A norvég sportolók edzésfilozófiája és a korcsolyatechnika alapjai

Az NHL edzők és szakértők gyakran hangsúlyozzák, hogy a skillek közül kori sebesség határozza meg leginkább a felnőtt karriert, azonban ez inkább kulcsfontosságú alapként szolgál, amelyre építkezni lehet. A koritechnika a legkorábban tanulható, és minden más erre épül. Amíg egy játékos nem korcsolyázik elég jól, addig nem érdemes az értékes jégidőből órákat, később sosem használt skillekkel vagy taktikák betanulásával tölteni. A koritechnika a játék alapja, nélküle nem lehet stabilan lőni, csapatban játszani vagy okosan dönteni.

Norvég edzői hatás a korcsolyázásban

A magyar korcsolyasport történetében már a kezdeteknél megjelent a norvég szakértelem. Az 1898-as szezontól Selbert Viktor mestert kérték fel a műkorcsolyázóink felkészítésére, ugyanakkor a gyorskorcsolyázók felkészítésére a berlini Fabian Miksát kérték fel, majd őt a norvég Peter Oestlunk váltotta fel. Ez is mutatja, hogy a norvég szakemberek már régóta hozzájárultak a korcsolyázás fejlődéséhez.

Ole Einar Björndalen, a norvég biatlonlegenda edzésfilozófiája

A norvég sportolók edzésmódszereinek megértéséhez érdemes megvizsgálni Ole Einar Björndalen, a többszörös olimpiai és világbajnok biatlonista megközelítését, aki 1974. január 27-én született Drammenben. A 179 cm magas, 66 kg testsúlyú sportoló húszéves újoncként már tagja volt a lillehammeri játékok norvég válogatottjának, de igazi sikertörténete ezt követően kezdődött. Edzési filozófiája is furcsa: "Más atlétáktól kell tanulni, ezért minél többet kell együtt edzeni velük." Ennek megfelelően már évek óta rendszeres partnere annak a két sztárnak, akit most éppen a dobogón utasított maga mögé: a német Ricco Gross és a francia Raphael Poiree két éve edzőpartnere. Hihetetlen, de még egy porszívóügynöktől is sokat tanult: Oyvind Hammer gyakorlatilag a lelki mentora lett, példát adva abból, hogyan kell a semmiből gazdag üzletemberré válni. Miután Björndalen négyezer euróért (960 ezer forint) vett tőle porszívót, valószínűsíthető, számára mindent megér a kapcsolat. A sportolónak egyébként saját pszichiátere és lövőedzője van. Björndalen, mint elmondta, az olimpia előtt egyáltalán nem számított arra, hogy ilyen sikeres lesz. "Annyi versenyző van, aki képes győzni. Korábban időnként jól lőttem, máskor pedig nem. Nagyon nehéz megmagyarázni, hogy miért ilyen változó a teljesítményem. A Világkupa-versenyeken néha túlságosan gyorsan akarok lőni, de ha nincs hozzá elég önbizalmam, biztosan nem sikerül a sorozat. Most szerencsére, volt elég időm, nem kellett kapkodnom."

A korcsolya, mint alapvető sporteszköz

Az elit sportteljesítmény alapja a megfelelő felszerelés. Utánpótlás elején a felszerelések közül a korcsolya kiválasztása a legfontosabb a gyors tanuláshoz, hiszen ez biztosítja a hatékony energiaátvitelt, a gyorsulást, a kanyarsebességet és az egyensúlyt.

