A Felcsúti Foci Jelenség: Orbán Viktor, a Puskás Akadémia és a Magyar Labdarúgás
A magyar futball elmúlt évtizedeinek egyik legmeghatározóbb jelensége a Felcsúton működő Puskás Akadémia, amely szorosan összefonódik Orbán Viktor miniszterelnök személyével és sportpolitikájával. A kormányzat számára a sport stratégiai ágazat, melynek pótolhatatlan szerepét a miniszterelnök is hangsúlyozta a Nemzeti Sportnak adott interjújában.
„A futballt Magyarországon mindig is az önbecsülés kérdésének tartottam” - közölte a kormányfő, hozzátéve, hogy a nemzeti önbecsülés és a sport szorosan összetartozik. Orbán Viktor szerint a modern élet eszmények, kemény munka, hősök és áldozatvállalás nélkül "eliszaposodik". Kiemelte, hogy a sport a nemzetek versenyfutásának és teljesítménymérésének legjobb eszköze. A miniszterelnök arról is beszélt, szeretné megérni, hogy Magyarország olimpiát rendez, a magyar labdarúgó-válogatott pedig világbajnoki döntőt játszik.
Orbán Viktor személyes kötődése a felcsúti futballhoz
Orbán Viktor személyes pályafutása is elválaszthatatlan Felcsúttól. Amíg 1977-ben nem igazolta le a Székesfehérvári MÁV Előre a 14 éves Orbán Viktort, addig az 1931-ben alapított Felcsúti MGTSZ SE-ben futballozott. 1999-ben, már miniszterelnökként ismét a megye II.-es klub igazolt játékosa lett, és ezzel a Felcsút SE folyamatosan lépett előre. A göröngyös pálya és a roskadozó öltöző hamarosan megújult. Az NB III.-as részvételért a Bicske elleni megyei rangadót kellett megnyerni - ekkor a miniszterelnök még aktív szerepet vállalt a pályán -, és ez sikerült is. Orbán még az NB II-ben is igazolt játékos volt, de már egyre kevésbé lépett pályára az akkor a harmadosztálynak megfelelő csapatban.
A miniszterelnök a koronavírus-járványról is említést tett a sport kontextusában, hangsúlyozva, hogy a sportolóknak ez az átmentés, a túlélés időszaka, amíg újraindul az élet. A saját sportolási szokásairól azt mondta: „ez az év engem is megviselt, ahogyan mindenkit”, de lassan visszatér, „január végén lábtenisz, aztán öregfiúk”.
A Puskás Akadémia felemelkedése az NB I-be
A Felcsút az elmúlt évtizedben már rendszeresen ostromolta a másodosztály feljutó helyeit, többször volt ezüstérmes. A miniszterelnök által alapított futballakadémia, a Puskás Akadémia FC mára a magyar élvonal stabil tagjává vált, nem is terveztek a faluban ilyesmit, mégis sikerült a bravúr. A csapat licenckérelme egyből megfelelt az NB I.-es elvárásoknak, még csak pótlásra sem kötelezték, így a kis falu megjelent a magyar élvonal térképén. A jogi és a tulajdonosi háttér adott volt már a szezon elején. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány üzemelteti a futballakadémiát és a profi klubot, melynek kuratóriumi elnöke Mészáros Lőrinc polgármester.
A felcsúti futballakadémia sajtófőnöke, Szöllősi György nem foglalt állást, hogy vajon a második vonal gyengesége-e, hogy a felcsúti akadémia csapata vereség nélkül egészen az élvonalig jutott, vagy ennyire jó az akadémiai együttes. „Egy biztos, nem akartunk mindenáron feljutni, de természetesen nem tragédia, hogy így alakulhat” - mondta Szöllősi. Az eredeti tervek szerint az akadémia a másodosztályban maradt volna, hogy az akadémián felnövő és pallérozódó játékosok fejlődési lehetőséget kapjanak. „Talán nem illúzióromboló, ha bevallom: meglepetésként ért mindenkit, hogy ennyire jók vagyunk és lettünk” - tette hozzá.
