Magyarország Labdarúgó Döntőinek és Nagy Sikereinek Gazdag Története
A magyar labdarúgás története hullámvölgyekben és sikerekben egyaránt gazdag, számos felejthetetlen pillanattal ajándékozva meg a sportág szerelmeseit. A magyar válogatott a futball történetének egyik leghíresebb és legelismertebb csapata, amely híres támadójátékáról, technikájáról és innovatív taktikájáról.
A magyar labdarúgás hőskora és az első lépések
A foci 1875-ig szinte ismeretlen volt Magyarországon, illetve akkor még az Osztrák-Magyar Monarchia magyarok lakta területén. Szépen lassan elkezdtek megalakulni a különböző egyesületek, ahol először amatőr szinten játszottak mérkőzéseket egymás ellen. Az első hivatalosnak számító mérkőzést egyébként még 1897-ben lejátszották, ahol május 9-én a Budapesti Torna Club (BTC) két csapata mérkőzött meg. Ugyan a meccs a rossz időjárás miatt félbeszakadt, de a foci iránti érdeklődés egyre nagyobb lett minden téren.
A fokozódó népszerűségnek is köszönhetően aztán 1901. január 19-én megalapították a Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ). A bajnokság mellett ezzel párhuzamosan nemzeti válogatott is verbuválódott. A valóban hivatalos nemzetközi debütáló mérkőzést 1902. október 12-én rendezték meg az osztrák válogatott ellen Bécsben. Ezzel kapcsolatban érdekesség, hogy az osztrák csapat számára is ez volt az első hivatalos mérkőzés. 1903. április 5-én Csehország budapesti vendégeskedése 2-1-es vereséggel ért véget, Magyarország pedig Borbás Gáspár, a Ferencváros legendás balszélsője és a későbbi szövetségi kapitány, Minder Frigyes révén megszerezte története első találatait.
Az Aranycsapat, a világ rettegője
A magyar labdarúgó válogatott sikerei javát 1938-tól 1968-ig érte el. A harmincas évek szupertehetséges korosztálya méltán ágyazott meg az Aranycsapat évtizedeinek, amelytől közel húsz éven át rettegett a futballvilág. Sebes Gusztáv vette át 1949-ben a nemzeti együttest, és a fiatalokra kezdte építeni a csapat gerincét. Az 1950-es években Sebes Gusztáv kapitánysága alatt a válogatott lenyűgöző 72,06%-os teljesítménnyel zárt (49 győzelem, 12 döntetlen, 7 vereség). A magyar labdarúgó-válogatott az 1950-es években 31 mérkőzésen át maradt veretlen, ezzel a harmadik leghosszabb veretlenségi sorozatot tudhatja magáénak a futballtörténelemben, melyet 1950. május 14. és 1954. július 4. között állított be.
Olimpiai arany Helsinkiben (1952)
Az 1952-es helsinki olimpia a magyar labdarúgás első nagy sikere volt. Az olimpiai játékokon a valaha volt egyik legizgalmasabb futballdöntő volt. Magyarország és Jugoszlávia olyan mérkőzést vívott, amelyet máig az olimpiai futball történetének egyik legjobbjaként tartanak számon. Ez az epikus párharc 2:0-s eredménnyel zárult Magyarország javára, és a történelem során először nyert olimpiai aranyat a magyar labdarúgó-válogatott. Emellett egyedülálló sikernek tekinthető a fociválogatottak történetében, hogy a magyar csapat három aranyérmet is tudott szerezni olimpiai játékokon.
