Puskás Aréna avatás: Magyarország–Uruguay és a futballtörténelmi összefüggések
A magyar és az uruguayi labdarúgás története számos közös pontot, emlékezetes mérkőzést és felejthetetlen pillanatot rejt. A legutóbbi összecsapás, a Puskás Aréna avató mérkőzése 2019. november 15-én Budapesten, új fejezetet nyitott a két ország futballkapcsolatában, miközben gazdag történelmi előzményekre épült.
A Puskás Aréna felavatása: Egy történelmi mérkőzés
Előkészületek és várakozások
Hatalmas várakozás előzte meg a Puskás Aréna felavatását, amelyre rangos ellenfél, Uruguay ellen került sor. Az érdeklődés óriási volt: máris elfogytak a jegyek a Puskás Aréna nyitó meccsére. Biztossá vált, hogy a válogatott november 15-én telt ház előtt fogadja Uruguayt, több mint 25 ezer jegy már elkelt hetekkel korábban. A Puskás Aréna kapuit a meccsnapon már 16 órakor kinyitották, a találkozó pedig 19 órakor kezdődött.

Az uruguayi keret nagy része már Budapesten szállt meg, a fővárosi New York-palotában. A dél-amerikaiak világsztárok sorával érkeztek: Luis Suárez, Edinson Cavani, Diego Godín és a többiek.
Az Uruguay-ötlet, miszerint a dél-amerikai válogatott legyen a stadionavató-ellenfél, Puskás Ferenc emlékeinek is köszönhető. Az óceán túloldalán őrzött régi emlékkönyvek különleges futballtörténeti bejegyzéseket rejtenek a Puskás Aréna névadójától. A magyar válogatott november 15-én, a dél-amerikaiak ellen avatta fel az új Puskás Arénát. Kísértetiesen hasonló helyzetben volt a válogatott Uruguay ellen, mint hatvanhat évvel korábban a svédek ellen, amikor a Népstadion első válogatott meccsén kifütyülték az Aranycsapatot.
A felkészülés során Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya jelezte, hogy nem szeretne kísérletezni, de hatot cserélhet a dél-amerikaiak ellen. Pátkai és Gazdag visszatért, Zsótér és Nagy Zsolt is a keretben kapott helyet. Az Újpest támadója és a Puskás Akadémia védője is meghívót kapott Marco Rossitól, Dibusz védett Uruguay ellen. Nagy Zsolt, a Puskás Akadémia védője az Uruguay elleni stadionavatón mutatkozhatott be a nemzeti együttesben. Nahitan Nández, a Cagliari középpályása nem játszhatott ellenünk, Olaszországban maradt, nem csatlakozott az uruguayi válogatotthoz.
3 év 3 percben - Puskás Aréna felépítése timelapse videó
A Népstadion tovább élt az új Puskás Arénában, hiszen a kezdőpont maradt, ahol eddig volt. Az agyvérzéses stroke-ból lábadozó korábbi kapitány, Egervári Sándor Mezey Györggyel közösen látogatott ki az Uruguay elleni stadionavatóra.
A mérkőzés pillanatai (2019. november 15.)
A magyar labdarúgó-válogatott 2-1-re kikapott Uruguaytól a Puskás Aréna nyitó mérkőzésén. Az új létesítmény első magyar gólszerzője Szalai Ádám volt, aki a találkozó 24. percében talált a kapuba. A felkészülési mérkőzés végeredménye Magyarország-Uruguay 1-2 (1-2) lett, a budapesti Puskás Arénában 65 114 néző előtt. A mérkőzést Skomina (szlovén) vezette.
Gólszerzők: Szalai Á. (24.), ill. Cavani (15.), B. Rodríguez (21.).
Napra pontosan hatvanhat évvel azután, hogy 1953. november 15-én a magyar válogatott először lépett pályára a Népstadionban (a Svédország elleni összecsapás 2:2-es döntetlennel ért véget), az elbontott építmény helyére épített Puskás Aréna játékoskijárójában előbukkant Dzsudzsák Balázzsal az élen a magyar és a Diego Godín vezette uruguayi válogatott, hogy aztán a szurkolók hangorkánjától valósággal felrobbanjon a stadion: 65 114 drukker üvöltött boldogan a levegőbe, már csak azért is, mert történelmi pillanatnak lehettek a szemtanúi. Ők voltak a szerencsések, akik ott lehettek Európa legújabb és egyik legmodernebb stadionjának nyitó meccsén, ráadásul a kedvencek rangos ellenfél, a világranglistán ötödik helyezett Uruguay ellen avathatták fel az arénát.
