Amikor a politika és a futball találkozik: Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor a svéd Eb-selejtező közvetítésében
A magyar politikai élet és a labdarúgás összefonódása számos emlékezetes pillanatot produkált már, de kevesen vitatkoznának azzal, hogy a 2010-es svéd-magyar Európa-bajnoki selejtező közvetítése során történt tévedés az egyik legbizarrabb epizódok közé tartozik. Ekkor a svéd televízió a mérkőzést a nézők soraiban figyelő Orbán Viktor miniszterelnököt mutatta, miközben képernyőn a "Ferenc Gyurcsany" felirat volt látható, ami széles körű visszhangot váltott ki a magyar közéletben.
A svéd televízió bakija és Gyurcsány Ferenc reakciója
A szatirikus hangvételű blogbejegyzésében Gyurcsány Ferenc korábbi szocialista miniszterelnök kifogásolta ezt a tévedést. Az egykori kormányfő internetes naplójában reagált arra, hogy a pénteki svéd-magyar Eb-selejtező közvetítésén úgy mutatták Orbán Viktor kormányfőt a nézők sorában, hogy közben "Ferenc Gyurcsany" felirat volt látható. Gyurcsány szerint "vérciki" a tévedés, és hosszan fejtegette, ő miben különbözik a jelenlegi kormányfőtől.
„Tisztelt Svéd Királyi Televízió! - vagy hogy is hívják magukat, de a tegnap történtek után mindegy is” - így kezdte szombati blogbejegyzését Gyurcsány Ferenc. A politikus sérelmezte, hogy saját nevét látta kiírva Orbáné helyett. A miniszterelnököt úgy jellemezte: „kétharmadom van és mindenkinek kuss főnök” neve alatt, és hozzátette, hogy szerinte „többet jár meccsre, mint találkozik a szakszervezetekkel vagy az IMF-fel”. A tévéfelvételen szintén látható volt az Orbán mellett ülő Csányi Sándor, OTP-vezérigazgató és a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, akit Gyurcsány a Fidesz elnöke által „főfutball-felelőssé tett bankvezér”-ként emlegetett, és naplóbejegyzésében feltette a kérdést, ki fizette a kormányfő repülőjegyét Stockholmba.
„Még hogy én lennék Ő?! Na, ezt aztán vérciki!” - írta Gyurcsány, aki hosszan sorolta, szerinte mi mindenben különbözik ő Orbántól. A szatirikus hangvételű bejegyzésében végül „igazságot követel” a svéd televíziótól - például, hogy kárpótlásként vetítsenek filmet Orbán életéről vagy olvassák be a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot - és megígérte, hogy „soha többet nem maszkírozza magát Orbán Viktornak”, mert akkor szégyellné magát.
Orbán sajtófőnöke szerint "ostoba hiba történt". Havasi Bertalan, a kormányfő sajtóstábjának vezetője elmondta az Origo-nak: „Nyilvánvalóan egy ostoba hibáról van szó, a magyar sportriporter azonnal 'helyre is tette a dolgot'”. Érdemes megjegyezni, hogy ez nem az első alkalom volt, hogy hasonló televíziós bakival találkozhatott a magyar közönség. Az angolok elleni augusztusi barátságos mérkőzésen dr. Szilágyi György csapatorvost hitték Egervári Sándor szövetségi kapitánynak, most pedig a svédek vétettek egy újabb hibát.
A futball és a politika összefonódása: a 2012-es Eb-rendezés története
A svéd tévés baki csupán egy apró, de annál hangosabb epizód volt abban a tágabb történetben, amely a magyar politikai élet és a labdarúgás közötti mély összefonódást mutatja. A sport, különösen a futball, régóta kiemelt szerepet kapott a politikai narratívákban és a nemzeti identitás erősítésében.
Az Európa-bajnoki pályázat kihívásai
A 2012-es Eb rendezési jogáért Olaszország, Magyarország-Horvátország, Lengyelország-Ukrajna, Görögország és Törökország pályázott. Görögország és Törökország az első körben kiesett, az olaszok 11, a magyar-horvát páros 9, a lengyel-ukrán duó pedig 7 szavazattal jutott tovább 2005-ben. 2007-ben az UEFA végrehajtó bizottsága Cardiffban szavazott arról, hogy melyik ország rendezze a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságot. Az első fordulóban egyik pályázó sem kapta meg az abszolút többséget jelentő hat szavazatot. A kiszivárgó hírek szerint a 11 szavazó tagból Olaszországra öten, a magyar-horvát pályázatra négyen, az ukrán-lengyelre ketten szavaztak. A második körben már csak mi és az olaszok voltunk versenyben.
