A magyar futballközpénz-pazarlás anatómiája
A magyar állam sportra fordított kiadásai, különösen a labdarúgás finanszírozása, jelentős vitákat váltanak ki. A rendelkezésre álló adatok alapján egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a hatalmas összegek nem feltétlenül hoznak arányos szakmai eredményeket, miközben más fontos területek, mint az egészségügy és az oktatás, alulfinanszírozottak.
A 2010 óta eltelt időszakban a magyar sportba öntött közpénz összege elképesztő. Összesen mintegy 4416 milliárd forintot fordítottak erre a területre, ebből 3005 milliárd érkezett a költségvetésből, és további 1411 milliárd a TAO (társasági adókedvezmény) rendszerén keresztül.
Stadionépítési láz és kihasználatlan létesítmények
Az elmúlt években 500-700 milliárd forintot költöttek stadionokra, melyek fenntartása évente 50 milliárd forintot emészt fel. Ez a befektetés azonban nem tükröződik a stadionok kihasználtságában. A magyar első osztályú bajnokság stadionjainak kihasználtsága átlagosan mindössze 29%. A leggyengébb a zalaegerszegi stadion, alig 16%-os kihasználtsággal, de a debreceni Nagyerdei Stadion sem éri el a 20%-ot. A Fehérvár 14 ezres stadionjában is csak 20%-os az arány. Kivételt képez a Kisvárda, amelynek 2850 férőhelyes létesítménye 75%-os kihasználtságot mutat.
A labdarúgás dominanciája és a nemzetközi eredmények hiánya
A sportra fordított összes pénz 64%-a, szűken 200 milliárd forint évente, a labdarúgásra jut. Ebből 120 milliárd forint TAO-támogatás, amelyet a nyilvánosság teljes kizárásával osztanak szét. A rengeteg közpénz ellenére a magyar labdarúgás nem mutatott nagyságrendi szakmai előrelépést. A FIFA-világranglistán a csapat gyengén szerepel (40-50. hely), akárcsak a klubrangsorban (36.). A magyar másodosztály és az első osztály is alacsony színvonalú, a válogatott szereplése pedig negatív propagandával jár, azaz sokan gúnyt űznek belőle. A magyar élvonalbeli bajnoki mérkőzések nézőszáma szinte stagnál: a 2012-13-as szezonban átlagosan 2762-en látogattak ki egy meccsre, míg a 2021-22-es idényben 2772-en.
Érdekesség, hogy a 2021-2022-es magyar első osztályú bajnokság összes játékpercének mindössze 54%-a volt magyar játékperc. A válogatott gerincét külföldön nevelkedett vagy játszó játékosok alkotják, akik nem tekinthetők a 2011 utáni magyar utánpótlás termékének.
Külföldi támogatások és a TAO-pénzek útja
A külhoni magyar fociklubok is jelentős támogatásban részesülnek. 2024-ben három szlovákiai magyar fociklub közel ötmillió eurót kapott magyar adófizetői pénzekből. A KFC Komárno 1 139 240 eurót kapott a BGA-n keresztül, ami némi visszaesés a 2023-as 1 315 788 euróhoz képest. A dunaszerdahelyi és a komáromi foci együtt 3 924 050 eurós támogatáshoz jutott. A kassai fociklub, az FC Košice, mintegy 890 ezer eurót kapott.
A felcsúti Puskás Akadémiának a 2018/2019-es évadban összesen 2,3 milliárd forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség. A DK párt pereskedés útján próbálta megszerezni a felcsúti akadémiának adott TAO-pénzek számláit, de az EMMI magához vonta azokat vizsgálat céljából. Végül a DK pert nyert, és a számlákat, valamint az EMMI vizsgálati anyagait is ki kellett adni.
Állami irányítású sportakadémiák és a pénz elherdálása
Magyarországon egyedülálló módon állami irányítású sportakadémiák működnek, amihez hasonló csak Ázsiában (például Kínában) található. A meglévő 10 sportakadémia magánkézben van, de adókból tartják fenn őket. A kritikusok szerint nincsenek követelmények, csak a pénz számít. A stadionépítéseknél sokkal fontosabb lenne az egészségügyre és az oktatásra fordítani a pénzt. Orbán Viktor a közvélemény nyomására lemondott a méregdrága olimpiarendezésről, de elhatározta, hogy a tervezett, rendkívül költséges sportlétesítményeket más rendezvények ürügyén mégiscsak megépítteti a hozzá közel álló cégekkel.
A megvalósult projektek között szerepel a Puskás Aréna felszentelése is, ahol Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezetője mondott beszédet. A stadionprogram 2014-ben kezdődött az Orbán telkén felhúzott felcsúti Pancho Arénával. A 170 millió forintért felépült Puskás-stadiont titokban avatták fel az öt legnagyobb magyar egyház képviselői.
A magyar futball finanszírozásának problémái
A magyar futballba öntött mérhetetlenül sok pénz ellenére a magyar másodosztályt és az első osztályt sem jegyzik nemzetközileg, ahogy a válogatottat sem. A magyar futballnak negatív a propagandaértéke, mindenki rajtunk nevet. A 2023/2024-es szezonban a magyar élvonalbeli csapatok 56 milliárd forintból gazdálkodhattak, ami 10%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a növekedés azonban főként a támogatásoknak köszönhető, nem pedig a piaci bevételeknek. A csapatokat fenntartó cégek összesített árbevétele ugyanis először nem nőtt érdemben.
A liga azonban a támogatások ellenére is milliárdos veszteséget termelt. A Fehérvár FC Kft. költségvetése jelentősen visszaesett a korábbi évekhez képest, ami mögött a Mol kiszállása állhat. A Ferencváros is veszteséges volt, annak ellenére, hogy a legtöbb pénzből gazdálkodik az NB I-ben. A liga veszteségét nagyban befolyásolja, hogy az állam továbbra is tízmilliárdokkal tömi az NB I-es csapatokat.
A jegyértékesítésből származó bevétel a teljes büdzsé mindössze 5%-át teszi ki, ami jóval alacsonyabb a régiós átlagnál. A magyar liga mára az egyik leggazdagabbá vált a régióban, az átlagos bevételek több mint hétszeresére nőttek 2009 és 2022 között. Azonban ez a pénzügyi fejlődés nem tükröződik a pályán elért eredményekben.
#152 - Hová tűnt a pénz? - C. Tóth Norbert, történész
A sportra fordított összeg nem hozza magával az eredményesség növekedését. A Magyar Olimpiai Bizottság is rámutatott, hogy a pénzelosztás következetlen, nincs utánkövetés és ellenőrzés. A Nemzeti Sport nevű újság megvásárlása 3,5 milliárd forintba került az adófizetőknek, és a terjesztése további 610 millió forintba fog kerülni.
A magyar futballba áramló rengeteg közpénz nem hozott nagyságrendi szakmai előrelépést. A rendszer fenntarthatatlan, és komoly reformokra van szükség a pénzügyi gazdálkodás és a szakmai munka területén is.