A kezdő rúgást a válogatottól elbúcsúztatott Gera Zoltán, valamint egy „fiatalember”, a 93 esztendős Nyikita Szimonyan végezte el: a hússzoros szovjet válogatott legenda ott volt a Népstadionban 1953. augusztus 20-án, mi több, gólt is szerzett a Honvéd-Szpartak Moszkva 3:2-es nyitó mérkőzésen. 2019. november 15-én 19 óra 5 perckor új időszámítás kezdődött a nemzeti együttes életében, és amikor Luis Suárez útjára indította a labdát, alighanem sokakban megfogalmazódott, remélhetőleg a 2020-as Európa-bajnokságon is láthatják itt a kedvenceket.
Ami az összeállítást illeti, Marco Rossi már korábban kijelentette, Uruguay ellen Dibusz Dénes állt a kapuban, de a kezdő tizenegyben találta magát Bese Barnabás, a sérüléséből felépülő és azóta a DAC-ban jó teljesítményt nyújtó Kalmár Zsolt, valamint a Ferencváros jó formában lévő szélsője, Varga Roland is. Sokat nem kellett várni, hogy kiderüljön, a rivális nem véletlenül tartozik a világ futballjának élvonalába. Nagyjából három és fél perce tartott a mérkőzés, amikor rövid passzos adogatásból felépülő támadás végén a legnagyobb sztár, a Barcelona támadója, Luis Suárez éles szögből lőhetett, Dibusz Dénesnek bravúrra volt szüksége, hogy lábbal hárítson.

Azonnal látható volt, az uruguayi labdarúgók más sebességi fokozatban közlekedtek a pályán, és egy-egy ritmusváltással, „erre nézek, arra passzolok” átadással pillanatok alatt létszámfölényt tudtak kialakítani, a védelem mögé kerülni. Hatvanhat évvel korábban, a Népstadion első válogatott meccsén a svéd Henry Källgren szerezte az első gólt, a Puskás Aréna avatásán pedig a PSG sztárja, Edinson Cavani (0-1). Tegyük hozzá, a gól előzményeként Matías Vina bántóan könnyedén csapta be Bese Barnabást, úgy adott középre, hogy a labda mindenkit kikerült, Cavani pedig bevetődve a hálóba lőtt.
Mindenki tisztában volt vele, a magyar válogatott hátsó alakzatából két meghatározó futballista, Willi Orbán és Kádár Tamás is hiányzott, ezért is volt kulcskérdés, távollétükben miként működik ez a csapatrész. Nos, amit a magyar szurkolók láttak, aligha nyugtatta meg őket, és ez még akkor is igaz, ha azt is tudni lehetett, az uruguayi játékosok más szintet képviselnek, mint a keddi ellenfél, Wales labdarúgói. Még a játékrész felénél sem jártunk, amikor megint Bese oldalán futott a vendégek támadása, Brian Rodríguez lendületből érkezve, könnyedén cselezte ki a Le Havre védőjét, majd elegáns mozdulattal, a balösszekötő helyéről, jobbal a bal sarokba tekert (0-2).
Meglehet, akadt szurkoló a stadionban, akinek megfordult a fejében, ebből nagyon sima vereség is lehet, ám szinte azonnal érkezett a szépítés: Varga Roland Dzsudzsák Balázzsal háromszögezett a jobb oldalon, mintaszerűen adott középre, Szalai Ádám pedig megszerezte az arénában az első magyar gólt! 1-2. A félidő hajrájában az egyenlítés is összejöhetett volna, hiszen jó helyről, húsz méterről szabadrúgást rúghatott a magyar válogatott. Volt, aki azt gondolta, a Szlovákia ellen parádés gólt szerző Szoboszlai Dominik lő majd, ám végül a kapitány, Dzsudzsák Balázs próbálkozott - labdája sajnos nem találta el a vendégek kapuját.