| Pályázó ország/páros | Első forduló szavazat (11-ből) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Olaszország | 5 | Továbbjutott |
| Magyarország-Horvátország | 4 | Továbbjutott |
| Ukrajna-Lengyelország | 2 | Továbbjutott |
| Görögország | - | Kiesett az első körben |
| Törökország | - | Kiesett az első körben |
A rendezés pénzügyi terhei és a stadionfejlesztések
A pályázatot kísérő pénzügyi kérdések komoly vitákat generáltak. 2007-ben, a kijózanodás után megkérdezték a pénzügyminisztert: „tessék mondani, mennyibe fog ez nekünk kerülni?” Veres János előkotort egy 2005. júniusi, az állami szerepvállalásról szóló, pénzügyi tervet is tartalmazó előterjesztést. A szűken vett 61 milliárd forint nagyjából egy új Népstadion építésére lett volna elegendő. Ezzel szemben, a horvátok a pályázati dokumentáció szerint csak a négy stadionra 91,9 milliárd forintnak megfelelő, csaknem 370 millió eurót szántak (ők a három meglévő létesítmény bővítése és felújítása mellett Rijekában építettek volna egy új, de csak 34 ezres stadiont). Az évi harmincmilliárd forint költségvetéssel rendelkező székesfehérvári városban a sóstói stadion 40 ezresre bővítése úgy került volna legalább 20 milliárd forintba, hogy a stadionrekonstrukció első üteme már befejeződött. A debreceni 34 ezres stadiont állami és önkormányzati beruházásban kellett volna megépíteni, a korabeli árak szerint csaknem negyvenmilliárd forintért.
Később, 2009-re az Eb-rendezés költségei az infláció, a kartellgyanús közbeszerzési árak és egyéb nem várt tényezők miatt 220-250 milliárd forintra emelkedtek. A finanszírozással kapcsolatos tisztázatlan kérdések és viták miatt a közvélemény kezdetben nyolcvan-kilencven százalékos támogatása ötven százalékra zuhant. A betelefonálós műsorok fő témája a leégéstől való félelem volt. „Drága Bolgár úr, mi, kisnyugdíjasok megértettük a kormány nehéz helyzetét, és támogattuk a kiigazítás politikáját, de mondja meg őszintén, kell nekünk ez az Eb?” - kérdezték a hallgatók.
Politikai ígéretek és a közvélemény ingadozása
2010-ben az országgyűlési választás fő kampánytémája az Európa-bajnokság lett. A közvélemény megcsömörlött a rendezést kísérő botrányoktól. A stadionépítések akadoztak, a kormány az önkormányzatokat okolta a késlekedésért, az önkormányzatok az államra mutogattak, az addig sem túl lelkes magántőke kihátrált az üzletből. A horvát és a magyar szervezőbizottság látványosan összeveszett, a horvátok sokkal jobban álltak. Név nélkül nyilatkozó horvát sportminisztériumi ember arról beszélt, hogy felkérnék az olaszokat a közös rendezésre. Gyurcsány egy frakcióülésen usztasáknak nevezte a magyarokat kritizáló horvátokat, diplomáciai botrány robbant ki. A 2007-es helyszínkijelölésnél vesztes Olaszország bejelentette, hogy kész egyedül is megrendezni az Európa-bajnokságot.
A választást végül a Fidesz-KDNP nyerte, nem utolsósorban a stadionépítéseket kísérő botrányok miatt. Orbán Viktor Európa-bajnok focicsapatot ígért az országnak a győzelem éjszakáján. Azonban 2010-ben az UEFA megfenyegette Magyarországot: ha egy hónapon belül nem folytatódnak a tervezett ütemben a stadionépítések, akkor elveszi tőlünk az Európa-bajnokságot. Orbán Viktor válságstábot állított fel, és drámai hangú sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a megígért beruházások finanszírozására kénytelen duplájára emelni a vizitdíjat és a tandíjat. A parlament előtt mindennaposak voltak a nyugdíjastüntetések.
A magyar labdarúgás története
Az események lecsengése és utóélete
2011-ben elkészült a jórészt teljesen magánpénzből épült győri stadion. Ugyanebben az évben a régi helyén végül 118 milliárdból lebontott és felépített Puskás Stadiont telt ház előtt avatta fel a magyar és a horvát válogatott. 2012-ben az UEFA szerint minden idők legjobb Európa-bajnokságát rendezte Magyarország és Horvátország. A stadionépítés költségei az előzetesen kalkulált duplájára rúgtak, a szervezés a vártnál háromszor költségesebb lett. Az ország összességében mégis jól jött ki a rendezésből, hiszen a három hét alatt soha nem látott mértékben megugrottak az ide látogató külföldiek fogyasztása utáni áfa- és egyéb adóbevételek.
tags: #orban #viktor #gyurcsany #ferenc #labdarugo #kozvetites