A megfelelő korcsolya kiválasztása és illesztése

Egy rosszul illeszkedő, vagy rosszul bekötött korcsolya nagyban megnehezíti a jégkorong tanulását gyerekkorban. Az ilyen korcsolya az egyensúly rontásával gyorsabban elfárasztja a viselőjét, növeli a sérülések kockázatát. Bár nem teszi lehetetlenné a tanulást, lassabb és frusztrálóbb fejlődéshez vezethet, ráadásul rossz mozgásmintákat rögzít. Fontos tudni, hogy a jégkorong korcsolyák általában 1-1,5 mérettel kisebbek az utcai cipőknél - például ha a gyerek EU 35-ös utcai cipőt visel, a korcsolya valószínűleg EU 33,5-34-es lesz, gyártótól függően. A pontos illeszkedést próbálással ellenőrizzük: a korcsolyának szorosan, de kényelmesen kell illeszkednie, nyomás vagy fájdalom nélkül. A lábujjak enyhén érinthetik a korcsolya orrát, de ne legyenek összenyomva. Gyerekeknél speciális szempont a növekedés: maximum 0,5-1 cm (kb. 0,5-1 méret) tartalékot hagyjunk, mert ennél több rontja a teljesítményt. Kezdőknek a pontos illeszkedés fontosabb, mint a tartalék, hiszen a túl nagy korcsolya megnehezíti az egyensúly és a technika tanulását. Mindig vékony hoki zoknival próbáljunk (ne vastag pamuttal) és érdemes egyesével kipróbálni minden méretet, mert a méretezés nem lineáris, és 0,5 méret különbség is nagy hatással van - ha kihagyunk egyet, instabilitás vagy fájdalom lehet a vége. Sajnos sok szülő túl nagy korcsolyát vesz a gyors lábnövekedés miatt, ami azonnal megnehezíti a korcsolyázást, a játékérték azonnal visszaesik. A lazább illeszkedés miatt a láb mozog a korcsolyában, különösen a saroknál, ami instabil súlypontot okoz, nehezítve az egyensúlyt. Mivel a penge nem reagál pontosan a mozgásra, ezért nagyobb koriban nehezebb a koritechnika tanulása és nő az elesések kockázata.

Korcsolya felépítése és technológiája

A mai modellek fejlett anyagokból készülnek, hogy könnyűek, merevek és tartósak legyenek.

• Cipő: A korcsolya felső része, amely a lábat tartja és védi az eséstől, ütéstől és lövésektől.
• Külső héj: Általában szintetikus anyagokból, például kompozit műanyagból, grafitból vagy szénszálas kompozitból készül, amelyek a merevséget adják.
• Bélés és belső szerkezet: Nedvességelvezető, légáteresztő anyagokból készül, általában hőformázható, hogy felvegye viselőjének alakját.
• Nyelv: Vastag, párnázott rész, amely védi a bokát és a lábfejet.

A boka mobilitásának szerepe a korcsolyázásban és a befűzés

Próbáltál már rögzített/lekötözött csuklóval lőni vagy cselezni? Pedig egy meccsen a jégidő 5%-ban van csak nálad a korong, viszont 100%-ban korizol (reméljük). A mobilis boka lehetővé teszi a mély térdhajlítást, a penge megfelelő döntését és az erő hatékony átvitelét. Ha a bokát túlzottan lekötözik (pl. szoros fűzéssel vagy merev korcsolyával), az korlátozza a mozgást, rontja a teljesítményt, gátolja a hosszú távú fejlődést. Mivel a terhelés a bokáról a térdízületekre tevődik át, növeli a térdsérülések kockázatát. Gyerekeknél ez különösen káros, mert fejlődő csontjaik és szalagjaik sokkal érzékenyebbek. Hosszú távon a lekötözött/szorosan fogott boka rögzíti a rossz mozgásmintákat, mert a gyerek nem tanulja meg a súlypontjának bokával történő mozgatását és az élek helyes használatát, gátolva a mechanikai fejlődést. Mivel a gyerekek számára (kisebb izom és gyengébb boka miatt) korcsolyák relatív merevsége akár 2-3-szor is nagyobb lehet, mint a felnőtteknek.

Régen a játékstílus maga is kevesebb térd- és boka hajlítást követelt, így a szorosra húzott boka ideális volt: egyenesen, közvetlenül vitte át az erőt a pengére, miközben extra puhább korcsolya védelmet adott a bokának. Ma azonban teljesen megfordult a helyzet: a modern korcsolyák eleve rendkívül merevek, egyenesen a játékos lábára formázzák őket, ezért a bokamobilitáshoz a fűzés lazábbra hagyása szükséges - ebből jön a mélyebb guggolás, a gyorsabb fordulások és a hosszabb és erősebb tolás. Fiataloknak érdemes az alacsonyabb merevségű gyerekmodelleket választani, a koritudástól függően lazább boka-fűzést (pl. Általános profi szokás: A top 2-3 szemet lazábban vagy, van 1-2 szemet kihagyva fűzik, hogy elkerüljék a felső rész merevségét - habár ez vita tárgya a hockey tudományos körökben, de a sebességjavulás miatt népszerű. A fűzők két kategóriába sorolhatók: waxolt (viaszos) és nem waxolt (nem viaszos). Ezen belül vannak round (kerek) és flat (lapos) formák, valamint speciális variációk. Válassz a játékstílusod alapján: waxolt a profiknak, sima a kezdőknek/kényelemre vágyóknak. Ha profi szinten játszol, kezdj waxed flat-tel (pl. Howies Waxed Laces) a tartósság miatt - a sztárok 70%-a ezt használja.