A közelmúltban még sérüléssel bajlódó Suárez nem jött ki a második félidőre, de hogy a helyére beálló Maxi Gómez is remek futballista, hamar kiderült: pimasz lövőcselt csinált a büntetőterületen belül, majd lőtt, szerencsére a próbálkozásába Vida Máté önfeláldozóan belevetődött. Természetesen számítani lehetett arra, hogy Marco Rossi több alapemberét is lecseréli a második félidőben, így lehetőséget adott többek között az Újpest remek bajnoki formát mutató támadójának, Feczesin Róbertnek, aki napra pontosan nyolc évvel korábban, 2011. november 15-én a Lengyelországban 2-1-re elveszített találkozón játszott legutóbb a nemzeti együttesben.
Rossi a folytatásban két újoncnak, Szalai Attilának és Nagy Zsoltnak is bizalmat szavazott, és mert utóbbi, a Puskás Akadémia játékosa került a védelem bal oldalára, arra is következtethetünk, hogy Walesben (ahol Korhut Mihály eltiltás miatt nem futballozhat) is szerephez juthat. A hajrában még Cristhian Stuani ziccerét védte Dibusz, majd Vida bravúros fejese járt közel az egyenlítéshez, az eredmény azonban nem változott.
A Puskás Arénát tehát vereséggel avatta fel a nemzeti együttes, ám sokan bíznak benne, a folytatásban olyan sikereket élhetnek meg itt a szurkolók, mint egykoron a Népstadionban. Noha az eredmény sohasem mindegy, senki sem bánkódott a pénteki vereség miatt, ha kedden Cardiffban a magyar válogatott olyan eredményt ér el, amely Eb-részvételt jelent...
Csapatösszeállítások és cserék
A mérkőzésen az alábbi összeállításokban léptek pályára a csapatok:
- MAGYARORSZÁG: Dibusz - Bese, Baráth (Szalai A., 71.), Lang, Korhut (Nagy Zs., 75.) - Vida M. - Dzsudzsák (Kovács I., 54.), Kalmár (Holman, 83.), Szoboszlai (Nagy Á., 67.), Varga R. - Szalai Á. (Feczesin, 60.). Szövetségi kapitány: Marco Rossi
- URUGUAY: Muslera - G. González, Coates, Godín, Vina (Laxalt, 68.) - Valverde (Torreira, 67.), Bentancur (Vecino, 53.), B. Lozano - B. Rodríguez (Pereiro, 82.), Cavani (Stuani, 74.), L. Suárez (Maxi Gómez, a szünetben). Szövetségi kapitány: Óscar Tabárez
Uruguay, a futball nagyhatalom
Uruguay nem csak egy ellenfél, hanem egy futballnemzet, amely méltán tartozik a világ élvonalába. Óscar Tabárez, a sokak által tisztelt El Maestro, az uruguayi szövetségi kapitány vallja, kis ország akkor érvényesülhet a futballvilágban, ha őrzi valóságérzékét. Az uruguayi futballnak mély társadalmi háttere van, amelyből kivételes erejét és híres harciasságát meríti.
Történelmi sikerek és rangsor
Uruguay azon nyolc nemzet egyike, amelyek világbajnoki címet szereztek, egyben a legkorábban ünneplő válogatott. A dél-amerikai ország az első vb-n 1930-ban, majd 1950-ben ült fel a futballvilág trónjára. Az azóta eltelt időszakban a válogatott legjobb helyezése a negyedik volt - háromszor, legutóbb 2010-ben, Dél-Afrikában végzett ebben a pozícióban.
Az első világbajnokságot megelőző korszakban, 1924-ben és 1928-ban is olimpiai bajnok lett a válogatott. A Copa Américát 15-ször nyerte meg a csapat, legutóbb 2011-ben. A FIFA világranglistáján Uruguay az elmúlt tíz évben általában a legjobb húszban, többnyire a legjobb tízben szerepelt. A dél-afrikai, 2010-es vb-negyedik helyezése óta csak 2017-ben csúszott ki a legjobb 20 csapat közül. Jelenleg a 6. helyen állt a FIFA rangsorában a Puskás Aréna avatásakor.