Jamaica hősei aranyérmet nyertek 4x400 méteres váltófutásban - 1952-es helsinki olimpia
Az Évszázad Mérkőzése és a Visszavágó (1953-1954)
Az Aranycsapat az olimpiai aranyérem után sem lassított. A magyar labdarúgás történetében mindenképp kiemelendő az úgynevezett „Évszázad mérkőzése”, melyet még a mai napig is emleget a szaksajtó. Hatvanhét évvel ezelőtt, 1953. november 25-én a magyar labdarúgó-válogatott 6-3-ra nyert Anglia ellen a londoni Wembley Stadionban. Az angolok, mint a foci tradicionális képviselői, hazai pályán ekkor 90 éves veretlenséggel rendelkeztek. A futball megalkotóit addig még egyetlen, a Brit-szigeteken kívülről érkező csapat sem tudta a Wembley-ben megverni, egészen az év november 25-ig.
A mérkőzésen a magyarok végig támadólag léptek fel, így már az 1. percben gólt ünnepelhettek Hidegkuti révén, aki egyébként mesterhármast is szerzett. A magyar csapat tehát történelme első hazai vereségét mérte az angolokra, ami miatt az angolok értelemszerűen szerettek volna revansot venni. Fél évvel később Budapesten rendeztek egy visszavágót. Ezt a mérkőzést bár kevesebbet emlegetik, de az angol labdarúgás történetébe mondhatni beleéget: Magyarország ismét legyőzte az angolokat, ezúttal 7-1 arányban. Az 1953-as Anglia elleni 6-3-as győzelem és az azt követő 7-1-es siker kitörölhetetlen sort hagyott maga után a sporttörténelemben. Az „évszázad mérkőzésének” tiszteletére az MLSZ 1993-ban november 25-ét a magyar labdarúgás napjává nyilvánította.
Az 1954-es világbajnokság és az ELO-ranglista csúcsa
A magyar labdarúgó-válogatott az 1954-es világbajnokságon is emlékezetes teljesítményt nyújtott. A csapatkapitány, Puskás Ferenc megsérült, csapata azonban nélküle jutott tovább az előző világbajnokság két döntőse, Brazília (4-2) és Uruguay (4-2) ellen. Az utóbbi elleni hosszabbításban megnyert elődöntő volt a magyarok addigi legnehezebb vb-mérkőzése, viszont a külföldi sajtó máig minden idők legszebb 120 perceként emlékezik meg az „előre hozott döntőként” emlegetett összecsapásról.
Magyarország rendelkezik a legmagasabb ELO ranggal (2166 pont), amit az 1954-es vb elődöntőjében Uruguay 4-2-es legyőzésével értek el 1954. június 30-án. Szintén a magyarok rendelkeznek a második legmagasabb pontszámmal (2156), amit 1956-ban állítottak be. A magyar válogatott labdarúgás híres támadójátékáról, technikájáról és innovatív taktikájáról.
Az új aranykor és a '60-as évek sikerei
A hatvanas években bejáratott magyar futballgeneráció egy újabb aranykorszakkal örvendeztette meg az országot. A válogatott történetének legjobb mérkőzései ikonikus eseményekké váltak, amelyek a magyar futball nagyszerűségét és nemzetközi porondra gyakorolt hatását tükrözik.
Eb-bronz és újabb olimpiai aranyérmek (1964, 1968)
A válogatott története során első alkalommal az 1964-es Eb-n szerepelt, és ott rögtön bronzérmes lett. Még abban az évben a tokiói és a négy évvel későbbi, mexikói olimpián pedig aranyat nyert, története során pedig harmadszor állhatott a dobogó legfelső fokára. Ez máig csúcs.
A következő olimpiai győzelmet 1964-ben sikerült aratni Tokióban, ahol a magyar csapat a B csoportból túljutva, a negyeddöntőben Romániát verte 2-0-ra. Ezt követte egy meggyőző 6-0-s győzelem az Egyesült Arab Köztársaság válogatottja ellen. A döntőt az akkori Csehszlovák válogatott ellen játszhatta a nemzeti tizenegy, ahol 2-1-es győzelmet arattak. A harmadik olimpiai siker már a következő, Mexikó rendezte kiírásban összejött a magyar válogatottnak, ahol a C csoportból továbbjutva Guatemala várt a magyarokra, akiket 1-0-ra győztek le. Ezt követően az elődöntőkben a Japánok ellen magabiztos 5-0-s győzelem következett, majd a döntőben Bulgáriát múlták felül 4-1-re.
