A magyar futball dicsősége: Az Aranycsapat és a nyíregyházi labdarúgás története
Az Aranycsapat történetéről sokan és sokat írtak már. Ez a történet egyesek szerint 1949-ben, Sebes Gusztáv szövetségi kapitánnyá történő kinevezésével, mások szerint 1950-ben, a veretlenségi sorozat megindulásával kezdődött. Az alaptizenegy (a műfaj és tiszteletünk egyaránt megkívánja, hogy leírjuk a névsort, noha nyilván minden olvasó pontosan ismeri: Grosics - Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor) történetében akadtak már mérföldkövek.
A csapat, amelyből közben Aranycsapat lett, az 1950. június 4-i, a lengyelek elleni Varsóban 5:2-re megnyert mérkőzéssel kezdődően 1956. október 14-ig 64 mérkőzést játszott. E 64 találkozó mérlege: 49 győzelem, 10 döntetlen és 5 vereség. Az Aranycsapat elnevezés az 1953. május 17-i, Olaszország elleni mérkőzés közvetítése során hangzott el először, amelyet Szepesi György, a "tizenkettedik játékos" nevezett el így.
Mérföldkövek és világhírnév
1953 végén óriási várakozás előzte meg az Anglia ellen idegenben játszott barátságos mérkőzést. Anglia válogatottját a meghívásért cserébe a következő év tavaszán vendégül láttuk, és a mieink 7-1-re legázolták őket a Népstadionban. A magyar válogatott igazi esélyesként, a világ legjobbjaként érkezett Svájcba, az 1954-es világbajnokság helyszínére.
A döntőre a sérült Puskás is visszatért, és a 9. percben már 2-0-ra vezetett a magyar válogatott. A mély, felázott talajon a németek 10 perc alatt egyenlítettek, és végül 3-2-re fordítottak is. A váratlan vereséget azóta is számos legenda övezi. Vannak, akik úgy gondolják, az 1954-es elvesztett világbajnoki döntő után a csapat már nem tekinthető aranycsapatnak.
Puskás-díj • ÖSSZES NYERTES [2009 - 2024]
A legendás tizenegy statisztikái a sikerkorszakban (1950-1956)
Az alábbi táblázat összefoglalja a klasszikus tizenegy tagjainak részvételét ebben a kiemelkedő periódusban:
| Játékos neve | Mérkőzések száma | Sikerek |
|---|---|---|
| Bozsik József | 60 | Olimpiai bajnok, vb-ezüstérmes |
| Kocsis Sándor | 59 | vb-gólkirály, olimpiai bajnok |
| Puskás Ferenc | 59 | Olimpiai bajnok, Európa-válogatott |
| Lantos Mihály | 50 | Háromszoros bajnok, olimpiai bajnok |
| Hidegkuti Nándor | 50 | Olimpiai bajnok, vb-ezüstérmes |
| Buzánszky Jenő | 49 | Olimpiai bajnok, vb-ezüstérmes |
| Grosics Gyula | 40 | Olimpiai bajnok, a "Fekete Párduc" |
| Czibor Zoltán | 40 | Olimpiai bajnok, spanyol bajnok |
Az Aranycsapat széthullása és az emigráció
Az 1956. október 14-én, az osztrákok ellen végleg lezárult egy fejezet: a csapatkapitány, Puskás Ferenc, és a korszak legeredményesebb góllövője, Kocsis Sándor utoljára játszott a nemzeti tizenegyben. Az 1956-os forradalom leverése miatt a csapat legtöbb tagja is elhagyta hazáját, elfogadták a csábító ajánlatokat, és végärvényesen külföldre szerződtek.
Puskás Ferenc a Real Madrid együttesével hatszoros spanyol bajnok és háromszoros BEK-győztes lett, míg Kocsis és Czibor a Barcelonával nyertek bajnokságot. A hazai állambiztonság azonban szoros szemmel követte őket. Puskás Ferenc körözését 1958 májusában rendelte el a katonai elhárító osztály „Vándor” fedőnéven, hazaárulással vádolva a katonatisztként kint maradt labdarúgót. Czibor Zoltán is a katonai elhárítás célkeresztjébe került, korábban „Sztojanovits Péter” fedőnéven tartották nyilván.
A nyíregyházi labdarúgás felemelkedése
A hálás utókor nem feledkezett meg a legendás csapatról, és ez a futball iránti szeretet a vidéki városokban is gyökeret vert. A nyíregyházi labdarúgás története 1928-ban kezdődött, amikor megalakult a Nyíregyházi Vasutas Sport Club (NYVSC). A labdarúgó, birkózó és az atlétikai szakosztályt magában foglaló klub színe a fehér-fekete volt.
Az igazán minőségi változás 1977-ben következett be, amikor az NYVSC és a Nyíregyháza Spartacus Petőfi fuzionált. A két klub egyesülésének első leglátványosabb sikerét pont a labdarúgók érték el, mikor feljutottak az élvonalba. Temesvári Miklós vezetésével 1980-ban, a másodosztályban bajnok lett a csapat. Ezt követően négy évet töltött a gárda az élvonalban.
- 1928: Megalakul az NYVSC.
- 1940: Feljutás az NB III-ba.
- 1977: Létrejön a Nyíregyháza Spartacus.
- 1980: Első feljutás az élvonalba (NB I).
- 2014: A csapat megnyeri az NB II-es szezont és újra feljut.
Hagyományőrzés és a Szpari jelene
A Nyíregyháza Spartacus Football Club elnevezés a "Szpari" hagyományok ápolását és átvételét jelentette. A klub hamarosan megalakította a Szpari Lovagrendet is, ahova a Spartacus korábbi focistáit, edzőit és vezetőit hívhatják meg. Olyan emlékezetes pillanatok alkotják a helyi történelmet, mint Moldván Miklós válogatottsága, Csehi Tibor fejesei, vagy a Ferencváros 3-0-ás legyőzése.
2017-ben új szakmai stáb és vezetés érkezett, azzal a céllal, hogy öt éven belül egy stabil NB I-es csapata legyen Nyíregyházának. A Bozsik Akadémia utánpótlás együttesei is a Spartacushoz kerültek, így a kör teljessé vált. A klub komoly infrastrukturális fejlesztéseket tervez, hogy a Nyíregyháza Spartacus hosszú távon meghatározó klubja legyen a magyar labdarúgásnak.
Stadionok, akadémiák, utcák és szobrok jelzik: a hálás utókor nem feledkezett meg sem a nemzeti legendákról, sem a helyi hősökről. Ma az Aranycsapat immár nem a velünk élő történelem, hanem végérvényesen a múlt legendája lett, de emlékezetük a nyíregyházi pályákon is tovább él.
tags: #nyiregyhazi #arany #focicsapat