A jelenlegi uruguayi válogatott sztárjai
A keret legnagyobb sztárja Luis Suárez, az FC Barcelona klasszisa, aki Bajnokok Ligáját és négyszer spanyol bajnokságot nyert a katalánokkal. A 106-szoros válogatott csatár 55 gólnál jár a nemzeti csapatban. Mellette a 109-szeres válogatott, a PSG-ben futballozó Edinson Cavanit sem kell bemutatni a futballszurkolóknak. A védelemben az Atlético Madrid két játékosa, a csapatkapitány Diego Godín és José Giménez tett sokat a madridi együttes utóbbi években látott sikereiért. A középpályán nagyon fiatal játékosok is bevethetőek: Rodrigo Bentancur (22 éves, Juventus), Federico Valverde (20 éves, Real Madrid) és Lucas Torreira (23 éves, Arsenal) is már a jelen, sőt nagyobb kockázat nélkül kijelenthető, hogy hosszú ideig a jövő játékosa.
A magyar-uruguayi futballkapcsolatok története
Az 1954-es világbajnoki elődöntő: Az Aranycsapat diadala
Uruguay ellen az 1954-es világbajnokságon játszott először a magyar nemzeti együttes. A torna elődöntőjében az Aranycsapat Czibor Zoltán és Hidegkuti Nándor góljával 2:0-ra vezetett 75 percig, majd Juan Eduardo Hohberg duplázott, hosszabbítás következett. Kocsis Sándor előbb a 112., majd a 117. percben is betalált, így a válogatott bejutott a berni döntőbe. Sokan a mai napig az egyik legjobb világbajnoki mérkőzésnek tartják ezt a találkozót.

Bozsik József búcsúja 1962-ben
A magyar válogatott összesen háromszor csapott össze Uruguayjal a Puskás Aréna avatója előtt, egyszer hazai pályán. 1962-ben a dél-amerikai gárda elleni találkozón búcsúzott Bozsik József a válogatottól. Bozsik gólt szerzett azon a mérkőzésen, ő egyenlített a 65. percben, 1:1 lett a vége.
A Ferencváros történelmi győzelme 1929-ben
A Nemzeti Sport 1929. július 22-én - azaz majdnem 90 évvel ezelőtt - arról számolt be, hogy az akkor túrázó Ferencváros „kipihenten, frissen, ötletesen játszva világraszóló diadalt aratott a kétszeres olimpiai világbajnok ellen”. A budapesti alakulat hajóval utazott el Dél-Amerikába, az akkor a világ legjobb nemzeti csapatának tartott Uruguay ellen úgy lépett pályára, hogy már öt mérkőzésen túl volt. Hatalmas várakozás előzte meg azt a találkozót, több ezer magyar várta a Ferencvárost a kikötőben. A stadion zsúfolásig megtelt, mintegy 30 ezer néző volt kíváncsi az összecsapásra, a kezdőrúgást az uruguayi köztársasági elnök végezte el. A tudósításból kiderül, hogy a Fradi a 90. percben 3:0-ra vezetett, a hatperces ráadásban tudtak két gólt szerezni az uruguayiak.
A zavarba ejtő 2000-es „válogatott” mérkőzés
Megdöbbentő bonyodalom övezte a legutóbbi uruguayi-magyar találkozót: tizenkilenc évvel ezelőtt a montevideói közönség Magyarország válogatottját várta - egészen mást kapott. Uruguay legutóbb 2000-ben játszott mérkőzést a magyar válogatottal. Pontosabban a Lombard FC Tatabánya magyar játékosaival… Egy abszurd mérkőzés zavarba ejtő részletei derültek ki később.
„Amikor a Radio Universal közölte Maldonadóból, hogy Uruguay ellenfele nem Magyarország volt, sokan legyintettek, mondván, valaki megint kötözködik. Nem, uraim, ez esetben az információ helyes, terjesztője csak az igazságot mondja. Nagy kár, hogy ilyesmi előfordulhat velünk, éppen abban az időben, amikor a csapat igyekszik felemelkedni. Nem állíthatja senki, hogy Uruguay a magyar válogatottal játszott, mert ez nem felel meg a valóságnak. Az Uruguayi Labdarúgó-szövetség kötelessége, hogy az ügyet kivizsgálja, kiderítse az igazságot. Ki ajánlotta a mérkőzést? Tudta-e a vezetőség, hogy a másik csapat nem a magyar válogatott? Van-e köze a mérkőzést közvetítő televíziós társaságnak ehhez a kínos esethez? Ezekre a kérdésekre mind választ várunk, valamennyiünk érdekében.”
