A Nyugatnémet Labdarúgó-válogatott Történelmi Sikerei és Emlékezetes Összecsapásai
A nyugatnémet labdarúgó-válogatott, az 1950-es évektől egészen az 1990-es évek elejéig, amikor a két német állam újraegyesült, a világfutball egyik meghatározó ereje volt. Története során számos emlékezetes mérkőzést játszott, mind hazai, mind nemzetközi színtéren, amelyek közül néhány a mai napig élénken él a szurkolók emlékezetében.
Az 1959-es Budapest Sporttörténelmi Győzelme az NSZK Ellen
Az 1954-ben elvesztett világbajnoki döntő után öt évvel látogatott először Magyarországra a nyugatnémet labdarúgó-válogatott. A berni fináléban szereplő csapatból a mieinknél a kezdőben egyedül a kapus, Grosics Gyula maradt hírmondónak, Bozsik Józsefet pedig - századik válogatottsága elérését segítendő - az utolsó negyedórára küldte be Baróti Lajos szövetségi kapitány. A továbbra is Sepp Herberger által irányított németeknél csak a döntőben két gólt szerző Helmut Rahn játszott a svájci vb-t megnyerő együttesből.
Az esős novemberi időjárás ellenére telt ház, 90 ezer néző látogatott ki a Népstadionba, ahol Tichy Lajos találatával már az első negyedóra végén előnyhöz jutott a magyar válogatott. A találkozó legemlékezetesebb mozzanatsora a második félidő elején jött el, amikor az ifjú Albert Flórián briliáns szlalomozásával négy védőt és a kapust becsapva lőtt a kapuba. Az MLSZ gondozásában megjelent Válogatott gyűjtemény című könyvben a szerzők a cselsorozatot a futballhistória egyik legragyogóbb szólójának minősítették. Ezt követte Sándor Csikar szintén mesterműnek nevezett gólja, majd ismét Tichy volt eredményes, ezúttal büntetőből. Bár a németek az utolsó tíz percben 1-4-ről 3-4-re kozmetikázták az eredményt, a magyar válogatottnak - igaz, nem tétmérkőzésen - sikerült visszavágnia a berni vb-döntőért.
Az 1972-es Magyarország-NSZK Barátságos Mérkőzés
Az évek múltán a magyar és a nyugatnémet válogatott ismét összecsapott. A Népstadionban megrendezett, hatodik magyar-NSZK találkozó során az addigi mérleg három NSZK és két magyar győzelem volt. Két újoncot is avattak a magyar csapatban, két Lászlót, Branikovicsot és Bálintot.
Az első perctől kezdve látható volt, hogy az NSZK-beliek igyekeztek lelassítani az iramot. Sokat cseleztek, a pálya közepén is rövid passzokkal haladtak előre, semmit sem mutattak a rájuk általában jellemző szélvészgyors szárnyjátékból. Észrevette ezt a kispadon Helmut Schön szövetségi kapitány is és a rá jellemző éleslátással pályára küldte Heldet. A villámgyorsan rajtoló, nagyszerűen cselező - és ezen a mérkőzésen különösen bizonyítani akaró - csatár első megmozdulásaiból érezni lehetett a veszélyt. A második félidő elején mindkét együttes nagy akarással indult harcba. A németek egyik akcióját a magyar védelem parádésan hárította, ám végül Breitner törhetett előre, és már a 16-oson belül járva, lövésével gól szerzett, 1:0-ra vezetett az NSZK.
A Népsport tudósítása szerint, "Hatvan percen keresztül reménykedhettünk" ezen az 1972-es barátságos felkészülési mérkőzésen, amely villanyfényben kezdődött, derült, hideg időben, 18:00-kor. A reális számítások szerint egy pillanatig sem voltunk esélyesek a mexikói világbajnokság bronzérmes csapatával szemben, amelyet változatlanul a világ egyik legjobb együttesének ismer el a világ labdarúgó közvéleménye.
