A Norvég Labdarúgó-válogatott: Történelem, Eredmények és Nemzetközi Megítélés
A norvég labdarúgó-válogatott Norvégia nemzeti csapata, amelyet a norvég labdarúgó-szövetség (Norvégul: Norges Fotballforbund) irányít. Története több mint száz évre nyúlik vissza, és jól tükrözi az ország futballkultúrájának lassú, de folyamatos fejlődését. Norvégia, a nemzetközi labdarúgásban való eredményesség tekintetében hagyományosan szerényebb mutatókkal rendelkezik, mint skandináv szomszédai, Dánia és Svédország. Ennek ellenére a válogatott az egyike azon csapatoknak, amelyek még nem szenvedtek vereséget Brazília ellen. Eddigi négy találkozójukból kettőt megnyert, kettő döntetlenre végződött.
A válogatott korai évei és az első sikerek
Az ország válogatottja az 1930-as években élte fénykorát. Ekkor az 1936. évi berlini olimpiai játékokon a bronzérmet sikerült megszereznie, ami a norvég labdarúgás egyik legkiemelkedőbb korai teljesítménye volt a nemzetközi színtéren. Ezt követően, az 1938-as világbajnokságra is kijutott a csapat, ahol Olaszországtól szenvedtek 2-1 arányban vereséget és már az első kör után kiesett.
A hanyatlás időszaka és az újjáépítés
Az 1930-as évek sikerei után mélypont következett a norvég labdarúgásban: több mint 50 éven keresztül nem sikerült kijutnia egyetlen világ- illetve Európa-bajnokságra sem, és ez idő alatt Európa leggyengébb nemzetei között volt számon tartva. A második világháború (1940-1945) jelentősen visszavetette a norvég labdarúgás életét. Norvégiát megszállták, a bajnokság akadozott, nemzetközi mérkőzéseket pedig gyakorlatilag nem játszott a válogatott. A háború után az ország a sportélet újjászervezésére koncentrált, de a futballban ez a folyamat lassabban ment, mint más nemzeteknél.
Az 1950-es években Norvégia leginkább északi ellenfelek ellen játszott (Svédország, Dánia, Finnország). A válogatott ugyan stabilan szerepelt, de nem tudta felvenni a versenyt a kontinens legjobbjaival. Nagy tornákra egyáltalán nem jutott ki, és játékosállománya is korlátozott volt, hiszen a labdarúgás továbbra is inkább amatőr vagy félamatőr alapon működött.
Az 1960-as évek kifejezetten gyenge időszaknak számított a válogatott történetében. A csapat többször is súlyos vereségeket szenvedett a selejtezők során. A norvég klubok és utánpótlásprogramok elmaradtak a nyugat-európai trendektől, és országos szinten sem volt meg az a szakmai háttér, amely komolyabb fejlődést tett volna lehetővé. A helyzet az 1970-es években kezdett enyhén javulni. A válogatott továbbra sem volt kijutó esélyes sem Európa-, sem világbajnokságokra, de időnként meglepetéseredményeket ért el (például a korabeli nagycsapatok ellen egy-egy döntetlent vagy győzelmet). A norvég labdarúgás infrastruktúrája is fokozatosan fejlődni kezdett - több műfüves pálya, jobb utánpótlásképzés -, ami hosszú távon meghatározónak bizonyult.
Így ünnepelt a válogatott a Magyarország-Norvégia pótselejtező után
A "régi-új" aranykor: az 1990-es évek
Az 1980-as évek hozták el a valódi előkészítést a későbbi sikerekhez. 1990-ben Egil Olsen lett a szövetségi kapitány, akinek irányítása alatt a válogatott a modern kori történetének legsikeresebb időszakát élte. Sikerült kivezetnie a válogatottat az 1994-es világbajnokságra, ahol Mexikót legyőzték ugyan, de az olaszoktól elszenvedett vereség és az Írországgal játszott döntetlen azt jelentette, hogy a csoportkör után kiesett a norvég válogatott.
Az 1998-as világbajnokságra szintén kijutott a csapat. Itt Marokkó és Skócia ellen döntetlenre végeztek, de a brazil válogatottat 2-1-re legyőzték, ami sporttörténelmi bravúrnak számított. A világbajnokság után a korábban az U21-es válogatottnál tevékenykedő Nils Johan Semb váltotta Olsent a kapitányi poszton. Vele a 2000-es Európa-bajnokságra is sikeresen kijutott a gárda. Az Eb-t Spanyolország 1-0-s legyőzésével kezdte, majd ugyanilyen arányban vereséget szenvedett Jugoszláviától. Utolsó csoportmérkőzésén 0-0-t játszott Szlovéniával, azonban ez kevés volt a továbbjutáshoz. Mind a mai napig ekkor szerepelt a norvég válogatott utoljára világversenyen.
A közelmúlt és a nagy tornákért vívott küzdelem
A 2000-es években a válogatott többször is közel járt ahhoz, hogy kijusson a világbajnokságra (például 2006) vagy az Európa-bajnokságra (például 2004), de a pót-selejtezőkön rendre alulmaradt. A 2008-as Európa-bajnokság selejtezőiben Görögország és Törökország mögött a harmadik helyen végzett, mindössze egy ponttal lemaradva a pótselejtezőt érő második helyről. A 2010-es világbajnokság selejtezőit Hollandia mögött a második helyen zárta az egyetlen öt tagú csoportban. A 2012-es Európa-bajnokság selejtezőit Portugáliával azonos pontszámmal zárta, de rosszabb gólkülönbsége miatt lemaradt a rájátszásról, ami jól mutatja, mennyire szoros volt a küzdelem a kvalifikációért.
Az ELO rangsor és a nemzetközi megítélés
A FIFA világranglistája mellett számos más rendszer is létezik a labdarúgó-válogatottak erejének mérésére, mint például a World Football Elo Ratings. Az Elo pontrendszer egy sakkból adaptált, folyamatosan frissülő algoritmus, amely a csapatok egymás elleni mérkőzéseinek eredményei alapján számítja ki relatív erősségüket, figyelembe véve a győzelem/vereség, a gólkülönbség és az ellenfél erejét. Ez a rendszer gyakran más képet ad a nemzetközi rangsorról, mint a FIFA hivatalos listája. Bár a norvég válogatott pontos ELO-pontszámai a rendelkezésre álló anyagban nincsenek részletezve, a "World Football Elo Ratings" utalás jelzi, hogy a norvég csapat teljesítményét is nyomon követik és értékelik ezen objektívebbnek tartott rangsorolási módszer szerint.
Hazai pálya és hagyományos szerelés
A norvég labdarúgó-válogatott hazai mérkőzéseit Oslóban, az Ullevaal Stadionban játssza. A stadiont 1926. szeptember 26-án nyitották meg, és hamarosan nemzeti válogatottak mérkőzéseit tartották benne. A létesítmény 28 000 néző befogadására alkalmas, modern körülményeket biztosítva a hazai és nemzetközi mérkőzéseknek. A norvég válogatott hagyományos szerelése a piros mez, fehér nadrág és sötétkék sportszár, amelyek az ország nemzeti színeit tükrözik.
Részvétel nagy nemzetközi tornákon
| Torna | Részvételek | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Világbajnokság | 1938, 1994, 1998 | 1938-ban és 1994-ben a csoportkör után kiesett. |
| Európa-bajnokság | 2000 | A csoportkör után kiesett. |
| Olimpiai játékok | 1936 | Bronzérem |