Ismét parádéztak E-sportban a Puskás Akadémia játékosai
Az akadémia vezetésének fő célja a játékosok megfelelő ütemű fejlődésének biztosítása, nem feltétlenül az azonnali eredményesség. „Nekünk elsősorban az az üzlet, ha a játékosaink megfelelő ütemben fejlődnek és élvonalbeli futballista válik belőlük” - mondta Szöllősi. A ma már válogatott Gyurcsó Ádám vagy a Videotonban szintén alapember Szolnoki Roland is az NB II.-es csapatnál kezdte felnőtt pályafutását. Az akadémia nyolc év alatt három-négy néven szerepelt, a tulajdonosi háttér is változott, de a szabályok és a körülmények is folyton változtak, és rákényszerítették a klubot az alkalmazkodásra.
Játékoskeret és edzői stáb
A Puskás Akadémia sikere nagyban köszönhető a szakmai stábnak és a játékosoknak. Szöllősi úgy véli, Benczés Miklós vezetőedző nélkül csupán álom maradt volna a feljutás. Benczés Diósgyőrből került Felcsútra, és ő volt az egyetlen hazai szakember, aki Paulo Sousával érdemi szakmai kapcsolatot volt képes kialakítani. „Miklós profizmusa az első pillanattól szembetűnő volt, nyitott, nagyszerűen dolgozik és kommunikál a játékosokkal, a sikert nagy részben mindenki az ő nevéhez köti” - tette hozzá.
A csapatban veretes múlttal rendelkező játékosok is szerepeltek, mint például a csatár Zsolnai Róbert, aki a Debrecennel, és Polonkai Attila, aki a Videotonnal volt bajnok. Emellett számos saját nevelésű tehetség is megkapja a lehetőséget: Vaszicsku, Gajdos, Farkas Norbert, Baracskai, Kleinheisler. Hat-nyolc volt akadémista szerepelt rendszeresen a bajnokcsapatban, nem egy közülük húzóember, a gólerős középpályás, a 19 éves Klenheisler László nevét ma már szinte minden szurkoló ismeri. Baracskai Rolandot pedig azért is ki kell emelni, mert ő felcsúti fiú, itt nevelkedett. A jogi tanulmányokat folytató Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia idén egy meccsen szerepelt, így bajnok lehetett. Ő az 1992-es első akadémiai évfolyam tagja volt, mint például az Európa Ligában a Vidi színeiben rendszeresen pályára lépő Szolnoki Roland.
Finanszírozás és infrastruktúra: Stadion, TAO, vasút
A Puskás Akadémia mögött stabil pénzügyi háttér áll. A Puskás Futball Club Kft-t, amely a Puskás Akadémia FC-t működteti, félmilliós alaptőkével alapították, alkalmazottainak száma 23 fő, ügyvezetője Mészáros László alpolgármester. A klub körülbelül 300 millió forintos költségvetéssel dolgozik, amely stabilabb a háttér, mint néhány, jelenleg az élvonalban szereplő csapatnál.
TAO támogatások
Az atlatszo.hu tavaly októberben arról írt, hogy az alapítványnál úgy számolnak, hogy a stadion felépítéséhez 2,7 milliárd forint folyik be hozzájuk társasági adókedvezmény (TAO) formájában, az építkezéshez pedig további 810 millió forintos önrészt szednek össze. Összehasonlításként, a második legtöbbet kapott Debrecen 520 milliós TAO-pénzzel gazdálkodhatott.
| Klub/Projekt | TAO Támogatás (Milliárd HUF) | Önrész (Millió HUF) |
|---|---|---|
| Puskás Akadémia (Stadionépítés) | 2,7 | 810 |
| Debrecen | 0,52 | - |
A Puskás Akadémia támogatója az OTP és a MOL mellett Mészáros polgármester vállalkozása is, de a Spar, a CBA vagy a Trigránit mellett feltűnik a Közgép is.