Az 1966-os angliai világbajnokság
Sorrendben a nyolcadik labdarúgó-világbajnokságot rendezték 1966-ban Angliában, amelyre a magyarok is büszkén gondolhatnak vissza. A tornát óriási érdeklődés fogadta. A brazilok jól kezdtek, hiszen megverték a bolgárokat, miközben Magyarország 3-1-re kikapott Portugáliától, amely a magyar kapusnak, Szentmihályi Antalnak is köszönhette a győzelmet, a hálóőr ugyanis nem éppen élete formájában védett. A liverpooli Goodison Park stadionban rendezett összecsapást (a Brazília elleni csoportmérkőzést) Budapest egy emberként izgulta végig. A főváros szinte üresen tátongott, a meccset a Magyar Televízió is közvetítette, de mindenki Szepesi György kommentátort és a Kossuth rádiót hallgatta: „Bene, Farkas, Farkas, Bene - nem félünk a farkastól.” Az 1966-os magyar győzelem a brazilok ellen hatása szinte leírhatatlan volt, hiszen a brazilok Pelé nélkül is bivalyerősek voltak.
Jamaica hősei aranyérmet nyertek 4x400 méteres váltófutásban - 1952-es helsinki olimpia
Hullámhegyek és a modern kor eredményei
A modern idők magyar foci szempontjából kevésbé sikeresek, de a részsikereket ezen a téren is érdemes kiemelni. Mezey György vette át 1983-ban a válogatottat. 1982-ben és 1986-ban jött a két utolsó világbajnokság, közötte 1984-ben pedig a Bicskei Bertalan vezette ifjúsági válogatott Európa-bajnoki címet szerzett. „Itt a húsvét, itt a nyúl, magyar-brazil 3-0” - hangzott a hetvenezres diadalittas közönség éneke 1986 márciusában a végeredmény láttán. Érdekesség, hogy Magyarországon azóta sem voltak többen futballmeccsen, állítólag összesen 400 ezer jegyigénylés érkezett a meccsre, a szurkolók pedig éjszakákat álltak sorba a Népstadion előtt.
Visszatérés a nagy tornákra: 2016 és 2020-as Európa-bajnokságok
A magyar labdarúgó-válogatott 2016-ban 30 év szünet után játszhatott újra nagy tornán, 44 év után pedig újra Európa-bajnokságon. Priskin Tamás és az a bizonyos bomba a Magyarország-Norvégia labdarúgó Európa-bajnoki pótselejtező mérkőzésen a budapesti Groupama Arénában 2015-ben kulcsfontosságú volt a kijutás szempontjából. A felkészülési mérkőzéseken látott akadozó játék korántsem volt jó jel az Eb előtt, ennek ellenére 2016. június 14-ével minden magyarra egyszerre telepedett a reményteli várakozás, amely az elkövetkező két hétben nem is múlt el.
A 2016-os Európa-bajnokságon például sikerült túljutni a csoportkörön. Bernd Storck legénysége Ausztriát 2-0-ra győzte le, az Izland elleni 1-1-es döntetlent követően pedig következett a torna legjobb meccse Lyonban, a későbbi győztes Portugália ellen. A Portugálok tetőtől talpig felvértezve futottak neki a meccsnek, az „életük” múlt rajta, ugyanis egy vereséggel búcsút mondhattak a bajnokságnak. A csoportban első helyen végezve a belga válogatott következett, akik azonban 4 gólt rúgva búcsúztatták a magyar válogatottat. Ebből az örömből pedig öt évvel későbbre is maradt még, ugyanis a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztott, részben hazai rendezésű következő kontinenstorna „halálcsoportjában” mutatta meg a csapat idén nyáron, hogy nem ijed meg a korábbi világ- és Európa-bajnokoktól.