Hogy a La República uruguayi napilap 2000. február 24-én közölt, kemény hangú jegyzetében felvetett kérdésekre érkezett-e utóbb egyértelmű felelet, nem tudni. Mindenesetre ha valaki ma megnézi az Uruguayi Labdarúgó-szövetség (AUF) honlapján a 2000. február 17-i Uruguay-Magyarország mérkőzés jegyzőkönyvét, furcsa apró betűs magyarázatot talál alatta. Mintha az adatokat pontosították volna a megcsillagozott részhez fűzött kommentárral: „B válogatott találkozónak nyilvánítva, a mérkőzésen ugyanis Magyarország B csapata szerepelt, kizárólag az FC Tatabánya futballistáiból összeállítva.”

Bár a kiutazók valóban kivétel nélkül a tatabányai NB I-es klub alkalmazásában álltak, erről az A-válogatott mérkőzésre készülő uruguayi közvéleménynek sejtelme sem volt. Főként miután az említett újság az európai vendégekről a következő névsort közölte: Kiprich József (Den Bosch), Vincze István (BVSC), Szalma József (Komárom), Mészöly Géza (Asdód), Arany László (Zalaegerszeg), Balogh Tamás (Dunaferr), Gelei Károly (Szolnok), Árki Gábor (Gázszer), Tüske Roland (Vasas), Zsivóczky Gyula (Videoton), Szabó Viktor (Kecskemét), Süveges Zoltán (Csepel Érd), Hornyák Vendel (Sopron), Füzesi Zsolt (BVSC), Virág Attila (Sopron), Szentjobbi István (Kisújszállás), Letenyei Attila (Komárom), Kovács Attila (Gázszer). Az elképesztő listán valamennyi név stimmelt, a megnevezett klubok közül viszont természetesen egy sem, pontosabban többnyire az érintett játékos pályafutásának valamely korábbi állomását jelölték.
A mérkőzésen fellépő legnagyobb sztár, Álvaro Recoba 1995 és 2007 között 68-szor szerepelt Uruguay válogatottjában. A rejtélyes magyar együttest majdhogynem a leginkább ütőképes uruguayi válogatott fogadta: a 23 500 néző előtt lejátszott mérkőzésen a 2-0-s győzelmet arató hazai csapat góljait Álvaro Recoba, az Internazionale támadócsillaga és Darío Rodríguez, a két évvel későbbi uruguayi vb-csapat kapitánya szerezte.
„Kicsit meglepett, hogy Uruguay a legerősebb összeállításban lép ellenünk pályára, ugyanis a vezetői arra kértek minket, hogy az idegenlégiósainkat ne vigyük magunkkal” - nyilatkozta a Nemzeti Sportnak Kereszturi Jenő, a tatabányai klub technikai igazgatója, utalva egyúttal a rendhagyó találkozó előzményeire. A korabeli magyar sajtó szerint a nemzeti futballszövetség megalakulásának századik évfordulóját ünneplő Uruguay eredetileg Szlovákiával kötött le barátságos mérkőzést, a szlovákok azonban vízumgondok miatt lemondták az utat. Így ugrott be a helyükre utolsó pillanatban a különös magyar csapat, a légiósait itthon hagyó, piros-fehér-zöld álruhás Tatabánya, amely - a sportlap tálalásában - magyar ligaválogatottként szerepelt Dél-Amerikában.
A csapat kint először Asunciónban, a paraguayi fővárosban lépett pályára. Az addigi magyar futballtörténelem talán egyik legabszurdabb párosítása a Paraguay-Lombard FC Tatabánya, a végeredmény azonban kiegyenlített erőviszonyokról árulkodott, a legendás kapust, José Luis Chilavertet nélkülöző dél-amerikai ellenféllel szemben 1-1-es döntetlent ért el az alkalmi vendéggárda, sőt Kiprich József tizenegyesgóljával még vezetett is. A beszámolók szerint a paraguayi közönség Puskás Ferenc és az országban 1995-ben szövetségi kapitányként dolgozó Kubala László utódait fürkészte a Lombard-fiúkban, akik igencsak szenvedtek a 38 Celsius-fokos hőségtől, negyedóránként sóoldattal próbálták frissíteni a szervezetüket. A kontinenstúra folytatódott, négy nappal később az uruguayi Maldonadóba várták a magyar válogatottat, vagy annak torzóját.
