarországot a nemzetközi női labdarúgó eseményeken. Olimpián még nem szerepelt az együttes.

Frissítve: a 2026. Márciusban a csapat először vett részt a Török-kupán lejátszva a 301. mérkőzését, az A csoport legjobbjaként jutott tovább, a döntőt azonban már nem lehetett lejátszani, így a csoportkör eredménye alapján kettővel rosszabb gól különbség miatt ezüstérmes lett a csapat. Februárban a csapat részt vett a Pinatar-kupán, ahol végül 6. Április és szeptember között VB2023 selejtező maradék 3 mérkőzését játszották. A B csoportban (Spanyolország, Skócia, Ukrajna, Magyarország, Feröer) a végül világbajnokságot megnyerő spanyol válogatott ellen kikapva a csapat a 4. A csapat a 2023-ban első alkalommal megrendezett Női Nemzetek Ligájának B1 csoportjában (Írország, Magyarország, Észak-Írország, Albánia) 2. Az évet a Málta elleni dupla felkészülési mérkőzéssel zárta a csapat, és elérte a 350. mérkőzését. A B-Liga 3. A C-Liga 3.

A válogatott szereplése és ranglistás helyezései

A válogatott kerete folyamatosan bővül, fiatal tehetségekkel erősödik.

A magyar női labdarúgásban a 2012-es év kiemelkedő volt, ekkor a csapat először vett részt az Európa-bajnokságon.

Az Ausztria elleni világbajnoki-selejtező mérkőzésen 2014. szeptember 13-án.

A jelenlegi keret tagjai között számos tehetséges játékos található, akik a jövő reménységei.

A Nemzetek Ligája sorozatban a magyar válogatott ismét bizonyíthatja erejét.

A 2026-os világbajnokságra való kijutás a csapat egyik fő célja.

A női labdarúgás jövője Magyarországon biztató, a sportág népszerűsége folyamatosan nő.

tags: #noi #labdarugas #konyv

Népszerű bejegyzések:

• A szolnoki röplabda jelene
• A Brassói Corona változásai
• Diákolimpia floorball eredmények
• Erik Kormos labdarúgó karrierje
• A rendszerváltás utáni ferencvárosi szurkolói szokások