Kiemelkedő rekordok és érdekességek
A magyar labdarúgó-válogatott fennállásának évtizedei alatt számos izgalmas, a futballtörténelembe vonult mérkőzést játszott. Néhány figyelemre méltó rekord és érdekesség:
- Magyarország volt az első nem Egyesült Királyságbeli válogatott, akinek sikerült legyőznie Angliát a Wembleyben a legendássá vált 6-3 alkalmával 1953. november 25-én. Hét hónappal később Budapesten ismét legyőzték az angolokat, ezúttal 7-1 arányban.
- Az 1950-es években a magyar labdarúgó-válogatott 31 mérkőzésen át maradt veretlen, ezzel a harmadik leghosszabb veretlenségi sorozatot tudhatja magáénak (1950. május 14. és 1954. július 4. között).
- Magyarország rendelkezik a legmagasabb ELO ranggal (2166 pont), amit az 1954-es vb elődöntőjében Uruguay 4-2-es legyőzésével értek el 1954. június 30-án. Szintén a magyarok rendelkeznek a második legmagasabb pontszámmal (2156), amit 1956-ban állítottak be.
- Magyarország tudhatja magáénak az egy világverseny alatt felmutatott legminőségibb támadójátékot.
- Az 1982-es világbajnokság nyitó mérkőzésén Magyarország 10:1-es győzelmet aratott El Salvador válogatottja felett. A legnagyobb gólkülönbségű győzelem tekintetében holtversenyben vezetünk Jugoszláviával egyetemben.
Magyar olimpiai labdarúgó-aranyérmek
A magyar labdarúgás történetében kiemelkedő a három olimpiai aranyérem, amely máig páratlan teljesítmény a nemzetközi mezőnyben:
| Év | Helyszín | Eredmény (Döntő) |
|---|---|---|
| 1952 | Helsinki | Magyarország 2 - 0 Jugoszlávia |
| 1964 | Tokió | Magyarország 2 - 1 Csehszlovákia |
| 1968 | Mexikóváros | Magyarország 4 - 1 Bulgária |
Egy különleges eset a '30-as évekből
1935. szeptember 22-én a Hungária körúti MTK-stadion vendége volt a világbajnoki ezüstérmes csehszlovák válogatott. „...a csehszlovákok kissé elkésve megérkeznek a pályára, kiderül, hogy pontosan ugyanolyan színű, piros inget öltöttek magukra. Nosza, nagy kapkodás kezdődik a magyar öltözőben, mert tartalékul is piros inget hoztak ki. A magyar szövetségi kapitány Dietz Károly dr. felkérte a csehszlovákokat, hogy cseréljenek mezt. Miután azonban a csehszlovákok kifejtették, hogy Prága oly messze van, hogy ennek a kérésnek nem tudnak eleget tenni, mégis arra az elhatározásra jutottak, hogy a magyar csapat fog mezt cserélni. Az MLSZ emberei két taxit fogtak, és az egyiket megindították az Üllői út felé, a másikat pedig a szövetségbe, az idegenbeli mezekért. „Kirohantak a csehszlovákok, hamarosan utánuk a magyarok zöld-fehér Fradi-mezben, s kezdetét vette a mérkőzés. Megtörtént az az enyhén szólva különös eset, hogy a magyar nemzeti válogatott Európa Kupa-meccsen klubmezben állt fel” - írják a két nappal későbbi visszapillantóban. A mez varázsa hamar lekopott, mert a beszámolók szerint a rendkívül gyenge játék miatt hamarosan forrongott a tömeg. Szerencsére filmfelvétel is fennmaradt a mérkőzésről, melyen jól látható az első félidőben a csíkos Fradi-mez a magyar válogatotton, míg a fordulás után Markos Imre már a hagyományos idegenbeli szerelésben szerzi a találkozó egyetlen gólját.
tags: #nyert #mar #magyarorszag #futball #dontot