A korcsolyapenge és az élezés fontossága

A penge a korcsolya jéggel érintkező alsó része, anyaga rozsdamentes acélból vagy fejlettebb ötvözetekből (pl. magas szén-tartalmú acél) készülnek, vastagságuk 3-4 mm, hosszuk 25-30 cm. A játékos koritechnikáját a penge két fő tulajdonsága határozza meg: a grip és slide (élfogásnak és siklás). Az élfogást a penge élei, vagyis az élezés és profilozás határozza. Általában ez dönti el, hogy a kanyarban mennyire tapad be a korcsolya, milyen gyorsan és élesen lehet vele kanyarodni. A gyenge élfogás könnyíti a hokifékezést, de instabillá teszi a kanyart, míg az erős élfogás nehezíti a hokifékezést (és bármilyen más átmenetet), de stabilabbá teszi a kanyarodást. A siklás az egyenes irányú sebességre utal, ahol a jég felszínén lévő természetes kvázi-folyékony réteg (QLL) csökkenti a súrlódást. Nagyon könnyű ezt úgy elképzelni, hogy ha egyenes irányba ellöki a palánktól magát egy játékos, akkor könnyebb siklású korival fog messzebb elcsúszni. Nagyobb átmérőjű élezés alacsonyabb súrlódást ad, vagyis könnyebben és tovább csúszik a pályán. A penge alja félkör alakú (hollow), ami két élt hoz létre: egy belsőt és külsőt. A hollow a penge alsó részének görbületi sugara, ami meghatározza az élezés mélységét.

A Sparx FIRE (Flat Inside Radius Edges) lapos aljú éle a hagyományos élezés alternatívája. Az optimalizált lapos aljú élezési profil kiváló egyensúlyt teremt a siklás és a tapadás között: a lapos közép növeli a jéggel való érintkezési felületet, így alacsonyabb súrlódási együtthatót (~0.01-0.02 a hagyományos 0.03-hoz képest) biztosít jobb sebességet, miközben a két él megőrzi a szükséges fogást a fordulásokhoz, megállásokhoz és gyorsulásokhoz - ez különösen előnyös gyors, agilis játékosoknak. A korcsolyapenge éle oldalnézetben íves formájú, ezért a jégfelülettel mindig csak egy kisebb része érintkezik.

Pengeél sugarának kiválasztása gyermekeknek

Talán ezt a legkönnyebb úgy elképzelni, mint a tömött karácsonyi pláza parkolójában a parkolást. Egy kisbusszal (hosszú profil) sokkal nehezebb bekanyarodni bárhova, mint egy pici kisautóval (rövid profil).

A gyermekkorban az agilitás és egyensúly fejlesztése szempontjából jobb a nagyobb él (18-25 mm), mint a kisebb (9-13 mm). Ez ellentmond a hagyományos „kezdőknek mélyebb él” tanácsnak, de egyre több powerskating-edző és modern tapasztalat ezt támasztja alá. A nagyobb sugarú élen kisebb az oldalirányú élfogás, könnyebb korcsolya oldalirányú csúsztatása. Mély éllel a penge erősen belekap a jégbe, ami kezdőknél instabil érzést kelt, míg a nagyobb éllel hibás technika esetén is könnyebben csúszik a korcsolya oldalirányba. A kisebb él inkább a rövid távú stabilitást priorizálja, de gyakran lassítja a technikai fejlődést. A gyerek fejlődését szem előtt tartva, a nagyobb éleken (pl. 16-25 mm) általában gyorsabb és jobb hosszú távú fejlődést tesz lehetővé középhaladó szinttől kezdve (amikor már van alap egyensúly), mert kényszeríti a gyereket a helyes technikára, mindezt kevesebb fáradtsággal és több sikerélménnyel. Ha valaki nagyobb éllel tanulja meg az élek használatát testsúlyból és bokamunkából (nem a brutális élfogásból), később mélyebb élre váltva azonnal érezni fogja a plusz fogás/tapadás előnyét. Fontos: Új éleket mindig csak edzésen teszteljetek, ne meccsen! Gyakori élezés elhasználja a penge magasságát, de élezés nélkül nincs jeges teljesítmény. Korit élezni az aktív használattól függően, 6-15 óra után ajánlott. Új paramétereket, típust mérkőzésen nem, csak edzéseken szabad tesztelni.