A maldonadói stadion lelátóit 23 500 néző töltötte meg abban a reményben, hogy a magyar válogatottat látja játszani. „Az egykor a világfutball hatalmasságának számító európai csapat fiatal játékosai segítségével megújulás kellős közepén áll” - mutatta be az érkező magyarokat a La República, újabb jelét adva a csúnya félreértésnek. A körülmények ismeretében szinte zavarba ejtő, mennyire alaposan készült az ütközetre a Daniel Alberto Passarella szövetségi kapitány által vezetett válogatott. A Nemzeti Sport beszámolója szerint a mérkőzést utóbb ellentmondásosan ítélte meg az uruguayi szakma: „Elhangzottak kritikusabb vélemények is, amelyek szerint a Tatabánya nem volt megfelelő képességű partnere az uruguayi csapatnak.” Az El Observador ugyanakkor feltette a kérdést, „Miért éppen a magyar csapattal kellett játszania az uruguayi válogatottnak?”
Nem volt ennyire szigorú Daniel Passarella, az uruguayiakat vezető argentin szakember, elégedettnek tűnt az ellenfél kiválasztásával, hasznosnak értékelte a találkozót. A fennmaradt internetes meccsvideó tanúsága szerint a tatabányaiak valóban címeres mezben léptek pályára. Ferling Béla edző és Kiprich József, Vincze István játékosok is felidézték a túra anekdotáit, például az elrejtett mezeket vagy Kiprich megbetegedését a légkondicionálótól. Vincze István a Lecce korábbi csatára pályafutása egyik legszebb utazásaként őrizte a dél-amerikai túra emlékét, és még mezt is cserélt Recobával. A játékosok úgy tudták, B-válogatottként vagy ligaválogatottként utaznak ki, nekik is meglepetés volt a helyiek félreértése.
A mérkőzés végeredménye: ÁLVARO RECOBA MEGADTA AZ ALAPHANGOT Uruguay-Magyar ligaválogatott (Tatabánya) 2-0 (2-0) Maldonado, Estadio Campus Municipal, 23 500 néző. Vezette: Epifanio González (paraguayi). Gól: Recoba (23.), D. Rodríguez (37.).
Az első labdarúgó-világbajnokság és magyar vonatkozásai (1930, Uruguay)
A Nemzeti Sport Online vb-történeti sorozatának 1. része az Uruguayban megrendezett 1930-as világbajnokságról szól, amelyen nem történt meglepetés: a kétszeres olimpiai bajnoki (úgy is, mint nem hivatalos világbajnoki) címvédő uruguayi válogatott nyerte meg a meghívásos tornát. Hozzá kell tenni azonban, hogy a legjobb európai csapatok, köztük a magyar, nem fogadták el a meghívást.
Rendezés joga és Uruguay győzelme
Eleinte (további öt kandidáló mellett) még Magyarország is versengett az első labdarúgó-világbajnokság rendezési jogáért, amelyet Uruguay kaparintott meg végül alig több mint egy évvel a vb rajtja előtt, 1929 májusában - Európa nagy-nagy szomorúságára. De bánat ide, bánat oda, csakis az urukat illethette meg a lehetőség: a helyi szövetség a rendezéssel járó összes költséget magára vállalta, és a rajt előtt kötelezte magát, a résztvevők között szétosztja az esetleges nyereséget, ráadásul az uruguayi kormány is beszállt a projektbe a 100 ezres Centenáriumi Stadion felhúzásával.
Apropó, centenárium! Az Uruguayi Keleti Köztársaság 1930-ban ünnepelte függetlenségének 100. évfordulóját, ami a rendezési jog elnyerése szempontjából szintén sokat nyomott a latban. Nem beszélve arról az „apróságról”, hogy az uruguayi válogatott - kétszeres olimpiai bajnok (1924, 1928) lévén - a világ legjobbja volt abban az időben!