Felcsúti stadion és a környező fejlesztések
A miniszterelnök házától néhány méterre kezdődő stadionkomplexum, a 3500 fős, minden igényt kielégítő stadion 2014 tavaszára, legkésőbb Húsvétra elkészül. Felcsúton hangsúlyozzák, hogy a stadion nem csak a falunak és a környéknek épül, de ideális helyszíne lesz az utánpótlás-válogatottak meccseinek - a jövő évi U19-es Eb-n is helyszín a község - és egy sor olyan rendezvénynek, amelyhez ideális az idehaza egyedülálló, kapacitásában kicsi, de mindennel felszerelt pálya. A stadion elkészültével remények szerint még többen lehetnek a mérkőzéseken.
Noha Felcsúton csupán 1800-an élnek, de a környékbeli kisebb falvakból vagy Bicskéről sokan átjárnak a településre meccset nézni. Nekik segíthet majd, hogy az akadémia megvásárolta azt a vasúti szárnyvonalat, amit a MÁV nem használt és eladásra kínált. Bicskéről Alcsútig mennének a kocsik, ha néhány év múlva elindul a kisvasút, és az első megálló az akadémia lenne.
Vita a stadionberuházások körül
A nagyszabású sportlétesítmény-fejlesztések nem maradtak kritika nélkül. A cikk szerint már most vannak arra utaló jelek, hogy önmagában megkérdőjelezhető luxuselőírással néhányan nagyot kaszálhatnak. Példaként említik, hogy az egyik NB II-es klub, a fővárosi Budafoki Munkás Testedző Egyesület eredetileg csak rendbe akarta hozatni a nagypályáját, és két új, műfüves kispálya építését tervezte, aminek költségét 72 millió forintra becsülték. Ehhez képest a már a pályafűtést is tartalmazó végső ár 192 millió forint lett. A közbeszerzést a Pharos 95 vitte el, amelynek tulajdonosa, Végh Gábor, Orbán Viktor miniszterelnök páholytársaként is ismert, és egy egészalakos, Puskás Ferencet ábrázoló szobrot ajándékozott a felcsúti akadémiának. Egy másik cég havi 205 ezer forintért kötött irodabérleti szerződést Tiba István, balmazújvárosi fideszes képviselővel, aki korábban a balmazújvárosi futballcsapat elöljárója volt.
Orbán Viktor közölte, a „baloldal mindent ellenez, így a sportot is”. „Szerintem nem normális hozzáállás sajnálni a pénzt sportpályákra vagy a gyerekek sportolására - mondta, hozzáfűzve, a magyar sport még messze van attól, hogy a pénz maga alá gyűrje. Kiemelte, a mindennapos testnevelésnél is büszkébb a kormány óvodai programjára, az ezerszám küldött labdákra, kapukra és mindenféle ügyességi gyakorlatokhoz szükséges eszközökre.
Az MLSZ szabályváltozásai és a magyar futball jövője
A magyar bajnoki rendszer is folyamatosan alakul. Az idén még két 16 csapatos NB II.-es csoportból (keleti és nyugati) lehetett feljutni a szintén 16 csapatos NB I.-be. Az NB II. nagy része az NB I.-es klubok fiókcsapataiból állt, de ez jövőre megváltozik. Az MLSZ egyrészt a két NB II.-es csoportból egyet csinál, másrészt megtiltja, hogy fiókcsapatok játszhassanak a másodosztályban. Szöllősi György szerint: „A magyar futball érdeke, hogy hosszú távon eredményes, stabil versenyrendszere legyen, talán hamarosan egyenesbe jönnek a dolgok, minden a helyére kerül.”
A paradox helyzetről, hogy a két egymáshoz közös korosztályos csapatokkal és sok más szállal kötődő csapatnak - amíg a hárommilliárdért épülő felcsúti stadion nem lesz kész, Fehérvár Sóstón játssza a csapat az őszi meccseit - egymással kell játszania az NB I.-ben, így reagált Szöllősi: „Volt pár éve egy kupameccs, a két csapatot összesorsolták. A mieink kettőzött erővel játszottak a már akkor is szakmai partnernek számító, nálunk edző Videoton ellen, és csak hosszabbítás után, nagyon éles csatában jutott tovább az akkor magasabb osztályú Vidi. Kizártnak tartom, hogy manipulálni lehetne ezeket a presztízsmeccseket.”
tags: #orban #viktor #football #palya