Helmut Shoen Técnico campeão do mundo em 1974
Az 1974-es Világbajnokság: NDK és NSZK - Egy Történelmi Rivális Párharca
A futballtörténelemben léteznek olyan mérkőzések, amelyeket szokás rendkívüli, vagy örökké emlékezetes jelzőkkel aggatni. Vannak olyanok, amikre nyugodtan használhatjuk az egyedülálló jelzőt. Viszont a világon talán csak egy olyan létezik, amikor két szomszéd, története során csak egyszer találkozott egymással. Ettől vált a szó szoros értelmében egyedülállóvá. Az NSZK és az NDK csapatainak rivalizálása is ilyen volt.
1964-ig még közös csapattal indultak az olimpián, de az 1961-ben megépített Berlini Fal végképp szertefoszlatta a második világháború után kettéosztott Németország újraegyesítési álmait. 1971-ben Erich Honecker vette át az NDK Kommunista Pártjának irányítását, és kijelentette, már nem cél a Nyugattal való egyesülés. Aztán az NDK 1974-ben kijutott a NSZK-beli labdarúgó-világbajnokságra. Nem tudni ki fogta akkor Fortuna istenasszony kezét, de a két német államot egy csoportba sorsolták.
„A pártvezetők azt remélték, nem fog szégyen érni minket.” - mondta Hans-Jürgen Kreische, a Dynamo Dresden akkor kiváló csatára a mérföldkőnek számító, 1974. június 22-i, Hamburgban lejátszott meccs előtt. - A játékosok nem éreztek nyomást, sőt, inkább várták, hogy megmutathassák, magukat a nyugatiaknak. A várakozásokkal ellentétben a kelet-németek a 12. percben szerzett, Jürgen Sparwasser-góllal végül 1-0-ra megnyerték a meccset. Az NDK-ban eufória volt. Megmutatták a gyarló, rothadásra ítélt Nyugatnak, hogy ebben is jobbak, ideológiát csináltak a sikerből. Az NSZK-ban is sokan csóválták a fejüket és már-már Beckenbauerék fejét követelték.
A két csapat csendben, amikor senki nem látta, a játékoskijáró mögött mezt cserélt egymással. A csoportot a keletiek nyerték, ezzel pont Brazíliát, Argentínát és Hollandiát kapták ahelyett, hogy a lengyelekkel, a svédekkel és a jugoszlávokkal játszottak volna. A csoport második helyezettjeként azonban az NSZK végül sikeresen folytatta a tornát, és 2-1-re legyőzte Hollandiát a világbajnoki döntőben, ezzel megszerezve a trófeát.
A mérkőzés utáni események is emlékezetesek maradtak. Két férfi ült egymás mellett a repülőn Hamburgból Hannoverbe tartva. Hans Apel, az NSZK akkori pénzügyminisztere, és Hans-Jürgen Kreische, az NDK gólszerzője. Apel később elmesélte, hogy megkérdezte Kreischét, kicsoda, mire ő felnevetett. Fogadást kötöttek öt üveg whiskyben arról, hogy az NSZK nyeri-e a világbajnokságot. Apel a győzelem után nem felejtette el a fogadást, és elküldte az ígért italt Kreischének. „Drezdában nem tudtunk nyugat-német adást fogni, nem voltunk tájékozottak, sőt nyugat-németekkel is tilos volt felvenni a kapcsolatot. De megtarthattam a whiskyt, megosztottam a barátaimmal” - mondta egy későbbi interjúban Kreische. Az ügynek még következményei is lettek: Kreischét az irat szerint a Stasi „nem ajánlottnak” minősítette, hogy az NDK-t képviselje az olimpiai játékokon 1976-ban.