Hőformázás a precíz illeszkedésért

A hőformázás a pontos illeszkedésért fontos, javítja a kényelmet, a teljesítményt és a stabilitást. Ez különösen fontos gyerekeknél, akiknél a pontos illeszkedés elengedhetetlen az egyensúly és a koritechnika fejlesztéséhez. A hőformázás során a korcsolyát egy speciális sütőben 3-8 perc alatt 80-90°C-ra melegítik - a pontos idő a gyártótól függ. A melegítés hatására a korcsolya belső bélése és esetenként a külső héja rugalmasabbá válik, lehetővé téve, hogy a lábhoz igazodjon. Ezután a játékos felveszi a korcsolyát, szorosan befűzi, és 10-30 percig áll vagy ül benne, miközben a bélés és a héj a láb pontos formájához simul. Sütéssel a korcsolya részben igazítható a gyerek növekvő lábához, így meghosszabbítható a korcsolya élettartama. 0,5-1 cm-es növekedésnél a sütés frissítheti az illeszkedést, elkerülve az azonnali új kori vásárlását, azonban a sütések száma limitált egyes anyagok (pl. A hőformázás jelei használt korcsolyákon észrevehetők: a bélésen mélyedések vagy lenyomatok láthatók a korábbi tulajdonos lábformájának megfelelően, különösen a boka vagy sarok területén; a külső héj enyhe deformációkat mutathat; a bélés keményebb vagy szivacsos lehet; és a fűzőszemek kopása utalhat korábbi használatra.

Zokniválasztás a maximális teljesítményért

A vékony hoki zokni a legjobb a korizáshoz, mert szorosabb illeszkedést, jobb energiaátvitelt, kevesebb súrlódást és jobb kényelmet biztosít. Ezzel szemben a vastag sízokni használata egyáltalán nem ajánlott, mert rontja az illeszkedést, a teljesítményt és növeli a sérülésveszélyt. A sízokni extra térfogata miatt a láb „úszik” a koriban, ez csökkenti az energiaátvitelt és az egyensúlyt. Ettől lassabbak lesznek kanyarok és robbanékonyság is csökken. Hosszabb jeges edzés (2h+) esetén az izzadtság fogja lehűteni a lábat, ezzel komoly fájdalmaknak tehetjük ki a gyereket.

Költség és teljesítmény: Mikor érdemes befektetni drágább korcsolyába?

A legdrágább korcsolyák vásárlása függ a játékos szintjétől, költségvetésétől és a hosszú távú használattól. Kezdőknek és junioroknak (pl. 9-14 évesek, amatőr szint): Nem igazán éri meg a top modellek, mert a láb gyorsan nő (évente 1-2 méret), és a drága korcsolya gyorsan kicsúszik a méretből. A középkategória szinte ugyanolyan védelmet és teljesítményt nyújt, mint a csúcskategória, de olcsóbban. Például a középkategória 80-90%-os energiaátvitelt adnak, a kezdőknek ez bőven elég a technika tanulásához. Haladóknak és rekreációs játékosoknak: Érdemes megfontolni a csúcskategóriát, ha heti 4-5 edzést játszol, mert a könnyebb súly és jobb energiaátvitel akár 10-20%-kal javítja a kanyarsebességet és gyorsulást. Profi vagy elit szintű játékosoknak (pl. junior ligák, NHL-stílus): A csúcskategória teljesen megéri. Sokkal jobb választás egy használt, de pontos méretű korcsolya, mint egy nagyobb méretű, drágább új modell, hiszen az illeszkedés a legfontosabb tényező a teljesítményben és a biztonságban.

tags: #norveg #korcsolya #valogatott #hasznalja

Népszerű bejegyzések:

• röplabda bajnoki címek és olimpiai kvóták
• A 16 éves brazil tehetség története
• a Magyar Rally Bajnokság részleteiről
• A Bundesliga jellegzetességei
• Labdarúgás Meseországában