Európai távolmaradás, a magyar válogatott hiánya
„FRADIADAL” UTÁN A LEGJOBB EURÓPAIAK NÉLKÜL. A Ferencváros e kétszeres - nem hivatalos - világbajnok együttest verte meg (3:2) hatalmas szenzációt keltve az 1929-es dél-amerikai portyája során Montevideóban, és mivel az Újpest sem fukarkodott a bravúrral, midőn a vb rajtja előtt egy héttel megnyerte a BEK/BL elődjének számító Bajnokok Tornáját, kitetszik, milyen jó kis csapatot küldhettünk volna Uruguayba. Merthogy a magyar válogatott, hiába kérlelték, anyagi fedezet, valamint a profi klubok - azok közül is elsősorban a Ferencváros, Hungária, Újpest alkotta nagy hármas - és az MLSZ közötti összhang hiányában végül nem utazott el a dél-amerikai országba… De nemcsak Magyarország, a többi európai élgarnitúra (Olaszország, Ausztria, Csehszlovákia, Anglia és Skócia) is kihagyta az első világbajnokságot - csupán négy gárda, a franciák, a románok, a belgák és a későbbi negyedik jugoszlávok hajózták át az óceánt az uruk kedvéért.
Magyarok a tornán
Azért így is akadtak „hivatalos” magyarok a tornán. Mindenekelőtt a kilenc (!) nyelven beszélő FIFA-alelnök, Fischer Mór, aki a nemzetközi szövetség első emberével, a francia Jules Rimet-vel érkezett a helyszínre, és a chilei társulatot gardírozó Orth György, a magyar futball egyik első csillaga. A Nemzeti Sport tudósítója is jelen volt, akit lapunk következőképp mutatott be 1929. május végén, tudósítói debütálása alkalmával: „A dél-amerikai államok közül […] éppen Uruguayból hiányzott rendes tudósítónk. E hiányosságot is pótoltuk, amennyiben felkértük uruguayi tudósításunk ellátására Rosenberg Gábort, aki azt szívességből el is vállalta. Rosenberg Gábor az MLSZ alelnökének és az MTK elnökségi tagjának, Rosenberg Emilnek fia, mintegy két esztendeje távozott el Budapestről, letelepedett Montevideóban, ahol mellékesen az egyik vezető sportlapnak is belső munkatársa.”
A torna kiemelkedő pillanatai és végeredménye
LUCIEN LAURENT-TÓL HÉCTOR CASTRÓIG. A vb-k első gólját a francia Lucien Laurent (97 esztendősen hunyt el 2005-ben!), első mesterhármasát az amerikai Bert Patenaude szerezte. Az első gólkirály a világbajnokság után épp e tettének köszönhetően az óvilágba szerződő argentin Guillermo Stábile lett nyolc találattal. A vb-trófeát, azaz a Rimet-kupát azonban nem más, mint a celeste hódította el Argentínát és az Egyesült Államokat megelőzve.
A finálé első játékrészében még az argentinok vezettek 2:1-re, csakhogy a szünet után beindult a Románia (4:0) és Jugoszlávia (6:1) ellen már megcsodált uruguayi gólgyár. Előbb Pedro Cea, majd Santos Iriarte volt eredményes, aztán a jobb alkarját 13 éves korában elveszítő középcsatár, Héctor „El Manco” (vagyis félkarú) Castro következett az utolsó előtti percben - 4:2 a házigazdák javára.
Érdekességek a világbajnokságról
- TUDTA-E, HOGY... az 1910-ben született és 2010 augusztusában elhunyt argentin Francisco Varallo élt a legtovább az első vb-n pályára lépő játékosok közül?
- TUDTA-E, HOGY... mindössze három idegenlégiós kapott helyet a 13 vb-résztvevő válogatott keretében?
- TUDTA-E, HOGY... a 8 hónap alatt elkészült Centenáriumi Stadionban a játékosokat vizesárok választotta el a szurkolóktól?
- TUDTA-E, HOGY... nem volt bronzmérkőzés, mert a jugók egyszerűen nem léptek pályára a „kisdöntőben”?
- TUDTA-E, HOGY... a finálét vezető John Langenus a döntő előtt 10 ezer dolláros életbiztosítást kötött a rendezőkkel?
- TUDTA-E, HOGY... a rabok hangszórókon keresztül hallgathatták a vb meccseit az uruguayi börtönökben?