Az 1976-os Európa-bajnokság: A Favorit Küzdelmei és a Panenka-tizenegyes
Az Európa-bajnokságokra visszatekintő sorozatunkban az 1976-os tornával foglalkozunk, amelyről a labdarúgást szerető emberek többségének Antonin Panenka neve ugrik be. Az Eb selejtezőformátuma nem változott, ám ez volt az utolsó alkalom, amikor a fő eseményen mindössze négy válogatott vehetett részt.
A rendező az a Jugoszlávia lett, amely a korábbi négy döntőből kettőn is jelen volt, győzniük viszont egyszer sem sikerült. Ezúttal úgy tűnt, a formájukkal nem lesz gond és a hazai pálya előnye is segítheti őket, de az elődöntőben a címvédő és időközben világbajnoki címet is szerző NSZK-t kapták. A jugoszlávok az első félidőben kétgólos előnyre tettek szert Danilo Popivoda és Dragan Džajić góljaival. A mérkőzés további részében sem tűnt úgy, hogy komoly fordulatra kellene számítani, ám az utolsó tíz percre beállt Dieter Müller, aki mindent megváltoztatott. Mindössze két perce volt a pályán, amikor egyenlített, a hosszabbításban pedig további két góllal (a 115. és a 119. percben) megfordította az eredményt, így az NSZK jutott a döntőbe 4:2-es győzelemmel.
A döntőben a Csehszlovákia - NSZK mérkőzés következett. Érdekesség, hogy a torna mindegyik meccsén hosszabbításra volt szükség. Az NSZK hiába számított az Európa-bajnokság abszolút favoritjának, a várakozásokkal ellentétben az elődöntőben és a fináléban sem tudtak dominálni. Itt is hamar kétgólos hátrányba kerültek, miután Jan Svehlík és Karol Dobias is betalált. A túloldalon viszont Dieter Müller részben ismét magára vállalta a tűzoltó szerepét, amikor Dobias góljára válaszolni tudott három perccel később. Nem hozott azonban döntést a ráadás sem, így következhetett az Európa-bajnokságok történetének első büntetőpárbaja, az ekkor még szokatlan döntési mód pedig szokatlan pillanatokat eredményezett.
Az első három sorozat során mindkét csapat hibátlan maradt, a következő alkalommal viszont Uli Hoeness hibázott. Ehhez Antonin Panenka sétált oda, akinek nevét még nem sokan ismertek, de kísérletét követően azt egy életre megjegyezte a világ. A laza nekifutás után mindenki arra számított, hogy lőni fog, ehelyett alányesett, majd a labda az elmozduló kapus, Sepp Maier helyére hullott. Ettől mindenki elámult, az így elvégzett büntetőket pedig mindenki csak „panenkás” 11-eseknek hívja. Franz Beckenbauer éppen a döntőben játszotta le 100. meccsét az NSZK válogatottjában, de a csapat ezúttal nem tudta megszerezni a címet.
Jövőbeli Kihívások: Németország az Európa-bajnokságon
Az NSZK, majd az újraegyesített Németország labdarúgó-válogatottja továbbra is a nemzetközi futball élvonalába tartozik. Öt hét múlva rajtol a nyári labdarúgó Európa-bajnokság, június 15-én 18 órától pedig a Puskás Arénában a címvédő Portugália ellen bemutatkozik a tornán a magyar válogatott is, amely záró csoportmérkőzésén június 23-án Münchenben Németországgal mérkőzik meg.
| Dátum és Időpont | Helyszín | Mérkőzés |
|---|---|---|
| Június 15., kedd, 18.00 | Budapest | Magyarország-Portugália |
| Június 15., kedd, 21.00 | München | Franciaország-Németország |
| Június 19., szombat, 15.00 | Budapest | Magyarország-Franciaország |
| Június 19., szombat, 18.00 | München | Portugália-Németország |
| Június 23., szerda, 21.00 | Budapest | Portugália-Franciaország |
| Június 23., szerda, 21.00 | München | Németország-Magyarország |
tags: #nszk #foci #valogatott