3 év 3 percben - Puskás Aréna felépítése timelapse videó
1. VILÁGBAJNOKSÁG, URUGUAY (1930. JÚLIUS 13-30.) - Döntő
| Esemény | Adatok |
|---|---|
| Döntő mérkőzés | Uruguay-Argentína 4:2 (1:2) |
| Helyszín | Montevideo, Centenáriumi Stadion |
| Nézőszám | 93 000 |
| Vezetőbíró | Langenus (belga) |
| Gólszerzők (Uruguay) | Dorado (12.), Cea (57.), Iriarte (68.), Castro (89.) |
| Gólszerzők (Argentína) | Peucelle (20.), Stábile (37.) |
| Gólkirály | Guillermo Stábile (argentin), 8 gól |
| A torna legjobb játékosai | 1. José Nasazzi (uruguayi), 2. Guillermo Stábile (argentin), 3. José Andrade (uruguayi) |
| Világbajnok uruguayi csapat kerete | José Andrade, Peregrino Anselmo, Enrique Ballestrero, Juan Carlos Calvo, Miguel Capuccini, Héctor Castro, Pedro Cea, Pablo Dorado, Lorenzo Fernández, Álvaro Gestido, Santos Iriarte, Ernesto Mascheroni, Ángel Melogno, José Nasazzi (csapatkapitány), Pedro Petrone, Conduelo Píriz, Emilio Recoba, Carlos Riolfo, Zoilo Saldombide, Héctor Scarone, Domingo Tejera, Santos Urdinarán. |
| Szövetségi kapitány | Alberto Suppici |
Magyar sikerek a socca futballban Uruguay ellen
A magyar soccaválogatott is összemérte erejét Uruguayjal, méghozzá a Socca Copa Américán. Második mérkőzését vívta az 5+1-es labdarúgás amerikai kontinenstornáján a magyar soccaválogatott, Guatemala szerdai legyőzése után ezúttal Uruguay volt az ellenfél.
Ha nehezen is, a mieink 3-1-re behúzták első meccsüket a Copa Américán és utána a szakmai stáb engedélyezett egy-két pohár sört a játékosoknak a minden igényt kielégítő tengerparti szállodában. Roni Ribeiro da Silva tanítványai a meleg és a magas páratartalom mellett a rossz minőségű műfüves pályára panaszkodtak a legtöbbet, amelyen valóban keveset gurul csak a labda, így sok minden esetleges. Ezzel azonban minden csapatnak meggyűlik a baja. A magyar csapat tagjai szerda este még meghallgatták egy remek helyi banda koncertjét a hotel medencéi mellett, majd nyugovóra tértek. A csütörtöki ebédnél volt mit ünnepelni, a krisztusi korba lépő Huszty Dánielnek szólt a dal, amelybe a szálloda többi vendége is becsatlakozott, nagy taps köszöntötte a 33 éves védőt, aki Guatemala ellen az első gólunkat szerezte.

Ezután más jellegű összejövetel következett, a szövetségi kapitány és segítője, Bánfalvi Balázs hívta fel a figyelmet Uruguay erősségeire, gyengéire. A csütörtöki ellenfél az első fordulóban ugyan vezetett a házigazda Mexikó ellen, de végül elfáradt, és 2-1-es vereséget szenvedett. Roni azt várta játékosaitól, hogy sokat fussanak, mozogjanak, diktáljanak tempót, hogy a dél-amerikaiak ezúttal is szenvedjenek a meccs második felében.
A magyar csapat jobban kezdett, Vörös-Torma Martin lövését tolta ki a kapus, majd Tolnay Rokkó vágta fölé a labdát közelről. Uruguay kontrákra várt, de a félidő végéig nem jutott nagy helyzetig. Aztán Szacskó László öt másodperc alatt három bravúrt is bemutatott, és ez azért lett még fontosabb, mert szinte az ellentámadásból Vörös-Torma a hálóba kotort egy kipattanó labdát. A második félidő magyar góllal indulhatott volna, ám Huszty Dániel hiába cselezte ki már a kapust is, kissé kisodródva csak a kapufát találta el. Később is hős lehetett volna, csakhogy egy kontra végén egy méterről a kapu fölé lőtt. Aztán Branko Petrics is vállalkozott, de hatalmas lövése a kapufán csattant. Veszélyes volt a végjáték, mert Uruguay néha hat emberrel támadott, azonban nem változott az eredmény, a második meccsüket is megnyerték a mieink, akik magyar idő szerint szombat hajnalban vélhetően telt ház előtt Mexikóval játszhatnak a csoportelsőségért. Csere: Iváncsik (kapus), Barcsay, Petrics, Sóron, Sztojka. Szövetségi kapitány: Roni Ribeiro da Silva.
tags: #nso #foci #magyarorszag #uruguay





